KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD A TIZENÖTÖS BIZOTTSÁG ÜLÉSEINEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL Pest, 1866. március 6.

Teljes szövegű keresés

KÉPVISELŐHÁZI BESZÉD A TIZENÖTÖS BIZOTTSÁG ÜLÉSEINEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL
Pest, 1866. március 6.
Tisztelt Ház!
A tisztelt háznak van joga bizottságot választani, és van joga a föltételeket megszabni, melyek mellett azt megválasztotta. Ha tehát a tisztelt ház azt állapítja meg, hogy az nyilvánosság mellett dolgozzék, igen természetes, hogy a bizottság tartozik a ház határozatának engedelmeskedni. Hanem részemről a munkálatok előkészítésénél a nyilvánosságot nem tudnám tanácsolni. (Helyeslés.)
Valamely munkálat elkészítése eszmecsere; azt hiszem tehát, hogy midőn valamely bizottság valami munkálat, valami javaslat elkészítésével foglalkozik, bizonyosan nem elhatározott véleménnyel az egyes tárgyak iránt fognak a tagok odamenni, s nem úgy, hogy capacitálásra ne hajlanának. A tapasztalás azt mutatja, hogy valamely társaságban, valamely bizottságban a kölcsönös diszkusszió1 meg szokta változtatni az egyes emberek véleményét. Hajdani 374időben a nyilvánosság korántsem volt oly terjedt, mint most. Ha most nyilvánosak lesznek a bizottság ülései, amit egy képviselő a bizottságban mond, az másnap minden magyar és nem magyar lapban elterjed, pedig lehet, hogy ugyanazon képviselő holnap az ellenkező véleményt fogja mondani, mert meggyőzték az ott felhozott okok. Így tehát nehezítve lesz a diszkusszió azáltal, ha előre kikürtölik, hogy valaki ezen nézetet vallotta, és azt ma megváltoztatja. Azt mondják ugyan, hogy erős elhatározású ember ezzel nem törődik, de átalában emberek vagyunk. Én több országgyűlés alatt igen sok küldöttségben voltam szerencsés részt venni, de azok sohasem működtek nyilvánosságban, hanem ami a küldöttségben megállapíttatott, ha mint javaslat már elkészült, azután került teljes nyilvánosság elé. Azt hiszem, nem az fekszik érdekében akár az országnak, akár a képviselőháznak, hogy minő fázisokon mentek keresztül egyesek véleményei, míg a bizottság tanácskozásai erre az engedményre jutottak, hanem az fekszik érdekében, hogy minő az eredmény, s mi annak motívuma2 , ami megállapíttatott.
deak-002-004-009-0011 Vita.
deak-002-004-009-0022 Indoklása.
Ha el volna zárva a további nyilvánosság, akkor nem szólanék semmit; de hiszen ha a bizottság munkálatát elkészíti, azt a háznak beadja, s a háznak joga van a kilenc osztálynak kiadni, s ha azok keresztülmentek rajta, a középponti bizottság újra átnézi, s beadja a háznak, és itt újra diszkusszió alá kerül. Az ily munkálat teljes nyilvánosságra jő először a ház előtt, másodszor az egyes osztályok tagjaira nézve az osztályban, hol alkalom van a megvitatásra. Én tehát az eddigi szokástól való eltérést e részben éppen nem tartom célszerűnek.
A szabályok sem említenek sehol nyilvánosságot a bizottságra nézve. Azt mondhatni ugyan, hogy nem is tiltják. Igen, de mikor határozottan kiteszik a szabályok, hogy a ház ülései nyilvánosak, azt pedig nem mondják, hogy a bizottságok vagy osztályok ülései is nyilvánosak, azt hiszem, elég világosan szólanak a házszabályok. Mert mikor valamely szabály megállapíttatik, s alóla kivétel nem tétetik, mindenki tudja, mit tesz ez. Az osztályok ülései sem voltak nyilvánosak, s ha egyik a másik osztályba ment, nem joggal volt ott.
Én tehát nem látok okot arra, hogy az eddigi gyakorlatot megváltoztassuk, de igen sokat arra, hogy meg ne változtassuk. Ilyen különösen a célszerű és kényelmes munkálkodás tekintete, és az, hogy az ilyen nyilvánosságnak nem volna határa; mert ugyanazon alapon és ugyanazon joggal, mellyel valaki azt kívánná, hogy nem tudom, micsoda nyilvánosság jogánál fogva ott legyen, midőn az ötvenkét tag tanácskozik, ugyanazon joggal kívánhatná, hogy midőn az ötvenkét tag a maga kebeléből öt tagot kiküld, ott is jelen lehessen – s ezt így végletekig lehetne vinni.
A ház ülései nyilvánosak, ott minden ember jelen lehet, minden követ részt 375vehet a fönnforgó tárgy fölötti vitában; hanem hogyan szülemlik meg az eszme, milyen fázisokon megy keresztül, azt megtudni sem az ország, sem a közönség érdekében nem fekszik. (Élénk helyeslés.)
Képviselőházi napló 1865–1868. 1. köt. 336. p. Közli Kónyi Manó 3. köt. 616, 617. p.
deak-002-004-009-0011 Vita.
deak-002-004-009-0022 Indoklása.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem