5.1 Tömör ágyúgolyók
5.1 Tömör ágyúgolyók
A tüzérség nagyjából a 17. század végéig főként golyó formájú, tömör lövedékeket használt. A 15. század közepéig az ágyúgolyókat kőből faragták, ami lassú, fáradságos és nagy mesterségbeli tudást követelő munkát kívánt, s ebből következően meglehetősen drága volt.532 Egyetlen igazi előnnyel rendelkezett, hogy nem kellett feltétlenül a tüzérséggel szállítani, mivel az ostromok helyszínén is lehetett kőgolyót készíteni.533 A burgundi-francia tüzérségi reform hatására azonban a 15. század végéig fokozatosan mindenütt átvették a vasgolyó használatát.534 Ezeket eleinte kovácsolták, de még ez is lassú és drága volt. Ezért a 16. század elején áttértek az egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb és mégis jobb minőségű végeredményt hozó öntésre. A költségeket tovább csökkentette az öntött vasgolyó további előnye, az újrafelhasználhatóság, úgy, mint az ostromok során a várakba belőtt ellenséges lövedékek esetében. Emellett, mivel azonos súly mellett a vasgolyó kisebb átmérőjű, mint a kőgolyó, szállítása is kevesebb problémát okozott.535 A kőlövedék csak néhány korábbi, illetve olyan típusnál (Steinbüchse, Haubitz, illetve mozsár) maradt meg, amelyek szerkezetileg is csak a kőgolyó kilövésére voltak alkalmasak.536 Az egészen kis, 1-2 fontos, vagy az alatti kaliberű lövegekhez, valamint a kézi lőfegyverekhez viszont szinte már az első pillanattól jórészt ólomból öntötték a golyókat.537 Az ólom másként is fontos szerephez jutott: a lövedékeket öntötték vele körül, és, mint Dolleczek állítja, ezáltal a kőgolyó ellenállóbbá vált, a vasgolyó pedig kevésbé koptatta a csőfalat.538 Iványi viszont úgy vélte, hogy az ólomköpeny a pontosabb illesztést szolgálta, hogy ne maradjon hézag a csőfal és a golyó közt. Ez a megoldás a kézi lőfegyvereknél valóban régóta használatban volt, ám hogy Iványi az ágyúkkal kapcsolatban mire alapozta e nézetét, az nem derült ki.539
532 A kőlövedékkel kapcsolatban más problémák is adódtak. Mivel a becsapódási erő a lövedék tömegétől és lendületétől függ, először kézenfekvő módon az utóbbit próbálták növelni nagyobb lőportöltet segítségével. Ez egyfelől csőrobbanásokhoz vezetett, másfelől a kőgolyó becsapódáskor gyakran összetört. Ezért a lövedék tömegét, vagyis átmérőjét növelték meg, ami az óriáságyúk kialakulásához vezetett. Schmidtchen 1977. 103-104., Guilmartin, 1974. 158.
533 Dolleczek, 1887. 39.
534 Dolleczek, 1887. 40., Duffy, 1979. 8., 13., Schmidtchen 1977. 105.
535 Schmidtchen, 1977. 106-109., McNeil, 1982. 88. Öntés után a vasgolyókat át kellett kovácsolni, hogy az esetleges felületi egyenetlenségeket eltüntessék.
536 L. a 3.1.3.4 Vetágyúk c. fejezetet.
537 Dolleczek, 1887. 41., Schmidtchen, 1977. 105. Kivétel persze mindig akad, mert 1557-ben Kassán a két „Bombarda Schlangen” mellett 76 ólomgolyót írtak össze, noha a Schlange többnyire legalább 8-10 fontos típust jelentett. Kassa, 1557. 2v. De a kézi lőfegyverekhez is használtak vasgolyót, nem is keveset: „Eisen geschmidte[!] ToPelhaggen kugln 16750”. Kassa, 1561. 2v.
