HELYSÉGEI:

Teljes szövegű keresés

HELYSÉGEI:
Ábr(ah)ám. (Ábrán.) Villa Abram. (1217: Haz. okmt. V. 9., 1307: Zalai oklt. I. 126.) Poss capituli Wesprimiensis Abraam. (1329: U. o. 238.) Poss. seu villa Abraam. (1338: U. o. I. 332., 1376: U. o. II. 139., 1380: U. o. 167.) Poss. Abraan, Abran. (1458: Haz. oklt. IV. 393.) Poss. Abran. (1481: Zalai oklt. II. 615., 1477: Kismart. llt. 36. A. 27.) Abram. (1482: U. o. 36. A. 32.) A veszprémi káptalané volt; nemes jobbágyait pl. 1450 körül említik. – Ma puszta (Ábrahám) a Balaton partján, Köveskállától dny.
Adriáncz. (Adorjáncz.) Poss Adrianch. (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Adoriancz. (1430: DL. 12308.) Oderyancz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott, – A megye dny. sarkában, Belatinci közelében, Adriáncz néven ma is megtaláljuk. Azonos lehet ezzel a XIV. században ugyancsak a lendvai Bánfiak birtokában föltűnő «Adrianyanfihamihalhaza». (1375: Dl. 6287.); «Adrianfiamyalhaza» (1375: Dl. 6288.); pred. Michaelis filii Adriani. (1381: Dl. 6802.)
Adrián-fia-Mihály-háza. L. Adriáncz helység a.
Ákosfalva. Akosfalwa. (1513: Dl. 32206.) Salamonvára után sorolják föl, János deáknak 1 és Bagodi Ferencinek 2 j.-portájával. – A Salamonváriak birtoka gyanánt már 1366-ban fölmerül. (Akusfalva. Csébi Pogány cs. llt.) 1410-ben is. (Akosfalwa. Zalai oklt. II. 369.) 1424-ben ugyane család birtokában «Akwsfalwa alio vocabulo Kyskauas». (U. o. 439.) 1461-ben az Ostfiaké «poss. Akusfalwa al. nom. Kyskawas». (csébi Pogány cs. llt.) 1485-ben a csébi Pogányoké «poss. Akofalwa». (U. o.) Ma puszta Kávás mellett.
Ákosháza. Akushaza. (1408: Zalaim. oklt. II. 344., 1414: U. o. 396.) Abushaza. (Hibásan «Akushaza» helyett. 1414: Soós cs. levéltárából. – Századok. 1882. 54.) Akoshaza. (1483: Dl. 18849. 18850; 1513: Dl. 32206.) Ebergény és Szent-Mihályfalva közt sorolja föl adólajstromunk, Bot(h)ka Mátyásnak 1. j.-portájával. – E tájon találjuk ma az árkosházi pusztát.
Alácsony. Alachon. (1483: Dl. 18819.) Nemesi névből ismerjük. – Zala-Szent-Grót vidékén fekhetett.
Alibántfalva. Poss. Olywanchfalwa. (1414: Dl. 10195.) Alpbanthfalwa. (1464: Dl. 16072; 1479: Dl. 18272). Ma Alibánfa, Zala-Egerszegtől nem messze ék. (V. ö. Ollár helység alatt.)
Allár. L. Ollár alakban.
Almásháza. (Almás.) Almashaza. (1513: Dl. 32206.) Kalóssal együtt említik. Ma Almás, Kallós táján, Nagy-Kapornaktól ék. – 1513-ban Hagymás Miklósnak és Almási Jánosnak 1–1 j.-portájával. – Azonosnak látszik ezzel az 1466-ban nemesi névben fölmerülő «Almas» helység. (Körmendi llt Himfyana, n. 749.)
Almaszeg. Poss. Almazegh, Almazeg. (1377: Dl. 6491; 1487: Dl. 19275.) A megye szabatos megjelölése nélkül, mint a Kanizsaiak birtoka fordúl elő. Úgy látszik azonban Zalamegyében feküdt, a többi kanizsai birtokok vidékén, Nagy-Kanizsától é.-ny. felé. (Oltárcz táján?).
Al-Sá(r)d. L. Sárd helység a.
Alsó-Almád. L. Almád m.-városnál.
Alsó-Aszi(v)ágy. L. Aszi(v)ágy helység a.
Alsó-Bagota. L. Bagota helység a.
Alsó-Bako(l)nok. (Alsó-Bakolnak.) L. Bako(l)nak helység a.
Alsó-Csente. L. Csentevölgy(e) helység a.
Alsó-Dörögd. L. Dörögd helység a.
Alsó-Gyertyánág(y). L. Gyertyánág(y) helység a.
Alsó-óyűrűs. L. Gyűrűs helység a.
Alsó-Irsa. L. Irsa helység a.
Alsó-Kápolna. L. Kápolna helység a.
Alsó-Kerecseny. L. Kerecseny helység a.
Alsó-Kőkut. L. Kőkut helység a.
Alsó-Kustán. L. Kustán helység a.
Alsó-Kutfő. L. Kutfö helység a.
Alsó-Nemesnépfalva. L. Nemesnépfalva helység a.
Alsó-Orosztony. L. Orosztony helys. a.
Alsó-Örs. L. Örs helység a.
Alsó-Petri. L. Petri helység a.
Alsó-Rádó. L. Rádó helység a.
Alsó-Rajk. L. Rajk helység a.
Alsó-Rátk. L. Rátk helység a.
Alsó-Sebe(c)ske. (Alsó-Sebestye.) L. Sebe(c)ske helység a
Alsó-Sejter. L. Sejter helység a.
Alsó-Szent-András. L. Szent-András helység a.
Alsó-Tófő. L. Tófő helység a.
Alsó-Vercsek. L. Vercsek helység a.
Által-Csáford. L. Csáford helység a.
Általfalva L. Ujfalu a.
Altendor. Altendor. (? 1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó tart. sorában Brezovecz mellett sorolják föl. Tehát valahol Mura-Szent-Márton táján feküdt.
Alterczen(?). Allterczen. (? 1478: Dl. 18143.) Csáktornya (és Strigó) várak tartozékai közt Dombra és Mihalovecz után sorolják föl.
And. Villa Ond. (1325: Zalai oklt. I. 189.) Poss. Vnd. (1335: U. o. 302.) Ond. (1431: U. o. II. 474., 1450: Dl. 14418; 1451: 14905.) And. (1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583., 1479: Dl. 18256.) A Nagy-Kanizsától keletre fekvő mai Csehi pusztával határos volt.
Andráshida. Terra Louazy. (1211: Zalai oklt. I. 5.) Poss. Lowaz al. nom. Andreashyda. (1426: Zalai oklt. II. 453.) Poss. Louascy. (1431: U. o. 469.) Poss. Sevenfalua al. nom. Louazy. (1437: U. o. I. kötet. 5.) Poss. Seuenfalua al. nom. Jegenye. (1431: U. o. lI. 469.) Gebárddal és Kutossal együtt emlegetik e helységeket, mint a kutosi vagy szent-erzsébeti Terjék és kálozfalvi Taba cs. birtokát. – Ma e vidéken, Gebárd mellett (Zala-Egerszegtől ny.-é.) csak Andráshidát találjuk meg. (V. ö. Jegenye alatt külön is.)
Antál(y)os-(fia-) földe. (Antaleus-földe.) Terra filiorum Antaleus. (1272: Zalai oklt. I. 70.) Poss. Anthaliusfelde, Anthalusfeldew, Anthallyusfelde. (1413–22: Gyömrői llt. XXIII. 1. 37., XXIII. 1. 41. és XXIII. 1. 44.) Bede és Sz.-Mihályfalva vidékén feküdt. (L. Hermanfalva a. is.)
Anyád-valoga. Anyadwaloga. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt, Kanizsa táján feküdt.
Anyástelek. Poss. Anyasteluk. (1370: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Sümeg, Csehi sat. vidékén kereshetjük.
Apáti. a) L. Hegymagas helység a. – b) Apathy. (1335: Zalai oklt. I. 295., 1488: Dl. 19459; 1513: Dl. 32206.) Poss. Naghap(p)athy, Kysapathy. (1482: Zalai oklt. II. 616 617.) A zalavári apátságé volt. 1513-ban azonban csak az itteni plébánosnak 2 portáját említik. Ma Zala-Apáti, a Balaton dny. csücskétől ny. felé. – c) Poss. Monostorapathy. (1468: Kismart. llt. 36. A. 23.) A mai Monostor-Apáti, Tapolczától k.-é. (V. ö. Almád m-városnál.) – Ily nevű helységeket az 1513. évi adólajstrom is ismer. Jelesül d) Kálozfalva után említ egyet, a hol ma, Káloczfa mellett, az apáti puszta mutatja helyét. (Kávási Lászlónak volt itt ekkor 2 j.-portája.) E helységet (poss. Apathy) 1412-ben is említik. (Zalai oklt. II. 379.) – e) Egy következő a mai Nemes-Apátinak felel meg. Zala-Egerszeg közelében kel. Ennek részével összevág az u. o. fölsorolt «Thwthor Zegh» falu is. – f) Ugyanott «Kysapathy», az előbbinek tőszomszédságában fekvő Felső- vagy Közép-Apátival ugyanegy. Utóbbi helységek valamelyikét oklevelekben is emlegetik (Apaty) 1394-ben, 1402-ben, 1416-ban, 1421-ben (Zalai oklt. II. 262., 311., 401., 425.); 1468-ban pedig ugyane helységek «Thwthor Zeghapaty és Eghazasapaty, Apaty» néven szerepelnek. (Muz. levéltár.) Eghazas Apathy 1441-ben is fölmerül (sőt Apaty néven 1398-ban is), mint az Egerváriak birtoka. (Dl. 25892. és Zalai oklt. II. 508.) 1510-ben Tutorszeg (Thwthorzegh) másként «Nemes-Apathy» nevet visel. (Muz. llt.) – g) L. Tihany városnál.
Apátlaka (Apátur.) Villa Apathur iuxta fluvium Piliske prope Sanctum Andream. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Poss. Apathlaka iuxta fluvium Pwlyske prope S. Andream. (1327: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 23.) Apatlaka. (1358: U. o. n. 17. A.) A tihanyi apátságé volt; a Pölöske melletti Sz.-András szomszédságában feküdt.
Apsa(-földe). (Absa. Apsatelke.) Terra castri Zaladiensis Apsa. (1279: Haz. okmt. VI. 256.) Poss. Absa, Apsa. (1400: csébi Pogány cs. llt., 1405: Gyömrői llt. XXIII. 1. 21., 1406: Zalai oklt. lI. 325.) Poss. Absafewlde. (1437: csébi Pogány cs. llt.) Pred. Absa. (1458: Zalai oklt. II. 572., 1512: csébi Pogány cs. llt.) Pred. Apsatheleke. (1480: U. o. 614.) A csébi (enyerei) Pogányoké volt. – 1406-ban az innen Gyepűre vezető utat is említik. A Marczal mellékén feküdt.
Arács. Araach. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 66., 1411. és 1448: Pannonhalmi konv. házi llt. Tihany. f. 5. n. 6. és 7.) Arach. (1244: Zalai oklt. I. 16., 1337: U. o. 322.. 1368: U. o. II. 25, 1373: U. o. 70., 1448: U. o. 535.) Araach iuxta Balatinum. (1492: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 3. n. 126.) Főleg a tihanyi apátságé, veszprémi káptalané sat. volt. – A megye ék. sarkában, Tihanytól ék. fekszik.
Aracsa. Aracha. (1330: Zalai oklt. I. 243.) Nobiles de Arachaa. (1335: U. o. 298.) Poss. Nemukgywrghfelde. Nemetgywrghfeld al. nom. Aracha (1364: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) Poss. Aracha. (1432: Dl. 36675.) Eccl. B. Marie virg. de Aracha. (1487: Dl. 36721.) Plebanus de Aracha. (1487: Dl. 36721. – V. ö. 1513: Dl. 32206.) Zala-Apátitól délre fekszik. Olykor Egerrel, máskor Bikkel veszik azonosnak. (L. e helységek és v. ö. Horváti helység a. is.)
Aranyad. Poss. Aranyad. (1445. 1470. 1485: csébi Pogány cs. llt., 1458: Dl. 15309, és 15284.) 1458-ban a Marótiak, valamint herbortyai Ostfi Jánosné (alsó-lendvai Bánfi-leány) tűnnek fel földesuraiúl. – Ma Alsó- és Felső-Aranyod, Szt.-Grót és Zala-Bér szomszédságában.
Árokfő. Arukfeu. (1353: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Poss. Arokfew. (1430: U. o.) Poss. Arokhfew. (1466: U. o.) A veszprémi püspökségé volt; Monoszló és Köves-Kál táján fekhetett. Az 1353. évi oklevél hátán XVI. századi irással e szavak olvashatók: «al. nom. Nemethwelgh» Ez elnevezés alatt kétségkívül a Nivegy, Nivigy vagy Nevegy völgyét (l. e néven a helységek közt) kell értenünk.
Anta(n)háza. (Artalháza.) Poss. Artahaza. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2.) Artalhaza. (1426: U. o. n. 3. és Dl. 11793.) Antalhaza. (? 1426: Zalai oklt. II. 449.) Poss. Arthanhaza. (1472: Dl. 17395; 1474: Zalai oklt. II. 598.) Pákához tartozott. – Ma Ortaház, Novától délre.
Aszi(v)ágy(-Szent-György). – a) Due ville Ozyagh – egyikben Sz.- Márton tiszteletére épült templom; Nemti vár tartozékai. (1343: Zalai oklt. I. 409.) Poss. Ozziuag. (1353: U. o. 537.) Possessiones Ozyuagh et Zenth. Gyurgh. Alább: possessio Azyughzenth Gyurgh, quam homines (regis et capituli) unam possessionem fore dixissent. (1355: Zalai oklt. I. 560.) Alsoazyuagh. Felseuazzyagh. (1389: Dl. 7467.) Utraque Azywagh. (1412: U. o) II. 378.) Azzyagh. (1420: Dl. 10944.) A lendvai Bánfiaké volt. Ma Sziágy vagy Szilvágy helység és puszta, Zala-Lövőtől dk. – b) Bunyay Azziuag. (1379: Dl. 6586.) Ozzyuagh. (1381: Dl. 6802.) Azyagh. (1389: Dl. 7469.) Azzeagh. (1524: Dl. 37006.) Szintén a lendvai Bánfiaké volt. Ma Szilvág néven puszta, Bánok-Sz.-Györgytől ék. – c) Meg kell különböztetnünk ezektől a szántai Botka cs. birtokában 1465-ben fölmerülő Zenthgerg és Azywelg nevű falvakat (poss.), melyeknek emlékét Tárnok (Novától ék., a mai Szilvágytól épen nem messze) határában ma is őrzi az asszuvölgyi és sz.-györgyi dűlő. (Dl. 16267.) – d) Ismét más helységnek kell vennünk az 1484-ben nemesi névben föltűnő «Azzywelgh»-et (Dl. 19002.), mely inkább a Balaton vidékén feküdt.
Aszivölgy. L. Aszi(v)ágy helység a.
Aszófö. Azzofeu. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 66.) Ozofew. (1312: Zalai oklt. I. 139.) Presbiter de Osowfeu. (1331: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Poss. Ozoufew. (1337: Zalai oklt. I. 323.) Azofeu. (1410: U. o. II. 367.) Azofew. (1427: Haz. okmt. IV. 287.) A tihanyi apátságé, veszprémi káptalané sat. volt. – Tihany mellett ny.-é. találjuk.
Asztalnok-András-U(z)sa. L. U(z)sa helység a.
Aty, (Agy.) Och. (1328: Zalai oklt. I. 221.) Nobiles de Othiw. (1353: U. o. 303.) Oth. (Köznemesek nevében. 1384: Zalavári apáts. orsz. llt. 503. sz., 1388: Dl. 7447.) Poss. Oth. (1456: Zalai oklt. II. 567.) Pred. Ath al. nom. Nagandrashaza. (1456: U. o) Pred. Agh al. nom. Naghandreasnehaza. (1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583.) Pred. Othy. (1468: U. o. 585.) Nagy- Kanizsától észak felé feküdt.
Avarfölde. Poss. Awarfewlde. (1485: Dl. 19624.) Liszkó, Sz.-Lőrincz, Peleske-Szent-Mihály sat. helységekkel együtt szerepel.
Babát. Babath. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt. Ma dűlő, Novától nyugatra.
Babos-Debréte. L. Debréte helység a.
Babucza. L. Vonyarcz a.
Bács. Bach. (Nemes nevében. 1340: Zalai oklt. I. 370.) Poss. Baach. (1462: Zalai oklt. 855. sz.) Baach, cum quadam … turri lapidea in eadem possessione. (1492: Kismart. llt. 36. A. 35.) Ma Bácsi néven puszta Mindszent-Kálla és Gyula-Keszi közt.
Bacs(i)ta. Terra possessionis Bazytha ecclesie Albensis. (1320: Anjouk. okmt. I. 553.) Bachta. (1360: Zalai oklt. I. 602.) Bachyt(h)a. (1361: U. o. II. 2.) Bachita. (1469: U. o. 592.) Berzenczével és Oltárczczal volt határos; tehát a mai Bucsutának felel meg, a nevezett falvak szomszédságában, Nagy-Kanizsától ény.
Baczonak. (Baczanag, Baczanak.) Nobiles de Bochonog. (1325: Zalai oklt. I. 188.) Poss. Bachanag. (1335: U. o. 311., 1363: U. o. 638.) Poss. Bachunak. (1341: Zalai oklt. I. 387.) Pred. Baczonag. (1446: Dl. 13962.) Baczanag. (1455: Dl. 15013.) Baczanak – a pali Török és később a tolnai Bornemisza családé. (1486: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302.) Ma puszta (Baczonak, a vezérkari nagy térkép nem ismeri) Csapi és Bakonak mellett, a melyekkel együtt merül föl Osztolcz határjárásakor.
Bagod. Nobiles de Bogud. (1287: Hazai okmt. VI. 328.) Bagod. (1411: Dl. 9754; 1513: DI 32206.) Eghazas Bagod et Felsew Bagod. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 908. sz.) Zala-Egerszegtől ny.-é. találjuk. (L. Hagyáros a. is.) 1513-ban egy Bagodi István nevű egy-telkes nemes is lakott itt. E családot 1411-ben is emlegetik már.
Bagolya. (Babolya. Bagalya.) Bogola. (1294: Fejér, VlI. 2. 176.) Bagolya (1456: Zalai oklt. II. 567., 1513: Dl. 32206.) Babolya. (1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583.) Bagalya. (1481: Dl. 18459.) Ma Bagola (Bagola-Sáncz) néven Somogymegyében, a zalamegyei határszélen, Nagy-Kanizsától dk. találjuk. Az 1513. évi adólajstrom Szent-Györgygyel fogja össze, s a két faluban együtt 8 1/2 j.-portáját említi Bot(h) Ferencznek. Ugyanitt egy Nagy János nevű egy-telkes nemes is lakott ekkor. 1294-ben Sz.-Kozma és Demjén tiszt. szentelt kőtemplomát említik.
Bagonya. (Baganya.) Poss. Baganya, in qua occlesia in honorem S. Trinitatis esset constructa. (1371: Zalai oklt. II. 41.) Baganya. (1381: Dl. 6802.) Bagonya. (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Nemti várához tartozott. (1411. 1428.) – Ma Bagonya néven Dobronok közelében k.-é. találjuk.
Bagota. (Bagata.) – a) Bagotha. (1513: Dl. 32206.) Fényesházával fogja együvé adólajstromunk, tehát Sz.-Gróttól ny.-dny. felé, Csáford táján feküdt. Ily nevű helységet (Bagucha) 1360-ban a Béri cs. birtokai közt is említenek. (Kismart. llt. 47. K. 8.) 1394-ben pedig (Bagatha) ugyane családdal (és az örményesi pálosokkal) kapcsolatban. (Dl. 30764.) Bizonyára ennek felel meg az 1487-ben föltűnő «Bagatha ante Zentgeroth» is. (Dl. 36721.) – b) Poss. Bogatha. (1332: Zalai oklt. I. 264.) Bagotha utraque. (1406: Dl. 9230; 1407: Dl. 9303; 1432: Dl. 12433.) Felseubagotha, Alsobagotha. (1425: Dl. 11730. 11734.) Poss. Bagotha, (1436: Zalai oklt. II. 489.) Poss. Bagatha. (1479: Dl. 18170.). Poss. Bagotha et Alsobagotha. (1482: Dl. 18742.) Nagy-Kanizsától é.-ény. felé, Szabar, Gelse, Berzencze stb. vidékén merül föl. E tájon azonban ma hasztalan keressük.
Bagyk. (Bogyk.) L. Batyk alakban.
Bak(ö)falva. Bakofalwa. (1442: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13.). Bakfalwa. (1450 körül: U. o. Cap. 16.) A veszprémi káptalan (és püspökség), birtokai közt sorolják fel. Úgy látszik, zalamegyei falu volt, s a megye északi vidékén feküdt.
Bako(l)nak. (Bakonok. Bakonik.)a) Bokonuk. (1325: Zalai oklt. I. 312) Bokolnuk. (1341: U. o. 387.) Poss. Eghazasbakonok. (1372: U. o. II. 53.) Kysbakonok. (1401: Dl. 9143.) Poss. Nagbakonok. (1428: Dl. 12030.) Bakonok. (1455: Dl. 15013.) Felsew Bakonok és Eghazasbakonok. (1486–7: Dl. 19205., 19302., 19318.) Bakolnak. (1513: Dl. 32206.) Ma Bakónak, Nagy-Kanizsától északra. – 1513-ban Györgyfi Bálintnak és Jánosnak 1–1, Pálurházi Mátyásnak 1 és Bornemisza Jánosnak 12 j.-portája volt itt. De kisnemesek is lakták, a László, Vak, Nagy, Kántor, Hordós, Kis, Fodor és Vadlövő családok, kik, valamint Györgyfi Márton özvegye is 1–1 portától fizettek adót. Összesen tehát 24 jobbágy- és nemes-porta volt ekkor e helységben, mely különben részben a Kanizsai családot uralta. – b) Poss. Bokonuk – a Reznekieké. (1326: Zalai oklt. 1. 195.) Alsobakonok, Felseubakonok. (1381: Dl. 6802.) Felseubakolnak, Alsoubakolnak. (1389: Dl. 7467.) Poss. utraque Bakónuk – a lendvai Bánfiaké. (1405: Dl. 9315.) Utraque Bakolnok. (Bakonok) – Nemti vár tartozékai. (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Ma Bakónak, Dobronoktól ény. – 1366-ban a Salamonváriak birtokában szintén fordúl elő Filóczczal (Filouch) együtt két ily nevű helység (Bakovik superior et inferior). Minthogy Filócz Bakóvaknak ma is tőszomszédja, mást a kérdéses helységek alatt sem érthetünk. (csébi Pogány cs. llt.)
Baksa. Baxa. (1482: Dl. 18735.) Nagy-Kapornak vidékén feküdt.
Baksafalva. Poss. Boxafolua. (1311. 1360: Zalai oklt. I. 378. 605.) Poss. Boxafalua al. nom. Hegenfelde. (1405: Dl. 9027.) Baxafalua. (1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458.) Bakfalva. (!1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5.) Ma Baksa, Csesztreg (és Reznek) közelben dk.
B(a)lazsolcz. L. Bla(z)solcz alakban.
Bán-Sárdja. (Bán-Sárgya.) L. Sárd helység a.
Bán-Kürtös. L. Kürtös helység a.
Bán-Ujfalu. (Bán-Ujfalva.) L. Ujfalu helység a.
Bananya. Poss. Bananya. (1420: Dl. 10928.) V(a)Ikonyával együtt szerepel.
Bánkfalva. Poss. Bankfalua. (1:388: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Poss. Bankfalva. (1390: Dl. 7560; 1469: Dl. 16802; 1476: Dl. 17883.) A mai Bánfa pusztának felel meg, Szepetnek mellett, Kanizsától nyd.
Baraczaháza. Poss. (alább: terra) Barachahaza. (1342: Zalai oklt. I. 394.) Reznek és a Kebele vize mentén feküdt.
Báránd. Barand. (1335: Zalai oklt. I. 295; 1451: Dl. 36691.) Ma (Alsó- és Felső-)Báránd néven puszta, Szalavár mellett.
Baratkolcz. L. Bradkolcz néven.
Barátokfalva. Barathokfalwa. (1513: Dl. 32206.) A peleskei «barátoké» volt, 6 1/2 adózó j.-portával. – Ma puszta Peleske és Bak között.
Barátülése. Barathilese. (1406: Muz. llt. az 1504. évnél.) A Szentandrási (Párisfi) családé volt.
Barba. Barba. (1474: Dl. 17628.) Szent-Grót vidékén feküdt. – 1474-ben a Szentgiroltiaknak 10 1/2 adózó j.-portájok volt itt.
Barla-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály a) helység a.
Bar(la)báshida. (Barrabásfölde. Barrabáshida.) Endre filius Barlabe. (1246: Zalai oklt. I. 17.) Terra Barlabashyda … sita iuxta Zala. (1230: U. o. 5.) Poss. Barbashyda. (1247: U. o. 18.) Poss. Barlabashyda. (1306: U. o. 126.) Poss. Barrabashyda. (1322: U. o. 159.) Poss. Pokud al. nom. Barlabashyda. (1392: U. o. II. 255.) Molendinum Barrabasmolna … intra terminos possessionis Barrabasfeulde … in fluviun Zala. (1393: U. o. 259.) 1322-ben hídvámmal a Zala folyón. – Ma Barabás puszta, Zala-Bér és Pákod helység mellett.
Barlafölde. Poss. Barlafeulde. (1353: Zalai oklt. I. 548.) Poss. Barlafelde. (1382: U. o. II. 183.) Novától kelet felé, Tófő és Tüttös szomszédságában feküdt.
Barlahida. Poss. Barlahyda. (1407: Kismart. llt. 47. B. 66. és. A., 1458: Zalai oklt. II. 570., 1476: Dl. 17884.) 1458-ban parochialis egyházát is említik. – Ma Bollahida, Nova mellett északra.
Ba(r)rabás. (Barnabás. Barlabás.) Poss. Baslabas. (1333: Zalai oklt. I. 272.) Poss. Barabas de iuxta (fluvium) Kerka. (1353: U. o. 540.) Poss. Barrabas. (1405: Dl. 9027., 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana, Cap. 27. f. 5., 1427: Dl. 11944.) Barnabas. (1428: Zalai oklt. II. 458.) Ma Barabás, Novától ny.
Basfalva. (Bosfalva.) Bosfalva. (1513: Dl. 32206.) Keretye mellett sorolja fel lajstromunk. Ma Borsfa, Nagy-Kanizsától ny.-é. (L. Perennye a. is.) Előbb Basfalwa alakban szerepel. (1392: Dl. 7749; 1476: Dl. 17785.)
Ba(s)zita. L. Bacsita alakban. (V. ö. Bozita a. is.)
Bátorhely(e). Poss. Ba… (1411: Dl. 11743.) Bathorhely. (1428: Dl. 11996.) Bathorhele. (1513: Dl. 32206.) Nemti várához tartozott. – A mai Bárhelynek felel meg, Lenti közelében ék., Sz.-Mihályfa szomszédságában. – Ugyanezt a helységet kell értenünk a lendvai Bánfiak birtokában 1381-ben és 1405-ben Sárdi-Sz.-Mihály mellett felsorolt «Baturtelek, Batorteleke» alatt is. (Dl. 6802. 9315.)
Bátortelke. (Bátortelek.) L. Bátorhely(e) helység a.
Batyk. Predium nomine Bogk. (1251: Zalai oklt. I. 22.) Poss. Bogk, alább «villa Bogk». (1254: U. o. 27.) Poss. Boghk. (1322: U. o. 159.) Bathyk. (1474: Dl. 17628.) Bayk. (1482: Muz. Ilt., 1487. évi átiratban.) A türjei prépostságé 1251. óta; 1474-ben azonban a Szentgiroltiak itteni 8 1/2 adózó j.-portáját, 1483-ban pedig a Bériek itteni részeit említik. – Ma Batyk, Türje mellett keletre.
Báza. Poss. Ellueybaza. (1336: Zalai oklt. I. 319.) Ezzel határos kelet felől: poss. Baza. (U. o.) Baza. (Nemesi névben. 1433: Dl. 12507; 1469: Dl. 16853.) Poss. Baza. (1482: Dl. 36692.) Ma Báza, Nagy-Kanizsától ny.-é. (V. ö. 1476: Dl. 17884).
Ba(z)se. Base. (1408: Zalai oklt. II. 339.) Poss. Basee. (1436: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1491: Zalai oklt. Il. 631.) Részben Sümeg várához tartozott. Sümegtől dél felé ma is megtaláljuk «Bazsi» néven.
Bebes. (Bebös.) Nobiles de Bebus. (1318: Zalai oklt. I. 148.) Bebus. (Nemes nevében. 1416: U. o. II. 401.) Bwbes. (1444: Dl. 13777.) Bebes. (1458: Dl. 36700; 1513: Dl. 32206.) Ma puszta, Pölöske mellett keletre. – 1513-ban három egy-telkes nemesi cs. adózott e helységből a Végh, Komócs (Komocz) és Majos családok.
Bécs. (Bécz.)a) Villa Beech. (1389: Lajtafal. levéltár Illésházyana. Lad. 23. f. 4. n. 2., 1433: Dl. 12492.) Villa Bech. (1426: Lajtafal. llt. u. o. n. 4., Zalai oklt. II. 449., 1525: Lajtafal. llt. Illésházyana. i. h. n. 37.) Hegyesd várához tartozott. – b) Villa WyBeech. (1382: Zalai oklt. II. 185.) Poss. Vybeech. (1406: U. o. 326.) Wybeech poss. (1438: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 3. és Zalai oklt. II. 494.) Tádika várához tartozott. Megfelelhet az 1382-ben Mihályfalva és 1406-ban Enyere szomszédságában fölmerülő ily nevű helységnek. – c) Poss. Pwztabech al. nom. Kysbech habitatoribus destituta, – mely azelőtt bizonyos Bayus Györgyé (homo conditionalis) volt, ennek magba szakadtával kir. adományul az Egerváriak birtokába megy át. (1398–1406: Dl. 25892.) Poss. Beech – birtokhoz vétel útján az Egerváriak tartanak jogot. (1401: Dl. 8653.) Poss. Pwztabech – a hűtlen Egerváriak után a gersei Petők kapják. (1441: Zalai oklt. II. 509.) Poss. Puztabech – még mindig az Egerváriaké. (1457: Dl. 15195.) Pred. Pwztabeech – hasonlókép. (1496: Muz. llt.) – d) Poss. Beech. (1353: Zalai oklt. I. 537.) Nova határjárásakor említik.
Becsvölgye. – a) Poss. Bechwelgye. (1498: Zalai oklt. lI. 638.) A Csányiaké volt. Ma Böcsföld néven puszta Csány és Nagy-Kapornak közt. – b) Bechwelgye. (1513: Dl. 32206.) Salamonvár, máskor Zágorhida után következik az adólajstromban. T(h)akó Mihálynak 1 j.-portája volt benne s ezenkívül a Barrabás, a két Veres, Becsvölgyi, a két Komondor, Demeter, T(h)akó, Gerarth, Becs és Bán nevű egy-telkes nemesi családok lakták. Ez a helység 1497-ből is ismeretes, a mikor is a Veres, Itemer, Berla, Bán, Deszpot, Kéz, Adorján, Pálfi és Becsvölgyi családokat találjuk benne. (Bechwelge. csebi Pogány cs. llt.) Plébánosát pedig már 1416-ban említik. (Gyömrői llt. XXIII. 1. 38.)
Bécz. (Bejcz.) Beych. (1347. 1354: Zalai oklt. I. 466. 551., 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) Bech – Tolmácscsal határos. (1352: Zalai oklt 1. 522.) Beech. (1373. U. o. 69.,1380. 1385: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 62. és 63.) Plebanus de Beecz. (1498: Zalai oklt. II. 639.) 1347-ben földesurai a Bécziek számára átengedték a Szécsiek e helységbe, a szomszédos Letenyén szedett úti vámot. Később egészen a Szécsieké. – Parochialis egyházát már 1373-ban és 1385-ben (a Bold. Szűz tiszteletére) említik. – Ma Bécz, Nagy-Kanizsától ny. (Tolmácstól délre).
Becze. Becze. (Kir. ember előnevében. 1479: Dl. 18292.) Ma Meszes-Györök mellett találunk ily nevű pusztát.
Bede. (Bedefalva.) Bede. (1407: Dl. 36656; 1413–22: Gyömrői llt. XXIII. 1. 44., 1420: U. o. XXIII. 1. 41.) Bede. (1513: Dl. 32206.) Fernekág mellett sorolja föl az adólajstrom. A Fideiussor, Bedei s Gyerek nevű egy-telkes nemes családok lakták ekkor. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1429-ben fölmerülő «Bedefalwa» is. (Zalai oklt. II. 463.) Ma Böde, Zala-Egerszegtől nyugatra.
Bede-Gulács. L. Gulács helység a.
Bedeháza. Poss. Bedehaza. (1389: Dl. 7467; 1405: Dl. 9099: 1524: Dl. 39006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Bödeháza, Alsó-Lendvától ény.
Bederfalva. Bederfalua. (1425: Dl. 11701; 1449: Lajtafal. llt. Illésh.
Lad. 23. f. 24. n. 7.) Bederfalwa. (1513: Dl. 32206.) Ma Bödörfa puszta, Zala-Lövőtől északra. – 1513-ban Hásságyi Dénesnek 3 1/2 j.-portája volt itt.
Béd(földe, puszta). L. Marczal helység a.
Begeny. (Bögöny.) L. Kál a.
Bekény. L. Bökény a.
Bel(e)cz. (Bela. Belicz.) Terra Bela. (1254: Haz. okmt. VI. 82., 1257: Dl. 73.) Poss. Beelch, Belch (Belych) inter flvios Draace et Mure. (1366–7: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Poss. Belch alio nomine Bela, inter fluvios Drava et Mura… (1399: Zalai oklt. II. 297.)Belecz. (Köznemesek előnevében. 1477: Dl. 18143.) A mai Belicza helységnek felel meg a Muraközben, Csáktornyától k.-é.
Belotafalva. (Beletfalva. Belotincz.) Belethfalwa. (1379: Dl. 6586.) Belothafalwa. (1389: Dl. 7467.) Poss. Berethfolua. (1428: Dl. 11996.) Belothyncz. (1481: Dl. 1533.) Nemti várához tartozott s az ú. n. Cserneczmegyében feküdt. – A mai Belatincznak felel meg, a megye dny. csücskében.
Belotincz. L. Belotafalva a.
Belsö-Besztercze. (Belső-Besztricze.) L. Bisztricze helység a.
Belső-Sziget. L. Sziget a.
Bencz-Hany. L. Hany a.
Bencze. – a) Benche. (Nemesi névben. 1431: Zalai oklt. II. 474.) Poss. Bencze. (1453: Dl. 14732; 1479: Dl. 18256.) Nagy-Kanizsától keletre, Récse helység és Csehi puszta vidékén kereshető, a somogyi határszélen. Récse részeit Bencze-Récsének nevezték 1455-ben. (V. ö. Zalai oklt. II. 630.) – b) Villa Benche que est possessio Johaunis filii Salamonis. (1353: Zalai oklt. I. 537.) Poss. Bencze. (1366. 1461. 1485: csébi Pogány cs. llt., 1496: Muz. Ilt.) Poss. Bench, Benche. (1410: Zalai oklt. II. 368.) A Salamonváriaké illetve (1496.) a Terjék családé volt. – Novától úgy látszik ény. felé feküdt.
Bencze-Récse. L. Récse a.
Benkovecz. Benkowecz. (1473: Dl. 18143.) Csáktornyától (a melyhez tartozott) keletre találjuk.
Bér. (Bél.) Poss. Beer. (1247: Zalai oklt. I. 20) Beel. (1254: U. o. 27., 1303: U. o. 121.) Beer. (1322: U. o. 158., 1358: U. o. 587., 1360: Kismart. llt. 47. K. 8.. 1393: Zalai oklt. lI. 259.) Plebanus de Beer. (1489: Zalai oklt. II. 6?8.1 Ma Zala-Bér, a megye ény. határán.
Berekőz. (Berököz, puszta.) Pred. Berekwz. (1426: Zalai oklt. II. 450., Dl. 11793.) Berewkwz pred. (1426: Lajtafal, llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.) Páka városhoz tartozott.
Berend. Berend. (1332. 1357: Zalai oklt. I. 267. 582., 1411: Dl. 9754; 1464: Zalai oklt. II. 579., 1513: Dl. 32206.) Ma Bőrönd, Zala-Lövőtől ék. – 1513-ban Berendi Antalnak 2 j.-portájával. Ugyanekkor egy Berendi Balázs és egy Berendi Péter nevű egy-telkes nemes lakott itt.
Beretfalva. L. Belotafalva néven.
Bertaháza. (Bertóháza.) Pred. Berthahaza. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.) Berthohaza. (1436: Zalai oklt. II. 450. és Dl. 11793.) Páka városához tartozott.
Berzelcz(e). (Berzencze.) L. Börzölcze alakban.
Berzencze. (Berzőcze. Berzencza.) Berzencha. (1261: Zalai oklt. I. 39.) Berzenche. (1314: U. o. 144., 1329: U. o. 232.) Poss. Berzenche, fluvium Berzenche. (1320: Anjouk. okmt. I. 552.) Poss. Nagberzenche. (1408: Zalai oklt. II. 341.) Berzencze. (1436: U. o. II. 488., 1477 körül: Dl. 24979; 1478: Körmendi Llt. Himfyana, n. 587.) Berzewcze. (1478: U. o.) Plébánosát 1477 körül említik. – Ma Börzöncze vagy Berzencze, Nagy-Kanizsától ény.
Besenyő. a) Bessenew. Besseneu. (1335: Zalai oklt. I. 295.) Ekkor a zalavári apátságé volt. Nagy-Kanizsától kelet felé feküdt. Csehivel és Péterfalvával (ma puszták e tájon) volt határos. – b) Poss. nobilium Bessenew. Nobiles de Besenew. Poss. Kys Beseneu. (1381: Zalai oklt. II. 176.) Besenew. (1405: U. o. 331.) Bessenyew. (1485: Dl. 19024., 19025.) Bessenew poss. (1486: Dl. 19138; 1464: Zalai oklt. II. 581.) Zala-Egerszeg mellett délre találjuk.
Besztercze. (Besztricze.) L. Bisztricze néven.
Betefalva. (Betőfalva.)a) Nobiles de Buthefahva. (1338: Zalai oklt. I. 305.) Bewthefalwa. (1493: Zalavári konvent orsz. llt. 1721. sz.) Bethefalwa. Bethevofalwa. (1513: Dl. 32206.) 1513-ban Vas Györgynek és Becsvölgyi Illésnek 1–1 adózó j.-portájok volt itt. Ezenkívül azonban 5 egy-telkes nemesi család lakta, a Gergel, Cseke, Szabó, Mike és Sali családok. Ma Bötefa puszta, Zala-Egerszegtől k. – b) Poss. Bechefalua. (1377: Dl. 6448.) Poss. Bethefalwa. (1438: Zalai oklt. II. 543., 1461: U. o. 57S., 1463: Dl. 15816., 15896.) Pethefalwa. (1479: Dl. 18180., 18182.) A Marczaliaké volt, illetve Sz.-György várához tartozott. – Ma Rötefa vagy inkább Pötefa puszta, Szent-Györgyvár mellett északra.
Bezeréd. (Bezderéd. Bezdréd.) Predium ecclesie de Perno nomine Bezered. és «castrenses de Bezered». (1236: Zalai oklt. I. 10.) Bezdered. Bezered (1359. 1360: Zalai oklt. I. 596., 613.) Terra ecclesie de Pernou Monohfeulde vocata (t. i.) in Bezered. (1359: U. o.) Telek al. nom. Kysbezdred. (1412: U. o. 377.) Bezdred. (1412: Dl. 9862.) Bezered. (1449: Körmendi llt. Unyomiana, n. 55. és 56., 1513: Dl. 33206.) Bezdered. Kysbezdered. (1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74.) Sz.-Katalin tiszt. szentelt egyházzal. (1359.) Ma Bezeréd, Zala- Egerszegtől k.-é. (L. Telek a. is.)
Bez(z)eg(d). Poss. Bezzeg. (1338: Gyömrői llt. XXIII. 1. 12.) Poss. Bezegd. (1387: Zalai oklt. II. 211.) Poss. Bezzegh. Bezzegd (1389: U. o. 234.) Bezegd. (1412: U. o. 375.) Predium Bezzegd. (1501–1506: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10. és Körmendi llt. Fam. misc. n. 228.) A Rajkiak birtoka s Rajkkal határos volt.
Biczó. Poss. Byczo. (1480: Dl. 18375.) A Gyemerőieké volt.
Bik(k). (Biki.)a) Poss. Byk aliter Aracha. (1454: Dl. 36695.) Byk poss. (1480: Dl. 36717; 1489: Dl. 36723.) Poss. Aracha al. nom. Byk. (1498: Dl. 36733.) Aracsa szomszédságában feküdt. Zala-Apátitól dél felé. – b) Byk. (1410: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 131. a., 1439: Dl. 13322; 1513: Dl. 32306.) Ma Ozmán- és Egyházas-Bükk, Zala-Lövőtől é. 1410-ben köznemeseké. (Bikieké.) 1513-ban Biki Imrének 2 j.-portája volt itt. Ugyanekkor Biki Pál és Tamás egy-telkes nemesek. – c) Byk. (1513: Dl. 32206.) A Nagy-Kapornaktól keletre fekvő mai Nemes-Bükk értendő, hol 1513-ban Bikki Balázs özvegye lakott. – d) Byk. (1513: Dl. 33206.) Lovászi mellett sorolja föl az adólajstrom. E helységben csak Által (Althal) Pál egy-telkes nemest ismeri. Különben a lendvai Bánfiaké volt: Byk. (1381: Dl. 6802.) Byky. (1389: Dl. 7469; 1524: Dl. 37006.) – 1469-ben «Mankofalwabyk» fordúl elő, köznemesek nevében. De hogy melyik «Bik» helység értendő, pontosan meg nem határozhatom. (Hazai okmt. II. 353.)
Bikalja. Bykalya, Bykallya. (1392: Dl. 7749; 1476: Dl. 17883.) Bykalya. (1513: Dl. 32206.) Szent-Mártonnal (Tót-) fogja együvé a lajstrom, s a kettőben «Hermany» Albertnek 10 j.-portáját említi. – Ma csak majorság e tájon, a szomszédos Becsehely határában.
Biki. Poss. Byky. (1352: Zalai oklt. I. 521.) Tolmácscsal volt határos.
Bill(y)e. (Billa. Billya.) Poss. Bylle. (1296. 1324: Zalai oklt. I. 113. 179.) Nobiles de Bylle. (1308: Anjouk. okmt. I. 145.) Terre … de Byllya – Kanizsa vár tartozékai. (1321: U. o. 607.) Poss. Bille. (1330 körül: Zalai oklt. I. 253., 1493: Dl. 20063.) Bylya. (1341: Zalai oklt. I. 384. 415.) Poss. Eghazasbylye. (1369: U. o. II. 36.) Mendzenth Bille. (1372: Dl. 768.) Mendzenthbillye. (1372: Dl. 6054.) Kanizsa szomszédságában feküdt. Egyházas-Bill(y)e és Mindszent- vagy Mendszent-Bill(y)e alatt kétségkívül egy helység értendő. Ma egy korcsma őrzi a Bélye nevet Nagy-Kanizsa határában.
Bindornya- (melletti) Lak. L. Lak helység a.
Bisztricz. Bistrycz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában Szent-Vid után sorolják föl. Kottori mellett nyugotra feküdt.
Bisztricze. Belseubezterche, Nogbezterche. (1381: Dl. 6802.) Belseubestriche, Kylseubreztriche. (1389: Dl. 7467.) Utraque Bestricze. (1411: Dl. 11743.) Utraque Byztriche. (1428: Dl. 11996.) Nemti várához tartoztak. – Ma három ily nevű (Alsó-, Közép- és Felső-Bisztricze) helység áll a Mura partján. Alsó-Lendvától nyd.
Bla(z)solcz. (Blassorolcz. Blazsevcz.) Balasolch. (1381: Dl. 6802.) Poss. Blasolch. (1411: Dl. 11743.) Blassorolch. (1428: Dl. 11743.) Blasewcz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. Dobronok és Rakicsán (Vasm.) vidékén feküdt.
Boberk. L. Buberek alakban.
Bocsita. Poss. Bochytha. (1459: Dl. 15334.) Bochyta. (1465: Zalai oklt. II. 583.) A Csapiaké volt; Nagy-Kanizsa vidékén feküdt.
Bocskorháza (puszta). Predium Bochkorhaza. (1495: Muz. llt.) Rátk és Szemenye táján terült el.
Boczfölde. Poss. Bochfeulde. (1356: Zalai oklt. I. 569) Poss. Bochfelde. (1426: U. o. II. 451., 1513: Dl. 32206.) Zala-Egerszegtől délre esik. – 1426-ban kőtemplom állt benne, Sz.-Margit tiszteletére. 1513-ban Terjék Elek özvegyének 1 j.-portája volt itt. (Eredetileg a Haholtiaké.)
Boczonog. (Boczonok.) L. Baczonak alakban.
Bódogasszony-Dergecse. L. Dergecse(j) helység a.
Bódogasszony Örsi. L. Örs helység a.
Bódogasszony Páha. L. Páh helység a.
Bodon. Poss. Bodon. (1406: Veszprémi kápt. orsz. llt. N. 215.) A zalavári apátságé volt (mely ép ekkor akarta ujra benépesíteni) s Nyirád szomszédságában feküdt. (Tán azonos a később emlegetett Bodontelkével ?)
Bodontelke. Bodontheleke. (1474: Kismart. lt. 36. A. 25., 1485: U. o. 36. A. 34.) Tapolcza (és a Balaton) vidékén feküdt.
Bodorfalva. Poss. Sarosbodorfalua in comitatu Zaladiensi. (1412: Zalai oklt. II. 380.) Bodorfalwa, Sarosbodorfalwa. (1435: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 105. n. 192.) Badorfalwa, Bodorfalwa. (1454: Dl. 14853; 1465–6: Dl. 16351.) Nemesek nevében, veszprém- majd zalamegyei helységekkel és birtokügyekkel kapcsolatban merül föl. – Ma Bodorfa, Zalamegyében, Somló-Vásárhelytől dél felé, Veszprémmegye határszélén, Sárosd szomszédságában.
Bodor-Szepetk. L. Szepetk helység a.
Bogdanovecz. Bogdanowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyától (a melyhez tartozott) ény. esik.
Bókaháza. Bokahaza. (1479: Dl. 18182; 1513: Dl. 32206.) Zala-Apáti mellett é. találjuk. – Kis-nemesek lakták 1513-ban, t. i. a Bókaházi és a két Bóka család, kik összesen 3 portától fizettek adót.
Boksafalva L. Baksafalva alakban.
Boksafölde. L. Szerencse helység a.
Bokse. L. Bekcsehely városnál.
Bol(y)ó(h). Poss. Boloh, Baloh. (1426: Zalai oklt. II. 449., Lajtafal, llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2. és Dl. 11793.) Poss. Bolyoh, Bolioh. (1433: Dl. 12507; 1449: Zalai oklt. II. 547.) Pákához tartozott. (1426.) Pördefölde, Marócz sat. vidékén (Alsó-Lendvától kelet felé) fekhetett.
Boncz(ód)földe. Poss. Bonczodfewlde, Bonczfewlde. (1454–69: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150.) Ecclesia parochialis in poss. Bonczodfewlde. (1498: Dl. 20723.) A Kávásiaké volt. – Ma Bonczódföld, Kávás mellett, Zala-Egerszegtől ny.-é.
Bori(h). (Borhi.) Poss. Buryh. (131: Zalai oklt. I. 378., 1353: U. o. 543.) Poss. Boryh. (1360: U. o. 605., 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 6.) Poss. Borych. (1405: Dl. 9027.) Borhy. (1423: Dl. 11420; 1439: DL. 13344.) Borich. (1427: Dl. 119I0.) Reznek vidékén kereshetjük.
Bornak. (Bornok.) Magna via que venit de Bornuk – Falkosi határában. (1356: Zalai oklt. I. 567.) Bornak. (1354: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 24. sz.) Bornak. (1513: Dl. 32206.) Lajstromunk Peleskével fogja össze. (L. ott.) Ma Barnak puszta, Peleskétől délre.
Borol. (Borolfölde. Borlófölde.) Terra Burulfeulde. (1293: Zalai oklt. I. 41.) Poss. Borlovfeidee. (1335: U. o. 295.) Villa Burul. (1348: U. o. 471.) Poss. et villa Burul, Burulfeulde. (1374: U. o. II. 97.) A zalavári apátságé volt. Zalavár és (Balaton-)Hidvég közt feküdt.
Borzvár. Borzuar. (1423: Dl. 11322.) Borzwar. (1426: Dl. 11802.) Köznemesek nevéből ismeretes. (V. ö. a Borzvári cs. a.)
Bosoló. Poss. Bosolo. (1476: Dl. 17884.) Bázával együtt említik.
Botfalva. Bothfalwa. (1397: gr. Desewffy cs. llt. II. 69., 1481: U. o. III. 246., 1513: Dl. 32206.) Ma Botfa, Zala-Egerszegtől délre. (V. ö. Csatár és Középfalu helységek a.)
Botyk. L. Batyk alakban.
Bozita. Poss. Bozyta. (1381: Zalai oklt. II. 178.) Ma Bazita, Zala-Egerszegtől dny.
Bozol. Poss. Bozol, Bozool. (1247: Zalai oklt. I. 20., 1360: Kismart. llt. 47. K. 8., 1393: Zalai oklt. II. 259., 1508: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 128.) Zala-Bér vidékén (dél felé) feküdt.
Böbös. (Böbes.) L. Bebes alakban.
Bögöny. (Bögeny.) L. Kál helység a.
Bökény. Terra castri Zaladiensis Buken vocata, terre . . . Royk . . . contigua et vicim. (1289: Zalai oklt. I. 97.) Terra Bukyn és «de Bukyn» család. (1296: U. o. 112.) Poss. Bukyn. (1337: U. o. 329.) Poss. Buken. (1338: U. o. 343.) Poss. Beken. (1387: U. o. 211., 1412: U. o. 375.) Pred. Bewken. (1501–1506: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10. és Körmendi llt. Fam. misc. n. 228.) A Rajkiaké volt. – Pacsa felé feküdt, Rajk mellett.
Bőr-Páh. L Páh helység a.
Börzölcze. (Börzöncze.) Possessiones Burzeulche cum terra Chydemer, Herneek et Warfeulde. (1324: Zalai oklt. I. 178.) Poss. Berzelcz. (1405: Dl. 9058.) Berzeiche. (1381: Dl. 6802.) Berzenche. (1389: Dl. 7467.) Berzelcze. (1524: DL. 37006.) 1324-ben a lendvai Bánfi család őseinek birtokába jutott. – A mai Bördöczének felel meg (Lenti m. keletre), melynek közelében találjuk ma Csömödér és Hernyék s odább dk. Várföld helységet.
Bötefalva. L. Betefalva néven.
Bradko(l)cz. (Bratkovcz.) Barathkolch. (1381: Dl. 6802.) Poss. Bradkolch. (1411: Dl. 11743.) Brathkouch. (1428: Dl. 11996.) Brathkowcz. (1481: Dl. 18533.) Nemti várához tartozott. – Dobronok és Belatincz vidékén feküdt, a Lendva folyó mentén.
Bratianecz. Brathianecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó tart. közt, Szelnicz mellett sorolják föl.
Bratisin(e)cz. Poss. Brattysincz. (1458–64: Dl. 15243. és Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 40. 42.) Bratischinecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Vratisinecz, Csáktornyától, a melyhez tartozott, északra.
Bratoni(n)cz. Brathonych. (1389: Dl. 7467.) Poss. Brabhanich. (1411: Dl. 11743.) Brathonych. (1428: Dl. 11996.) Brathonyncz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Ma Bratoncz, a megye dny. zugában, Belatincz mellett.
Breszt. Bresst. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Podbreszt, Perlak szomszédságában ny.
Brezevicze. (Brezovicza. Brezovicza-Lakos.) Brezouica. (1379: Dl. 6586.) Pred. Brezenyche. (1381: Dl. 6802.) Villa Brezowiczalakos. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Brezovicza, Alsó-Lendvától ny.-é.
Brezovecz. Brezowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (vagy Strigóhoz) tartozott. – Stridótól ék. esik.
Buber(e)k. Villa Buberek. (1335: Zalai oklt. I. 301.) Boberk. (1357: U. o. 575.) Poss. Bwberek. (1460–70 körül: Dl. 36701.) 1460–70 körül az isabori Laczkfiaknak 10 népes jobbágy-telkével. – Ma puszta (Buberek néven), Zala-Apátitól dny.
Bucsa. Bucha. (Nemesi névben. 1416: Zalai oklt. lI. 401.) Poss. Bucha, Bwchya. (1464: U. o. 580., 1485: Dl. 19024; 1486: Dl. 19138.) Eghazasbwcha. (Nemesi névben. 1464: Zalai oklt. Il. 581.) Pethew Bwcha. (1513: Dl. 32206.) Ma Bucsa falut és pusztát találunk Nagy-Kapornak mellett nyugatra, mely tájon Pető-Bucsa is fölmerül. E helység 1513-ban a Tompa Imréé, 5 j.-portával. Bucsán különben a Bold. Szűzről nevezett benczés apátság is állt hajdan. (1333: Rupp, i. m. I. 1. 279. l.)
Bucsita (puszta). Lásd Udvarnok a.
Buda. KysBwda. (1513: Dl. 32206. 25. l.) Liszkó majd Gellénháza mellett sorolják föl, a melynek határában ma egy ily nevű puszta őrzi emlékét. – Kisbudai Balázs özvegyének 1 és Farkas Jánosnak szintén 1 j.-portája volt itt 1513-ban. Ugyanekkor Fernekági János egy-telkes nemes is lakta.
Budafalva. Bwdafalwa. (1513: Dl. 32206. 22.) Lovászi és Zágorhida (ismert) helységek közt sorolja föl az adólajstrom. Ma Zala-Lövő mellett északra találunk egy Budafa nevű helységet és Keretye mellett dk. (Nagy-Kanizsától északra) egy Budafa nevű pusztát. Inkább az utóbbi értendő. Ált(h)al László egy telkes nemes lakta. Ugyanez 1478-ban is fölmerül. (Budafalwa. Dl. 18132.) – Az előbbi helységet 1463-ban említik (Bwdafalwa) a Zala vize mellett, Keresztur helység szomszédságában; nemesek nevében pedig több ízben, máskor is. (Dl. 15842. – L. a birtokosok közt.)
Budavár(i). Poss. Budavary. (1413: Zalai oklt. II. 384.) Budawary. (1431: U. o. 473.) A budai káptalané volt. – Ma Budavár, Nagy-Vázsony és Köves-Kálla közt, a Balaton vidékén.
Budics. Poss. Budich – a Kola János birtoka. (1422: Zalai oklt. II. 430.)
Bakovecz. Bwkowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (vagy Stridó-hoz) tartozott. – Stridótól dk. esik.
Bunnya(-Szent-Mihály). Villa Bunya. (1389: Dl. 7469.) Poss. Bwnya. (1405: Dl. 9058.) Poss. Bwnyazenthmyhal, Bwya. (1405: Dl. 9059.) Poss. Bwnnya. (1452: Dl. 14539.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Budnya, puszta, Bánok-Sz.-Györgytől é.
Bua(n)yai-Aszivágy. L. Aszi(v)ágy b) helység a.
Buzád-Szigete vagy Buza-Szigete. L. Sziget helység a.
Csab(i). Poss. Chob a parte possessionis Chob. (1355: Haz. okmt. I. 211.) Chaby. Chab. (1379: Zalai oklt. II. 175., 1383: U. o. 195., 1407: Dl. 9337; 1455: Dl. 15010.) Zenthespanchaby. (Nemesi előnévben. 1423: Zalai oklt. II. 435.) Chaab. (1447: Zalai oklt. II. 532.) Ma Csab-Rendek helység s mellette a csabi puszta jelöli helyét.
Csáford. Chafurd. (1311: Zalai oklt. I. 135., 1358: U. o. 587.) Chaford. (1381: U. o. II. 179.) Poss. Althalchaford és Eghazaschaford. (1480: U. o. II. 612.) Chafordh. (1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74.) Chafford. (1513: Dl. 32206.) Szent-Grót mellett dny. találjuk. Kis-nemesek lakták; 1513-ban a Pető, Szakát, Porkoláb, Kis és Bodór családok, melyek egyenkint 1–1 portától adóztak.
Csák-Tilaj. L. Tilaj helység a.
Csákány. Vilia Chakan. (1321: Anjouk. okmt I. 627., 1322: Zalai oklt. I. 166., 1323: U. o. 165.) Insula in medio fluvii Kanisa … Chakan Zygethe vocata, pro loco castri competens, cum Kerekthou (et) villa et poss. Chakan vocata. (1321: Anjouk. okmt. I. 643.) Poss. Chakan. (1423: Dl. 11371; 1493: Dl. 36997.) A Kanizsa folyó mellett feküdt, a somogyi határszélen, Szepetnek vidékén. – 1323-ban már Kanizsa vár tartozéka.
Csakma. L. Csokma alakban.
Csankad-U(z)sa. L. U(z)sa helység a.
Csanta. Poss. Chanta. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Zala-Lövő és Keresztur (ma puszta) vidékén feküdt.
Csány. Poss. Chan. (1423: Dl. 11389; 1498: Zalai oklt. lI. 638., 1513: Dl. 32206.) Ma Alsó- és Felső-Csány, Keszthelytől ény. – 1513-ban a kapornaki apátságnak 7 j.-portája volt itt. Ezenkívül azonban a Csányi cs. is birtokos e helységben.
Csán(y)falva. Poss. Chanfalwa. (1465: Veszprémi kápt. h. llt. Cap. 13.) 1466-ban a veszprémi káptalan birtokába jutott, cserében Kesziért, a rátolti Gyulafiaktól.
Csányi-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály g) helység a.
Csapófalva. Chapofalwa. (1469: Veszprémi kápt. h. llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt.
Csapok. L. Csopak alakban.
Csarnaha. L. Csornoha néven.
Csás(z). (Csács.) Poss. Chaz, Chas, Chaas. (1335: Zalai oklt. I. 295.) Villa Choch. (1341: U. o. 383.) Chas. (1372: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales., 1448: Dl. 36687.) Chaas. (1479: Dl. 18279.) A zalavári apátságé és köznemeseké volt. 1335. évi határjárása szerint Kisfaluddal és Henyével volt határos. – Ma Csács, Zala-Egerszeg közelében k.-é.
Csasztaj. (Csosztaj.) Poss. Chostay et (alia) Chostay. (1360: Zalai oklt. I. 602.) Úgy látszik a mai Szerdahely, Oltárcz, Bucsuta sat. vidékén kell keresnünk, Nagy-Kanizsától ény.
Csatár.a) Chatar. (1335: Zalai oklt. I. 306.) Ecclesia de Chatar. (1336: U. o. 315.) Abbas ecclesie de Chatar. (1363: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 12., 1480: Zalavári apátság házi llt. Lad. 9. f. 2. n. 3.) Chathaar. (1508: Dl. 21890.) Chathar. (1513: Dl. 32206.) Ma falu és puszta Zala-Egerszegtől d. E helységet Botfalvával és Elvesfalvával fogja együvé lajstromunk, mint a melyekben (a Sz.-Péter apostol és Sz.-Mária tiszteletére még a XII. században alapított) itteni benczés apátságnak együtt 10 adózó j.-portája volt. (V. ö. Fejérpataky, Magyar Könyvszemle. 1893. 5–22. l.) – b) Egy másik ily nevű helységet lajstromunk Zél és Vasper helységekkel összefogva sorol föl, a. hol ma mint pusztát találjuk fel. (Lásd Zél a.) Utóbbinak felel meg a már 1328-ban föltűnő «villa Chatar». (Zalai oklt. I. 230.), valamint az 1464-ben Berenddel együtt említett «Chatar» is. (Zalai oklt. II. 579. és Jeszenák cs. llt.) – c) Egy harmadik «Chatar» 1366-ban Letenyével együtt merül föl, mint a melyet ez alkalommal a Szécsiek nyernek kir. adományúl. 1499-ben e helység neve «Chythar». (Zalai oklt. II. 10. – V. ö. 1429-hez: U. o. 460., 1499-hez: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.)
Cséb. Poss. Cheeb. (1328: Zalai oklt. I. 226.) Alább ugyanott: terra castri (regie) Zaladiensis Cheb vocata habitatoribus destituta. (228. l.) Fluvius Kys Chyb et maior Cheb. (1332: U. o. 267.) Poss. Cheb. (1406: U. o. II. 325., 1497: csébi Pogány cs. llt.) Ősi birtoka volt a ma is virágzó Pogány családnak, mely főleg e helységről nevezé magát. – Zala-Egerszegtól ny. találjuk.
Csebefalva. Chebefalwa. (1483: Dl. 18819.) Nemesi névben fordul elő. – Sz.-Grót és Sümeg vidéken kereshetjük.
Csécse. Poss. Cheche. (1478: Dl. 18132.) A Zicsi György Mura-vidéki birtokai közt (Zajk, Vercsek sat.) sorolják föl.
Csede(-földi). L. Csöde(-földi) néven.
Csedemér. Tema Chydemer. (1324: Zalai oklt. I. 178.) Poss. Chedemer. (1389. 1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2. és 3., Zalai oklt. II. 449., Dl. 11793.) Ma Csömödér, Alsó-Lendvától k.-é. (V. ö. Börzölcze a.)
Csefölde. Poss. Chefelde. (1400: Dl. 8535.) Sümeg vidékén feküdt.
Cseh(i). Poss. Chehy. (1370: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Villa seu poss. Cheh. (1440: Muz. llt., 1491: Zalai oklt. II. 631.) Cheh, Cheeh. 1436: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Részben Sümeg várához tartozott. – A Sz.-Gróttól keletre eső mai Csehi helység értendő.
Csehi. Poss. Chehw. (1335: Zalai oklt. I. 302.) Ma puszta Nagy-Kanizsa mellett keletre.
Csehovecz. Eschehowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Perlak mellett é. találjuk.
Csekatfölde. Poss. Chekathfelde. (1418: Zalavári apáts. orsz. llt. 3689. sz.) Buberek, Horváti, (Zala-Apáti) sat. vidékén feküdt.
Csekeháza. (Cseke.) Chekehaza. (1513: Dl. 32206.) Tüttös vidékén fekhetett. – 1513-ban Cseke Balázs és Cseke Mihály özvegye lakta, mint adózó egytelkes nemesek. Ugy vélem e helység értendő az alatt a «Cheke» alatt is, melyet 1470-ben és 1474-ben «alio nomine Pacha» néven, pl. Tüttössel együtt említenek. (Muz. levéltár és Dl. 17567.)
Cselle(g)háza. Chelleghaza. (1479: Dl. 18292.) Chellehaza. (1479: Dl. 18170; 1483: Dl. 18819.) Nemesi előnévből ismerjük. – A megye ény. videkén fekhetett.
Cseneháza. (Csenefalva.) Chenahaza. (Nemesi névben. 1455: Körmendi llt. Unyomiana, n. 74.) Cenehaza, (1480: U. o. Himfyana, n. 597.) Chenehaza. (1513: Dl. 32206.) Bezeréd után sorolja föl lajstromunk. Csakugyan e tájon feküdt: Apáti felé. 1513-ban Gegő Jánosnak 2, Cseneházi Dénes özvegyének pedig 1 adózó j.-telke volt e helységben. Ugyanitt Király Mihály és a «Simon özvegye» egy-egy portától adózott. – 1416-ban «Chenefalua», 1427-ben «Chenefolwa» alakban merül föl. (Gyömrői llt. XXIII. 1. 38. és Muz. levéltár.)
Csentevölgy(e). (Csente.) Chentewlgh. (1381: Dl. 6802.) Chenteuelgh. (1420: Dl. 10899.) Chenthewelge. (1410: Dl. 9620.) Alsochenthe, Felsewchenthe. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – A mai Csente helységnek felel meg, Alsó-Lendva szomszédságában dk.
Csentricz. (Csentriczfalva, Csentriczháza.) Chentryzfalwa. (1463: Dl. 15807.) Chenthryzhaza. (1482: Dl. 18735.) Czenthryzfalwa. (1497: csébi Pogány cs. llt.) Chenthrycz. (1513: Dl. 32206. 25.) 1513-ban három Csentriczi nevű egy-telkes nemes cs. lakta. – Ma Csentericzfa nevű dűlőt ismerünk, Nagy-Lengyel falu határában.
Csép(-falva). Poss. Chepfolua. (1387: Zalai oklt. II. 214.) Poss. Chep. (1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579., 1480: Dl. 18373:) Csép alakban a Hosszutótiak birt. közt sorolják föl. – A megye ény. csücskében, Hosszutót és Kohár szomszédságában feküdt. 1442. táján a Rozgonyiak egy «Cheep» nevű helységben erősséget (castellum, alább: castrum) emeltek. (gr. Festetich cs. keszthelyi llt. Miscellanea, n. 137.) Ugy látszik, ez a Csép értendő.
Cséplak(a). L. Lakos a.
Cserecsan. Chereczan. (1478: Dl. 18143.) Ma Csrecsán, Csáktornyától, a melyhez tartozott, nyugatra.
Cs(e)rem(c)sácz. (Cseremcsovcz.) L. Csernecz alakban.
Cserfő (puszta). Particula terre seu promontor. Cherfew vocata. (1452: Dl. 14596.) Poss. Cherfew inter possessiones Baczanagh et Vayda in territorio possessionis Vayda. (1453: Dl. 14700. 14702.) Cherfew pred. (1486; Dl. 19205; 1487: Dl. 19302.) Kanizsától észak felé, a Bakónak és Baczonak közti vidéken feküdt.
Csergő. Poss. Chergew. (1481: Zalai oklt. 11. 615.) Mint a halápi Fekécs cs. birtokát, Haláp és Rendes közt sorolják föl.
Cserháza. Cherhaza. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 12.) Köznemes előnevéből ismeretes. Ugy látszik zalavármegyei (vagy veszprémvármegyei?) helység volt.
Csernecz. Poss Chernech. (1405: Dl. 9067.) Chernech in tenutis Czernesmegye. (1411: Dl. 11743.) Chernech in tenutis Chernechmegye. (1428: Dl. 11996.) In tenutis Chornech. (1430: Dl. 12308.) Cherneczmegye. (1455: Dl. 14986.) Cserneczmegye alatt a Csernecz folyó vidéke értendő, Alsó-Lendvától ny. felé. – Csernecz nevű helység ma nincs, hanem van Cserencsócz, épen közepe táján a Csernecz folyó völgyének. E néven fordul elő 1379-ben (Chremsouch) és 1481-ben. (Cheremchowcz.) (Dl. 6586. és 18533.)
Csernefalva. L. Csernefölde a.
Csernefölde. (Csernyeföld. Csernilfölde.) Villa Chernefulde. (1361: Zalai oklt. I. 628.) Chernylfeulde. (1381: Dl. 6802.) Poss. Cheernyefeld. (1405: Dl. 9059.) Poss. Chernefelde. (1405: Dl. 9315; 1463: Dl. 15801.) Chernefeulde. (1408: Dl. 9447.) Villicatus et villa Chernefelde. (1524: Dl. 37006.) A Bánfiaké volt. Ma Csörnyeföld néven Nagy-Kanizsától ny.-é. találjuk. – Azonos lehet az 1407-ben a Barlahidai cs. birtokában fölmerülő «Chernefalua» helységgel. (Kismart. llt 66. et A.)
Csernelháza. Chernelhaza. (1477: Zalai oklt. II. 604.) A Csernel cs. előnevében fordúl elő. – Zala-Apátitól dél felé (Szabar vidékén) fekhetett.
Csernök. (Csernöcz.) Villa Chernuk. (1361: Zalai oklt. I. 628. Dl. 5077.) Chernuch. (1361: Dl. 5081; 1362: Dl. 5110.) A mai Kis-Csernecz-nek felel meg, Nagy-Kanizsától nyugatra.
Csesztve. Villa castri nostri (regis) Zaladiensis Cheztnoy vocata. (1269: Haz. okmt. II. 6. – V. ö. u. o. 353. és 354. l.) Poss. Chezthue. (1383: Zalai oklt. II. 196.) Sejterrel együtt a Szécsiek kapják 1383-ban Mária királynőtől.
Csete-Lak(os)a. L. Lakos helység a.
Csicske(-Szent-Márton). Poss. Chychke Zentmartun. (1362: Zalai oklt. I. 632.) Chichke poss. (1372: U. o. 54., 1421: U. o. II. 453.) Zenthmarton. (1382: U o. I. 185.) Enyerével, majd Vásárhelylyel, Sz.-Erzsébettel sat. együtt említik. 1362-ben Sz.-Márton tiszteletére épült egyházáról is megemlékeznek.
Csicsó(-Nivegy). L. Niveg(y) a.
Csidemér. L. Csedemér alakban.
Csiderháza. Chyderhaza. (1471: Zalai oklt. II. 595., 1483: Dl. 18819; 1502: Muz. levéltár.) Szent-Grót vidékén feküdt.
Csitár. L. Csatár c) helység a.
Csobán(cz)szög(i). Poss. Chobanchzygy – a gersei Petőké. (1407: Zalai oklt. II. 332.) Chobanzegh – nemesi névben. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.) Ma Csobáncz, Tapolczától k.
Csokma. Chakma. (1448: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 76.) Chakma al. nom. Vrbanuszege. (1430: U. o. n. 84.) Chakma. (1452: Dl. 14539.) Chokma. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A Szécsieké volt. – Ma puszta Alsó-Lendvától kel., Szécsi-Sziget mellett.
Csom(b)-Kesző. (Csomb-Keszi. Cson-Keszi. Csom-Keszi.) L. Kesző (Keszi) helység a.
Csomporháza. Chomporhaza. (1492. Dl. 19807.) A Csompor cs. előnevéből ismeretes.
Csopak. (Csopok.) Villa Sopok. (1093: Árpádkori uj okmt. VI. 66. 67.) Villa Chopok. (1277: Zalai oklt. I. 85.) Chopok. (1312: Zalai oklt. I. 137.) Vinicultores prepositi et capituli Wesprimiensis … de Chopok. (1316: Nyitrai püsp. llt. G. f. 1. n. 5.) Chopak. (1380: U. o. II. 171.) Chapok al. nom. Palaznok. (1387: U. o. 212.) Paloznak al. nom. Chopak. (1450: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 11.) Poss. Chopak – in comitatu Zaladiensi, (1457: Haz. okmt. III. 448.) A veszprémi püspöké és káptalané, a felső-őrsi prépostságé sat. volt. – A megye ék. csücskében találjuk, Paloznak szomszédságában, a melylyel olykor egynek veszik.
Csornoha. (Csornaha.) Poss. Churnuha. (1336: Zalai oklt. I. 319.) Poss. Chornoha. (1352: U. o. 520.) Poss. Chornaha, Chornoha. (1392: Dl. 7749; 1476: Dl. 17883.) Charnaha. (1493: Dl. 36997.) A XV. sz.-ban a Kanizsaiaké volt. – Báza, Keretye és Tolmács vidékén feküdt. (Nagy-Kanizsától ny.-é.)
Csornok. Churnuk. (1418: Dl. 10675.) Chornok. (1483: Dl. 18819.) Zala-Szent-Grót táján kereshetjük. (V. ö. Csornokháza.)
Csornokháza. Poss. Chornokhaza. (1502: Muz. llt.) Meglehet azonos volt Chornokkal; mindenesetre annak vidékén feküdt.
Csornokfalva. Poss. Churnukfolua. (1336: Zalai oklt. I. 319.) Bázával volt szomszédos.
Csőde(földi). Poss. Chedefeuldy (Cheudefeuldy) inxta fluvium Zala; határjárásakor előfordúl «vallis Chedefeulgy, Chedeueulgy» és «villa vel terra Chede». (1342: Zalai oklt. I. 393.) Chede. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Ma Csöde helység és puszta, Zala-Lövő közelében dny.
Csőszi. Terra preconum castri Zaladiensis Cheusy vocata. (1260: Haz. okmt. VI. 106.) Chewsy, Chewzy. (1452–64: Dl. 14523.) Chewzy. (1470: Zalai oklt. II. 593.) Ormánd(-lak), Liszkó, Lengyel sat. vidékén feküdt.
Csötörtökhely. (Csetertekhely). Chuturtukhel. (1327. 1363: Zalai oklt. I. 209. 637.) Chetertekhel al. nom. Hegenfelde. (1403–6: Dl. 8894.) Chuturtukhel. (1407: Dl. 9361; 1415–19: Dl. 10347.) Poss. Cheturtukhel al. nom. Hegunfeulde. (1468: Dl. 9427.) Chetherthekhel. (1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. III. 458.. 1467: Dl. 16540.) Chetertwkhel. (1441: U. o. 509.) Cehewtertekhel. (! 1454: Dl. 14805.) A XIV. sz.-ban a Reznekieké volt, kik 1327-ben Csötörtökön tartani szokott heti vásáraihoz is jogot tartottak. – Ma puszta (Fernekág és) Zala-Lövő mellett dél felé.
Csrencsócz. L. Csernecz helység a.
Czeberján-Örs(i). (Czeberjén-Örsi.) L. Örs a) helység a.
Czeberjén-U(z)sa. (Czeberjénfalva.) L. U(z)sa helység a.
Czibrián-Örs(i). (Czibirjén-Örsi.) L. Örs a) helység a.
Czibriéntelke. Poss. Chibrienteleke. (1361: Zalai oklt. I. 630.) Pákod mellett feküdt.
Czinegédfölde. (Czenegédfölde.) Chenegedfelde. (1892: Dl. 7749; 1394: Dl. 7963.) Czynegedfewlde. (1476: Dl. 17883.) Szepetnek és (Tót-)Sz.-Márton vidékén tűnik föl.
Czup. Fluvius Chup, alább: villa Chup. (1334: Zalai oklt. I. 278., 284.) Czwp. (1425: Dl. 11712,) Chwph. (1513: Dl. 32206.) Csesztreg mellett találjuk. 1513-ban a Dezső, a két Loránt(h), a négy Czupi, a Móricz és a Csonka nevű egy-telkes nemesi családoké.
Dabonok. L. Dobo(l)nok alakban.
Dabos. (Dabus.) L. Dobos alakban.
Dabroncz. Poss. Dobrunt. (1281: Hazai okmt. VI. 268.) Poss. Dobruuth. (! 1340: U. o. I. 176.) Dobronth. (1360: Kismart. llt. 47. K. 8.) Poss. Konyadobroncza deserta. (1421: Veszprémi kápt. orsz. llt. Donationales et Armales, n. 26.) Dabroncz. (1458: Zalai oklt. II. 572., 1474: Dl. 17628.) Poss. Kysdabronez. (1469: Hazai okmt. IV. 425.) Dobroncz. (1483: Dl. 18819.) Kysdobroncz. (1496: Dl. 20428.) 1340-ben és 1360-ban a Bériek birtokai közt sorolják föl; 1474-ben pedig a Szentgiroltiaknak volt itt 9 j.-portájok. – Ma Dabroncz, Türjétől ék.
Damasa. L. Domasinecz néven.
Dancshegye. Danchhegye. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt.
Dániel-Karmacs. L. Karmacs helység a.
Dávidfalva. L. Ujfalu helység a.
Dávidfölde, L. Fancs(i)ka helység a.
Debréte. Terra castri Zaladiensis Debrethe. (1274: Hazai okmt. V. 50.) Debreche poss. (1331: Zalai oklt. I. 255.) Debrethe. (1366: U. o. II. 11., 1463: Dl. 15807., 15810; 1468: Dl. 16711; 1470: Zalai oklt. Il. 594.) Poss. Kapolnas vebrethe. (1457: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 7. n. 1.) Felsew Debrethe. (1468: Dl. 16771.) Babus Debrethe. (1469: Dl. 16888.) Babosdebrethe. (1470: Zalai oklt. II. 593.) Debrethe. (1513: Dl. 32206., 24.) 1331-ben Kökényessel együtt szerepel. 1513-ban Ebergény és Lengyel közt sorolja föl az adólajstrom, mely csak egy Lőrincz György nevű egy-telkes nemest ismer benne. – Ma Döbréte, Zala-Egerszegtől dny., Ebergény mellett.
Decze. L. Dicze alakban.
Dédes. Poss. Dedes. (1379: Dl. 6586; 1448: Zalai oklt. II. 333.) Dedes. (Nemes nevében. 1448: Dl. 9389.) Dedees. (Hasonlókép. 1506: Dl. 21640.) Alsó-Lendva szomszédja k.-é. felé.
Dekanovecz. Dekanowecz. (1478: Dl. 18143.) Tectonocz. Tectoncz. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 5. n. 10. és 12.) Csáktornyától, a melyhez tartozott, ék. esik.
Demeföld(e). Poss. Demefeld. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2., 1426: Dl. 11793.) Demefelde. (1426: Zalai oklt. II. 449., Lajtafal. llt. i. h. n. 3., 1454: Dl. 14781.) Gemewfelde. (1496: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31.) Páka városhoz tartozott. – Ma Dömeföld, Alsó-Lendvától keletre.
Dencs. Possessionaria particula Dench nominata in comitatu Zaladiensi. (1340: Zalai oklt. I. 373.) Poss. Dench. (1344: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) A mai Badacson-Tomaj helység és Ábrahám puszta táján feküdt.
Deregd. (Derögd.) L. Dörögd alakban.
Dergecs. Durgech. (1360: Kismart. Llt. 47. K. 8.) Dergech. (1474: Dl. 17628.) 1360-ban a Béri cs. birtokai közt sorolják föl. 1474-ben a Szentgiroltiak itteni 8 1/2 adózó j.-portáját említik. Ma Dergecs néven puszta, Türjétől ék.
Dergecse(j). (Dergöcse. Dergicse.) Villa Dergeuechey. (1082: Haz. okmt. IV. 5.) Derguche, Dergiche. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.). Durguchei. (1227: U. o. V. 12.) Derguche. (1269: Zalai oklt. I. 52.) Feldergechey. (1312: U. o. 139.) Poss. Kysdergeche. (1409: Kismart. llt. 36. A. 16.) Dergeche Sancti Petri. (1416: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 2.) Plebanus de Bodogazondergeche. (1420 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Dergeche. (1433: Pannonh. főapáts. házi llt. XV. E.) Zenthpeterdergeche. (1480. körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Fel-Dergecsején (pl. 1312-ben) Sz.-Péter egyháza állt, ezt a helységet nevezik tehát Sz.-Péter-Dergecsé-nek, a mikor egy másik, a fehérvári őrkanonok birtokában levő Dergecse határát járják meg. Bizonyára utóbbiban állt a Bold. Szűz egyháza. (Zsélyi llt.) A tihanyi apátságé, veszprémi káptalané, köznemeseké sat. volt. Ma Alsó- és Felső-Dörgicse, a megye ék. sarkában, közel a Balatonhoz.
Desernecz. L. Drasinyevecz néven.
Detk. (Dedk. Dötk.) Dech. Dudk. (Páp. tiz.-l. 377., 388. l.) Detk. (1374: Zalai oklt. II. 94.) Dedk. (1419: U. o. 418.) Dethk. (1513: Dl. 32206.) Ma Dötk, Zalabér mellett d. 1513-ban Bezerédi Zsigmondnak 6 1/2 j.-portájával.
Devecser. L. Szent-György a) helység a.
Dez(s)ics. Poss. Dezich – birtokában Haholti Anna fiusíttatik. (1377: Zalai oklt. II. 145.) Poss. Dezych – a debrentei Himfieké. (1464: Dl. 16078; 1468: Körmendi llt. Himfyana, n. 532.) Desycz. (1466: U. o. n. 526. és 671.) Berycche – a Pápai Györgyé. (1470: U. o. n. 548.) Gutorföldével együtt emlegetik.
Diák(i). Villa Dyak. (1082: Haz. okmt. IV. 5.) Villa Dyaky. (1454: Zalai oklt. II. 553). Ma puszta Deáki néven, Sümeg mellett keletre.
Diás. Poss. Dyas. (1508: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 7. n. 10.) Ma Keszthelytől k., a Balaton partján találunk ily nevű pusztát.
Dicze. Dechche. (1381: Dl. 6802.) Dychye. (1389: Dl. 7469.) Dycze. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Dicze néven puszta, Bánok-Sz.-Györgytől é. felé.
Diska. Dyska. (1464: Kisfaludy cs. llt.) Dizka. (1469: Muz. llt.) A Tapolczától dél felé eső mai diskai pusztának felel meg.
Disz(e)l. (Deszel.) Terra nomine Dezl. Nobiles de Dezl. (1255: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Dyzl. (1329: Zalai oklt. I. 237., 1345: U. o. 427.) Dyzl al. nom. Tykonyahaza. (1376: U. o. II. 126.) Dyzel. (1409: Kismart. llt. 36. A. 16., 1474: U. o. 36. A. 24.) Dezel. (1424: Zalai oklt. II. 442.) 1345-ben említik a mellette elvonuló «Hoduth»-at. – Ma Diszely, Tapolcza és Köves-Kálla közt.
Dobo(l)nok. Villa Dobolnuk. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Poss. Dabonuk. (1321: U. o. 643.) Kanizsa várához tartozott.
Dobos. Poss. Dobos. (1329: Zalai oklt. I. 235.) Dabus. (1389: U. o. II. 237.) Dobus. (1402: Körmendi llt. Himfyana. n. 745.) Poss. Dabus et claustrum B. Jacobi Apostoli supra eandem fundatum. (1439: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Közelében Sz.-Jakab apostol tiszteletére szentelt pálos kolostorral. – Ma puszta (Dobos). Tapolczától ék., közel a mai Szöczhez, melylyel 1329-ben határosnak mondják.
Dobra. Dobra. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. (Nem lehetetlen, hogy a mai Felső-Dubravának felel meg. Nedelicztől ny-é.)
Dobri. Dobri. (Kir. ember nevében. Alsó-Lendvával kapcsolatban. 1408: Dl. 9389.) Poss. Dobry – Tormaföldével együtt részben az Iváncziaké. (1474: Muz. levéltár.) Poss. Dobry – az ákosházi Sárkányoké. (1483: Zalai oklt. II. 626.) Ma Alsó-Lendvától dk. (Tormaföldhöz közel) találunk ily nevű falut.
Dobrencz. L. Dabroncz alakban.
Dobrony. (Dobrol). Due terre Dobrongonusfalu et Dobronuegrez. (1311: Zalai oklt. I. 135.) Poss. Noghdobron. (1358: U. o. 58.) Poss. Dobron. (1482: Dl. 18742.) Dobrol. (Köznemes nevében. 1496: Dl. 20423.) Nagy-Dobronyban 1358-ban Sz.-György vértanú tiszt. épült kápolna állt. – Ma Alsó-, Közép- és Felső-Dobrony (Dabrony) néven puszták, Csáford mellett, a melylyel kapcsolatban említik.
Doklesi. (Doklesin. Doklisi.) Duclisy. (1381: DL. 6802.) Doclisy. (1389: Dl. 7467.) [D]uklossy. (1408: Dl. 11743.) Doklesy. (1428: Dl. 11996.) Doklysyn. (1481: Dl. 15533.) Nemti várához tartozott. – Ma Deklesin vagy Deklezsin, a megye dny. csücskében. a Mura mellett.
Domasinecz. Poss. Damasa inter fluvios Dra et Mura in comitatu Zaladiensi. (1349: Zalai oklt. I. 486.) Domassinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyától – a melyhez tartozott – ék. találjuk.
Dombó. L. Dombra helység a.
Dombra. Dombra. (1478: Dl. 18143.) Ma Alsó-Domború (Dubrowa), Perlaktól keletre, közel a Mura és Dráva egybeszakadásához. (V. ö. Uj-Dombró kastély a.)
Domkovecz. Domkowecz. (1477: Dl. 18143.) Muraközi köznemes előnevéből ismerjük. Hihetőleg a mai Dunkovecz helységnek felel meg, Csáktornyától nyugatra.
Domokos-U(z)sa. L. U(z)sa helység a.
Donátfalva. (Donátháza.) Donathfalwa. (1463: Dl. 15807; 1513: Dl. 32206.) Tán a Zala-Apáti, Nagy-Kapornak és Sz.-Grót közti vidéken kereshetjük. 1513-ban Csokondi Tamás özvegye, Csikai István, Pupos Mihály, Mátés András, Pázmán Gergely és Felső Gergely nevű egy-telkes nemesek lakták. – Azonos e helységgel az 1464-ben és 1419-ben (nemesi névben) felmerülő «Donathaza» is. (Zalai oklt. II. 581.)
Doveczericz. Doweczericz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában Ibanovecz és Totovecz közt sorolják föl.
Dörgecs. L. Dergecs alakban.
Dörgöcse(j). L. Dergecse(j) néven.
Dörögd. (Döregd.) Populi de Drugd. (IV. Béla korában: Haz. okmt. VI. 165.) Ville superior et inferior Durugd. (1339: Zalai oklt. I. 351.) Kisderewgd. (1456: Körmendi llt. Unyomiana. n. 77.) Thothdewregd. (Nemesi névben. 1469: Muz. llt.) Deregd. (1495: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Felső-Dörögdön Sz.-András apostol tiszt. épült templom, Alsó-Dörögdön a Sz.-Szűz tiszt. épült kápolna állt 1339-ben. – Ma Tallián-Dörögd helység Tapolczától ék. és Dörögd puszta ettől é.
Dragiszlavecz. Dragislawecz. (148: Dl. 18143.) Ma Dragoszlavecz. Csáktornyától (a melyhez tartozott) ény.
Drasinyevecz. Desernech. (1366: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Drasiniewecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Derzsimerecz, Csáktornyától (a melyhez tartozott) keletre.
Drastkovecz. Drastkovecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Draskovecz, Perlak mellett keletre.
Drusilovecz. Drusilowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. közt Szent-Vid mellett sorolják föl.
Duba. Nobiles de Duba. (1335: Zalai oklt. I. 300.) Duba. (1447: DL. 9313.) Poss. Dwba. (1488: Dl. 19459., 1513: Dl. 32206.) Ma puszta Zala-Apáti mellett nyugatra. – 1513 ban Dubai Benedeknek 2 j.-portája volt e helységben. Ugyanitt Dubai Péter egy-telkes nemes.
Duklosi. (Duklisi. Duklesi.) L. Doklesi alakban.
Duláncz. Poss. Dulanch. (1347: Zalai oklt. I. 469.) A mura-kereszturi apátságé volt, Szemenye szomszédságában feküdt, a hol azonban ma nem találjuk meg.
Duriscsa. Dwrischa. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Dvoriscse, Perlaktól é., a Muraközben.
Dusnok. Terra Dusnok. Dusnuk. (1256: Zalai oklt. I. 30.) Terra ville Dusnué. (1271: U. o. 62.) Pulsatores sive etequiatores qui turlouk vulgariter dicuntur ecclesie B. V. de Thaplicha … super terra Dusnuk … iuxta villam Pacha ultra fluvium Zale. Alább: apud predictos dusnicos. (1290: Zalai oklt. I. 99–100.) Dusnuk. (1337: Zalai oklt. I. 326., 1382: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Ma Dusnak, Nagy-Kanizsától é.
Ebergény(-völgye). Eburgen poss. (1407: Dl. 36656.) Ebergen. (1466: Dl. 36705; 1513: DL. 32206.) Zala-Egerszeg mellett dny. fekszik. – 1513-ban Szegi Péter özvegyének. Lenyeli Benedeknek 1–1, Sárkány Mihálynak pedig 2 j.-portája volt itt. Ugyanekkor egy-telkes nemesek is (Ebergényi András, Lomperth János és Miklós) lakták. – 1467-ben egy ízben Ebergenwege néven fordul elő. Mint az Ebergényvölgyiek birtokát kapják ekkor az ákosházi Sárkányok. «Ebergyn» 1525-ben még mindig Sárkány-birtok. (Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 4. n. 37.)
Ecsér. (Ecsir.)a) Echer. (1082: Haz. okmt. IV. 4., 1329: Zalai oklt. I. 239.) Echir. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 67.) Poss. Echyer vacua. (1391: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.) Ecchyr. (1412: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. 1. 29.) Poss. (abbacie de Kapornok) Echyr vocata. iuxta aquam Balaton. (1468: Zalai oklt. II. 586.) 1329-ben Rendes határjárásakor említik. Ma puszta ugyanott, Köves-Kállától délre. Részben a veszprémi káptalané, részben a kapornoki apátságé volt. – b) Villa Echyr. Alább: Udvornici de Echer iuxta Vindurnam in parochia Zaladiensi. (1236: Haz. okmt. VI. 31.) Villa Echer de iuxta Wyndurncha. (1255: U. o. V. 27.) Szántó és Rezi mellett feküdt.
Ederics. (Edelics.)a) Edelych. (1214: Árpádk. új okmánytár. VI. 368., 1356: Zalai oklt. I. 568., 1381: U. o. 180., 1408: U. o. 351. és Dl. 9430.) Ederech. (1460: Dl. 15500.) Ederycz. (1462: Muz. levéltár.) Ederych. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548.) Ma Puszta-Ederics, Zala-Egerszegtől (kissé távolabb) délre. – b) Via de Edelich ad villam Tumoy. (1262: Zalai oklt. I. 40.) Poss. Hederych. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548.) Ma Balaton-Ederics, Tapolczától dny. Az 1262-ben említett utat Edericstől Töreken (ma puszta) át Lesencze-Tomaj felé ma is megtaláljuk.
Edöcsháza. Edewczhaza. (1431: Zalai oklt. II. 470., 1513: Dl. 32206.) Molnári vidékén feküdt. 1513-ban Kajor Mátyás özvegyeé volt.
Eger. Poss. Eger aliter Aracha. (1454: Dl. 36695.) Eger. (1455: Dl. 36696; 1472: Dl. 36712; 1513: Dl. 32206.) Ma Eger, Zala-Apátitól dél felé, Aracsa tőszomszédságában. – 1513-ban a két Egri és Terpényi nevű kisnemesi családok lakták.
Egerháza. Poss. Egerhaza. (1405: Dl. 9059.) A lendvai Bánfiaké volt. – Csernyeföld, Sz.-Miklós. Szemenye sat. vidékén fekhetett.
Egervölgy. – a) Egurwelgh. (1407: Dl. 36656.) Egeruelgh. (A Terjék családé. 1426: Zalai oklt. II. 453.) Egerwelgh (1466: Dl. 36705.) Egerwelgh. (1513: Dl. 32206.) Az 1513. évi adólajstrom Szent-Márton és Ságod közt sorolja föl, mint a szent-erzsébeti vagy kutasi Terjék cs. birtokát. (L. Sz.-Márton a. is.) – b) Pred. Egerwelgh, de possessione ecclesie Zaladiensis Thoth Rokolyan … excisum, vacuum et habitatoribus destitutum. (1430: Dl. 12335.) A Zala-Apáti melletti Rokolyán (ma puszta) része volt.
Egregy. Villa Egrug – Páh határjárásakor. (1328: Zalai oklt. I. 219.) Keszthelytől ény. találjuk, Páhok közelében. (V. ö. 1266: Zalai oklt. I. 51.)
Egyed-Lakos. L. Lakos helység a.
Egyeduta. Poss. Egedwtha. (1373. és 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 19. n. 61., és u. o. lad. 5. n. 43.) Nagy-Kanizsától nyd. találjuk, közel a Murához.
