4.4 Problémák a lőpor mennyiségének meghatározásában
4.4 Problémák a lőpor mennyiségének meghatározásában
Sajnos, a lőpor mennyiségéről nem lehet átfogó értékelést készíteni. Ennek oka, hogy nagyon gyakran nem a lőpor mennyiségét adták meg az összeírók, hanem a tárolási egységek (tonna,513 hordó, edény, kád, stb.) számát, s ezt lehetetlen pontos súlyértékre átváltani. Emiatt az sem mérvadó, hogy hány tárolási egység szerepel a leltárban, mert lehet, hogy az egyik helyen, mondjuk, sok volt belőle, de kis űrtartalommal, másutt pedig pont fordítva.514 Hogy ez a helyzet nem tökéletes, azt a biztosok is érezhették, s két esetben írásban is hangot adtak óhajuknak, hogy talán pontosan le kellene mérni a lőpor mennyiségét.515 Ugyancsak problémát jelent a leltárak pillanatfelvétel mivolta.516
513 „... hordó, űrmérték jelentésekkel ...”, mondja róla Bogdán, a történeti-etimológiai szótárra hivatkozva, majd hozzáteszi: „Elsőnek a 15. sz.-i pozsonyi vámnaplóban találkozunk vele, tételként, ...”. Bogdán 1991. 485. L. még: Uo. 178-187. Az 1561-es kassai leltárban „Thunen vnd vässlen” szerepel. Kassa, 1561. 2r.
514 Alkalmasint néhány helyen, ahol a tárolási egységek száma és a pontos mennyiség együttesen szerepelt, kiszámoltam, hogy egy tárolási egység hány kilogramm lőport tartalmaz, de miután szélsőségesen és következetlenül váltakozó értékeket kaptam, nem láttam értelmét, hogy folytassam a számolást. L. pl.: „1. Porhazban Wagion Tonna por, ky kisseb ki nagiob Elwegies No: 41.” Munkács, 1603. 23r., de sok más forrást is lehetne még idézni, ahol még a tárolóedényben levő lőpor mennyisége is bizonytalan. L. pl. „Puska por mostan vagion Tonnaval 19 idest tizen kilencz. Ezekben negyben ki feligh vagion, s ki aláb.” Huszt, 1674. 2v.
515 „Zeug Puluer khlain vnd groß Tunen, Welhe nit all voll, die sollen vnnsres erahtens gewegen werden 28.” Szentgyörgy, 1555. 17v. „Handt ror Puluer Thunen 9, Aber nit All Voll, sollen gewegen Werden.” Kapronca, 1555. 21v. Persze, ha nem volt kéznél egy mérleg: „Agyukhoz valo por tizenegy hordoval no 11 Maza szám nem tudatot, mivel Maza Nem volt.” Ónod, 1669. 48r.
516 „Vngeleiterter Saliter, daruon man täglich Zum Puluer machen Verbraucht, ...”. Kassa, 1561. 2r., Kassa, 1576. 54r. „Puluis in quotidianos usus dispositus Pro falconetae in Vno Vasculo.” Nyitra, 1580. 175v. L. még: Nyitra, 1582. 74r. „Preterea pro diurna Necesitatem pulueres Bombardarum vasculo Medio.” Palota, 1559. 3r.
A következő nehézség, amelyet a lőporfajták tárgyalásánál már érintettem, az, hogy sok esetben valamely két lőporfajta, vagy pedig az összes együtt, általános név alatt szerepel, így azt sem lehet megbízhatóan meghatározni, melyik típusból mennyi volt raktáron, mekkora volt a szükséglet. De még akkor sem egyértelmű a helyzet, ha csupán a konkrét mértékegységet (mázsa, font) használó inventáriumokat veszem figyelembe, mert, mint azt már szintén tárgyaltam, nem mindig lehet megállapítani, 100 avagy 120 fontos-e az adott mázsa. Kassa leltárainál a külön kassai mérték ismeretében viszonylag egyértelmű a helyzet. Egyébként azonban ritkán történt konkrét jelzés arra nézvést, hogy a kettő közül melyikkel számoltak. Ilyen kivétel például Várad 1604. évi inventáriuma, ahol a lőporokra vonatkozó rész címe így hangzik: „Zeug vnd ander Puluer Caschauer geraichts”; Murányban 1550-ben pedig magyar fontban számoltak.517 Még érdekesebb Szádvár 1596. és 1600. évi német leltára, ahol az összeírók részben kassai, részben bécsi mázsában adták meg a lőporok súlyát.518 Ez a kettősség véleményem szerint abból adódott, hogy az említett két helyről érkezett a lőpor, és talán nem volt kedvük egyiket átszámolni a másikra. Eger 1558. évi leltárában pedig ezt olvashatjuk: „Pulueris Tormentary sunt Tunelle 222 Que conti-nent libras 14489 per 120 computandas facientes Centenaria 120 librae 89”.519 Szigetvár 1559., ill. Tokaj 1649. évi inventáriumában pedig a fontban összesített végeredmény és annak mázsára történt átváltása közti szorzó mutatta meg, hogy 120 fontos mázsáról van szó.520