538 Dolleczek, 1887. 41.
539 Iványi, 1927. 325.
Forrásainkból egyértelműen kiolvasható, hogy az ágyúlövedékek döntő többségét nálunk is a tömör golyók adták: a 253 inventáriumból 189-ben soroltak fel ilyeneket. Ezen belül 113-ban fordult elő vasgolyó,540 mint e lövedéktípus legalapvetőbbike, továbbá 68 leltárban kő,541 16-ban ólom,542 háromban acél,543 kettőben rézgolyókat544 írtak össze. Sok helyütt persze nem szerepel a golyók anyaga, ám gyanítható, hogy ilyenkor szinte mindig vasgolyókról van szó, mivel itt is az a jelenség figyelhető meg, hogy főként a többségtől eltérőt emelték ki.
540 Árva, 1549. 107r., Árva, 1576. 4., Árva, 1583. 9v., Babócsa, 1563(m). 8r., Babócsa, 1563(n). 1r., 1v., Csábrág, 1558. 212v., 213r., Csábrág, 1602. 23v., 24r., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 15v., Divény, 1666. 2v., Ecsed, 1619. 136r-137v., Eger, 1553. 17r-18r., 20r., Eger, 1555. 4v., 9r., Eger, 1556. 3v., 5r., 6r., Eger, 1558. 112v., 115v., 116r-116v., 117v., 118r., Eger, 1560. 4v., 9r-9v., 10r., 15r., Eger, 1570. 5v., Eger, 1570. 6r., Eger, 1690. 87r., Egerszeg, 1597. 15v., Érsekújvár, 1568. 3v., Fogaras, 1636. 3v-4r., Győr, 1557. 190v-191r., Győr, 1560. 2v., Győr, 1562. 5v., Gyula, 1554. 15r., Gyula, 1559. 2v., Gyula, 1561(n). 1v., 2v., Gyula, 1563. 1r., 1v., 2r., Hollókő, 1596. 2r., Huszt, 1546. 2v., Huszt, 1549. 26v., Huszt, 1550. 2v., Huszt, 1550. 2v., Huszt, 1674. 3r-3v., 5v-6r., 7r., Kapronca, 1555. 20v., 22r., Kassa, 1552(l). 12r., 15r., Kassa, 1552(n). 47r., Kassa, 1570. 2r-v., Kassa, 1647. 44r-47r., Kassa, 1650. 5v., Kassa, 1662. 4r-v., Kassa, 1669. 5r-v., 6v., Kékkő, 1596. 1r., Kesző, 1607. 26r., Komárom, 1563. 1r., 1v., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Léva, 1556. 20v., Léva, 1558. 40v., 41r., 43r., Lőcse, 1711. 97r., Munkács, 1570. 9v., Murány, 1550. 27v., Murány, 1584. 22v-23r., Nyitra, 1580. 175v., 176r., Nyitra, 1582. 74r., 74v., 75r., Nyitra, 1587. 1r., Nyitra, 1596. 113r., Ónod, 1570. 14r., Ónod, 1611. 1v., 2r., 4r., Ónod, 1669. 48v., Palota, 1559. 3v., Palota, 1578. 2v., 3r., Patak, 1570. 8v., Pozsony, 1592. 4r., 4v., Pozsony, 1594. 10r., Pozsony, 1595. 19v., 20r., Pozsony, 1600. 27r-27v., Sáros, 1568. 17r., 17v., 18r., Sáros, 1570. 13r., Sáros, 1606. 34v., 35v., Sáros, 1608. 57v., 58r., Sempte, 1639. 3v., Sümeg, 1568. 3v., 4v., Sümeg, 1571. 50v., Sümeg, 1572. 10v., 11r., Sümeg, 1597. 56r., Sümeg, 1609. 121r., Szádvár, 1570. 11v., Szádvár, 1596. 24r., 24v., 25r., Szádvár, 1600. 123r., 123v., 124r., Szatmár, 1570. 4r., Szatmár, 1660. 395r., Szatmár, 1704. 24v., Szatmár, 1704. 26r., Szendrő, 1570. 10v., Szentgyörgy, 1555. 17r., 17v., Szepesvár, 1636. 1r-1v., 2r., Szepesvár, 1705. 315r., Szigetvár, 1547. 4r., 6v., Szigetvár, 1553. 5v., 6r., Szigetvár, 1556. 2r., Szigetvár, 1558. 2v., 3r., Szolnok, 1702. 6r., Szombathely, 1565. 35r., 35v., Szombathely, 1571. 5v., Szombathely, 1577. 50v., Szombathely, 1578. 14v., Szombathely, 1592. 58v., 59v., Szombathely, 1598. 20v., Szombathely, 1607. 27r., Tokaj, 1570. 7r., Tokaj, 1649. 193v., 194r., Trencsén, 1535. 1v., Trencsén, 1549. 3v., Trencsén, 1557(l). 46r., 46v., Trencsén, 1557(n). 16r., 16v., Trencsén, 1559. 3v., 4r., Trencsén, 1564. 1v., 3r., 4r., Trencsén, 1583. 32v., 34v., 36v., Trencsén, 1594. 24r., 24v 26r., 26v., Vágbeszterce, 1580. 99r., 99v., 100r., Várad, 1604. 335r., 335v., 336r., 336v., Zólyom, 1553. 18v., 19r., 20v., 21r.