Egyházalja-Lakos. Eghazalialakus. (1422: Dl. 11263.) A megye dny. vidékén kereshetjük. (Meglehet, azonos valamelyik Lakos nevű faluval.)
Egyházas-Apáti. L. Apáti helység a.
Egyházas-Bagod. L. Bagod helység a.
Egyházas-Bako(l)nok. L. Bakolnak helység a.
Egyházas-Billye. L. Bill(y)e helység a.
Egyházas-Bucsa. L. Bucsa helység a.
Egyházas-Csáford. L. Csáford helység a.
Egyházas-Enyere(h). L. Enyere(h) helység a.
Egyházas-Karmacs. L. Karmacs helys. a.
Egyházas-Récse. L. Récse helység a.
Egyházas-Tófő. L. Tófő helység a.
Egyházföld(e). Poss. Eghazfelde. (1364: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) Poss. Eghazfewld. (1391: Zalai oklt. II. 251.) A zalavári apátságé volt s Aracsa felé feküdt.
Egyödfölde. (Egyedfölde.) L. Hagyáros helység a.
Ellyö-Báza. L. Báza helység a.
El(y)vesfalva. Poss. Wluesfalwa. (1335: Zalai oklt. I. 306.) Villa Wluesfolua. (1372: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) Poss. Elwesfalwa. (1423: Muz. llt.) Elwefalwa. (1513: Dl. 32206.) A mai Botfa és Csatár vidékén feküdt. (V. ö. Csatár a.)
Enderszeg. Enderzegh. (1483: Dl. 18819.) Zalamegyei tanúzó nemes nevében fordul elő. – Tán a megye északi vidékén feküdt.
Enyere(h). (Enyeröh. Erenye. Ernye.) Enuruh. (1279: Haz. okmt. VI. 255.) Eneruch. (1328: Zalai oklt. I. 227., 1339: U. o. 352.) Villa Theteusenereh. (1339: U. o.) Enyeruh. (1362: U. o. 633.) Enereh. (1372: U. o. II. 54.) Enyreh. (1400: cs. Pogány cs. llt.) Eghazasenpereh és Teutheusenperuh. (1400: U. o.) Nobiles de Farkasenyereh. (1400: Muz. llt.) Enyereh et Teuteusenyereh. (1406: U. o. 325.) Enyereh. (1449: Dl. 14289; 1454–5: Zalai oklt. II. 557. 558.) Possessiones Enyere al. nom. Thamasfalwa et Thythewsenyere. (1458: U. o. 572. és csébi Pogány cs. llt.) Poss. Thewthewsenereh et Theremesenerch al. nom. Tamasfalwa. (1480: Zalai oklt. II. 614.) Poss. Eghazasernyeh et Thythewa Ernyeh. (1512: csébi Pogány cs. llt.) Miként a fölsorolt adatokból kitűnik, tulajdonképen két vagy három ily nevű falu volt, ú. m. 1. Enyere, mely másként Teremes-Enyere vagy Tamásfalva és Egyházas-Enyere nevet is viselt; 2. Tittösvagy Töttös-Enyere; 3. Farkas-Enyere, mely azonos is lehet valamelyikkel a másik kettő közül. A pálosoknak az Enyereiek (a csébi Pogányok ősei) által a Sz.-Szűz tiszt. alapított (1339.) kolostorukkal. – Ma Erenye, Sz.-Grót mellett k.-é.
Erdei-falu. (Erdőfalu.) Poss. Erdepwfalw. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Erdewfalwa. (1410: Zalai oklt. II. 368.) Erdewfalw. (1461: csébi Pogány cs. llt.) Erdeyfalw. (1483: Dl. 18849, és 18850.) Ma Erdeifalu néven puszta, Zala-Lövőtől dk.
Erdő(d)falu. (Erdőfalva.) Poss. Erdedfalw, Erdewdfalua, Erdedfalu: (1430: Zalai oklt. II. 466, és Dl. 12257.) Erdewfalw. (1446: Muz. llt.) Peleske várához tartozott. A Bak és Peleske közt elterülő mai erdői pusztarésznek felel meg.
Erdőhát.a) Erdewhath. (1513: Dl. 32206.) Lajstromunk Szent-Andrással fogja össze, melynek táján találjuk ma az Erdőhát nevű vidéket. A két faluban Zámbó Istvánnak és Pál papnak együtt 4 j.-portájok volt. E helység 1444-ből és 1446-ból is ismeretes. (Dl. 13767. 13947. Ugy vélem legalább, ezt kell a moróczhelyi Farkas cs. birt. alatt értenünk.) – b) 1408-ban a lendvai Bánfi cs. birtokában említenek egy «Erdeuhath» nevű falut. (Dl. 9405.) Ez azonban inkább az Alsó-Lendvától kd. eső mai Erdőhátnak felel meg. Utóbbi 1417-ben: Erdewhath al. nom. Iuankafalua. (Dl. 10568. 10614.); 1381-ben: Herdeuhath. (Dl. 6802.)
Erek. Terra Erek. (IV. Béla korában: Haz. okmt. VI. 164.) Poss. Erek. 1353: Zalai oklt. I. 534., 1357: U. o. 580., 1408: U. o. II. 339.) Cultellus Erekkees. (1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Erek (Nemes nevében. 1454: Dl. 14802.) Ereek. (1450 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) Részben köznemeseké volt, részben Sümeg várához tartozott. 1353-ban, mint a veszprémi püspök birtoka, nyert heti-vásár jogot I. Lajos királytól. Egyik püspöki tized-kerületnek központja is volt. Plébánosát 1357-ben, a veszprémi püspökség itteni jobbágy-nemeseit 1450 táján említik. – Ma puszta, Sümeg mellett délre.
Estván-Péter-fia-háza. (Estván-fi-Péterháza.) Pred. Estwanpeterfyahaza. (1426: Zalai oklt. Il. 430., Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 2:3, f. r. n. 3., Dl. 11793.) Villa Esthwanfypeterhaza. (1154: Dl. 14781). Páka városhoz tartozott.
Estvánd. (Estfánd.) L. lstvánd alakban.
Estvánfölde. L. Istvánfölde alakban.
Esztergár. (Esztergárt.) Estergarth, Estergar, Stregar, Strygar. (1335: Zalai oklt. I. 295.) Esthergar. (1452: Zalai oklt. II. 620.) A zalavári apátságé volt. Parochialis egyházzal 1482-ben. – Ma Esztergál, Zala-Apátitól délre.
Esztergenyő. (Esztergenye. Esztregnye.) Eztregnye. (1390: Dl. 7560–1.) Eztergenye. (1412: Dl. 9892.) Eztergenew. (1455: Dl. 14912.) Iztirgyne. (1498: Dl. 20776.) Ma Esztregnye, Nagy-Kanizsától ny.-é.
Esztrág(-szigete). Istrog. (1359: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Insula Eztragh in commetaneitate possessionis Piliskezenthmihal. (1408: U. o) Poss. Zthrak al. nom. Zygeth iuxta fluvium Peleske. (1450 körül: Veszpr. kápt. házi llt. Doc. Episc. Misc. No. 52., 1476: U. o. Cap. 108.) Insula Eztraghzygethe. (1479: U. o.) A veszprémi püspökségé volt. – A Peleske folyó, Peleske vár és Peleske-Sz.-Mihály tájékán, tehát a mai Pölöske és Sz.-Mihály közti vidéken (a megye közepén) feküdt.
Etves. L. Ötvös alakban.
Fáczánfalva. Fachanfalwa. (1496: Dl. 20481.) A veszprémi püspöké volt; kétségkívül Novához, melynek vidékén fekhetett, tartozott.
Falkosi. Poss. Folkusy – a Haholtiaké, kiket 1352-ben Falkosiaknak is neveznek. (1356: Zalai oklt. I. 530. 566.) Falkwssy – ugyanazoké. (1437: U. o. II. 492.) Falkosy. (1513: Dl. 32206.) Ma Alsó- és Felső-Fakós pusztákat ismerünk, ény. Haholttól, mely mellett lajstromunk fölsorolja. 1513-ban Székely Pálnak 1, a Haholtiaknak pedig 13 adózó j.-telkök volt itt. – 1356-ban Sz.-Miklós tiszt. szentelt templomát említik.
Falud. Poss. Falwd – Rezi vár tartozéka. (1427: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 2.) Falwd. (1474: Dl. 17628.) 1474-ben Pető Miklósnak 7 1/2 adózó j.-portájával.
Fancs(i)ka. Poss. Fanchka. (1325: Körmendi llt. Himfyana, n. 31.; 1371: Zalai oklt. II. 43., 1390: Dl. 7639; 1394: Dl. 7926; 1398: Dl. 9727; 144: Dl. 13784.) Fanchyka. (1370: Zalai oklt. II. 39.. 1414: Dl. 1340; 1454: Dl. 14805.) Poss. Fanchika al. nom. Dauidfulde. (1388: Dl. 7432., v. ö. Dl. 7551.) Poss. Nagfalw al. nom. Fanchka. (1401: Dl. 8653; 1464: Zalai oklt. II. 581.) Poss. Fanehka partim in Castriferrei partim vero in Zaladiensi comitatibus. (1441: Zalai oklt. II. 509.) Poss. Fanchka in comitatu Zaladinensi. (1454: Dl. 14860.) Fanchika in com. Castriferrei. (1469: Dl. 16850.) Poss. Naghfalw. (1485: Dl. 19024; 1486: Dl. 19138.) Fanczyka. (1513: Dl. 32206.) 1414-ben Fancsíkát szomszédosnak mondják Alibántfával (Ollárral); e tájon találjuk ma a nagyfaludi pusztát (Egervártól d.), a melylyel olykor ugyanegynek veszik. Az Egerváriaké volt. 1513-ban adólajstromunk csak egy T(h)aba János nevű egy-telkes nemest sorol föl e helységből.
Farkas-Enyere(h). L. Enyere(h) helység a.
Farkasfalva. Farkasfalwa. (1464: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14.) n. 2., 1483: Dl. 18819.) Nemesi névből ismerjük, (V. ö. a farkasfalvi Szabó cs. a.).
Farkasháza. Farkashaza. (1463: Dl. 15807; 1185: Dl. 19024; 1508: Dl. 36741; 1513: Dl. 32206.) Rajk, Pölöske sat. vidékén fekhetett. – 1513-ban csak egy Ebergényi Miklós nevű egy-telkes nemes adózott e helységből.
Farkasi. Farkasy. (1457: Zalavári apáts. orsz. llt. 3170. sz., 1513: Dl. 32206.) Szent-György-völgye vidékén feküdt, a melylyel (és Cseplakkal) együtt sorolják fel az adólajstromban. A Pap, Szabó és Horvát(h) nevű egy-telkes nemesi családok lakták. (V. ö. a farkasi Szabó cs. a.)
Fatyasjaháza(?). Poss. Fathasyahaza. (1408: Zalai oklt. II. 337.) Az almádi apáté volt.
Fejér-Jakab-háza. Poss. Feyriacaphaza. (1405: Dl. 9099.) A lendvai Bánfiaké volt. – A megye dny. sarkában fekhetett.
Fejér-(János-)laka. Predium Johannis dicti Feyr. (1381: Dl. 6802.) Villa Feyerlaka. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt.
Fejér-Pál-háza. L. Pálháza helység a.
Fel-Dergecsej. L. Dergecse(j) helység a.
Fel-Páh. L. Páh a.
Felrét-Bak. (?) L. Bak mezőváros a.
Felrétfalu. L. Felrét-Ujfalu a.
Felrét-(Uj)falu. Poss. Felrethuyfalu. (1410: Dl. 9620.) fel Rethfalw. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiak birtokában Völgyfalu és Csentevölgye mellett sorolják fel s így megfelel a mai Völgyfalu és Csente m. fekvő Ferétfalunak, Alsó-Lendva közelében dk. – Azonban ugyanezt a helységet kell értenünk a Zicsi György birtokai közt 1478-ban Vercsekkel együtt említett «Felrethfalw» alatt is. (Dl. 18132.)
Felső-Almád. L. Almád m.-városnál.
Felső-Aszi(v)ágy. L. Aszi(v)ágy helys. a.
Felső-Bagod. L. Bagod helys. a.
Felső-Bagota. L. Bagota helys. a.
Felső-Bako(l)nok. (Felső-Bakolnak.) L. Bakolnak helys. a.
Felsö-Csente. L. Csentevölgy(e) helys. a.
Felső-Debréte. L. Debréte helys. a
Felső-Dörögd. L. Dörögd helys. a.
Felső-Gyűrűs. L. Gyűrűs helys. a.
Felső-Holtó. L. Holtó helys. a.
Felső-Irsa. L. Irsa helys. a.
Felső-Kápolna. L. Kápolna helys. a.
Felső-Kerecseny. L. Kerecseny helys. a.
Felső-Keszi. (Fel-Kesző.) L. Keszi helys. a.
Felső-Kutfö. L. Kutfő helys. a.
Felső-Liszkó. L. Liszkó helys. a.
Félső-Nemesnépfalva. L. Nemesnépfalva helys. a.
Felső-Orosztony. L. Orosztony helység a.
Felső-Örs. L. Örs helys. a.
Felső-Petör. (Felső-Petri.) L. Petri helys. a.
Felső-Rajk. L. Rajk helys. a.
Felső-Rátk. L. Rátk helys. a.
Felsö-Sebe(c)ske. (Felső-Sebestye.) L. Sebe(c)ske helys. a.
Felső-Sejter. L. Sejter helys. a.
Felső-Szent-Erzsébet. L. Szent-Erzsébet helys. a.
Felső-Toma(j). (Felső-Tomaj.) L. Tomaj helys. a.
Felső-Vercsek. L. Vercsek helys. a.
Félszer-Bak. L. Bak m.-város a.
Félszerfalo. L. Ujfalu helys. a.
Fenék. Poss. Fenek. (1415: Zalai oklt. II. 398.) Ma puszta, Keszthelytől délre, a Balaton partján.
Fényesháza. Feneshaza. (1613: Dl. 32206.) Almás és Kalos, majd Csáford mellett fordul elő. Utóbbi mellett ma mint pusztát találjuk föl. 1513-ban Bagotával együtt az örvényesi pálosoké volt, de csak a két falucskában együtt számláltak ássze 1 j.-portát. Ugyanekkor egy Fényes (Fenes) nevű kis-nemesi család is lakott itt, mely ekkor szintén 1 j.-portától adózott. Utóbbinak felelhet meg az 1466-ben fölmerülő Fényesházi cs is. (Körmendi llt. Unyomiana. n. 74.)
Ferkend. Fluvius Ferkendpataka és villa Ferkend. (1335: Zalai oklt. I. 300.) Poss. Ferkend. (1417: Dl. 10622; 1430: Dl. 12335; 1488: Dl. 19459.) Rokolyán határjárásakor merül föl, tehát Zala-Apátitól ény. felé feküdt. Utóbbinak határában különben ma is Ferkend-nek neveznek egy pusztát.
Fernőkág. (Fernekág. Fernakág.) Terra castri Zaladiensis Fernukag. (1272–9: Haz. oklt. 85.) Fernukhag. (1363: Zalai oklt. I. 637.) Fernakagh. (1513: Dl. 32206. 24. l.) Ma Fernekág, Zala-Lövő mellett dk. 1513-ban Bolgó Imre, Kis Péter és Herczeg Antal nevű egy-telkes nemesek lakták.
Fe(ve)nyesfölde. Fenyesfelde. (1371: Muz. llt. 1504. évszám a.) Terra Fewenyesfelde. (1415: Dl. 10308.) Terra Feweniesfelde. (1419: Zalai oklt. II. 420.) Poss. Fewenesfeldew. (1465: Kisfaludy cs. llt.) Csötörtökhely, Pacsa és Fernekág közt, a Redege-pataka másként Pacsapataka víz mellett terült el.
Fe(ve)nyesföld(e). (Fényesfölde, Fényes-falu-földe. Fevenyemfölde.) Poss. Feniesfeulde, Feniesfeuldu. (1333. 1342: Zalai oklt. I. 272 396.) Poss. Fenyesfolufeulde. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) Poss. Pousfolua, más néven: Fenyesfeuld. (1360: Zalai oklt. I. 605.) Utilitas cuiusdam Feufeniesfelde. (1363: U. o. 637.) Poss. Jacabfianusfalwa al. nom. Fenesfelde et Pousfalwa. (1371: Muz. llt. 1504. évszám a.) Reznek vidékén feküdt, a Kebele vize mentén. Olykor Pós(a)falvával, olykor Jakabfia-Jánosfalvával veszik azonosnak. (L. ott és. Zalatelke a. is).
Ficzelháza (puszta). Pred. Fychelhaza. (1381: Dl. 6802.) A lendvai Bánfiaké volt.
Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)
Filócz. Poss. Filouch. (1366: cs. Pogány cs. llt.) Phyloch. (1381: Dl. 6802.) Poss. Fyloch. (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Phylowcz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Dobronoktól ny. találjuk. (L. Bakonak a. is.)
Fired. L. Füred alakban.
Fintafalva. Poss. Fynthafalwa. (1478: Dl. 18132.) A Zicsieké volt. – Ma Fintafa néven puszta, Zajk közelében, Nagy-Kanizsától ny. felé.
F(l)orintosháza. (Floréntosháza.) Florentheshaza. (1412: Zalai oklt. II.
377.) Florynthushaza. (1416 körül: Dl. 36661.) Florenteshaza. (1444: Dl. 13777.) Florentheushaza. (1455: Körmendi llt. Unyomiana n. 74.) Forenthoshaza. (1513: Dl. 32206.) Ma Forintosháza puszta Nagy- és Kis-Kapornak közt. – 1513-ban Csentricz Gergely özvegye, Csentricz Lőrincz és két Forintosházi cs. egy-egy portától adózott e helységben.
Fodorülése. Poss. Fodorylese iuxta fluvium Welemur. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) A rezneki uradalomhoz tartozott. Később nem emlegetik.
Fok. Poss. Fok. (1508: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 7. n. 10.) Harmacs-csal és Mihályházával együtt sorolják föl, tehát kétségtelenül a szomszédos mai Vindornya-Fok értendő, Sz.-Gróttól dk. – Nemesi névből már előbb is ösmerjük. (1476: Jeszenák cs. llt.)
Frankolcz. L. Rankolcz néven.
Füred. Fyred. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 66, 1320: Zalai oklt. I. 155., 1410: U. o. 367., 1418: U. o. II. 412., 1431: U. o. 473., 1398: Dl. 8339,) Wdvornici (regis) de Fyured. (1298: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 11. n. 2.) Fired. (1358: U. o. n. 17. A.) Ecclesia S. Michaelis de Fyred. (1381: Haz. okmt. III. 216., XV. század: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 105. n. 266.) Fwred. (1459: Dl. 15334.) Sz.-Mihály árkangyal tiszt. szentelt egyházzal. A tihanyi apátságé, veszprémi káptalané és püspökségé, a budai káptalané sat. volt, részben pedig mint veszprémmegyei hely, Esegvárhoz tartozott. Rév-vámját (a tihanyi apátság birtokában) 1410-ben említik. – Ma Balaton-Füred, a megye ény. csücskében.
Gabernik. Poss. Gabernyk. (1481: Dl. 18559.) A Muraközben fekhetett.
Gabriánháza. Gabrianhaza. (1389: Dl. 7467; 1468: Dl. 9400, és Zalai oklt. II. 341.) Gaboryanhaza. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Gáborjánháza (Gáborjaház), Alsó-Lendvától ény.
Galambok. Lásd Somogymegyében.
Gálháza. Pred. Silegalhaza. (1379: Dl. 6586.) Predium Galli. (1381: Dl. 6802.) Poss. Galhaza. (1411: Dl, 11743; 1428: Dl. 11996.) Gaalhaza. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Ma puszta Szijártóháza és Szombatfa mellett, Lentitől ny. felé.
Galsa. Golsa. (1293 körül: Haz. okmt. 140.) Galsa. (1384: Zalai oklt. II. 199., 1389–1390: U. o. 246. 211., 1447: U. o. 532., 1455: Dl. 15010; 1458: Dl. 15213.) Sümegtől északnak fekszik, Veszprémm. határszélén.
Gan(i)csa. (Ganicza. Gancza.) Poss. Ganicza. (1398: Zalai oklt. II. 275.) Utraque Gancha. (1411: Dl. 11743.) Utraque Kanycha. (1428: Dl. 11996.; Utraque Ganycza. (1481: Dl. 18533.) Ma Ganicsa vagy Gánicsa, Vasmegye határszélén, Dobronaktól dny.
Garaboncz. (Garabancz.) Villa Garabancz. (1335: Zalai oklt. I. 296., 1444. 1470: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11) Foss. Gerebench. (1342: U. o. Cap. 11.) Garabanch. (1376: U. o.) A veszprémi káptalané volt. 1335-ben Rada határjárásakor említik az innen Kermendre vezető nagy-utat. – Ma is megtaláljuk Rada mellett, Kis-Komáromtól é. felé.
Gardenovecz. Gardenowecz. (1478: Dl. 18143.) Kardonocz. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10.) Ma Gardinovecz, Csáktornyától (a melyhez tartozott) ék.
Gárdony. (Gárdó.) Azaz: Kerek-Gárdony, Kerek-Gárdó. – L. Mindszent a) helys. a.
Gebárt. (Gebárd.) Terra Gebarth. (1211: Zalai oklt. I. 4.) Poss. Gebard. (1426: U. o. II. 453., 1431: U. o. 469., 1476: Muz. llt., 1483: Körmendi llt. misc. Németujvár. fasc. 104. n. 163). Ma Gebárt, Zala-Egerszeg közelében ny.-é.
Gell(y)énháza. Gellyenhaza. (1496: Dl. 19647.) Gellenhaza. (1513: Dl. 32206. 25.) Zala-Egerszegtől dny. találjuk.
Gelse. Terra castri (regis) Zaladiensis Guelse vocata. (1280 körül: Haz. okmt VI. 260.) Poss. Gelse – kir. adományul a Treutul Miklósé. Poss. Kysgelse – nobilium. (1320: Anjouk. okmt. I. 550.) Poss. Geelse terra castri Zalawar. (1329: Zalai oklt. 1. 232.) Villa Gelse. (1332: U. o. 264.) Poss. Gelse. (1388: Dl. 7450; 1423: Dl. 91371; 1446: Zalai oklt. II. 531.) 1388-ban a Kanizsaiak kapták – Ma Gelse, Nagy-Kanizsától é.
Gemőfölde. Poss. Gemewfelde. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Sziget és Páka vidékén feküdt.
Gerebencz. L. Garaboncz alakban.
Gerécze. Gereche, Gereeche. (1392: Dl. 7749.) Gereche. (1476: Dl. 17883.) Plebanus de Gerecze. (1477 körül: Dl. 24979; 1498: Zalai oklt. II. 639.) Béczczel, Pólyával és (Tót-)Szent-Mártonnal együtt említik.
Gerencsér. Gerencher. (1332: Veszprémi kápt. házi Llt. Cap. 107.) A veszprémi püspökségé volt, s mint látszik, Zalamegyében (valahol Sümeg táján?) feküdt.
Gerkovecz. Gerkowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához vagy Strigóhoz tartozott. – Ma Gergavescsák, Stridó mellett keletre.
Gerse. Poss. Gerse. (1461: Zalai oklt. II. 578.; Szent-György vár zalamegyei tartozékai közt sorolják föl. (Gelse?)
Geszt(e)regy. (Geszteréd.) Terra Gueztered. (1264: Zalai oklt. I. 42., 1271: U. o. 60.) Ugy látszik Kapornak vidékén feküdt. Azonos lehet az 1422-ben föltűnő «Gezthregh» faluval. (Dl. 11276.)
Gétye. Poss. Pooklos Getye. (1385: Körmendi llt. Himfyana, n. 332., 1385: Zalai oklt. II. 203.) Particula terre Puklusgetye in vicinitate possessionis Mendzenth. (1395: Körmendi llt. Unyomiana. n. 19.) Poss. Gethe. (1423: Dl. 11389.) Gethye. (1513: Dl. 32266.); Zala-Apáti és Nagy-Kapornak közt fekszik. 1513-ban Gétyei Jánosnak 11 adózó j.-portája volt itt. Ugyanekkor a Csingel (Chyngel) nevű egy-telkes nemesi család lakta.
Gibin. Gibin. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. – Ma Gibina, Stridótól é.
Glivicza. Poss. Gluycha. (1366: Körmendi llt. Alm. V. lad 7. n. 237.) A Muraközben, Csáktornyától keletre, Palovecz környékén feküdt.
Globok. Globok. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó vár tart. közt, Rácz-Kanizsa és Vescsicz közt sorolják föl. Ma Globokó (Gluboko), Stridótól ny.
Gógánfalva. Comes Gogan. Goganfalva. (1281: Haz. okmt. VI. 268.) Goganfalwa. (1483: Dl. 18819.) Ma Gógánfa, Sümegtől ny.-é. (V. ö. Tölvár helység a.)
Golgyár. Helyesen: Kolgyár. – L. ez alakban.
Gomolicza (Gomilicza.) Gwmulicha. (1381: Dl. 6802.) Poss. Gomolicha. (1411: Dl. 11743.) Gomolycha. (1428: Dl. 11996.) Gomylycza. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Ma Gumilicza, Alsó-Lendvától ny.-é.
Gomonya. Poss. Gumunya. (1381: Dl. 6802.) A lendvai Bánfiaké volt. – Bánok-Sz.-György, Sz.-Péterföld sat. vidékén feküdt.
Gonoszfalufölde. Poss. Gonozfalwfelde. (1480: Zalai oklt. II. 612.) Sz.-Grót és Csáford vidékén keresendő.
Goricsan. Gorichan. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Perlaktól ék. esik.
Gosztol(y)a. Gozthola. (Szécsi-Sziget tartozéka. 1403: Zalai oklt. II. 315.) Goztholya. (1448: Zalai oklt. II. 333. és Dl. 9389; 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43., 1513: Dl. 32206.) Ma Alsó-Lendvától k.-é. találunk egy Gosztola nevű falut, mely kétségtelenül az 1403. és 1408. évi helységnek felel meg. 1513-ban egy Fogas Benedek nevű (szegény) egy-telkes nemes lakta.
Göntérháza. (Gentérháza.) Pred. Guntherhaza. (1381: Dl. 6802.) Villa Gentherhaza. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Göntérháza, Alsó- Lendvától ény.
Gulács. Gulach. (1349: Pannonh. főapáts. házi llt. V. Ll., 1378: U. o. XXXV. Dd., 1403: Zalai oklt. II. 313., 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570. 579.) Poss. Kebelkuth al. nom. Gulach sub monte Badachun. (1394: Zalai oklt. II. 272.) Kebelkuthgulach. (1403: U. o. 313.) Gwlach. (1442: U. o. 516; 1475: Dl. 17751., 1480: Dl. 18373.) Bedegwlach és Weggwlach. (Nemesek nevében. 1453: Körmendi llt. Unyomiana, n. 66.) Poss. Kebelkuth. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 670.) Zolthangwlach. (Nemesi előnévben. 1479: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 81, sz., 1492: Kismart. llt. 36. A. 35.) Poss. Kebelkuth et Gwlach. (1480: Dl. 18375.) Bede-Gulács és Zoltán-Gulács alatt, úgy látszik, ugyanegy falu értendő. – Ma csak Gulács nevű falut találunk, a Balaton mentén, Tapolczától dk.
Gurle. (Gürle. Gurla.) L. Türl(y)e néven.
Gutorfölde. Poss. Gotorfeulde. (1377: Zalai oklt. Il. 146.) Poss. Gwthorfelde. (1452: Dl. 14639; 1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 671.) Gutorfelde. (1457: Muz. levéltár.) Guthorfewlde. (1464: Dl. 16078., 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 526.) A XV. században a debrentei Himfieké volt. – Ma Gutorföld, Novától kd.
Grosuchta(?). Poss. Grosuchtha – a Salamonváriak birtoka. (1366: csébi Pogány cs. llt.)
Gyékényes. Gyekenes. (1374: Zalai oklt. II. 120.) Másolat után: Gyekenyes. (1403: Jeszenák cs. llt.) Gykenes. (1453: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Kemend várához tartozott; hihetőleg a mai Páli, Pozva sat. vidékén (Zala-Egerszegtől é. felé) feküdt valahol.
Gyelvész. L. Gyülvész alakban.
Gyemerő. (Gyemere.) Poss. Vggyemerow, Vggemerow. (1423: Zalai oklt. II. 435.) Gemere. (1424: U. o. 438.) Gemerew. (1427: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24, f. 1. n. 2., 1437: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 59, sz.) Gyemerew. (1480: Dl. 18375.) Ma Gyömörő, Sümeg közelében ény. Tőszomszédja észak felé Ukk, melyről részeit 1423-ban elnevezték.
G(y)emőfölde. (Gyemefölde.) L. helyesebben: Demeföld(e) helys. a.
Gyepös. Torra filiorum Detrici Gyepus vocata: (1274: Zalai oklt. II. 63.) Vindornya-Szőllőssel volt határos.
Gyepü.a) Gepu. (1357: Zalai oklt. I. 571.) Gyepw. (1483: DL. 18819.) Sümegtől ék. találjuk. – b) Pred. Gyepew – a Salamonvári nemzetségé. (1424: Zalai oklt. II: 439.) Gyepw. (1463: Dl. 15807.) Gyepew. (1513: Dl. 32206.) Ma puszta Ebergény mellett ny. – 1513-ban Gyepüi Jánosnak 1 j.-portája volt itt. Ezenkívül a Kis, a két Marton, a Gyepűi, Kovács, Fideiussor, Nagy és Kasza (8) családok lakták.
Gyerek. (Gyerök.) L. Györök alakban.
Gyerkefalva. L. Györkefalva néven.
Gyerteleke. Poss. Gyerteleke. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Peleske várához tartozott. – Ugy látszik a mai Náprátfa (Novától k.) vidékén keresendő.
Gyertyánág(y). (Gyertyának. Györtyánág.) Gyerthyanagh. (113: Dl. 32206.) Salamonvárával együtt szerepel. Ugyanekkor Terjék Illésnek 1, Tompával és Salamonvárával össszefoglalva pedig Sárkány Bernátnak 5 j.-portája volt e helységekben. – 1368-ban a Sebecskei családé: poss. Alsogerteanag; 1412-ben mint a mai Szilvágygyal és Apáti pusztával határos helység (Novától ény.) a Kávási családé poss. Alsogyrchyanagh al. nom. Sebechke. (Zalai oklt. II. 378.) Ugyane családé 1454-ben és 1469-ben is: poss. Alsogyerthianak. (Körmendi llt. Alm. 5. lad. 7. n. 150.) – 1366-ban pedig ugyane vidéken a Salamonváriaké (később a Terjék-eké): poss. Gyertianagh. (csébi Pogány cs. llt.) Ugyanazoké: poss. Gyerchyanagh. (1410. Zalai oklt. II. 369.) Az Ostfiaké majd a csébi Pogányoké: Gyertyanagh, Gywrthyanag. (1461–1485: csébi Pogány cs. llt.) s e helységnek felel meg az 1265-ben fölmerülő «terra Kysseugerteanag» is. (Haz. oklt. 46.)