517 Várad, 1604. 337r., Murány, 1550. 28v-29v.
518 Szádvár, 1596. 25v., Szádvár, 1600. 124v.
519 Eger, 1558. 116v.
520 Szigetvár, 1559. 137r-141v., Tokaj, 1649. 194v-196r., 198r.
A mennyiségek vizsgálatakor ügyelni kell arra is, hogy a megadott érték vajon tartalmazza-e a tárolóeszköz súlyát, másképp szólva, nettó avagy bruttó súlyról van szó. Sáros 1557. évi és Tokaj 1649. évi inventáriuma pontosan közli az anyag és a tárolóeszköz súlyát is, s ebből kiderült, hogy nem is csekély a különbség: a tokaji leltár szerint a hordók és átalagok súlya 10-50 font, a bennük tárolt anyag súlya pedig 0,5-5 mázsa között mozgott.521 Több más leltárban, bár ilyen pontosan nem részletezték, de mégis jelölték, hogy az edény súlyát nem vették figyelembe, mint például 1552-ben, Kassán: „Jn der Ersten Tonnen mit No 1 gezeichnet Zeigpuluer wigt one das holz Lautter centner 1 Pfund 19”.522 Ebből a forráshelyből következően nyilvánvaló, hogy a másutt magyarázat nélkül álló lauter jelző nem a lőpor „vegyi” tisztaságára vonatkozott.523 A párhuzamos latin nyelvű leltár ugyan a „excluso pondere ligni aut Vasis” kifejezést használta,524 egyébként azonban az összeírók a „demptis lignis” szófordulattal éltek.525 Az elmondottakkal ellentétben olykor az is előfordult, hogy jelezték, a megadott súly a fával együtt értendő.526
521 Tokaj, 1649. 194v-196r., Szádvár, 1557. 8v.: „Zeugpuluer 5 feßlenn wegen Lautter centner 45 lb 36, das Hollz wigett centner 4 lb 30˝. Zeugpuluer feßlen 67, wegen samp der holz centner 63 lb 36, Jnn einem feßlen centner lb 30.”
522 Kassa, 1552(n). 45r.
523 „Jttem gekhirnt schüzen Pulffer sindt Vassl 34, darinnen ist Lautter Pulffer centner 31.” Sáros, 1568. 18v. Ez, és több más megfogalmazás is alátámasztja véleményemet. L. még: Babócsa, 1563(n). 2r., Kassa, 1552(n). 46r., Kassa, 1554. 21r., Sáros, 1557. 8v., Szentmárton, 1559. 1r., Szigetvár, 1558. 3v., 4r.
524 Kassa, 1552(l). 12r.
525 Diósgyőr, 1563. 9v., Kassa, 1554. 18r., Kassa, 1555. 60r-61v.
526 „Jn superiori parte turris anterioris pulueres sclopetary sunt tunellis septemdecim, ponderantes una cum tunellis centenaria duodecim, libras centum et duodecim, Jdest Centenaria 12 librae 112.” Munkács, 1573. 31v. L. még: Sáros, 1557. 8v.
A harmadik probléma a számolás. Azon leltárak esetében ugyanis, amelyek tételesen, a tárolási egységek szerint közölték a lőpor mennyiségét, az összeírók gyakran tévedtek a tételsorok összeadásakor, az összegek fontról mázsára történő átszámításakor.527
527 Eger, 1551. 45r-46v., Kassa, 1647. 56r., Kassa, 1669. 6v., Szigetvár, 1559. 137r-141v.
Utoljára pedig fel kell vetnem azt a kérdést is, hogy az összeírók valóban megszámoltak-e, megmértek-e minden egyes tételt annak rendje s módja szerint. A választ az inventáriumok maguk szolgáltatják azzal, hogy gyakran jelzik, a beírt mennyiség valamilyen becslésen, valakinek a bemondásán alapul. Itt van mindjárt Ecsed 1619. évi összeírása, amely kereken kimondta az előzőeket: az összes lőpor „facit Tonna 158. Ezekben, az mint Czaybert Vram Hit szerint referallia, vagion Por Masa 223 Librae 52.”528 Másutt is találunk utalást a becslésre.529
528 Ecsed, 1619. 137v.
529 Bazin, 1575. 81r., Fülek, é.n. 240v., Kassa, 1552(n). 47r., Sümeg, 1609. 121r., Trencsén, 1557(n). 15r.