541 Árva, 1576. 4., Árva, 1583. 9v., Babócsa, 1563(m). 8r., Babócsa, 1563(n). 1r., 1v., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 15v., Ecsed, 1619. 136r-137v., Eger, 1551. 45r., Eger, 1558. 112v., 115v., 116r-116v., 117v., 118r., Eger, 1560. 4v., 9r-9v., 10r., 15r., Eger, 1570. 5v., Eger, 1690. 87r., Fogaras, 1636. 3v-4r., Galgóc, 1615. 3r., Győr, 1560. 2v., Győr, 1562. 5v., Gyula, 1559. 2v., Gyula, 1561(l). 20r., 21r., 21v., Gyula, 1561(n). 1v., 2v., Huszt, 1549. 26v., Huszt, 1550. 2v., Huszt, 1674. 3r-3v., 5v-6r., 7r., Kassa, 1554. 17r-v., Kassa, 1555. 60r., 60v., Kassa, 1647. 44r-47r., Kassa, 1650. 5v., Kassa, 1662. 5r., Kassa, 1669. 5r-v., 6r., 6v., Komárom, 1563. 1r., 1v., Körmend, 1603. 15r., 15v., Lőcse, 1711. 97r., Munkács, 1570. 9v., Munkács, 1573. 31r-31v., Ónod, 1570. 14r., Palota, 1559. 3v., Palota, 1578. 2v., 3r., Patak, 1570. 8v., Pozsony, 1592. 4r., 4v., Pozsony, 1594. 10r., Pozsony, 1595. 19v., 20r., Pozsony, 1600. 27r-27v., Sáros, 1556. 6r., 7v., Sáros, 1557. 8r., Sáros, 1568. 17r., 17v., 18r., Sáros, 1570. 13r., Sáros, 1606. 34v., 35v., Sáros, 1608. 57v., 58r., Sempte, 1626. 4r., 4v., 5r., Sempte, 1636 után. 13v., 14v., 15v., 16r., Sümeg, 1572. 10v., 11r., Sümeg, 1588. 32r., 33r., 33v., Szatmár, 1570. 4r., Szatmár, 1660. 395r., Szatmár, 1704. 24v., Szentgyörgy, 1555. 17r., 17v., Szepesvár, 1636. 1r-1v., 2r., Szepesvár, 1705. 315r., Szigetvár, 1547. 4r., 6v., Szigetvár, 1553. 5v., 6r., Szigetvár, 1556. 2r., Tokaj, 1570. 7r., Tokaj, 1649. 193v., 194r., Trencsén, 1549. 3v., Trencsén, 1564. 1v., 3r., 4r., Trencsén, 1583. 32v., 34v., 36v., Trencsén, 1594. 24r., 24v., 26r., 26v., Vágbeszterce, 1580. 99r., 99v., 100r., Várad, 1604. 335r., 335v., 336r., 336v.
542 Eger, 1553. 17v., Eger, 1555. 4v., Eger, 1556. 5r., Kapronca, 1555. 20v., 22r., Kékkő, 1596. 1r., Körmend, 1603. 15r., Léva, 1556. 20v., Léva, 1558. 41r., Palota, 1559. 3v., Regéc, 1635. 11v., Sempte, 1626. 4r., Szigetvár, 1547. 4r., Szigetvár, 1553. 5v., 6r., Szombathely, 1607. 27r., Trencsén, 1557(n). 16v., Trencsén, 1564. 1v.