G(y)oad. Goad. (1358: Zalai oklt. I. 595.) Köznemes nevéből ismeretes. Tán valahol Kanizsa vidékén kereshetjük, zala- vagy somogymegyei területen.
Györgyfalva. (Gyergyfalva.) Gergfalua. (1452: Dl. 14539.) Gerghfalwa. (1469: Dl. 16853.) Gyerghfalwa. (1513: Dl. 32206.) Ma Győrfa néven puszta, Csesztreg mellett k. – 1513-ban Csippan Mátyásnak 1 j.-portájával. Ugyanekkor egy-telkes nemesek itt Varga Balázs és Pozvai Miklós.
Györkefalva. Poss. Gerkefalwa. (1461. 1497: csébi Pogány cs. llt.) Gywrkefalwa. (1485: U. o.) Ma Györkefa puszta, Salomvár közelében nyugatra.
Györök. Gerek. (1389: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 4. n. 2.) Gerewk. (1426: U. o. n. 3. és Zalai oklt. II. 449., Dl. 11793) Guruk. (1433: Dl. 12492.) Gyerek. (1460: Dl. 15431; 1525: Lajtafal. llt. i. h. n. 37.) Geregh. (1474: Dl. 17628.) Gewrek. (1498: Dl. 20723.) Részben köznemeseké volt, részben pedig Hegyesd várához tartozott s vámhely is volt. – Ma Meszes-Györök, Keszthelytől keletre, a Balaton partján.
Gyulafalva. Gyulafalva. (Regeszta után. 1456: Zalai oklt. II. 567.) Nagy- Kanizsa vidékén feküdt?
Gyülvész. Gyelwez. (1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373.) Gelwez. (1476: Körmendi Llt. Himfyana, n. 579.) Gpwlwez. (1476: U. o. n. 570. és 1480: U. o. n. 598.) Gywlwez. (1516: Dl. 22851.) A Hosszutótiaké volt. – Ma Nagy-Kapornaktól ék. találunk ily nevű helységet. Ez értendő-e, vagy Hosszutót vidékén is volt-e ily nevű falu ? – nem dönthetem el.
Gyurkovecz. Gywrkowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában Lapsin után sorolják föl s így hihetőleg az e tájon, Stridótól ék. eső mai Jurkovecznek felel meg.
Gyűrűs. (Gyirűs. Gyires. Győrős.) Poss. Dyurus. (1292. 1345: Zalai oklt. I. 109. 426.) Poss. Gyrus, Felseugyrus és AIsogvrus. (1347: U. o. 447.) Poss. Gyurus. (1392: Körmendi llt. Unyomiana, n. 16., 1404: Zalai oklt. II. 320.) Gywrews. (1449: Körmendi llt. i. h. n. 55., 56.) Kysgyres. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.) Kysgyrews. (1513: Dl. 32206.) Ma Gyűrűs, Zala-Egerszegtől k.-é. Kis-Gyűrűsön 1513-ban három Kisgyűrűsi nevű egy-telkes nemesi cs. lakott.
Hagyáros. Hagarus villa. (1251: Zalai oklt. I. 23.) Egyudfelde al. nom. Hagarus. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Utraque Haghyaros. (1497: Zalavári apáts. orsz. llt. 908. sz.) Hagyaros. (1513: Dl. 32206.) Zala-Egerszegtől ny.-é. esik. – 1513-ban Bagoddal fogják együvé, minta melyekben a Bagodi családnak 3, Gelért János özvegyének s Kávási Lászlónak 1- i, végül egyedül Bagodon az itteni plebánosnak szintén 1 j.-portája volt.
Haho(l)t. Poss. Hoholth. (1234: Zalai oklt. I. 7.) Monast. B. Margarethe virginis de Haholth. (1234: Haz. okmt. VII. 23., 1360: Zalai oklt. I. 603.) Poss. Haholth. (1356: U. o. 566., 1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 532., 1499: U. o. n. 671.) Hahowth. (1479: U. o. n. 592.) Hahoth. (1508: Dl. 21890.) Haholth. (1513: Dl. 32206.) Sz.-Margit szűz tiszt. a Haholt nemzetség által alapított kolostorral (1234.), melyet pl. 1479-ben és 1508-ban is említenek, mint a somogyvári apátság leány-egyházát. (Ecclesia seu monasterium filialis abbacie Simigiensi immediate subiecta.) A Haholtiaké, debrentei Himfieké, ákosházi Sárkányoké is volt. Az 1513. évi adólajstrom Szigettel fogja együvé, mint a melyekben Sárkány Bernát 1 és Sitkei Gergely 4 j.-portát bírt. Vásárait 1478-ben említik. (Körmendi llt. Himfyana, n. 586.) – Ma Alsó- és Felső-Hahót, Zala-Apátitól dny. (V. ö. Rupp. I. 1. 290. és 1483-hoz: Dl. 18850., hol a haholti prépost szerepel.)
Haláp. Poss. Halap. (A Bogát-Radván nemzetség birtoka. 1243: Haz. okmt. VII. 26.) Halap. (1409: Kismart. llt. 36. A. 16.) Halaap. (1413: Zalai oklt. II. 381.) Halap. (1424: U. o. 442., 1481: U. o. 615.) Halap, Halaap. (Nemesi névben és előnévben. 1463: Muz. levéltár, 1487: Pannonh. főapáts. házi llt. XLIX. Fff.) Tapolcza mellett ék. találjuk.
Halastó. Villa Halastow, Holoztou, Halaztou. (1334: Zalai oklt. I. 279.) Poss. Halastow. (1349: U. o. 493.) Csesztreg vidékén feküdt.
Halászokháza. Halazokhaza. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Haluzukhaza. (1389: Dl. 7469.) A losonczi Bánfiaké volt. – Alsó-Lendva vidékén (kelet felé) fekhetett (V. ö. Kecskés-Halász helység a.)
Haltó. (Hattó.) L. Holtó néven.
Han(y). Nobilis de Hony. (1338: Zalai oklt. I. 340.) Hon. (1354: U. o. 552.) Villa Han. (1367: Dl. 24331.) Benczhanv. (1439: Dl. 13349.) Nobiles de Kwzephan. (1464: DL. 15109.) Ma Hany, Sümegtől ék., a megye határszélén.
Har(a)kály. L. Salamonvára a.
H(a)rascsan. Két ily nevű helység fordul elő Csáktornya tart. közt: Hrassan. Haraschan. (1478: Dl. 16143.) Ma Alsó- és Felső-Hrascsán, Csáktornyától k.-é. és ny.
Haraszti. Harazty. (1381: Dl. 6802.) Locus ville Harazty. (1389: Dl. 7469.) Haraztliy. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma puszta, Bánok- Szent-György mellett délre.
Hásságy. Villa Hassaagh – Cséb határjárásakor. (1328: Zalai oklt. I. 229.) Hassagh. (1440: Dl. 13585.) Ma Háságy, Zala-Lövőtől észak felé.
Hazugd. al Hazwgd. (1463: Dl. 15807.) Hazvwgd. (1513: Dl. 32206.) Peleske. Tüttös és Rajk vidékén fekhetett. Tüttüsi Lászlónak 1 adózó j.-portája volt itt 1513-ban. Ugyanekkor azonban a Meleg, Itemer, Tittő, Nagy, másik Itemer és László nevű egy-telkes nemesi családok is lakták. – b) Nobiles de Hazudh. (1335: Zalai oklt. I. 305.) Zala-Egerszeg és Henye közt feküdt valahol.
Hederics. L. Ederics alakban.
Hegenfölde. (Hegönfölde.)a) Villa Hugunfelde. (1335: Zalai oklt. I. 302.) Poss. Hegenfolde. (1417: Dl. 10622.) Poss. Hegenfelde. (1430: Dl. 12335; 1445: Zalai oklt. II. 542., 1461: U. o. 578., 1463: Dl. 15816. 15896., 1479: Dl. 18180. 18182; 1482: Zalai oklt. II. 616.) Szent-Györgyvárához tartozott. Ma Égenföld. a Balaton dny. sarkánál. – b) 1389-ben Rajk vidékén is említenek egy «Hegenfeulde» nevű birtokot. (Possessio nobilium castrensium. Zalai oklt. II. 235.) – c) L. Baksafalva és – d) Csötörtökhely a.
Hegy. Hegh. (1475: Dl. 17645.) A Zala-Lövő közelében dél felé elterülő Hegyi pusztának látszik megfelelni.
Hegyfalu. Heghfalw. (1468: Muz. levéltár. 1513: Dl. 32206.) Sikefalva mellett sorolja föl adólajstromunk. Az Ellesi, Kemény, Szabó, Kis és Hegyfalusi kis-nemesi családok s Tamás-fi Máté egy-egy, összesen 6 portától adóztak e helységben.
Hegymagas. Hygmugos. (1082: Haz. okmt. IV. 4) Villa Apaty. (1222: Árpádk. új okmánytár. I. 188.) Higmogos. (1222: Pannonh. főapáts. házi llt. V. Nn.) Pred. Hegmogus al. nom. Apati. (1234–70: Árpádk. új okmánytár. II. 13.) Mons (magnus) Hygmogos – Tapolcza vidékén. (1272: Zalai oklt. I. 69.. 1420: Dl. 10923.) Villa Apati. (1319: Pannonh. főapáts. házi llt. V. LI.) Poss. utraque Hegmagas. Alább: poss. Hegmagas et poss. Hegmagas al. nom. Apaty. 1413: Dl. 10049.) Apathy et Hegmagas. (1420: Dl. 10923. 24794; 1422: Dl. 11201.) Heghmagas. (1453: Dl. 14722.) Az 1413-ban említett két Hegymagas közül az egyik (főleg) a veszprémi káptalané volt, a másik, melyet Apátinak is neveztek, a pannonhalmi apátságé. Az utóbbi helység alatt kétségkívül a mai Kis-Apátit kell értenünk, melyről tudjuk, hogy a pannonhalmi apátságé volt. Hegymagas közelében. Tapolczától délre. (Hegymagas hegy ma e két falu fölött, Szent-György-hegye nevet visel.)
Hémház. (Hémfölde.) L. Himfölde néven.
Hencse. Henche. (1463: Dl. 15807; 1513: Dl. 32206.) Novától keletre találjuk 1513-ban hat Hencsei nevű egy-telkes nemes lakta.
Hencseháza. Henchehaza. (1444: Dl. 13777.) Köznemes nevében merül föl. (Úgy látszik, nem azonos Hencsével.)
Henisovecz. Henischowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Hemusovecz. Perlak közelében keletre.
Hen(y)e(j). – a) Villa Henee. (1335: Zalai oklt. I. 304.) Henye (másolat után) – Kemend vár (a gersei Petők birtoka) tartozéka. (1404: Jeszenák cs. llt.) Hene – Peleske vár (a peleskei Ördögök birtoka) tartozéka. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Az 1513. évi adólajstrom szerint: «Henye» négy Erdewgh családé; «Pethewhenye» pedig a Petőké, amaz együtt 9, emez 4 adózó j.-portával. Ma is két külön falu, Ürdög-Henye és Pető-Henye, Zala-Egerszegtől ék. Henye 1401-ben és 1430-ban is vámszedő-hely; tehát mind Pető-, mind Ördög-Henyén volt vám, az illető családok birtokában. – b) Heney. 1269: Zalai oklt. I. 53., 1340: U. o. 369., 1489: Pannonh. főapáts. házi llt. LI. C.) Henney. (1338: Zalai oklt. I. 341.) Henee. (1362: U. o. 634.) Henye. (1476: Kismart. llt 36. A. 26.) Ma Henye néven Köveskálla tőszomszédja észak felé. – 1376-ban a «Henee» helységben Sz.-Margit tiszt. épült pálos kolostor említtetik. (Pannonh. főapáts. orsz. llt. 37. sz.) Melyik Henye értendő? – nem tudom.
Herbá(r)tfalva. (Herbortfalva. Herbártfölde. Herbátfölde. Herbátya.) Poss. Herbarthfelde. Herbardfelde – Egervári-Rezneki birtok. (1403–1446: Dl. 8894.) Poss. Herbarthfalva al. nom. Zenth Iwan – az Egerváriaké. (1407: Dl. 9361; 1413: Dl. 10083.) Herborthfalwa al. nom. Zenthywan. (1415: Dl. 10296.) Zenthiwan al. nom. Herbarfelde. (1419: Zalai oklt. II. 420., 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5.) Poss. Lewew al. nom. Herbatfewlde. (1419: Dl. 10854.) Herbarthfolua al. nom. Zenthmihalfalua. (1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458.) Szent-János tiszt. szentelt egyházzal. (1419.) Zala- Lövő és Mindszent közt feküdt. (L. Mindszent a. is.)
Herbordfalva. (Herbortfalva.) Villa Herbordy. (1334: Zalai oklt. I. 279.) Csesztreg határában merül föl. (Később talán nevet változtatott.)
Herbortfölde. Poss. Herborthfeuldy. (1332: Zalai oklt. I. 263.) Megyerrel volt határos. (Sümegtől ény.)
Herend. Herend. (1318: Fejér. VIII. 7. 121., 1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) A veszprémi püspökségé volt. Mint egy 1446. évi oklevélben olvassuk, a veszprémi várba az itteni s a szomszédos szentjakabfalvi jobbágyok közül válogattak őröket. – Ma puszta, Köveskállától ék., Sz.-Jakabfa mellett. (V. ö. Nivegy a. is.)
Heres(z)nye. Poss. Hereznye. (1402: Dl. 8762.) Heresnye. (1446: Dl. 9230; 1407: DL. 9303.) 1402-ben a lendvai Bánfiak, később pedig az Ostfiak birtokai közt Pacsa, Palkonya, Sziget sat. helységekkel együtt sorolják föl.
Herjó. Poss. Heryou. (1366: Zalai oklt. II. 10.) Heryo. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad 5. n. 43) Letenyével együtt a Szécsiek kapják I. Lajos királytól 1356-ban.
Herkodincz. Poss. Herkodynez. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10.) Zerkethyncz. (1505: U. o. n. 15.) Ma Ferketinecz, a Muraközben, Csáktornyától é.-ék., a Mura mellett.
Hermanfalva. (Herman.) Poss. Hermanfalwa al. nom. Leurentzebenedekfelde. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Hermanfalua. (1410: Zalai oklt. II. 369.) Hermanfalua. (1413–22: Gyömrői llt. El. XXIII. f. 1. n. 44., 1465: Dl. 16229.) Hermanfalwa alias Anthalvsfyafelde. Ugyanekkor: predium Lewrinczebenedekfelde. (1424: Zalai oklt. II. 469.) Herman. (1483: Zalai oklt. II. 626., Dl. 18850.) Hermanfalwa. (1485: csébi Pogány cs. llt.) Bede és Szent-Mihályfalva helységekkel volt határos.
Hernyék. Terra Herneek. (1324: Zalai oklt. I. 178.) Poss. Hernyek. (1379: Dl. 6586; 1389. 1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2. és 3., Dl. 11793; 1454: Dl. 14781; 1472: Dl. 17395.) Részben a loonczi Bánfiaké volt (1379. 1524.), részben Páka városhoz tartozott. – Alsó-Lendvától ék. találjuk.
Herukanovecz. Herukanowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – A mai Hernyakovcsina, Stridótól nem messze dk.
Hét-Kutos. (Hét-Kutas.) L. Kutos helys. a.
Hetés. Hetes. (1335: Zalai oklt. I. 305.) Erb… Filius Hetys de Hetys. (1336: U. o. 315., 1378: U. o. II. 149.) Hethes. (1513: Dl. 32206.) Zala-Egerszegtől dk. esik. – 1513-ban 10 egy-telkes nemesi család lakott itt, ú. m. a két Szegbéli, Padari, Ferencz, a két Pete, Picsek, a két Borla és a Györgyfi családok.
Hetye. Terra Heghe. (1264: Zalai oklt. I. 44.) Poss. Hethe. (1332: U. o. 263.) Hetye. (1479: U. o. II. 611.) Hetthye. (1479: Dl. 18292.) Megyer határában, majd Nyavalyád határosaként említik. – Ma Hetyefej, Sümegtől ény.
Hidegkut. Hydegkwth. (1438: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 3. és Zalai oklt. II. 494., 1474: Dl. 17628.) Tádika várához tartozott s vámhely volt. 1474-ben Pető Jánosnak 1 adózó j.-portájával. – Ma puszta, Szántó mellett északra. (Sümegtől dél felé.)
Hidvég. Villa Hydueg. (1374: Zalai oklt. II. 105.) Tributum … prope possessionem Hydwegh, ubi fluvius Zala incidit … aquam Balatini. (1430: DL. 12335.) Hydwegh. (1463: Zalai oklt. II. 578., 1463: Dl. 15896.) Hydweg. (1479: Dl. 18180. 18182; 1482: Zalai oklt. II. 618.) Tributum prope possessionem Hydwegh, ubi scilicet fluvius Zala aquam et stagnum Balaton intraret. (1484: Zalavári apáts. házi llt. lad. 2. f. 1. n. 22.) A XV. sz. második felében Sz.-György várához számítják. Rév-vámja a zalavári benczéseké volt. – Ma Balaton-Hídvég néven puszta, a Balaton dny. sarkánál.
Higanócz. Hyganoch poss. (1411: Dl. 11743.) Alsó-Lendvához tartozott. Úgy látszik, a Dobronok mellett elterülő mai riganóczi pusztának felel meg.
Hímfölde. (Hímház.) Poss. Hemhaz. (1430: Zalai oklt. II: 466. és Dl. 12257.) Poss. Hymfelde. (1446: Muz. llt.) Peleske várához tartozott. – A mai Himföldi pusztának felel meg, Novától keletre.
Hlapiscsin. Hlapischin. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Hlapicsina, Mura-Szerdahely mellett ny.-é.
Hmelin(i)cze. (Hmelenicze. Hmelinicza.) Hmelinica. (1379: Dl. 6586.) M[elinche]. (1411: Dl. 11743.) Hmelinche. (1428: Dl. 11996.) Hmelenicze. (1481: Dl. 18533.) Melynycze. (1524: Dl. 37006.) Ma Melincz, Alsó-Lendvától ny., a Mura mellett.
Hobaj. (Habaj.) Hobay. (1382: Zalai oklt. II. 187.) Habay. (1385: U. o. 208.) Nicolaus Hwbay de Hwba. (1495: Veszprémi kápt. házi. llt. Cap. 108.) Ma puszta Hobaj néven, Sümegtől északra.
Holtó. – a) Terra Holtou. (1278: Zalai oklt. I. 88., 1375: U. o. 122.) Halcho. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2.) Holtho és Felsewholtho. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Holtho. (1513: Dl. 32206.) Ma Hottó, Zala- Egerszegtől ny. 1513-ban Ördög Miklós özvegyének 2, Ördög Lászlónak és Miklósnak pedig 1–1 j.-portájok volt itt. A peleskei vagy prodaviczi Ördögök értendők. – b) 1426-ban Páka város tartozékai közt említenek ily nevű (Holtho, Haltho) pusztát. 1496-ban pedig egy «Hattho» nevű birtokot. (Dl. 11793., Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3. és Zalai oklt. II. 450., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.)
Homok-Komár. Kamar, Humukcamar. (1293: Árpádk. új okmányíár X. 133. 134.) Humukkamar. (Nemes nevében. 1357: Zalai oklt. I. 572.) Homok Komar. (1385: U. o. II. 208., 1477 körül: Dl. 24979.) Plébánosát 1477 körül említik. – Ma Homok-Komárom, Nagy-Kanizsa közelében ény.
Horvát(i).a) Horwath. (1335: Zalai oklt. I. 299., 1513: Dl. 32206.) Horuati. (1419: Dl. 10825.) Horwathy. (1460–70 körül: Dl. 36701.) Ma (Alsó-) Horváti helység és (Felső-)Horváti puszta, Zala-Apátitól dny. Lajstromunk 1513-ban Aracsával fogja össze, mint a melyekben András deáknak együtt 5 1/2 j.-portája volt. – b) Horwath. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Horuath. (1389: Dl. 7469.) A lendvai Bánfiaké volt; Oltárcz vidékén feküdt. Ma egy erdő őrzi emlékét, Oltárcztól d.
Hosszu-Páh. L. Páh helység a.
Hosszúfalu. Poss. Hozyufalu. (Határjáráskor. 1385: Körmendi llt. Himfyana. n. 332.) Hwzywfalw. (1430: Dl. 12335; 1463: Dl. 15816.) Hozywfalw. (1461: Zalai oklt. II. 578., 1463: Dl. 15896; 1479: Dl. 18180. 18182.) Hozwfalw. (1482: Zalai oklt. II. 616.) Kezdetben a zalavári apátságé, 1461 óta Szent-Györgyvár tartozéka. (L. Rokolyán helység. a.)
Hosszutót. Poss. Hozywthoth. (1455: Zalai oklt. II. 558., 1477: Huny. kora. XII. 6., 1480: Körmendi llt. Himfyana, n. 598. és Dl. 18373.) Hwzywthoth. (1462: Muz. levéltár., 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579.) Parochialis egyházzal. 1476-ban és 1480-ban egy ízben Zala- máskor Veszprémmegyébe tartozónak mondják. – Ma Hosztót, Zalamegyében, Somlyó-Vásárhelytől nyd.
Hotisza. Hotiza. (1389: Dl. 7469.) Hothyza. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Hoticza, Alsó-Lendvától ny.-d.
Hrascsicz. Hraschicz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Stridó tart. sorában Vlczetinecz mellett sorolják föl.
Huba(j). L. Hoba(j) alakban.
Hudostan. Hwdostan. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Hodosán, Perlaktól é.
Hung. L. Ung alakban.
Ibanovecz. (Ivahonovcz.) Iuahonouch. (1867: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Ibanowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Ivanovecz, Csáktornyától (a melyhez tartozott) dk. felé.
Ibor-Liszkó. L. Liszkó helység a.
Igricz(i). Tema ville Igricy. (1256: Zalai oklt. I. 31., 1271: U. o. 64.) Terra Igrich, Igrichy. (1278: Haz. oklt. 68.) Villa Igrichi – Kanizsa vár tartozéka. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Villa Igricy. (1322: Zalai oklt. I. 161.) Poss. Igrichy. (1342: U. o. 445., 1412: Haz. okmt. I. 306.) Részben a Rumiaké volt. – Ma Igricze, Nagy-Kapornaktól délre.
Iklód. Poss. Iklod. (1379: Dl. 6586; 1452: Dl. 14539; 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) A lendvai Bánfiaké és Szécsieké volt. – Alsó-Lendvától k.-é. találjuk.
Ilberháza (puszta). Pred. Ilberhaza. (1381: Dl. 6802.) A lendvai Bánfiaké volt.
Ill(y)éstelke (puszta). Pred. Ilestheleke, Illyestheleke. (1486: Dl. 19205; 1487: Dl. 19302. 19318.) Bakónak és Baczonak vidékén feküdt.
Ilmár. L. Veszprémmegyében.
Ilvágy. Ilwag. (1265: Haz. oklevéltár. 46.) Villa Ilwagh. (1334: Zalai oklt. I. 284.) Poss. Iluagh. (1426: Dl. 11808.) Czup és Kutas helységekkel volt szomszédos. (L. Kálozfalva a. is.)
Inár. Inar. (1335: Veszprémi kápt. orsz. Llt. N. 213.) Köznemes nevében fordul elő. Zala- vagy veszprémmegyei helység volt, s kétségkívül a mai imári pusztának felel meg, Zalamegyében, Veszprémmegye határszélén, Nagy-Vázsonytól nyugatra.
Inösfalva. (Inesfalva.) Inusfalwa. (1381: Dl. 6802.) Inusfalua. (1389: Dl. 7469.) Inesfalwa. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt, Alsó-Lendva vidékén feküdt.
Inta. Intha. (1476: Dl. 36708; 1477: Dl. 36709.) Zalamegyei köznemesek nevében és előnevében fordul elő. – Zalavár, Szegfalu sat. vidékén feküdt?
Irsa. Terra populorum ville Jarsa, Jorsa. (1265: Haz. okmt. VI. 131.) Castrenses Zaladiensium de uilla Jerse – megnemesíttetnek. (1271: U. o. 179.) Magna via de villa Jarsa in villam S. Petri. (1334: Zalai oklt. I. 282.) Poss. Jarsa. (1426: U. o. II. 453.) Irsa. (1424: Dl. 11516; 1458: Dl. 15246; 1481: Muz. levéltár.) Jersa. (1431: Haz. okmt. I. 327.) Alsowyrsa, Felsewyrsa (1436: U. o. IV. 309.) Ma Irsa néven puszta, Zala-Lövőtől délre, közel Sz.-Péter pusztához.
Isabor. (Isebor.) Villa Ysobor – a Kanizsai család őseinek birtoka. (1264: Zalai oklt. I. 47.) Nobiles de Isabor. (1335: U. o. 301.) Villa Isabor. (1337: U. o. 326.) Isabor. (1460–70 körül: Dl. 36701.) Isebor. (1513: Dl. 32206.) Zala-Apáti és Pacsa vidékén feküdt. 1337-ben Sz.-Pál apostol tiszt. szentelt kápolnáját említik, mely a pacsai anyaegyházhoz tartozott. 1513-ban Ormándi Jánosnak 1 j.-telke volt itt.
Istvánd(i).a) Poss. Stephand, Stephandi. (1358–72: Zalai oklt. II. 55–68.) Poss. Istwand. (1425: Dl. 11700.) Estwand. (1434: Paunonh. főapáts. házi llt. IV. O.) Isthwand. (1504. 1517: U. o. VI. L. és VI. Aa.) A Szerdahelyi-rokonságé volt s 1434-ben cserében a pannonhalmi főapátság birtokába került. Ott találjuk 1517-ben is. A mai Lesencze-Istvánd Tapolcza mellett nyugotra. – b) Poss. Stephand. (1347: Zalai oklt. I. 469.) A mura-kereszturi apátságé volt s Szemenye mellett feküdt, a hol azonban ma nem találjuk. (V. ö. a murakereszturi apátság a.) – c) Poss. Esthwand. – A Marczaliaké. (1417: Dl. 10622.) Poss. Isthvand. Istwand – részben (a Marczaliaktól) a Csapiaké. (1456: Zalai oklt. II. 565., 1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583.) lsthwand – Szent-György-várának tartozéka. (1461: Zalai oklt. II. 578) – d) Stephand – vásáros hely. (1344: Zalai oklt. I. 443.) Estfand. (1374: U. o. II. 119.) Másolat után: Estvand. (1404: Jeszenák cs. llt.) Vámhely volt s 1404-ben Kemend várához tartozott. Bizonyára a Zala-Bértől dny, eső Istvánd értendő, a mely mellett terül ma el a kemendi puszta. (V. ö. Istvánszege helység a.)
Istvánfölde. Poss. Isthwanfelde. (1431: Zalai oklt. II. 470.) Istwanfelde. (1446: Dl. 24733.) Poss. Isthwanfelde. (1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550.) Isthwanfelde (1513: Dl. 32206.) Nagy-Kanizsa vidékén feküdt. 1513-ban az Istvánföldi és Pénzes nevű egy-telkes nemesi családoké volt. (V. ö. a mura-kereszturi apátságnál is a birtokosok közt.)
István-laka. (Istvánháza, puszta.) Pred. Istuanhaza. (1322: Dl. 2103.) Pred. Istuanlaca. (1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt.
Istvánszege. Ysthwanzege. (1513: Dl. 32206.) 1518-ban Szabó Péter nemes egy portától adózott itt. – Csáford mellett sorolják föl, a hol ma Istvándot találjuk.
Isztirginye. L. Esztergenyő alakban.
Iszto(l)cz. L. S(z)tolcz alakban.
Isztrog. L. Esztrág(-szigete) helység a.
Iváhon. Terra Moiusfelde (Moiusfeuldy) al. nom. Jahun iuxta fluvium Welemyr. (1342: Zalai oklt. I. 398.) Poss. Iwahun iuxta fluvium Welemyr. (1351: U. o. 511.) Poss. Johan – Szent-Kozma-Domjánnal szomszédos. (1426: Dl. 11808; 1481: csébi Pogány cs. llt.) Poss. Jahon. (1461: U. o) A Velemér folyó mentén ma nem találjuk nyomát, a mai Kozma-Dombja mellett (Zala-Lövőtől d.) azonban a mai Jáhom puszta a nevezett faluk egyikének nevét őrzi.
Iváncz. Poss. Iwanch. (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996) Nemti várához tartozott. – Dobronaktól ny. fekszik, a megye határszélén.
Ivánfölde. L. Szőllős helys. a.
Ivánkafalva. L. Erdőhát helys. a.
Ivánkatelke. Poss. Iwankatheluky. (1291: Árpádk. új okmánytár X. 59.) Alsó-Lendva, Kapcza sat. vidékén feküdt
Izsako(l)cz. (Izsakorolcz.) Isakolch. (1381: Dl. 6802.) Isakorolch. (1428: Dl. 11996.) Ysakowcz. (1481: Dl. 18533.) Nemti várához tartozott. – Ma Izsakócz, a megye dny, zugában, Belatincz mellett.
Izsófölde. Poss. Izowfelde. (1329: Zalai oklt. I: 240.) Poss. Isoufelde de iuxta (fluvium) Kerka. (1353: U. o. 540., 1406: Muz. llt.) Poss. Isofelde. (1405: Dl. 9027; 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1439: Dl. 13344.) Isofeulde. (1423: Dl. 11420.) Josafelde. (1427: Dl. 11940.) Jusafelde. (1428: Zalai oklt. II. 458.) Reznek, Lenti sat. vidékén kereshetjük.
Jáhon. (Jáhom. Johan.) L. Iváhon alakban.
Jakabfalva. (Jakusfalva.) Jakusfolua. (1372: Dl. 6064.) Poss. Jakabfalwa. (1478: DL. 18132.) A Zicsiek Mura vidéki birtokai (Zajk, Vercsek sat) közt sorolják föl.
Jakabfalva. L. Ung helys. a.
Jakab-(fia)-Jánosfalva. Poss. Jacobfia Janusfolua. (1360: Zalai oklt. I. 605.) Poss. Jakabfyanusfalwa aliter Fenyesfelde, alább pedig: alio nomine Feuenemfelde. (1403–1406: Dl. 8894.) Poss. Jacapfi Janusfalua. (1405: Dl. 9027.) Jacabfianusfalua. (1415–19: Dl. 10347; 1427: Dl. 11940.) Jakabfiyanosfalwa. (1454: Dl. 14805.) Jakapianusfalva. (1428: Zalai oklt. II. 458.) Jakabfyanosfalwa. (1441: U. o. 509.) A Reznekieké volt. – Ugy látszik, a mai Jakabfa értendő, Reznek közvetetlen közelében nyugatra, Alsó-Lendvától é. (V. ö. Fevenyesfölde a.)