543 Trencsén, 1557(l). 46r., Trencsén, 1557(n). 16r., Trencsén, 1559. 3v. L. még: Iványi, 1927. 176., aki szerint Kanizsán 1556-ban is találtak acélgolyókat.
544 Eger, 1690. 87r., Zólyom, 1553. 21r. L. még: Iványi, 1927. 325.
Bár fentebb azt állítottam, hogy a kőgolyók használatát a vasból készültek háttérbe szorították, azért korszakunkban mindvégig ott találjuk őket az inventáriumokban.545 Ez nem feltétlenül jelent elmaradottságot, jóllehet abból a 97 tételből, amelyben kőgolyót írtak össze, mindössze 12-ben találunk mozsárhoz és 17-ben Haubitzhoz való lövedéket (43-ban nincs lövegtípus megadva). Ezzel szemben 25 esetben ágyúkhoz való kőgolyókat említenek, ám elgondolkodtató, hogy ezt csak a magyar és latin nyelvű leltárak teszik, kevés kivétellel mindig általános lövegelnevezést használva.546 Úgy vélem, ezek is többnyire Haubitzokhoz, vagy a régebbi korokból megmaradt, kőlövő ágyúkhoz való lövedékek lehettek.
545 Iványi, 1927. 176.
546 latin: Árva, 1576. 4., Árva, 1583. 9v., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 15v., Gyula, 1561. 21v., Körmend, 1603. 15v., Munkács, 1573. 31v., Palota, 1559. 3v., Palota, 1578. 2v., Sáros, 1556. nov. 7. 6r., Sümeg, 1572. 11r., Trencsén, 1583. 34v., 36v., Trencsén, 1594. 26r., 26v. magyar: Vágbeszterce, 1580. 99v., Ecsed, 1619. 136v., Sáros, 1606. 35v., Sáros, 1608. 58r., Sümeg, 1588. 33r. 1570-ben viszont Egerben, Ónodon és Szatmáron említ a német leltár ágyúknál kőgolyót. Eger, 1570. 5v., Ónod, 1570. 14r., Szatmár, 1570. 4r.
Viszonylag gyakori a fentebb már említett, ólommal körülöntött kő- vagy vasgolyó.547 Ezeket és a tiszta ólomgolyókat, mint ahogy ezt forrásaim csaknem mindenütt közlik, kizárólag a kisebb kaliberű lövegekhez, Scharfetindlekhez, Falkonet-tekhez, Falkaunokhoz, tarackokhoz használták. Hogy a körülöntésnek mi volt a pontos oka, erre a korabeli szakirodalomban sem találtam eddig pontos választ. Dol-leczek fentebb ismertetett véleménye mellett elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a kőmag használatával egyszerűen spóroltak a drága fémmel.
547 Eger, 1558. 116r., 116v., Eger, 1560. 9r., 9v., Eger, 1690. 87r., Kassa, 1557. 2v., Krasznahorka, 1570(l). 4r., Patak, 1570. 8v., Pozsony, 1592. 4r., 4v., Pozsony, 1594. 10r., Pozsony, 1595. 19v., 20r., Pozsony, 1600. 27v., Sáros, 1556. 7v., Sáros, 1557., 8r., Sáros, 1568. 17r., 17v., Sáros, 1606. 34v., Sáros, 1608. 57v., Szentgyörgy, 1555. 17r., 17v., Szigetvár, 1553. 5v., Szigetvár, 1556. 2r., Szigetvár, 1558. 3r., Szombathely, 1607. 27r., Trencsén, 1557(l). 46r., Trencsén, 1557(n). 16v., Trencsén, 1559. 3v., Trencsén, 1583. 32v.
Tulajdonképpen a tömör lövedékekhez kell sorolni a láncosgolyót is, amely egy különleges megoldású lövedék: lánccal összekapcsolt két fél-, vagy egész golyóból állt, amelyek között kilövés után a lánc kifeszült, és ezzel kiszélesítette a lövedék hatósávját. Elsősorban kerítések, palánkok, sánckosarak, de gyakran élőerő ellen is alkalmazták.548 Hatékonysága ellenére elég ritka,549 ami talán azzal magyarázható, hogy használata nagyfokú szaktudást igényelt. Ha ugyanis nem megfelelően töltötték be az ágyúcsőbe, akkor könnyen beszorult és akár csőrobbanást is okozhatott.
548 Dolleczek, 1887. 179-181., Faesch, 1735. XI. tábla, 23. kép., Kalmár, 1971. 181-182.
549 Eger, 1690. 87r., Kassa, 1647. 47r., Kassa, 1650. 5v., Kassa, 1662. 4v., Kassa, 1669. 6r., Regéc, 1644. 7r., Sempte, 1636 után, 14v., Sempte, 1639. 2r., Szendrő, 1690. 495v.
A felsoroltak mellett néhány várunk leltárában fordult elő egy „titokzatos” lövedékfajta, amelyet „Verierdte”, „verirrte”, „veriertte”, illetve „Jrrig” jelzővel illettek.550 Az 1576. évi egri, kassai, sárosi, szádvári és szendrői inventáriumban csak annyit látunk, hogy ezek valamiért külön állnak a „normális” lövedékektől. Az első három pozsonyi összeírásban szó szerint ismétlődnek a tételek, s az egyik szerint ezek a golyók már csak átönteni valók. Az 1568. évi sárosi és a váradi leltárban olyan golyókat neveztek így, amelyekhez nem volt ágyú. Ha jól értem, akkor itt a verirren = eltéved, tévútra vezet, illetve az irrig = téves szavakkal állunk szemben, s ebből következően valamiért használhatatlanná vált lövedékekről lehet szó. Ezt a gondolatmenetet látszik megerősíteni egy 1558-ból, Murányból származó bejegyzés, amelyben ekképp fogalmaztak: „Globi vary Bombardarum, ad nullam bombardam pertinentes, vulgo vngerechte kugel 364”.551 Ennél többet egyelőre nem lehet megállapítani, és ennek igazolása is további forrásfeltárást igényel.
550 Eger, 1576. 53v., Kassa, 1576. 54r., Pozsony, 1592. 4v., Pozsony, 1594. 10r., 10v., Pozsony, 1595. 20r., Pozsony, 1600. 27v., Sáros, 1568. 18r., Sáros, 1576. 53v., Szádvár, 1576. 53r., Szádvár, 1596. 25r., Szádvár, 1600. 124r., Szendrő, 1576. 53r., Várad, 1604. 336v.
551 Murány, 1558. 223r.
A tömör lövedékek előállításának módjára is találunk néhány utalást. Pozsony összeírásaiban rendre „gehaute”, azaz faragott kőgolyókról szólnak. A vasgolyók esetében mindkét gyártási módszer, az öntés és a kovácsolás is felbukkant. Gyulán 1561-ben „Newgeschmidt Valckhannen Khugl”-t vettek leltárba, Kassán és Egerben 1570-ben pedig szigorúan különbséget tettek a „geschmidte” és a „gegossene” golyók között.552 További érdekesség, hogy eme 1570. évi felső-magyarországi összeírás szerint a várakban sok helyütt csak kovácsoltvas golyókat találtak.