Jakusfölde. (Jakófölde.) Poss. Jakusfeulde. (1310: Zalai oklt. I. 135.) Poss. Jakusfeulde. (1349: U. o. 489.) Terra Jakusfelde vocata, iuxta fluvium Paka. Alább: Terra seu possessio Jakofelde. (1349: U. o. 491.) Poss Varfelde al. nom. Jakwsfelde. (1424: Tört. Tár. 1884. 240. l.) Várföld vagy Várfölde (l. ott) határába olvadt. (Lentitől kd.)
Jalso(I)cz. (Jalsecz.) Jalsolch. (1381: Dl. 6802.) Poss. Jalsech. (1408: Dl. 9397.) Poss. Jelsocz. (1411: Dl. 11743.) Jalsecz. (1524: Dl. 37006.) Alsó- Lendvához tartozott. – A mai Josecz vagy Josócz helységnek felel meg, Dobronok mellett keletre.
Ján. Terra Jan. (1272: Zalai oklt. I. 70, 1278: U. o. 89.) Jan, Jaan. (1413–22. és 1415: Gyömrői llt. XXIII. 1. 35. és XXIII. 1. 44.) Jan. (1454–69: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7 n. 150., 1461: csébi Pogány cs. levéltára.) Bede és Sz.-Mihálpfalva vidékén feküdt 1461-ben Jáhonnal együtt az Ostfiaké volt.
Jánócz. (Jánolcz.) Poss. Janowch, Janouch. (1392: Dl. 7749.) Janocz. (1476: Dl. 17883.) Janolcz. (1493: Dl. 36997.) Szepetnek és (Tót-) Szent-Márton vidékén merül föl.
Jánospanfalva. L Vasmegyében.
Jánossafölde. Poss. Janossafewlde. (1477: Kismart. llt. 36. A. 27., 1482: U. o. 36. A. 32., 1484: Dl. 19002.) Tapolcza és Badacson-Tomaj vidékén feküdt.
Jarsa. L. Irsa alakban.
Jegenye. Villa Jegenye. (1408: Zalai oklt. II. 339.) Yegenye. (1498: Dl. 20700.) L. Andráshida helység a.
Jelso(l)cz. L. Jalso(l)cz alakban.
Jersa. (Jerse.) L. Irsa alakban.
Józsafölde. L. Izsófölde néven.
Jursavecz. Jwrsawecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. közt Goricsán után sorolják föl. Hihetőleg a mai (Tüskés-) Szent-Györgynek felel meg, Perlaktól é.
Jursavecz. Jwrsowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Jursevecz, Csáktornyától (a melyhez tartozott) keletre.
Jürl(y)e. (Jurle, Jurlye.) L. Türlye néven.
Kabahegye. Poss. Kabahege. (1399: Zalai oklt. II. 295.) A gersei Petőké volt.
Kaczor-Lak(a). L. Lak helység a.
Kál.a) A veszprémi káptalané. Kaal. (Később: Kis-Kál. 1082(?): Haz. okmt. IV. 4.) 1341–42-ben kapja a veszprémi püspök a királytól, cserében Tádika váráért a Kaal völgyét s az ebben lakó «populos nostros regales et reginales condicionarios vinidatores et udvarnicos … in villis Kueskal, in Kaal Santi Benedicti, in Omnium sanetorum et in aliis villulis». (Zalai oklt. I. 407–8.) De a veszprémi püspöknek már 1291-ben vannak jobbágyai «Kueskaal»-on, a hol ez évben, valamint 1292-ben e jobbágyok közül némely érdemesebbeket egyházi nemesi (nobiles iobagiones exercituantes) rangra emelt. (U. o. 102. 108.) Későbbi nyomok: Wrskaal, Wrskal (A tihanyi apátságé. 1266: Árpádk. új okmánytár III. 141., 1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. i. n. 17. A.) Terra Wdurnicorum nostrorum (regis) Sasdy vocata in valle Kaal. (1283: Kismart. llt. 48. A. 5.) Villa seu terra reginalis Scentuidkalia. (1290: Haz. oklt. 122.) Kaal inter villas Sasdy (!?), Kurekykaal et Thwtheus. Alább: terre arabiles in territorio Kaal ville Sanctorum Vythy et Modesti. (1296: Haz. okmt. V. 79.) Terra Sasdi … in valle Kal, in qua quondam Wduornici regales residebant prope Monozlow. (1297: Kismart. llt. 36. A. 5, és Haz. okmt. V. 85.) Scenthbenedukfalua (Kaal S. Benedicti), Kereky et Theutheus. (1338–46: Zalai oklt. I. 431.) Poss. Sasdykal. (1380: Kismart. llt. 36. A. 11., 1389: Zalai oklt. II. 239., 1468: Kismart. llt. 36. A. 23.) Teutuskal. (1380: Kismart. llt. 36. A. 11., 1389: Zalai oklt. II. 239.) Sostokal. (Nemes nevében. 1389: Zalai oklt. II. 238.) Poss. Kyskaal capituli Wesprimiensis. Andreas de Kaal Omnium Sanctorum. (1404: U. o. 320.) Zenthbenedekkal. (1413: Zalai oklt. II. 383., 1451: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 41.) Keweskal. (1431: Zalai oklt. II. 473.) Sasdy. (1431: U. o. 469.) Poss. Menthzenthkaal. (1437?: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) Soostokal. (1458: Haz. okmt. IV. 393.) Kweskal. (1468: Kismart, llt. 36. A. 23.) Zenthbenedekalya. (1472: Körmendi llt. misc. Németujvár. f. 105. n. 256. és Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Poss. Zenth Benedekkal, Thythews Kerekykal et Kerekykal. (1488: U. o.) Tehát a XIII-XV. századok folyamán Örs-Kál, Köves-Kál, másként Szent-Vid-Kál(a), Szent-Benedek-Kál(a) vagy Sz.-Benedekfalva, Mindszent-Kál(a), Kereki vagy Köreki-Kál, Töttös vagy Töttös-Kál vagy Töttös-Kereki-Kál, Sásdi-Kál (vagy Sásdi vagy Sóstó-Kál) és Kis-Kál nevű helységek merülnek föl a mai Köveskálla, Szentbékkálla és Mindszentkálla helységek vidékén, a Balaton ény. partja mentén, a hol ma még egy Sásdi és egy Kereki nevű pusztát is ismerünk, Köveskálla és Kővágó-Örs közt. – b) Terra ville Kaal. (1256: Zalai oklt. I. 30.) Villa Kaal nobilum. (1271: U. o. 63.) Bwgen. (1378: U. o. II. 155.) Begun. (1382: Dl. 36654.) Poss. Kal alio nomine Begen. (1443: Dl. 36683.) Possessiones Kal et Begen. (1476: Dl. 36707.) Poss. Bwgen al. nom. Kal. (1472: Dl. 36712.) Kal, Kyskaly. (1513: Dl. 32206.) Ma Diós-Kál, Zala-Apátitól dny. 1513-ban egész csoportja lakott itt az egy-telkes nemesi családoknak, ú. m. a két Káli, Palkó, Apáti, Szegi, Filep, Német és Vasperi családok, továbbá Német Pál, Dala István és Egyedfi Jakab özvegyük; Kis-Kálon pedig a két Babos és Veres, szintén egy-telkes nemesi családok.
Kalos. (Kalosd.) Terra castri regalis Zaladiensis Kyskolusd. Populi de magna villa Kolus. (1260: Dl. 89.) Poss. Kyskolus. (1349. 1360: Zalai oklt. I. 484. 613.) Poss. Karachfelde al. nom. antiquo Kyskolus. (1360: Dl. 5014.) Poss. Kyskolus alio nomine Karachfalua. (1363: U. o. 638.) Kalos. (1513: Dl. 32206.) Szent-Miklós tiszt. szentelt egyházát 1360-ban említik, ez azonban inkább Karácsföldén vagy Karácsfalván (l. ott) feküdt. – Ma Kallos (Kállós) Keszthelytől ény. – 1513-ban a kapornaki apátságnak 10 j.-portájával. (L. Karácsfalva a. is.)
Káloztalva. (Kálosfalva. Kálazfalva.) Poss. Kalozfalua al. nom. Ilwagh. (1426: Zalai oklt. II. 453.) Poss. Kalusfalua. (1431: Zalai oklt. II. 469.) Iohannes dictus Taba de Ilwagh al. nom. Kalusfalua (U. a. u. o.) Kalozfalwa. (1448: Dl. 9400; 1486: Dl. 19138; 1513: Dl. 32206.) Kalazfalwa. (1498: Dl. 20723.) Ma Kálóczfa, Zala-Lövő és Csesztreg közt. (Különben Egervártól dny. is találunk ma egy Kálóczfa nevű pusztát V. ö. 1414: Dl. 10260.)
Kanicza. L. Gan(i)csa alakban.
Kán(y). Terra Kan habitatoribus destituta. (1392: Zalai oklt. II. 255.) Pákoddal együtt szerepel. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1429-ben fölmerülő «Kany» is. (Zalai oklt. II. 463.)
Kányafölde. Kaniafelde. (1433: Dl. 12507.) Poss. Kanyafelde. (1464: Dl. 16004.) 1433-ban Perdeföldével szomszédos nemes nevében tűnik föl. – Ma Pördefölde mellett Kányavár helységet találjuk. (Alsó-Lendvától távolabb, keletre.)
Kapcza. Capcha. (1291: Árpádk. új okmánytár X. 60.) Kapcha. (1381: Dl. 6802; 1411: Dl. 11743.) Kapcza. (1524: Dl. 37006.) Alsó-Lendvához tartozott. – Tőle nyugotra ma is megvan.
Káplán.(?) Kaplan. (1406: Dl. 9230; 1447: Dl. 9303.) Az Ostfiak birtokai közt Szabar, Palkonya, Sziget sat. helységekkel együtt sorolják föl.
Kapo(l)cs. (Kapucs.) Kapulch. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 67.) Villa Copulcho. (1234- 70: U. o. II. 13) Magna via … in Kapulch – Henye határjárásakor. (1269: Zalai oklt. I. 54.) Poss. Kopolch, Kapolch (1349: U. o. 485., 1393: Pannonh. főapátság házi llt. LXVII. A.) Capulch. (1358: U. o. Tihany, f. 1. n. 17. A,) Kapuch. (1449: Kismart. llt. 36. A. 16., 1464: Kisfaludy cs. llt.) Kapwch. (1474: Kismart. llt. 36. A. 25.) Kapwcz. (1477: Kisfaludy cs. llt.) A pannonhalmi és tihanyi apátságé s köznemeseké volt. – Ma Kapolcs néven Köves-Kállától é. találjuk.
Kápolna. Poss. Capulna – Sz.-Katalin Szűz tiszt. szentelt templommal, Nemti vár tartozéka. (1343: Zalai oklt. I. 409.) Kyskapolna et Felseukapolna. (1381: Dl. 6802.) Nagkapulna, Kyskapulna. (1389: Dl. 7469.) Poss. utraque Capolna. (1445: Dl. 9815; 1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Utraque Kapolna. (1455: Dl. 14986.) Felsewkapolna, Alsokapolna. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Lenti-Kápolna, Alsó-Lendvától é.-k.
Kápolnás-Debréte. L. Debréte helys. a.
Kápolnás-Korecseny. L. Kerecseny helys. a.
Kápolnás-Récse. L. Récse helys. a.
Karácsfalva. (Karácsfölde. Karacsafölde.) Karachfalua al. nom. Kyskolus. (1363: Zalai oklt. I. 638.) Karachfewlde al. nom. Zenthmyklos. (1399: Dl. 8464.) Poss. Karachafelde. (1444: Dl. 8939. 10015.) Karachfelde. (1412: Dl. 9862.) A mai Kehida, Bezeréd és Kallos közt feküdt. (V. ö. Kalos helys. a.)
Karácsonfalva. Karachonfalwa. (1496: Dl. 20484.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt.
Kar(a)macs, Karamach. (1275: Haz. okmt. IV. 54.) Kormoch. (1335: Zalai oklt. I. 313.) Kis Karmacz al. nom. Mihalfolwa. (1340: U. o. 368.) Poss. Varnipe Karmach castrensium. (1380: Dl. 7058.) Poss. Karmach. (Ugyanaz, ugyanott.) Eghazaskarmach. (1456: Haz. okmt. II. 334) Poss. Myhalhaza al. nom. Kyakarmach. (1474: Dl. 17567.) Poss. Danyelkarmach. (1501: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 5.) Utraque Karmach. (1508: U. o. f. 7. n. 10.) Ma Karmacs helység és mellette Mihályháza puszta, Keszthelytől nem messze ény. Mikor 1508-ban a két Karmacsot említik, mellette Mihályfalvát másként Mihályházát (poss. Myhalfalwa al. nom. Myhalhaza) külön sorolják föl. 1474-ben azonban «Myhalhaza» és «Myhalfalwa» két külön helység. Amabban Mihályházi Lászlónak 1 1/2, emebben Pápai Györgynek 1 j.-portája volt. (Dl. 17628.)
Karaplya. Az alsó-lendvai Bánfiaké 1469-ben: «vadum in Karaplya super fluvio Mwra». (Dl. 16853.) Úgy látszik, Zalamegyében feküdt.
Kardonovcz. L. Gardenovecz néven.
Karicsa. L. Tótfalu b) helys. a.
Kar(i)ka-alja. L. Ker(e)ka-alja néven.
Karinta (puszta). Predium Karintha. (1453: Zalai oklt. II. 552.) Köves- Kál határában feküdt a hasonló nevű tóval együtt s a kapornaki apátságé volt.
Karos. (Karus). L. Somogymegyében.
Kasza-fia-Antalháza. Pred. Kasafyaantalhaza. (1426: Zalai oklt. II. 450., Dl. 11793.) Kalafyaantalhaza. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.) Villa Kosafyantalhaza. (1454: Dl. 14781.) Páka várához tartozott.
Kaszaháza. Kazahaza. (1478: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107., 1513: Dl. 32206. 27. 1.) Zala-Egerszeg tőszomszédja é. felé. 1513-ban egy Kasza Imre nevű egy-telkes nemesé.
Kávás. Kawas -, a Zala folyó mellett. (1351: Zalai oklt. 1. 504) Kavas. (1382: U. o. 181.) Kawas. (1454–1469: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150.) Zala-Lövőtől k.-é. találjuk. (Lásd Ákosfalva a. is.)
Kebele (-mellék. Kebelye.) Terra castri Zaladiensis Kebele vocata, in qua. ecclesia S. Martini esse dicitur. (1271: Zalai oklt. I. 57) Possessiones de iuxta Kebelie. (1329: Zalai oklt. I. 238.) Poss. Kebeleyscenthmartun. – Sz.-Márton tiszt, épült templommal. (1338: Zalai oklt. I. 345–6.) Poss. Kebele – Sz.-Márton tiszt. épült egyházzal. (1338: U. o. 347) Poss. Kebeleynellyk. (1342: U. o. 390. 394.) Poss. Kebelye et alia Kebelye. (1381: Dl. 6802.) Kebele. (1405: DL. 9099) Kebelye. (1445: Dl. 9315; 1407: Dl. 9314.) Keblie. (1426: Dl. 11803.) A lendvai Bánfiak birtoka. – Szomszédos volt Sz.-Lászlóval, s igy azonos a mai Kebelével, Csesztregtől dny.
Kebele-Szent-László. L. Sz.-László d) helys. a.
Kebele(i)-Szent-Márton. L. Kebele(-mellék) helys. a.
Kebelkut(-Gulács). L. Gulács helys. a.
Kecskés(-Halász). Kechkes. (1381: Dl. 6802.) Poss. Kechkeeshalaz. (1411: Dl. 11743.) Alsó-Lendvához tartozott. – Ma Kecskés puszta, Alsó-Lendva szomszédságában ék. Az 1411-ben előforduló Kecskés-Halász elnevezés kétségkívül a Halászokháza nevű falura utal, mely 1389-ben és 1524-ben szintén e tájon merül föl. (L. ott.)
Kedhida. (Kethida. Ketud-hida.) Poss.(!) Ketud. (1232: Zalai oklt. II. 644.) Villa Kedhyda iuxta fluvium Zala. (1322: U. o. I. 160.) Kedheda. (1349: U. o. 484.) Kedhyda. Keedhyda. (1363: U. o. 638, 1399: Dl. 8464.) Kethyda. (1441: U. o. II. 505., 1446: U. o. 531., 1461: U. o. 578., 1493: Dl. 36997.) Sz.-Péter apostol tiszteletére szentelt egyházzal. (1322.) Vámhely is volt. (1441.) 1461-ben Sz.-Györgyvár tart. közt, 1493-ban pedig mint a Kanizsaiak birtokát sorolják föl. – Ma Kehida, Keszthelytől ény.
Kekényes. L. Kökényes alakban.
Kék(i). (Kejk.) Villa Kyk. (1082; Haz. okmt. IV. 4.) Keku. (1093: Árpádk. új okmánytár. Vl. 66.) Keky. (1231: Pannonh, főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 23.) Poss. Keek, iobagiones reginales de Keek. (1320: Zalai oklt. I. 155.) Poss. Keek. (1331–1448: Veszprémi kápt. házi. llt. Cap. 107., XV. század: Körmendi llt. misc. Németujvár. fasc. 105. n. 266.) Keyk. (1386: U. o. II. 209.) A veszprémi püspöké, káptalané, a rátoldi monostoré, tihanyi apátságé sat. volt. – Ma egy dűlő őrzi emlékét Balaton-Füred határában.
Kelénk. (Kelenk.) Poss. Kylyng, Kiling. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Kelenk. (1446: Muz. Ilt.) Peleske várához tartozott. – Ma puszta (Kellénk néven) Pölöskétől északra.
Keményfalva, Kemenfolua. (1371: Zalai oklt. II. 41.) Kemenfalwa. (1497: csébi Pogány cs. llt, 1513: Dl. 32206.) Zala-Lövő mellett keletre fekszik. – 1513-ban Török Mihálynak 2 j.-portája volt itt.
Kendi(n)cz. (Kendencz.) Kendench. (1381: Dl. 6802:) Kendytich. (1389: Dl. 7469) Kendich. (1411: Dl. 11243.) Possessio in Kendych. (1428: Dl. 11996.) Nempti várához tartozott.
Kerbő. (Kerbely.)a) Kerbey cum pertinenciis. (1513: Dl. 32206.) Kozma-Damján és Tófej közt sorolja föl lajstromunk, tehát bizonyára a mai görbői puszta értendő, Tófej mellett ny. Ez időben az Ördög családnak mintegy 22 1/2 j.-portája volt itt. Azonos a peleskei Ördögök birtokában 1389-ben föltűnő Kurbew, s a Peleske,vár (a peleskei Ördögöké) tartozékában 1430-ban fölmerülő Kerbew helységgel. (Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23., f. 4. n. 2., Zalai oklt. II. 466.) és Dl. 12257.) – b) Terra ville Curbu. (1274: Zalai oklt. I. 63.) Kurbeu. (1372: Zalai oklt. II. 54.) Kurbee. (1379: U. o. 156.) Kwrbeu. (1383: U. o. 195.) Kerbew. (1424: Zsélyi llt.) Pynchkerbew. (1430: Zalai oklt. II. 467.) Hospes de Nagkerbew ... penes Kiskerbew. (1449: Dl. 14289.) Poss. Kyskerbew. (1458: Zalai oklt. II. 572.) Ma Kis- és Nagy-Görbő, Zala-Szent Grót mellett keletre.
Kerecseny. Terra nobilium de Kerchen. (1270: Árpádk. új okmt. VIII. 307.) Poss. Alsoukerchyn. (1320: Anjouk. okmt. I. 551.) Kapulnaskerechun, Capulnasherechun. (1351: Zalai oklt. I. 505.) Kereczen, Kerechen. (1468: Zalai oklt. II. 584.) Kerechen, Felsekerechen. (1479: Dl. 18265.) Alább ismét «Felsew Kerechen» és «Also Kerechen». (1513: Dl. 32206.) Az 1513. évi adólajstrom szerint mindkét helyet főleg egy-telkes nemesség lakta; Felső-Kerecsenyt a Cser, Elyés, Tüttösi, a három Buti, Biki, Szompácsi, Székely, Szőke és Biki családok (összesen 11); Alsó-Kerecsenyt pedig a Szabó, a két Nyul, Lovas, Tóth, Kovács, Németh és Madaras (összesen 8) családok. – Ma Kerecseny, Nagy-Kanizsától é.
Kerek-Gárdony, (Kerék-Gárdó.) L. Mindszent helys. a.
Ker(e)ka-alja. Poss. Karkaalya, Karkaalia. (1329: Zalai oklt. I. 238.) Kerekaalya. (1381: Dl. 6802.) Kerkalia. (1389: Dl. 7467.) Karikaalya. (1422: Dl. 11263) A lendvai Bánfiaké volt. – A mai Máhomfa és Tótfalu vidékén feküdt. (L. Malhonfalva helys. a. is. V. ö. 1334: Zalai oklt. I. 279.)
Kerekesháza. Kerekeshaza. (1497: Zalai oklt. 557. sz. és 1513: Dl. 32206.) Szerdahely és Molnári, majd Petri mellett sorolja föl az adólajstrom. – 1513-ban Bagolyai Péternek 1. j -portája volt e faluban. Többi részét a Tivács és Pató nevű egy-telkes nemesi családok kezén találjuk.
Kerek(i)-Kál. L. Kál helys. a.
Keréktó.a) Villa Kerethovo. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Poss. Kerektov. (1322: Zalai oklt. I. 163.) Kerekthou. (1323: U. o. 165.) Kanizsa vár tartozéka volt. (L. Csákány a. is.) – b) Nobiles de Kerekthov. Alább: terra Kerekthov. (1342: Zalai oklt. I. 397.) Kerektho. (Nemes nevében. 1469: Dl. 16853.) Reznek helység és a Kebele vize mentén feküdt. Az e tájon fekvő mai Nemesnép határában találunk ma ily nevű rétet. Bizonyára ez értendő. (L. a Kerektói cs. a. is).
Keresztur.a) Kerezthwr. (1513: Dl. 32206.) A Zala-Lövőtől dny. eső Ramocsa és Szent-Péter (ma puszta) közt fordul elő az adólajstromban. Ma puszta, Zala-Lövő mellett keletre. 1513-ban a rezneki plébánosnak volt itt 1 j.-portája. E helység (Kerezthwr, 1484-ben Vasmegyében) már előbb is föltűnik. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88., 1366: csébi Pogány cs. Ilt., 1405: Dl. 9027; 1427: Dl, 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458; 1454: Dl. 14805; 1461: és 1485: csébi Pogány cs. llt., 1484: Szombath. kápt. házi llt. B. 10.) 1345-ben kő-templom állt benne a Sz.-Kereszt tiszteletére. – b) 1483-ban az Erdélyi család előnevében említett «Kerezthwr» a Karmacshoz tartozó mai kereszturi pusztának látszik megfelelni. (Dl. 18819.) – c) Az 1513. évi adólajstrom Petri mellett is sorol föl ily nevű falut, melyben Kereszturi Jánosnak 1 adózó j.-portája volt. Ugyanitt egy-telkes nemesek ekkor: Csíkos (Csikós?) János, Kereszturi Benedek özvegye, Györgyfi András, Pátai (Pacsai?) Péter és László. – E helység a mai Petri-Kereszturnak (részének) felel meg, mely néven (Petthry Kerezthwr) már 1497-ben előfordul. (csébi Pogány cs. llt. – L. Petri alatt is.) – d) Abbas monasterii S. Crucis de iuxta fluvium Mura. (1347: Zalai oklt. I. 469.) .Abbas ecclesie S. Crucis de iuxta Mura. (1447: U. o. II. 331., 1427: Dl. 11938.) Abbas ecclesie de Kerezthwr. (1479: Dl. 18243.) Abbas ecclesie de Sancta Cruce iuxta Mura. (1482: Dl. 18653.) Benczés apátsággal, mely már 1347-ben fölmerül. (Rupp, i. m. I. 1. 304. l.) Nagy-Kanizsától dny. fekszik, a Mura mellett.
Keretye. Poss. Kerethyie. (1352: Zalai oklt. I. 519.) Kerethye. (1407: Kismart. llt. 47. B. 66 et A., 1513: Dl. 32206.) Alsó-Lendvátói kelet-délre esik. – 1513-ban Barkolczi Jánosnak és Szentlászlai Istvánnak 1–1 jobbágy-portájokkal.
Kermend. L. Körmend alakban.
Kertesi. L. Kolgyár helys. a.
Kertesi-Szt-Péter. Poss. Kerthesy Zenthpether – a gersei Petőké. (1455: Zalai oklt II. 560.) Szintén Kolgyár táján (l. ott) feküdt. Meglehet, Kertes(i) vagy részei értendők.
Keszeg-Mihfiyfalva. L. Mihálpfalva helys. a.
Keszi. (Kesző.)a) Villa Kescew. (1082: Haz. okmt. IV. 5.) Vduarnici de villa Kezw. (1265: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Terra uduornicorum (regalium) Kezu. (1274: U. o.) Kezev. (XIII. század végén: Zalai oklt. I. 119.) Locus Chubanchmala in territorio ville Kezu. (1315: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Chumbkezu. (U. o.) Poss. Felkezeu. (1340: Zalai oklt. I. 367.) Kezeu. (1343: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Chumbkezy. (1378: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Kezy. (1389: Zalai oklt. II. 229., 1464: Kisfaludy cs. llt, 1468: Kismart. llt. 36. A. 23.) Poss. Kezy, Thapolczakezy. (1394: Zalai oklt. II. 271.) Poss. Chonkezy al. nom. Thapolchakezy. (1400 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Docum. Episc. Misc. No. 30.) Poss. Felkezy. (1415: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6., 1477: Kismart. llt. 36. A. 27.) Poss. Chomkezy. (1420: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 6., 1439. 1446: U. o.) Fewlse Kezy. (1482: Kismart. llt. 36. A. 27.) A veszprémi káptalané, püspökségé, főleg pedig a rátolti Gyulafiaké volt, a kik olykor Csom(b)-Kesziről vagy Cson-Kesziről is nevezték magukat. Ez elnevezés a III. Béla korában élt «Chump»-ról ragadt e falu-részre. (A veszprémi kápt. házi levéltárában, a 6. capsa-ban elhelyezett, kiadatlan oklevél szerint.) Csom(b)-Keszi, Tapolcza-Keszi és Fel-Keszi alatt különben ugyanegy helység értendő; részben a veszprémi káptalan, részben pedig a Gyulafiak s (1446-ban) a Haholtiak birtoka. – Ma Gyula-Keszi helység és Keszi puszta, Tapolcza közelében dk. – b) Zenthkyrakezy. (1421: Muz. llt.) Poss. Zenthkiralkezy. (1458: Hazai okmt. I. 356.) Zenthkeralkezy. (1474: Dl. 17628.) Ma Kis- és Nagy-Keszi néven puszta Csab-Rendek szomszédságában.
Keszvényes. Kezuenus. (1374: Dl. 6212.) Kezwenyes. (1463: Dl. 15899; 1479: Dl. 18182.) Keszthelytől ny.-é. találjuk. (Köszvényes néven.)
Ketös. Poss. Ketheus. (1322: Zalai oklt. I. 159.) A türlyei prépostságé volt. Vitenyéd vidékén feküdt ?
Kiling. (Kilink.) L. Kelénk alakban.
Király-fia Páh. L. Páh helys. a.
Királyhida. L. Sándorháza néven.
Kis-Almád. L. Almád m.-város a.
Kis-Apáti. L. Apáti helys. a.
Kis-Bako(l)nok. (Kis-Bakolnak). L. Bako(l)nak helys. a.
Kis-Bécs. L. Bécs helys. a.
Kis-Besenyő. L. Besenyő helys. a.
Kis-Bezd(e)réd. L. Telek és Bezeréd helys. a.
Kis-Buda. L. Buda helys. a.
Kis-Dabroncz. (Kis-Dobroncz.) L. Dabroncz helys. a.
Kis-Dergecse(j). L. Dergecse(j) helys. a.
Kis-Dörögd. (Kis-Deregd.) L. Dörögd helys. a.
Kisfalud.a) Kysfalwd. (1513: Dl. 32206.) Lajstromunk Szent-Balázszsal (L. ott.) fogja össze. E tájon azonban ma nincs ily nevű falu. Tán az innen nem messze, Puszta-Ederics mellett elterülő mai kisfaludi pusztának felel meg, mely pl. 1408-ban, 1466-ban és 1499-ben is fölmerűl. (Zalai oklt. II. 351., Körmendi llt. Himfyana, n. 526., 532., 671.) – b) Egy másik Kisfaludot (Zámbó István birtokát 9 1/2 j.-portával) Henye mellett ismer az 1513. évi adólajstrom, a hol ma csakugyan találunk is ily nevű pusztát. Utóbbi mint «villa Kysfalud». 1335-ben kezd fölmerülni (Zalai oklt. I. 304.) s pl. 1451-ben is szerepel. (Dl. 14489.) Egy ily nevű helységet a kis-nemesi helységek közt is említ összeírásunk, Apáti mellett. Ugy látszik azonban, e helység alatt szintén a Henye (illetve) Apáti melletti mai kisfaludi pusztát kell értenünk. 1513-ban a kisfaludi Fábián, Tolvaj, Kis, Kálmán és Nagy nevű nemes családok 1–1 portától adóztak itt. – c) 1411-ben Bagód és Zél vidékén is állt ily nevű helység. (Dl. 9754.), melyet 1405-ben Szent-Györgygyel (ma Zala-Szent-György, ugyanitt) vesznek azonosnak. (V. ö. Szent-György helys. a.)
Kis-Gelse. L. Gelse helys. a.
Kis-Gyűrűs. (Kis-Gyíres.) L. Gyűrüs helys. a.
Kis-Kál. L. Kál helys. a
Kis-Kalos. L. Kalos helys. a.
Kis-Kápolna. L. Kápolna helys. a.
Kis-Karmacs. L. Karmacs helys. a.
Kis-Kávás. L. Ákosfalva néven.
Kis-Kerbő. (Kis-Körbő.) L. Kerbő helys. a.
Kis-Kolos. (Kis-Kolus. Kis-Kalos.) L. Kalos helys. a.
Kis-Kutos. (Kis-Kultos.) L. Kutos helys. a.
Kis-Mihalovecz. L. Mihalovecz helys. a.