552 Gyula, 1561. 1v., Eger, 1570. 5v., 6r., 6v., Kassa, 1570. 2r.
Ennek ellenére a leltárakban szereplő nagyszámú golyóöntő forma bizonyítja azt a tényt, hogy a 16. századra az öntés vált a fémgolyók előállításnak alapvető technológiájává.553 Ezeket döntő többségükben fémből készítették. Feltűnő azonban, hogy több a rézforma, mint a vas (16, ill. 10 db), márpedig a rézforma nem igazán alkalmas vasgolyók öntésére. A magyarázat talán abban rejlik, hogy a tételek majd 80 százalékában kifejezetten kiskaliberű lövegekhez (Scharfetindl, Falkonett, Falkaun, tarack) való öntőformákról írnak, amelyeknél gyakran használtak ólomgolyót is. A fém mellett kőből, sőt fából fabrikált golyóöntőkről is tudunk. Szerkezetileg minden bizonnyal két féldarabból álltak, amelynek tetején volt a beöntőnyílás. Bizonyára a kisebb golyók gyártására szolgáltak a fogószerű öntőformák. A megolvasztott fémet öntőkanálból töltötték be a formába.554
553 Babócsa, 1563(n). 2r., Babócsa, 1563(m). 8v., Bazin, 1575. 81r., Borosjenő, 1605. 4v., Csábrág, 1558. 212v., Diósgyőr, 1563. 9v., Diósgyőr, 1564. 16r., Eger, 1551. 44r., Eger, 1553. 15r., Eger, 1558. 113v., Eger, 1560. 3v., Egerszeg, 1572. 4r., Fogaras, 1632. 6r., Fogaras, 1636. 4v., Galgóc, 1615. 1v., Győr, 1560. 3v., Gyula, 1554. 15v., 17v., Gyula, 1559. 3v., Gyula, 1561(n). 3r., Gyula, 1561(l). 22r., Huszt, 1674. 5v., Kapronca, 1555. 20v., Kassa, 1570. 2v., Kassa, 1662. 8r., Kassa, 1669. 9v., Kesző, 1598. 15v., Kesző, 1607. 26r., Léva, 1558. 42v., Munkács, 1570. 9v., Munkács, 1573. 33v., Munkács, 1603. 21., 21v., Murány, 1690. 269r., Ónod, 1570. 14r., Patak, 1570. 8v., Regéc, 1635. 12r., Sáros, 1556. 9r., Sáros, 1557. 8v., Sáros, 1568. 17v., Sáros, 1606. 34v., 36v., Sáros, 1608. 57v., 58v., Sempte, 1626. 3r., Sempte, 1636 után, 13r., Sempte, 1639. 1r., Sümeg, 1572. 11v., Sümeg, 1588. 32r., Sümeg, 1597. 56r., Sümeg, 1601. 89r., Sümeg, 1604. 111v., Szádvár, 1570. 11v., Szádvár, 1596. 26v., Szádvár, 1600. 126v., Szádvár, 1608. 6v., Szatmár, 1570. 4r., Szatmár, 1704. 26v., Szentgyörgy, 1555. 17v., Szigetvár, 1553. 6v., Szigetvár, 1558. 3v., Szombathely, 1565. 35r., Szombathely, 1577. 50v., Szombathely, 1578. 14v., Szombathely, 1592. 58v., Szombathely, 1598. 20v., Tokaj, 1570. 7r., Tokaj, 1649. 193r., Vágbeszterce, 1580. 99r., Várad, 1604. 336v., Végles, 1636. 1v.
554 Bajcsavár, 1581. 50v., Ecsed, 1619. 139r., Eger, 1553. 16r., Kapronca, 1555. 21r., Kassa, 1647. 50v., Kassa, 1650. 6v., Kassa, 1662. 8r., Lőcse, 1711. 97v., Munkács, 1603. 21r., Murány, 1690. 269r., Nyitra, 1587(n). 91v., 92r., Sáros, 1557. 9r., 9v., Sáros, 1568. 20r., 20v., 21v., Sempte, 1639. 2r., Szolnok, 1702. 6v., Tokaj, 1649. 192v., Zólyom, 1553. 20r.
A tömör vasgolyók „beszerzésének” másik forrása a harcok során, főként az ostromok idején a várakra kilőtt lövedékek összegyűjtése volt. Ennek klasszikus példája Eger, ahol az 1553 nyarán felvett leltár még azt közölte, hogy „Jn Area Arcis Congeries globorum Turcicorum Sine Numero”.555 Rá két évre már összegyűjtötték azokat, közülük 5000 darabhoz még külön öntöttek is egy ágyút Murányban, a többi számolatlanul hevert a székesegyházban.556 Az 1556-os összeírás további 1900 darabról tesz említést, végül az 1560-as súly szerint is felsorolta, ami még megmaradt.557 Természetesen az 1556. évi ostrom után Szigetváron is összeírták a belőtt golyókat.558
555 Eger, 1553. 20r.
556 L. a 271. jegyzetet. Eger, 1555. 4v., 9r.
557 Eger, 1556. 5v-6r., Eger, 1600. 10r.
558 Szigetvár, 1556. 2r., Szigetvár. 1558. 2v. L. még: Csábrág, 1558. 213r.
Az ágyúgolyók esetében is megfigyelhető a lőpornál már tapasztalt jelenség, miszerint egy adott ágyúhoz hiányoznak a hozzá való lövedékek,559 vagy – és ez a gyakoribb –, lövedék ugyan lenne elegendő, csak épp ágyú nincs hozzá. Huszonhat várunk 49 inventáriumában fordult elő ilyen eset.560 Ennek okaira, ha nem is mindre, az inventáriumok is adnak némi magyarázatot. Az egyik feltétlenül a lövegek mozgatása a várak között. Eger 1553. évi leltárában „Globi ferrei Ad Bombardas et falconetas Transsiluaniam Abductas” szerepelnek, Gyulán 1559-ben egy Lippára vitt ágyú golyói maradtak, Trencsénben 1557-ben egy szintén Erdélybe küldött löveg golyóit találjuk.561 Hogy ilyenkor miért nem vitték az ágyúval együtt annak lövedékeit is, az magyarázható a szállítás nehézkességével, illetve azzal, hogy talán a célállomáson is volt megfelelő golyó. Az előbbi ok egyébként általánosan is értelmezhető a problémára, amit igazolni látszik Győr 1557. évi inventáriumának erre vonatkozó megjegyzése: „Verner So sein Zway hundert Eysen quarthaunen kugl, welche man hinein geen Siget verornndt, aber nit mugen hinain gepracht werden”.562 Az 1557-ben Kassán összeírt golyók egyik tételénél viszont azt jegyezték meg, hogy a hozzájuk tartozó löveg Krasznahorka alatt maradt, feltehetően megsérült és nem tudták visszaszállítani.563
559 Kassa, 1554. 17r., 17v., Kassa, 1555. 60r., Komárom, 1563. 1r., Murány, 1550. 32v., Palota, 1571. 37r., Sáros, 1568. 18r.
560 Eger, 1553. 17v., Eger, 1555. 4v., Eger, 1556. 5r., 6r., Eger, 1558. 116r., 118r., Eger, 1560. 4r., Eger, 1570. 6r., Fogaras, 1632. 15v., 16r., Fogaras, 1636. 3v., Gyula, 1559. 2v., Gyula, 1561(n). 2v., Gyula, 1561(l). 21v., Huszt, 1549. 26v., Huszt, 1550. 2v., Kanizsa, 1568. 47v., Kapronca, 1555. 20v., Kassa, 1552(n). 47r., Kassa, 1554. 17r., Kassa, 1557. 3r., Kassa, 1570. 2v., Kassa, 1647. 47r., Kassa, 1650. 5v., Kékkő, 1596. 1r., Komárom, 1563. 1v., Korpona, 1564. 3r., Krasznahorka, 1570(n). 12v., Léva, 1558. 43r., Munkács, 1603. 18v., 22v., Murány, 1558. 223r., Murány, 1584. 22v., Murány, 1690. 267v., Nyitra, 1580. 157v., Nyitra, 1582. 74r., Ónod, 1570. 14r., Patak, 1570. 8v., Regéc, 1644. 7r., Sáros, 1556. 7v., Sáros, 1557. 8v., Sáros, 1568. 18r., Sáros, 1576. 53v., Szádvár, 1570. 11v., Szatmár, 1570. 4r., Szendrő, 1570. 10v., Szentgyörgy, 1555. 17v., Szigetvár, 1547. 4r., Szigetvár, 1558. 2v., Tokaj, 1570. 7r., Trencsén, 1557(l). 46r., Trencsén, 1557(n). 16r., Trencsén, 1559. 3v. Ez csak látszólagos ellentmondás a 10.2.6 fejezetben leírtakkal, mert ott az egész várakra vonatkozó hiányokkal fogalkozom, itt pedig csupán egyes ágyúkról van szó.
561 Eger, 1553. 17v., Gyula, 1559. 2v., Trencsén, 1557(l). 46r., Trencsén, 1557(n). 16r., Trencsén, 1559. 3v.
562 Győr, 1557. 190v.
563 Kassa, 1557. 3r.