Kis-Lak. (Kis-Lagd.) L. Lak (Lagd) helys. a
Kis-Lengyel. L. Lengyel helys. a.
Kis-Liszkó. L. Liszkó helys. a.
Kis-Pacsa. L. Pacsa helys. a.
Kis-Páli. L. Páli helys. a.
Kis-Pécsel. L. Pécsel helys. a.
Kis-Petend. L. Petend helys. a.
Kis-Szata. L. Kutos helys, a.
Kis-Szőllős. L. Szőllős helys. a.
Kis-Telegd. L. Telegd helys. a.
Kis-Telek. L. Telek helys. a.
Kis-Ternacz. L. Ternacz helys. a.
Kis-Terpény. L. Terpény helys. a.
Kis-Tilaj. L. Tilaj helys. a.
Kis-Tófő. L. Tófő helys. a.
Kis-Tomaj. L. Tomaj helys. a.
Kis-Türl(y)e. L. Türl(y)e helys. a.
Kis-u(t)cza. Kyswcza. (1474: Dl. 17628.) A Szentgiroltiaknak 1474-ben 11 adózó j.-portájok volt itt. – Szent-Girolt (Sz.-Grót) mellett fekhetett, tán a szomszédos mai Polgárváros értendő.
Kis-Vajda. L. Vajda helys. a.
Kis V(a)lkonya. (Kis-Volkonya). L. V(a)lkonya helys. a.
Kis-Vásárhely. L. Vásárhely helys. a
Kocshegye. Kochhegye. (1513: Dl. 32206. 23. l.) Kis-Lengyel és Tompa közt sorolja fel az adólajstrom. Egy Koncz János nevű egy-telkes nemes lakott itt ekkor.
Kolgyár. Poss. Kolgar. (1337: Zalai oklt. I. 330.) Kolgyar. (1368: U. o. II. 16.. 1513: Dl. 32206., 1452: Dl. 14539.) Poss. Kerthesy in Kolgyar. (1455: Zalai oklt. lI. 560.) Golgyar. (1490: Dl. 19647.) Az 1513. évi adólajstrom Lovászi mellett sorolja föl. A Császár és Balkó nevű egy-telkes nemes családok lakták. 1368-ban Szent-Györgygyel (Szent-Gyöngyvölgye) együtt szerepel. – Ma Ko(l)gyár, puszta, Szentgyörgyvölgy mellett, Zala-Lövőtől dny.
Kolos(d). (Kolus). L. Kalos alakban.
Komár. L. Komár város és Kis-Komár(on) helység alatt Somogy- és Homok-Komár helység alatt, Zalavármegyében.
Kondakor. Nobiles de Kondakor. (1335: Zalai oklt. t. 301.) Kondakw. (! 1430: Dl. 12275.) Kondakor. (1513: Dl. 32206.) Szent-Péterur és Gétye vidékén feküdt. Ma ily nevű dűlőt Zala-Apáti határában találunk. Kétségkívül ez őrzi nevét. – 1513-ban Kondakori Balázs nevű egy-telkes nemes lakta.
Konczeldol. Conceldol. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Tán a mai Konczovcsáknak (Alsó- és Felső-) felel meg, Stridótól keletre.
Kond(o)ra. Poss. Kondra. (1394: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.)
Poss. Kondora. (1455: Zalai oklt. II. 527., 1496: Dl. 20484.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt, Barlahida (ma Bollahida) felé.
Kónya-dobroncza (puszta). L. Dabroncz helys. a.
Koppány. Copan. (1359: Zalai oklt. I. 597.) Poss Koppan. (1412: Dl. 9986.) Koppan. (1491: Dl. 36724.) Nagy-Kapornaktól ék. találjuk.
Kosháza. L. Ollár helys. a.
Kovács(i). Terra ville Coach. (1267: Haz. okmt I. 63.) Kowachy. (Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 3., 1474: Dl. 17628.) Tádika várához tartozott. 1474-ben Pető Jánosnak 1 adózó j.-portájával. – Ma puszta, Szántó mellett északra. (Sümegtől dny.)
Kozár. Kozar. (1379: Dl. 6586; 1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma puszta, Bánok-Sz.-Györgytől dny.
Kozma-Damján. (Kozma-Demjén.)a) Magna via per quam itur de villa S. Petri in villam Cosme et Damiani martirum. (1334: Zalai oklt. I. 284.) Poss. Zenthkozmadamian. (1426: Dl. 11808.) Poss. Zenthcozmadomyan. (1426: Zalai oklt. II. 453.) Predium Zenth Cozmadamyan. (1436: Haz. okmt. IV. 309.) Zenthkozmademyen. (1461. 1485: csébi Pogány cs. llt.) Ma (Szent-) Kozmadombja, Zala-Lövőtől délre. – b) Az 1513. évi adólajstrom «Ewry Kozmadamyan» nevű falut sorol föl Kerbely, Tófő, Szompács sat. helységekkel egy csoportban. E tájon fekszik ma Kozmadombja vagy Szent-Kozmadombja, Novától kd. – Ez időben Szegi Péter özvegyének és Elek Pálnak 1–1 j.-portájok volt benne.
Kozmaháza. Poss. Cozmahaza. (1435: Muz. llt.) Poss. Kozmahaza. (1449: Zalai oklt. II. 547.) Perdefölde és Marócz helységekkel együtt szerepel. Ezek közt találjuk ma Kámaháza helységet. (Alsó-Lendvától keletre.)
Kökényes. (Kökényös.) Kewkenus poss. (1331: Zalai oklt. I. 255.) Kukenyes. (1366: U. o. II. 13.) Kevikenyes, Kekenyes. (1446: Dl. 9212., 1460: Dl. 15500; 1513: Dl. 3?206.) Kekynes. (1498: Dl. 20776.) Ma Kőkényes-Mindszent (hajdan Mindszent is külön falu volt), Gellénháza vidékén, a hol fölmerül. (Zala-Egerszegtől dny.) 1513-ban Kiscsimpó (Kyschpmpo) János és Takács Mihály nevű egy-telkes nemesek lakták. (L. Mindszent alatt is.)
Kökényes-Mindszent. L Kökényes és Mindszent helységek a.
Kőkényesfő. Kukenyesfeu. (1377: Haz. okmt. II. 129.) Ugy látszik, meg kell különböztetnünk Kökényes helységtől.
Kőkut. Nobiles de Kukut. (1338: Zalai oklt. I. 340.) Villa Kwkwt (Badacsony-) Tomaj határjárásakor. (1344: Zalai oklt. I. 417., 1485: Körmendi llt. Himfyana, n. 615.) Judex de Kwkwth. (1462: Zalavári apáts. orsz. llt. 855. sz.) Alsowkewkwth. (Köznemes előnevében. U. ó:) Ma Kékkut; Tapolczától dk.
Körbő. (Körbej.) L. Kerbő alakban.
Köreki-Kál. L. Kál helys. a.
Körmend.a) Villa Kermend. -(1336: Zalai oklt. I. 296:) Rada határjárásakor említik az innen Gárabonczba vezető utat. E tájon ma hasztalan keressük. – b) 1355-ben Szt.-Mihálylyal és Bátortelkével együtt sorolnak föl (u. o. 562. l.) egy «Kurmend» nevű falut, melyet tehát a mai Lenti és Nova táján kellene keresnünk; végül – c) 1332-ban Megyer határában említenek egy «(Kur)mend» nevű birtokot, a Marczal mentén, Sümegtől ény. felé, a vas-zala-veszprémmegyei határon. (U. o. 262. l.)
Köszvényes. L. Keszvényes alakban.
Kővágó-Örs. L. Örs helys. a.
Köves-Kál. L. Kál helys. a.
Kövesd. Villa Cuesd et (alia) villa Cuesd iuxta Sopok. (1093: Árpádkori új okmánytár VI. 66. V. ö. 1358: Pannonhalmi főapátság házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Kuesd. (1325: Zalai oklt. I. 192.) Kwesd. (1372: U. o. II. 62.) Kuvesd. (1410: U. o. 367.) Kwuesd. (1427: Haz. okmt. IV. 288.) Ma a Balaton partján, Tihanytól ék. találunk ily nevű falut. De délnyugotnak innen, Udvari és Örvényes táján is állt hajdan (pl. 1093. 1410.) egy Kövesd. Mindenikben volt része a tihanyi apátságnak.
Köveskut. Fratres heremitarum ecclesie B. Marie Magdalene de Kueskuth. (1307: Anjouk. okmt. I. 137.) Kéweskwth. (1463: Dl: 15899.) Pálos kolostorral Sz. Mária Magdolna tiszteletére. (V. ö. Rupp, i. m. I. 1. 302.) – Keszthelytől ény. találjuk.
Középfalu. Kezépfalu. (1353: Fejér. IX. 6. 58.) Csatár, Botfalva sat. vidékén mint a Butkaiak és Csatáriak birtoka merül föl 1353-ban. Később nem említik. Tán a későbbi Botfalva (vagy ennek része) értendő.
Közép-Han(y). L. Han(y) helys. a.
Közép-Lak. L. Lak helys. a.
Közép-Rajk. L. Rajk helys. a.
Közép-Szepetk. L. Szepetk helys. a.
Kracsinovecz. Krachinowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. Ma Kercsinovecz, Szent-Márton vidékén.
Kralovecz. Két ily nevű helység fordul elő Csáktornya tart. közt «Kralowecz» alakban. (1478: Dl. 18143.) Ma mindkettő Kralyevecz nevet visel. Egyik Perlak mellett k.-é., a másik Csáktornyától é. esik.
Kristano(ve)cz. Poss. Ciystanoch. (1367: Körmendi Llt. Alm V. lad. 7. n. 235.) Cristanowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyától (a melyhez tartozott) északra esik.
Krizseskócz. (Krizsanczi. Krizsevczi.) Crisichkor. (1458: Körmendi llt. Misc. Németújvár. 2. 40. 42.) Krisseskoch. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10.) Krysseskwth (1490: U. a. n. 12.) Crisanczy. (1496: Dl. 33819.) Krysewczy. (1505: U. o. n. 15.) Ma Krizsovecz, a Muraközben, Csáktornyától é.
Kuczetinecz. Kwczetinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. közt Szent-Vid mellett sorolják föl.
Kumpe(?). Kumpe. (1431: Zalai oklt. II. 474.) Kumpe-i Domonkos nemes szerepel a récsei plebános előtt. Tán zalamegyei helység értendő.
Kursovecz. Kursouecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Kursanecz, Csáktornyától (a melyhez tartozott) dny.
Kustán. Nobiles de Kustan – földjét meghatárolják «ab wduornicis ac a populis domine regine». (1275: Haz okmt. IV. 54.) Kwsthan. (1474: Dl. 17628; 1484: Dl. 18947.) Alsokwsthan. (1504: Zalavári apáts. orsz. llt. 936. sz.) 1474-ben a Kustániaknak 6 j.-portájokkal. – Ma Felső-Kustán helység és Alsó-Kustán puszta, Zala-Apátitól é.
Kutfő.a) Kuthfeu, Alsokuthfeu. (1381: Dl. 6302.) Kuthfeu superior et inferior. (1389: Dl. 7469.) A lendvai Bánfiaké volt; Oltárcz vidékén feküdt. – b) Kuthfeu. (1381: Dl. 6802.) Kuthfew. (1445: Dl. 9058; 1425: Dl. 11701.) Kwthfew. (1524: Dl. 37006.) Szintén a lendvai Bánfiaké volt. – Ma Kutfej, Alsó-Lendvától keletre.
Kutos. (Kutas. Kultos.) – a) Terra Kuthus. (1211: Zalai oklt. I. 5.) Poss. Kwthws, Kuthus – Peleske vár tartozéka. (1430: Zalai oklt. II: 466. és Dl. 12257.) Kyskuthus. (Nemesi névben. 1439: Dl. 18353; 1463: Dl. 15807.) Kyskwlthws. (1465: Dl. 16199) Poss. Kwthws (1477: Dl. 17957.) Naghkwthos. (1513: Dl. 32206.) Ma Nagy- és Kis-Kutas, Zala-Egerszegtől ény. – Nagy- Kutoson 1513-ban Erdeg (Erdek) Mátyásnak és Andrásnak 1–1 j.-portájok volt. A peleskei vagy prodaviczi Ördögök értendők. (V. ö. Bódogasszonyfalva m.-város a.) – b) Poss. Hetkutus. (1334: Zalai oklt. I. 278.) Alább ugyanott Villa Kutus. Továbbá: Villa una ex eisdem Hetkutus, que alio nomine Zatafalua nuncupatur. (U. o. 281.) Alább ismét: Villa Myhou vocata una ex eisdem Hethkutus. (U. o. 281.) Myhon, Zata, Nemethkutus et Nagkutus. (1381: Dl. 6802.) Zatha, Nemethfalu, Kuthus, Myhun. (1389: Dl. 7467.) Oppidum Kwthws. (1469: Dl. 16853.) Nemethfalwa, Kwtbos; Zatha, Myhon. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt, 1334-ben és 1469-ben Lendva várához tartozott; 1469-ben vámját is említik. (Kutasnak.) – A mai Kerka-Kutasnak feÍel meg, Zala-Lövőtől dny. (lásd Sz.-Péter a. is), melynek közelében táláljuk ma (é.) Szatta helységet Vasmegyében, és (k.) Mihom pusztát Zala-megyében, valamint a Német-Kutos vagy Németfalu helységnek megfelelő Kerka-Németfalut is, ugyanott. Hihető, hogy e négy helységen kívül még Péntekfalva, Ujfalu (Kerka-Ujfalu) és tán Csede (vagy Csöde) számíthatók a XIV. századi (Kerka-melléki) ú. n. Hét-Kutashoz. Az egyik Szat(t)a különben «Zatha» alakban, a Salamonváriak birtokában fordul elő, már 1366-ban (csébi Pogány cs. llt.), még pedig ugy látszik, a mai zalamegyei puszta, mert ugyanez 1461-ben az Ostfiak birtokában mint «Kyszatha» zalamegyei helység szerepel. (U. o.) – A mennyire két oklevélből következtetni lehet, a rokon kutasi Terjék és Kutosi családoknak mindkét fentebbi helységben volt birtokuk. Még pedig a Terjék-eknek az Egervár vidéki «Kwthus»-ban, hol 1426-ban két kő-egyház állt (a Sz.-Kereszt és Sz.-Márton tiszteletére), a Kutosiaknak pedig a Kálózfalva másként Ilvágy vidéki (mai Kerka-)Kutoson is. (Kwthus. – Lásd: Zalai oklt. II. 453. és 469., az 1426. és 1431. évhez.) – c) Poss. Kuthus. (1405: Dl. 9315.) Mint a lendvai Bánfi cs. birtokát a két Rédics, Tótfalu és Malomfalva közt sorolják fel. Ugy látszik e vidéken is volt egy Kutas nevű helység, bár a Zala-Lövőtől dk. eső Kerka-Kutas is Lendva várához tartozott s tán ez értendő. – d) Kwthws. (1475: Dl. 17751; 1480: Dl. 18373) Kwthos. (1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579.) A Hosszutótiaké volt. – Különös azonban, hogy 1516-ban «Kwthos»-t, ugyane család zalamegyei birtokai után – Somogymegyében sorolják föl.
Kutosi-Szent-Márton. L. Szent-Márton(-falva) helys. a.
Kutosi-Szent-Péter. L. Sz.-Péter helys. a.
Külső-Besztricze. (Külső-Besztercze.) L. Bisztricze néven.
Külső-Gyertyánag (puszta). L. Gyertyánag helys. a.
Külső-Sziget. L. Sziget helys. a.
Kürtös.a) Poss. Kyrthus. (1364: Zalai oklt. lI. 2.) Poss. Kyurteus…. condam Buken iobagionis castrensis condicionarii. (1368: U. o. 26.) Kurthus. (1381: Dl. 6802.) Poss. Bankyrthus. (1418: Dl. 10667.) Kurtus. (1418: Dl. 10800.) E helység részeit 1368-ban kir. új-adományúl a lendvai Bánfiak kapták, de már 1364-ben is bírják s később szintén, Bán-Kürtös néven is. Azonos az 1513. évi adólajstromban föltűnő «Kyrthes» helységgel, illetve annak részével. (1513: Dl. 32206.) Ma puszta, Szent-Balázs mellett (Nagy-Kanizsától ény.) 1513-ban azonban csak a nemesi Kürtöst említik, mely két egy-telkes nemesé, a Pacsai Balázsé és Nagy Fábián özvegyéé. Úgy látszik e helység értendő a Kakó cs. előnevében (1468. 1470.) említett «Kwrthes, Nemeskyrthes» alatt is. (Dl. 16771. 24979.) – b) Poss. Kwrthwes. (1461: Zalai oklt. II. 578.) Szent- Györgyvár tartományában csak ez egy ízben említik, Szent-Mihály és Kethida közt sorolván föl.
Láb. Poss. Laab. (1336: Zalai oklt. I. 319.) A mai Bánok-Szent-György és Báza vidékén feküdt.
Lád. Tota generatio de Laad. (1313: Anjouk. okmt. I. 323.) Poss. Laad, Lad. (1340: Zalai oklt. I. 367., 1344: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales, 1394: U. o. II. 272.; 1477: Kismart. llt. 36. A. 27., 1482: Kismart. llt. 36. A. 32.) Badacson-Tomaj mellett feküdt. Utóbbinak részeit 1380-ban Lád-Tomaj-nak nevezik. Ma a Badacson hegy nyugoti aljában a Labdi nevű hely terül el. Hihetőleg ennek felel meg. (V. ö. Tomaj helys. a.)
Lád-Tomaj. L. Tomaj és Lád helys. a.
Ládafölde. (Ládatelke.) Poss. Ladafeuldu, Ladafeulde. (1342: Zalai oklt. I. 395.) Ladatheleke. (1406: Muz. llt.) Reznek és Kebele vidékén feküdt, – a Kebele mentén.
Lak.a) Poss. Lac. (1358: Dl. 4769.) Ladislaus … de Lak, nobilis de Bindurna (1358: Zalai oklt. I. 583,) Bened, filius Ladislai … de Lak iuxta Vinderna. (1382: U. o. II. 181.) Laak. (1474: Dl. 17628.) 1474-ben a Szentgiroltiak itteni 7 1/2 adózó j.-portáját említik. Ma Vindornya-Lak, Szent- Gróttól dk. – b) Lok poss. (1314: Zalai oklt. I. 144.) Lak poss. (1320: Anjouk. okmt. I. 551.) Look poss. (1329: Zalai oklt. I. 232.) Poss Laak – a Kanizsaiak birtokából csere utján a laki másként gencsi (Gencs Vasmegyében) Kaczor cs. birtokába kerül. (1431: Dl. 12382. és Múz. levéltár.) Kachorlaka. (1513: Dl. 32206.) Ma Kaczorlak, Nagy-Kanizsától é. 1513-ban Kaczorlaki Miklósnak 5 j.-portája volt itt. – c) Poss. Kuzeplaak – a Salamonváriaké. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Kezeplak – alább: Lak – szintén. (1410: Zalai oklt. II. 369.) Kezeplak – az Ostfiaké. (1461: csébi Pogány cs. llt.) – d) L. Németfalu helys. a.
Lak. (Lagd.) Poss. Kyslagd. (1392: Dl. 7749.) Poss. Kyslak. (1476: Dl. 17785.) A Kanizsaiaké volt s úgy látszik Kanizsa vidékén feküdt.
Lakos. – a) Pred Egyedlakos, Egyedlakus. (1426: Zalai oklt. II. 450., Dl. 11793., Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.) Poss. Egedlakws. (1449: Zalai oklt. II. 547.) Villa Egyedlakos. (1454: Dl. 14781.) Páka városhoz tartozott. Vajjon a Pákától dny. eső mai Kis-Lakos, avagy a Pákától ék, fekvő mai Cserta-Lakos értendő-e alatta, – nem tudom eldönteni. (V. ö. különben a következő helység a.) – b) Poss. Cheplak. (1353: Zalai oklt. I. 540.) Poss. Chyplok. (1360: U. o. 605.) Poss. Lakus. (1405: Dl. 9027.) Pred. Lakus. (1415–19: Dl. 10347.) Poss. Chetalacusa. (1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5.) Poss. Chetelachusa. (1423: Dl. 11420.) Cheeplaka. (1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458.) Chethelaka. (1439: Dl. 13344.) Lakos. (1441: Zalai oklt. II. 509.) Ez elnevezések mindig a Rezneki, Egervári, Szentandrási uradalom ugyanazon faluját látszanak jelölni. 1405-ben az Olasz cs. előnevében, valamint az 1513. évi adólajstromban (Szent-György-völgye mellett) ismét a XIV. századi «Cheplak» név merül föl. Az adólajtrom szerint csak egy Től András nevű egy-telkes nemes lakta. (1445: Dl. 9490; 1513: Dl. 32206.) Reznek vidékén fekhetett. A mai Novától d. eső Csertalakos lenne? – c) L. Majorház-lakosa helység a. – d) L. Olasz Mihály-lakosa helység a. – e) L. Lakos- Antalháza helys. a. – f) L. Egyházalja-Lakos helység a.
Lakos-Antalháza. Pred. Lakosantalhaza. (1426: Dl. 11793., Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3., Zalai oklt. II. 450.) Villa Lakosantalhaza. (1454: Dl. 14781.) Páka városhoz tartozott.
Laposnok. (Lapusnak.) Lapostag (! 1426: Múz. llt.) Lapusnak. (1426: Dl. 11680.) Poss. Laposnok. (1481: Dl. 18459.) 1426-ban a sz.-jakabi Csernel, 1481-ben a bajnai Bot(h) családé volt. – A megye dk. vidékén kereshetjük, Kanizsától nyugoti irányban, Petri, Oltárcz, Rigyalcz, sat. táján.
Lapsin. Lapschin. (1448: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. – Ma Lapsina, Stridótól ék.
Lasnok. Poss. Losnuk. (1321: Anjouk. okmt. I. 627., 1323: Zalai oklt. I. 165.) Kanizsa vár tartozéka volt. – Ma Lasnak néven puszta, Nagy-Kanizsa mellett északra.
Lasztonya. Poss. Lazthonya – a lendvai Bánfiaké. Ugyanekkor Lasztonyai Pál, nemes. (1416: Dl. 10502.) Alsó-Lendvától keletre ma is megtaláljuk.
Látránd. (Latránd.) Poss. Latrand. (1380: Zalai oklt. II. 169.) Hahóttal szomszédos volt.
Leán(y)falu. (Leán.) Villa magistri Pink Lean vocata, et villa Zoda similiter Lean vocata – Kanizsa vár tartozékai. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Villa Lean et villa Pynk similiter Lean vocata. Az első «Lean» Kanizsa vár tartozéka. (1323: Zalai oklt. I. 165.) Poss. Leanfalwh. – a Kanizsaiaké. (1420: Dl. 10945.) Poss. Leanfalw – ugyanazoké. (1423: Dl. 11371.) Kanizsa, Sz.-György és Sz.-Miklós vidékén – a somogymegyei határszélen – feküdt.
Leán(y)falva. (Lejánfalva.) Leyanfalwa. (1468: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Leanfalwa. (1480: Zalai oklt. II. 612.) Ugy látszik Sz.-Grót és Csáford vidékén feküdt.
Ledenicza. Poss. Ledenycha. (1352: Zalai oklt. I. 531.) A megye kitétele nélkül fordul elő. – A Muraközben feküdt.
Legano(l)cz. L. Liga(m)no(l)cz néven.
Lég(-falva). (Lékfalva.) Poss. Lyak. (1341: Zalai oklt I. 378.) Poss. Lyakfolua. (1360: U. o. 605.) Léukfolua iuxta fluvium Welemur. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) Poss. Legfalua. (1445: Dl. 9027; 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17 f. 5.) Pred. Legfalua. (1415–19: Dl. 1037.) Beghfalua. (1427: Dl. 11944; 1428: Zalai oklt. II. 458.) Leekfalua. (1454: Múz. llt. és Dl. 14805.) A rezneki uradalomhoz tartozott s Reznek szomszédja volt nyugot felé.
Lencsén(y). Lynczyn. (1464: Dl. 16049.) Lenchen. (Kir. ember nevében. 1482: Dl. 18735.) Karmacs vidékén feküdt?
Lengyel. Lengel. (1447: Dl. 36656; 1469: Dl. 16888.) Kyslengel. (1410: Dl. 36658; 1469: Dl. 16888.) Naghlengel, Kislengel. (1462 körül: Kismart. llt. 47. 5. 24. et B.) Lengel. Kyslengel. (1513: Dl. 32206.) Ma Nagy- és Kis-Lengyelt ismerünk, Zala-Egerszegtől dny. – Lengyelen 1513-ban a kapornaki apátságnak 1 adózó j.-portája volt. Ugyanott a két Lengyeli, Kis, Tengel, Filep, Szabó, Kürtös és Bere nevű egy-telkes nemesi családok laktak. A másik járásban két Lengyel és egy Kis-Lengyel nevű helységet ismer lajstromunk. Egyik Lengyelen Lengyeli Benedeknek 1 adózó j.-portája volt, a másikban a Fitos, Bede, Veres, Szamár (Zamar) és Szabó (Zabo) nevű egy-telkes, – Kis-Lengyelen hasonlókép a Kés, Tót és Kónya nevű egy-telkes nemes családok laktak (V. ö. Zalai oklt. I. 31. és 63. az 1256. és 1271. évhez.)
Lerincze-Uzsája. L. Uzsa helység a.
Leszkócz. Poss Leskocz in dominio Strydo. (1448: Dl. 32813.) Ma Lesztiovecz, Stridótól d.-dny. (V. ö. Csáktornya várnál, a tartozékok közt.)
Leve. Lásd Lövő néven.
Libo(l)cza. Poss. Libolcha. (1321: Anjouk. okmt. I. 627., 1357: Zalai oklt. I. 572.) Libocha. (1321: Anjouk. okmt. I. 643.) Lybolcha. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt s Nagy-Kanizsa vidékén, Homok-Komárom felé fekhetett.
Liga(m)no(l)cz. Lygamnolch. (1381: Dl. 6802.) Leganoch. (1389: Dl. 7467.) Liganouch. (1408: Dl. 9397.) Ryganocz. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Riganócz, Csesztregtől dny.
Lik-Terpény. L. Terpény helység a.
Lipo(l)cz. (Lipovcz.) Poss. Lipoch. (1411: Dl. 11743.) Lypolch. (1428: Dl. 11996.) Lypowcz. (1481: Dl. 18533.) Nemti várához tartozott. – Ma Lippahócz, a megye dny. csücskében, Belatincz mellett.
Lippa. Lyppa. (1381: Dl. 6802.) Lippa (1411: Dl. 11743; 1428: Dl. 11996.) Nemti várához tartozott. – Belatineztól keletre, a megye dny. csücskében találjuk.
Lipse. (Lipcse.) Lypse. Lipse. (1415: Dl. 10321; 1417: Dl. 10614; 1425: Dl. 11708) Lypche. (1416: Dl. 10502) Ma Lispe, Alsó-Lendvától (kissé távolabb) kd. felé
Liszkó. Aqua Lysco, terra Lysco. (1260: Haz. okmt. VI. 107.) Poss. Noglizkow. (1338: Zalai oklt. I. 334.) Kyslyzko. (1448: DL. 9405.) Felselyzko. (1435: Dl. 12703.) Lyzko. (1464: Zalai okLt. II. 581.) IborlyzKo. (1466: Dl. 36705.) Lyzko. (1468: Dl. 16771.) Lysko. (1486: Dl. 19138.) Nagh Lyzko. Kyslyzko. Iborlyzko. (1513: DL. 32206.) Ma Liczkó, Zala-egerszegtől dny. Tőszomszédja ma dny. felé Iborfa (azaz Iborfalva vagyis Ibor) helység, melyről hajdan Liszkó részeit nevezték. – 1513-ban: Nagy-Liszkót Várföldével fogják együvé, mint a melyekben Sitkei Pálnak 1 és Iváncsi Istvánnak szintén 1 j.-portája volt. Kis-Liszkón ugyanekkor Gombos Györgynek 2, Pál papnak és Ormándi Pálnak pedig 1–1 j.-portáját említik; Ibor-Liszkón pedig Heer Pál és Marton jános nevű egy-telkes nemesek laktak.
Lohovecz. Lohowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. – Stridótól nem messze délre találjuk.
Lopacsicz. Lopachicz. (1478: DL. 18143.) Csáktornyához tartozott. Hihetőleg a mai Lopasinecz, Csáktornyától ény.
Lorántháza. Loranthaza, Loranthhaza. (1463: Dl. 15807; 1519: Dl. 23205. – v. ö. 1353: Zalai oklt. I. 550.) Ma puszta Tófő és Tüttös vidékén. (Novától kelet felé.)
Lovas. L. Veszprémvármegyében.
Lovász(i). – a) Lowaz. (1415: Zalai oklt. II. 400; 1425: Dl. 11701.) Lowazy. (1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) Lowazy. (1513: Dl. 32206.) Alsó-Lendvától kd. esik. 1499-ig a Szécsieké volt. 1513-ban Hegyi Istvánnak 9 jobbágy-portája és Nemes Tamásnak egy (egy-telkes) nemesi portája volt itt. – b) L. Andráshida a.
Lökfalva. L. Lég(-falva) néven.
Lörincze-Benedek-földe. L. Hermanfalva helység a.
Lőrinczfalva. Lerynchfalwa. (1513: Dl. 32206. 23.) Majorfalva mellett sorolja föl adólajsromunk. Nemes Péter, Mihály deák és Kálmán Miklós nevű egy-telkes nemesek lakták. 1496-ban ugyane tájon (Nova felé) a veszprémi püspök birtokában sorolnak föl ily nevű (Lewrynchfalwa) helységet (Dl. 20484.), mely különben már 1469-ben fölmerül. (Veszprémi káptalan házi llt. Cap. 108.)
Lőrinte(-falva). Lewrynthefalwa. (1438: Dl. 13261.) Lewrynthe, Lewrynthefalwa. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.) Szepetk és Ollár vidékén feküdt.
Lövő.a) Poss. Luuew. (1352: Zalai oklt. I. 517.) Lewew. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Lwe. (1414: Zalai oklt. II. 393.) Leuev. (1418: Dl. 10715; 1423: Zalai oklt. II. 431.) Lewe. (1461. 1485. 1497: csébi Pogány cs. llt.) Keresztelő Sz.-János tiszteletére épült kő-templomát már 1366-ban említik. Ez időben a Salamonváriaké volt. Később a XV. században az Ostfi, majd (a század vége felé) a csébi Pogány család is birtokos itt. Ma Zala-Lövő, a vasmegyei határon. (L. Herbártfalva a. is.) – b) Sagittarii domini regis de villa Luev. (1255: Haz. okmt. V. 27.) Szántó és Rezi mellett feküdt.
Lukácsfalva. (Lukafalva.) Lucasfolua. (1414: Dl. 10195.) Lucafalua. (1414: Dl. 1344; 1433: Dl. 12507.) Lwkafalwa. (1485: Dl. 19024.) Ma Lukafa, Zala-Egerszegtől ék.
Lyák(-falva). L. Légfalva néven.
Magyar-Rokolyán. L. Rokolyán és Újfalu a) helység a.
Magyare. Villa Magyare ecclesie de Almad. (1231: Pannonhalmi főapátság házi llt. Tihany, f. 1. n. 23.) Magyare al nom. Sykach. (1380: Zalai oklt. II. 171.) Poss. Magyare. (1443: Haz. okmt. V. 196.) Magare. (1411: Pannonhalmi főapátság házi llt. Tihany. f. 5. n. 6.) Poss. Sykoch al. nom. Magare. (1421: Haz. okmt. IV. 279.) Megerew. (1483: Dl. 18819.) Kövesd, Paloznak, Arács és Csopak szomszédságában feküdt.
Magyaród. (Magyarád.) Poss. Magyarad. (1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583.) Magyarod. (1468: Dl. 16771.) Ma Puszta-Magyaród, Nagy-Kanizsától (kissé távolabb) ény.
Máh. Mah. (1332: Zalai oklt. I. 263., 1381: U. o. II. 214, 1483: Dl. 18819.) Ma Máhó néven puszta, Zala-Szent-Gróttól északra, Gógánfa mellett.
Majorház-lakosa. Poss. Mayorhazlakosa. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Sziget és Páka vidékén feküdt.
Majosfölde. (Majosföldi.) L. Iváhon helység a.
Majosfalva. Mayosfalwa. (1513: Dl. 32206. 23.) Ma Majosfa, Zala-Lövőtől dk. 1513-ban a Péterfi és Majos nevű egy-telkes nemesi családokat találjuk benne. – 1416-ból is ismerjük már. (Mayusfalua. Gyömrői llt. XXIII. 1. 38.)
Majos-ülése (puszta). Pred. Mayusylese. (124: Zalai oklt. II. 439.) A Salamonváriaké volt.
Malhano(l)cz. (Malhanovcz. Mahenolcz.) Malhanolch. (1381: Dl. 6802.) Poss. Mehanolch. (1411: Dl. 11743.) Mahenolch. (1428: Dl. 11996.) Malhanovcz. (1481: Dl. 18533.) Malhenocz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – A megye dny. csücskében, Belatincz vidékén feküdt.
Mal(h)onfalva. (Malonfalu. Mahonfalva.) Poss. Mahonfalua – Sz.-Márton tiszt. szentelt egyházzal, Nemti vár tartozéka. (1343: Zalai oklt. I. 449., 1430: Dl. 12324.) Malhonfalua. (1381: Dl. 6802.) Villa Malhunfalua. (1389: Dl. 7467.) Pred. Malhonfalva seu Kerekaalya. (U. o.) Poss. Malunfalua. (1405: Dl. 9315.) Malunfalu. (1414: Dl. 10236.) Mohanfalua. (1422: Dl. 11263.) Mahonfalwa. (1524: Dl. 37006.) Mint a lendvai Bánfiak birtokát Tótfalu és Rédics közt sorolják föl 1405-ben. Ezek közelében (Alsó-Lendvától k.-é.) találjuk ma Máhomfa helységet.
Malomköz. Poss. Malomkuz. (1462: Zalavári apáts. orsz. llt. 855. sz.) Bácscsal együtt merül föl.
Mankófalva-Bik(k). L. Bik(k) helység a.
Mánta. Poss. Mantha al. nom. Matheshaza. (1385: Zalai oklt. II. 208.) Poss. Manta al. nom. Matheushaza. (1395: Zalavári apáts. orsz. llt. 2532. sz.) Mantha. (1450: Dl. 14418; 1451: Dl. 15262.) Ma puszta, Nagy-Kanizsától ény., Obernak mellett.
Marczal. Possessio Bed, Marzol vocata. (1358: Zalai oklt. I. 583.) Predium seu Terra Marzal al. nom. Beedfelde. (1382: U. o. II. 185.) A mai Mihályfa és Kis-Vásárhely vidékén feküdt, Sz.-Grót és Sümeg között.
Marczalmellék(e). Marzolmellike. (1358: Zalai oklt. I. 583.) Marzalmellek. (1368: U. o. II. 23.) Köznemesek nevéből ismerjük. Nem lehet azonos Marczal helységgel.
Mar(h)a(t)to(v)cz. Poss. Marhattowcz. (1458: Dl. 15243. és Körmendi llt. Misc. Németújvár. 2. 40. és 42.) Maratocz. (1477: Dl. 18143.) Ma Merhatovecz(hegy), a Muraközben, Csáktornyától é.-ény.
Marhoff. Marhoff. (1477: Dl. 18143.) Muraközi köznemes nevéből ismerjük. Ma Marof, Mura-Szerdahely közelében, ny.-é.
Markalfháza. Marklfhaza. (Köznemes nevében. 1444: Dl. 13777.) Markalphhaza. (1513: Dl. 32206.) Ma puszta Gétye és Zala-Apáti mellett.
Márkfölde.a) Poss. Markfeulde. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) Poss. Markfulde, iuxta fluvium Velemur. (1351: Zalai oklt. I. 513.) Markfelde. (1405: Dl. 9315.) Ma Márokfölde, Csesztreg mellett ny. (A Velemér folyó, a mai vasmegyei Velemér helység mellett is elfolyó Kebele északi részével látszik azonosnak.) – b) Egy ily nevű falut V(a)lkonyával, Sz.-Viszlóval sat. együtt is említenek 1420-ban. (Markfeld. Dl. 10928.) Ez utóbbi hihetőleg Márk(i) helységgel azonos (L. ott.)
Márk(i). Mark. (1381: Dl. 6802; 1389: Dl. 7469.) Marky. (1524: Dl. 37006.) Az a.-lendvai Bánfiaké volt. – Ma Márki (Marki?) néven erdőség, Oltárcz és Obornak közt. (V. ö. Márkfölde helység a.)
Márkusháza. Pred. Markushaza. (1389: Dl. 7469.) Poss. Markushaza. (1415: Dl. 10320.) A lendvai Bánfiaké volt.
Marócz. (Marócz-Lakos.) Pred. Maroch, Maroth, Moroch. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. fasc. 4 n. 3., Zalai oklt. II. 449., Dl. 11793.) Poss. Moroczlakus. (1435: Ostffy cs. llt. T. 12.) Marotz. (1449: Zalai oklt. II. 547.) Marocz. (1454: Dl. 14781; 1458: Múz. levéltár.) Páka városhoz tartozott. Ma Marócz, Alsó-hendvától keletre.
Martinstovecz. Martinstowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. – Ma Martinusovecz, Stridótól d.
Mártonfalva. L Szent-Márton(-falva) helység a.
Maskov(e)cz. Poss. Moskowecz. (1467: Dl. 32814.) Poss. Maskowcz. (1478: Dl. 32815.) Ma Macskovecz, Csáktornya közelében észak felé.
Mátésháza. (Mátyusháza.) L. Mánta helység a.
Mátyásfölde. L. Petri helység a.
Mátyusháza. Poss. Mathushaza. (1403: Zalai oklt. II. 315.) (Szécsi-) Szigethez tartozott.
Med(d)es, (Medös.) Medus villa. (1448: Zalai oklt. II. 337.) Medes poss. (1460–70. körül: Dl. 36701.) 1460–70. körül az isabori Laczkfiaknak 25 népes jobbágy-telkük volt itt. E család osztálya alkalmával a szomszédos Sárdot is. említik. Meddes csakugyan határosa mai Alsó-Sárdi pusztával, Novától ny.-é.
Medölcze. L. Nedel(i)cze néven.
Megyer. Poss. Meger – a Marczal folyó mellett. (1332: Zalai oklt. I. 261.) Meger. (1496: Dl. 20423.) Sümegtől ény. találjuk.
Megyerő. (Megyere.) L. Magyare alakban.
Meggyes. Villa Megges. (1357: Zalai oklt. I. 571.) Megyes. (1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz.) Sümegtől ény. találjuk.
Mehanolcz. L. Malhanovcz alakban.
Melegháza. (Meleghegy.) Poss. Meleghegh, alább: poss. Meleghaza. (1474: Dl. 17567.) Z.-Egerszeg, Kapornak sat. vidékén keresendő.
Melin(i)cze. (Melenicze.) L. Hmelin(i)cze alakban.
Mendszent. (Mentszent.) L. Mindszent alakban.
Merenye. (Melenye, Merenya, Merenyen.) Merena. (1082?: Haz. okmt. IV. 6., 1203: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Merene. (1327: Zalai oklt. I. 203., 1341: U. o. 385.) Fluvius que fluvit de (villa) Orosthon superiori in villam Melenee. (1335: Zalai oklt. I. 297.) Merenyen. (1442: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 9.) Ma Merenye (Orosztony közelében), Kis-Komáromtól ny.-északra.
Meret(v)a. (Merota.) Merethwa. (1322: Dl. 2103; 1379: Dl. 6586.) Pred. Merotha. (1389: Dl. 7469.) Poss. Merecza. (?1416: Dl. 10502.) Villa Meretha. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. (Tán ez alatt is a Lasztonya melletti mai Marócz értendő?)
Merkul-fia-Pálháza. (Mertlin-fia-Pálháza.) L. Pálháza helység a.
Mersölcz. Poss. Mersewlcz. (1478: Dl. 18132.) A Zicsiek Mura-vidéki birtokai közt (Zajk, Vercsek sat.) sorolják föl.
Metnek. Villa Methnek. (1334: Zalai oklt. I. 280., 1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt. – Csesztreg és Szt.-Erzsébet mellett feküdt.
Mi(cs)klovicz. (Mikovczi.) Mychklowycz. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n: 10.) Mykowczy. (1505: U. o. n. 15.) Ma Miklavecz, a Muraközben, Csáktornyától é.
Miháld. Poss. Mihald. (1461: Zalai oklt. II. 578.) Ezt egy ízben Szent-György vár zalamegyei tart. közt sorolják föl.
Mihalovecz. Csáktornya tart. közt három ily nevű helységet sorolnak föl 1478-ban, Michalowecz, «Mihalowecz maius» és «Mihalowecz minus» alakban. (Dl. 18143.) Egyik a mai Alsó-Mihalyovecznek felel meg, Perlaktól k., a másik a mai Felső-Mihalyovecznek, Csáktornyától ény., végül a harmadik a mai Kis-Mihelyovecznek, az utóbbitól k.
Mihályfalva. (Mihályháza.) L. Karmacs helység a.
Mihályfalva. Myhalfalua poss. (1382: Zalai oklt. II. 185.) Poss. Mychalfalwa, Kezeg-Myhalfalwa. (1421: Veszprémi kápt. orsz. llt. Donationales et Armales, n. 26. és 29.) Myhalfalwa. (1478: Dl. 28103; 1483: Dl. 18819; 1486: Dl. 19167; 1496–8: Dl. 20472.) A Sümeg és Türje közti útban fekvő mai Mihályfalva helység értendő. E helységnek felel meg az 1471-ben fölmerülő «Myhalfalwa al. nom. Persen» is. (L. a Csider cs. a.)
Mihne. (Minhe.) Villa. Minhe. Myhne. (1334: Zalai oklt. I. 283; 1389: Dl. 7467.) Mynhe. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké (Lendvaiaké) volt, Kutas és Sz.-Péter (ma puszta) szomszédságában feküdt.
Mihó. (Mihon.) L. Kutos helység a.
Miklósfalva. Miklosfalwa. (Köznemes nevében. 1464: Dl. 16004.) Myklosfalwa. (2513: Dl. 32206.) 1518-ban Sárszeg és Petend közt sorolják föl, mint két, a Szakács és Miklósfalvi egy-portás kis-nemesi család birtokát.
Milej. Villa Mylee. (1271: Zalai oklt. I. 57.) Myle. (1335: U. o. I. 292.) Mile. (1338: U. o. 337.) Myley. (1320: U. o. 377., 1513: Dl. 32206.) Nobiles de Myley. (1413–22: Gyömrői llt. El. XXIlI. f. 1. n. 44.) Zala-Egerszegtől dny. esik. – 1513-ban Imre deák özvegyének 1, Salamon Miklósnak 1/2 és Györgyfi Benedeknek 1 adózó jobbágy-portája volt e helységben. Ezenkívül egy-telkes nemesek, Jámbor Lőrincz, Ábrahám Miklós, Kis Pál, Mihálfi István és Pálfi János. – Sz.-Ferencz tiszt. szentelt egyházát 1340-ben említik.
Mindszent.a) Villa ecclesie Omnium Sanctorum. (1253: Zalai oklt. I. 24.) Poss. Mendzenth. (1334: U. o. 177., 1355: U. o. 563.) Poss. Mendzenth al. nom. Kerekgardon. (1429: U. o. II. 420.) Pred. Mendzenth al. nom. Herbathya penes et in circuitu possessionum Lewew et Mendzenth. (1473: Dl. 17499.) Poss. Kerek Gardow. (1478: Dl. 36710.) Mendzenth. (1513: Dl. 32206.) Ma Zala-Mindszent. Zala-Lövő tőszomszédságában. (L. Pacsa a. is). – b) Ezenkívül az 1513. évi adólajstromban egy másik Mindszent is feltűnik, mely a mai Kökényes-Mindszenttel azonos, Zala-Egerszegtől dny. Utóbbinak felel meg az 1456-ban és 1463-ban a Torda cs. birtokában Lengyellel együtt említett «Mendzenth» is. (Dl. 36697. és 25807.) Ugyanennek része 1465-ben a Debréteieké; 1470-ben pedig ugyanezeké és az ákosházi Sárkányoké, kir. új-adományként. (Dl. 16193. és Zalai oklt. II. 593.) Más részeit a Szentbalázsiak bírták. (1460: Dl. 15500.) 1462 táján e helységet «Kekenyes Myndzenth»-nek nevezik, vagyis Kökényessel már ekkor egybefoglalják. (Kismart. llt. 47. T. 24. et. NB.) – c) Menthzenth. (1350: Zalai oklt. I. 498.) Menthzenth. (1513: Dl. 32206.) Sárszeg és Petend után sorolják föl. E tájon, Nagy-Kanizsától keletre találjuk ma a mindszenti pusztát. Az Almaszegi, Pólyahi és Horváth nevű kisnemes családoké volt. – d) Poss. Mendzenth. (1341–1368: Zalai oklt. II. 22., 1374: Dl. 6200; 1385: Zalai oklt. 201. 1430: Dl. 12335.) Myndzenth. (1493: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 1081 Csány, Hosszúfalu (és Zala-Apáti) vidékén feküdt. – e) Poss. Mendscenth. (1342: Zalai oklt. I. 396.) A Lendvai (később: lendvai Bánfi) családé volt; Reznek és Kebele vidékén feküdt.
Mindszent-Bill(y)e. (Mendszent-Billye.) L. Bill(y)e helység a.
Mindszent-Káll(a). L. Kál helység a.
Misefalva. (Miksefalva). Myswefolua (1352: Zalai oklt. I. 523.) Poss. Misefalwa.(1456: Körmendi llt. Unyomiana 77.) Mixefalwa. (U. o. n. 99., 1475: Dl. 17732.) Mysefalwa. (1495: Zalavári apáts. orsz. llt. 722. sz.) Ma Misefa, Nagy-Kapornak tőszomszédságában délre.
Mizsér. (Mezserő.) Poss. Mesereu. (1372: Zalai oklt. lI. 54.) Miser. (1376: Dl. 24331.) Pred. Nagmyser. (1463: Körmendi llt. Unyomiana. 88.) Myser. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548.) Possessio Puzthamyser. (1508: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 128.) 1372-ben Enyerével együtt említik. 1463-ban egymagában; 1470-ben Veszprémmegyéhez számítják. Ma puszta, Sárosd mellett északra, a megye északi határszélén.
Mohanfalva. L. Mal(h)onfalva néven.
Molnár(i). Villa Molnary-Kanizsa vár tartozéka. (1331: Anjouk. okmt. I. 627.) Molnar. (Nemesi névben. 1331: Zalai oklt. I. 255.) Molnary. (1460: Dl. 15500: 1467: Dl. 16495; 1482: Dl. 18652; 1484: Dl. 18976.) Molnari. (1513: Dl. 32206.) Nagy-Kanizsától dny. esik. (L. Szerdahely a.)
Monostor-Apáti. L. Apáti c) helység a.
Monoszló. Terra Thywan in villa Munuzlou. (1296: Haz. okmt. V. 79.) Monuzlow. (1297: Kismart. llt. 36. A. 5.) Monozlou. (1333: Zalai oklt. I. 273.) Nobiles de Monozlow. (1362: U. o. 633.) Monozlo. (1464: Kisfaludy cs. llt., 1476: Kismart. Llt. 36. A. 26.) Nobiles de Monozlo. (1466: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Sz.-Mihály tiszt. szentelt egyházzal. (1476.) – A mai Köves-Kálla tőszomszédja ék. felé.
Monyorókerék. (Monyarókerék.) Poss. Monyorowkerek – a csébi Pogány családé. (1400: cs. Pogány cs. llt.) Monyarokerek. (Nemesi névben. 1433: Dl. 12524) Az 1513. évi adólajstrom egy ily nevű (Monyorokerek) helységet Zágorhida mellett sorol föl; s egy másikat (Monyarokerek) pedig Várfölde és Bátorhelye után. Utóbbiban Toba vagy Taba (Thoba) Jánosnak 1 j.-portája volt. a másikban Czigány, Török és Lőrinczfalvi nevű egy-telkes nemesi családok laktak. Úgy látszik, ugyanegy helység részeiről van szó. (V. ö. Zelics helység a.)
Morócz(-Lakos). L. Marócz helység a.
Moskov(e)cz. L. Maskov(e)cz alakban.
Mumer. (Mumir.) Poss. Mumer. (1343: Zalai oklt. I. 409.) Mumyr. (1381: Dl. 6802.) Mumer. (1428: Dl. 11996.) Mumor. (1524: Dl. 37006.) Nemti várhoz tartozott. Mindenszentek tiszt. szentelt kápolnáját 1343-ban említik. – Ma Mumor, Lenti (a hajdani Nemti) tőszomszédságában k.-é.
Mura-(Szent-)Keresztur. L. Keresztur helys. a.
Mura-Szent-Márton. L. Szent-Márton helység a.
Nabordfalva. L. Náprádfalva néven.
Nagy-András-háza. (Nagy-Andrásné-háza.) L. Aty (Agy) helység a.
Nagy-Apáti. L. Apáti b) helység a.
Nagy-Bako(l)nok. L. Bako(l)nak helys. a
Nagy-Berzencze. L. Berzencze helys. a.
Nagy-Besztercze. L. Bisztricze helys. a.
Nagy-Dobrony. L. Dobrony helys. a.
Nagyfalu. – a) Nogfolu. (1351: Anjouk. okmt. V. 436.) Nagfalw. (1416: Muz. llt.) Nagfalw. (Köznemes nevében. 1438: Dl. 13260.) Ma Nagyfalud (puszta, Zala-Egerszegtől ék., Sz.-Iván mellett. (L. Fancsika helys. a. is.) – b) Poss. Naghfalw. (1453: Dl. 14722.) Szigliget várához tartozott.
Nagy-Kápolna. L. Kápolna helys. a.
Nagy-Kerbő. (Nagy-Körbö.) L. Kerbő helys. a.
Nagy-Kutos. L. Kutos helys. a.
Nagy-Lengyel. L. Lengyel helys. a.
Nagy-Liszkó. L. Liszkó helys. a.
Nagy-Mihalovecz. L. Mihalovecz helys. a
Nagy-Mizsér. L. Mizsér helys. a.
Nagy-Örs. L. Örs helys. a.
Nagy-Páh. L. Páh helys. a.
Nagy-Patófölde. (Nagy-Patafölde. Nagy-Pókafölde.) Poss. Nogpokafelde. (1345: Zalai oklt. I. 557.) Poss. Nogpatafelde. (1368: Dl. 5713.) Nogpatofeude. (1364: Dl. 5787.) Ekkortájt (1368–9.) jutott az ó-budai apáczák birtokába. – Keszthely és Páhok vidékén kereshetjük.
Nagy-Pécsel. L. Pécsel helys. a.
Nagy-Pókafölde. L. Nagy-Patófölde helys. a.
Nagy-Szombathely. L. Szombathely helys. a.
Nagy-Ternacz. L. Ternacz helys. a.
Nagy-Tomaj. L. (Badacsony-) Tomaj helys. a.
Nagy-Türl(y)e. L. Türl(y)e helys. a.
Nagy-Vajda. L. Vajda helys. a.
Nagy-V(a)lkonya. (Nagy-Volkonya.) L. V(a)lkonya helys. a.
Náprádfalva. (Nabordfalva.) Poss. Napradfalwa. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Naburdfalwa. (1446: Muz. llt.) Peleske várához tartozott. Ma Náprátfa, Novától nem messze dk.
Nasztre. (Naszdre.) L. Nosztre(j) alakban.
Nedel(i)cze. (Nedelicza. Nedencze.) Nedelica. (1379: Dl. 6586.) Nedelche. (1381: Dl. 6802.) Nedeliche. (1389: Dl. 7469.) Poss. Nedeneze. (1411: Dl. 11743.) Poss. Medewlche. (1428: Dl. 11996.) Nedelycze. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott s az ú. n. Cserneczmegyében feküdt.
Nemes-Apáti. Másként: Tutorszeg-Apáti. (L. Apáti helys. a.)
Nemes-Gergely-ülése (puszta). Terra Nemes Gerger Ilesee. (1335: Zalai oklt. I. 299.) Esztergál és Báránd határjárásakor említik.
Nemes-Kürtös. L. Kürtös helys. a.
Nemes-Terpény. L. Terpény helys. a.
Nemesnépfalva. Nemesnepfalua. (1407: Dl. 9374; 1469: Dl. 16853; 1513: Dl. 32206. 27. l.) Felsewnemesnepfalwa. (1441: Zalai oklt. II. 511.) Atsonemesnepfalwa. (1493: Dl. 20029.) Ma Nemesnép, Csesztreg mellett dny. 1513-ban 16 egy-telkes nemest sorol föl e helységben az adólajstrom, megjegyezvén, hogy a falunak csak egyik fele dikáltatott. E nemes családok nevei: Tankó, Gede (kettő), Török (kettő), Pata, Markus, Dávid, Kardos, Szabó, Kósa (kettő), Nemesnépfalvi, Pálfi, Isme és Nagy.
Németfalu. – a) Nemetfalu. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Nemethfalw. (1454–69: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150., 1485: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.) Ma puszta Zala-Lövőtől keletre. 1513-ban Bagodi Ferencznek 1 j.-portája volt itt. (L. Sz.-Mihályfalva a. is.) – b) Nemethfalu al. nom. Laak. (1395: Dl. 8083) Poss. Nemethfalw. (1498: Zalai oklt. II. 638.) Ma Németfalu, Nagy-Kapornak mellett kel. – c) L. Senye helység a. – d) L. Sejter hely. a.
Németfalu. (Németfalva. Német-Kutos.) L. Kutos helység a.
Német-Páh. L. Páh helység a.
Németvölgy. (Nemlgyvölgy. Nevigyvölgy.) L. Árokfő illetve Nivegy helys. a.
Némök-György-főld(e). (Német-György-földe.) L. Aracsa helys. a.
Néna. L. Bak m.-város a.
Neszele. (Neszelő.) Nezele. (1366: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Poss. Nezele. (1399: Muz. levéltár, 1413: Zalai oklt. II. 388., 1476: Muz. llt.) Nezelew. (1483: Körmendi llt. Németujvár. misc. fasc. 104. n. 163.) Ma Neszele vagy Neszelej, Ságod mellett, a melylyel határosnak mondják. (1413.)
Niveg(y). (Nivigy. Nevegy.) Populi episcopi Vesprimiensis de septem villis Nyvygh. (1269: Zalai oklt. I. 53.) Poss. Chychow in valle Nyweg sita. (1272: U. o. 67.) Terra ville Neug iuxta Balatinum, vacua et habit. destituta. (1278: Haz. oklt. 80.) Villa seu terra reginalis Chichaniug. (1290: U o. 122.) Tres ville Neueg Sancti Jacobi, Herend et Thogyon. (1306: Veszprémi kápt. házi llt. C. 107.) Ville S. Jacobi, Herend et Thogyon in valle Neuig. (1317: U. o.) Terra in territorio ville Nyuigh. (1335: Veszprémi kápt. orsz. llt. N. 213.) Porciones in Nemyguelgh. (1353: Anjouk. okmt. VI. 130.) Sacerdos ecclesie S. Jacobi de Newegh. (1357: Hazai oklt. 580) Predialis nobilis episcopatus Wesprimiensis in poss. Chicho. (1473: Veszprémi kápt: házi llt. Cap. 109.) Nevegy vagy Nivegy alatt egy egész völgyet, a falvak egész sorát kell értenünk, a megye ék. sarkában, a mai Csicsó és Sz.-Jakabfa táján.
Nosztre(j). Villa (comitis Corrardi de Owar) Nostrey vocata. (1277: Zalai oklt. I. 85) Nazdre. (1367: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 4.) Naztre. (1369: U. o. Cap. 107.) Poss Nozthre. (1464: U o) Nostre. (1482: U. o. Cap. 4.) Ma Nosztor néven puszta, Csopak mellett. (Tihanytól é.)
Novakov(e)cz. (Novakovicz.) Novakouch. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Nowakowecz. (1478: Dl. 18143.) Nowakowycz. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10.) Csáktornyától, a melyhez tartozott, ék. esik.
Nyakas-(Péter-)háza. Pred. Nyakaspeterhaza. (1381: Dl. 6802.) Poss. Nyakashaza. (1411: Dl. 11743; 1428 Dl. 11996; 1524: DL. 37006:) Nemti várához tartozott – Ma puszta (Nyakasháza). Szombatfa mellett, Lentitől ny.-é.
Nyárád. L. Nyirád néven.
Nyaval(y)ád. Nauylad. (1351: Zalai oklt. I. 512) Poss. Nawalyad. (1429: U. o. II. 461.) Poss. Nyawalyad. (1442: Dl. 13662.) Pred. Nawalyad, Nyawalyad. (1454: Zalai oklt II. 556., Dl. 14894; 1455: Zalai oklt. II. 558) Poss. Nyawalad. (1479: U. o. 611.) Nawalyad. (1479: Dl. 18292) Hetyével határos volt, tehát a mai Hetyefej melletti Nyavalyád értendő, Sümegtől ény.
Nyirád. (Nyirág.) Poss. Nerrad. (1272: Zalai oklt. I. 67., 1340: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107) Poss. Narrad. (1329: Zalai oklt. I 234.) Nyrad. (1385: Kismart. llt. 36. E. 228., 1485: U. o. 36 A. 34.) Nyragh. (1454: Zalai oklt. II. 553) 1340-ben, mint a veszprémi püspök birtoka, hetivásár-jogot nyert I. Károly királytól. Ma Nyirád, Sümeg közelében kelet felé.
Nyirkut(-földe, puszta). Poss. Nyrkwth. (1413: Muz. llt.) Poss. seu terra Nyrkuthfelde. (1431: Zalai oklt. II. 470.) Pred Nyrkwth. (1467: Dl. 16495; 1482: Dl. 18652.) Molnári és Vente (ma puszta) vidékén feküdt. 1429-ben mint lakatlan birtokot Sarkúth-nak nevezik, bizonyára tévesen. (Zalavári apáts. orsz. llt. 963. sz.)
Nyirlak.a) Poss. Nyrlak. (1434: Körmendi llt. Himfyana, n. 429., 1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz.) A Szentgirolti és berekszói Hagymás családoké volt. Ma puszta, Sümeg mellett északra. – b) Pred. Nyr. (1381: Dl. 6802.) Poss. Nyrlaak. (1405: Dl. 9059.) Nyrlak. (1416: Dl. 10502.) Az alsólendvai Bánfiaké volt; Alsó-Lendvától kelet felé fekhetett.
Ó-Hid. (Óhid. Ó-Hidszege.) Ohyd. (1483: Dl. 18819.) Ohydzege. (1497: csébi Pogány cs. llt.) Zala-Szent-Grót és Sümeg közt fekszik.
Obronak. (Orbonok.) Vrbanuk. (1293: Árpádkori új okmánytár X. 134.) Vrbonuk poss. (1336: Zalai oklt. I. 316.) Orbonuk. (1412: Dl. 9872.) Orbonogh. (1444: Dl. 13767.) Orbonok. (1446: Dl. 13947.) Obronak. (1513: Dl. 32106.) Ma inkább Obornak, Nagy-Kanizsától ény. – 1513-ban Horvát Péter özvegyének 2 1/2 adózó j.-portája volt itt. A XV. században azonban főleg a moróczhelyi Farkasok bírták.
Oderjancz. L. Adriáncz néven.
Odvari. L. Udvari alakban.
Ogrislnecz. Ogrischinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. – Ma Vugrisinecz, Stridótól délre.
Oláh. Ola. (Nemesi névben. 1463: Dl. 15807.) Poss. Olah. (1467: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 7. n. 4.) Zala-Egerszeg tőszomszédja ny. felé
Olasz. Villa Olaz. (1431: Zalai oklt. II. 473.) A budai káptalané volt, Nagy-Vázsony és Füred vidékén, tán Zala- (vagy,Veszprém-) megyében feküdt.
Olasz-Mihály-lakosa. Poss. Olazmyhallakosa. (1496: Körmendi llt. Alm. lIl. lad. 6. n. 10.) Sziget és Páka vidékén fekhetett.
Olaszfalu. Olazfalu. (1374: Zalai oklt. II. 119.) Másolat után: Olaszfalu. (1403: Jeszenák cs. llt.) Kemend várához tartozott.
Olivántfalva. L. Alibántfalva alakban s v. ö. Ollár helys. a. is.
Oliván(t)földe. L. Zél helys. a.
Ollár. (Ollárvölgye.) Ollar. (1236: Haz. okmt. VI. 31. és 1513: Dl. 32206.) Allar. (1334: Zalai oklt. I. 275.) Ollar al. nom. Oliuanchfalua. (1414: Dl. 1340.) Ollar alio vocabulo Olywanthfalua. (1438: Dl. 13260.) Ollarueige. (1438: gr. Festetich cs, keszthelyi llt. Castriferrei, n. 190.) Zala-Egerszegtől ék. esik. (L. Szepetk a. is) 1513-ban egy Gáth(?) János egy-telkes nemes is lakott itt. 1453-ban: «Andreas de Ollar al. nom. Koshaza» szerepel. (Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.)
Oltárcz(i). (Oltárocz. Oltároczmegye.) Oltarch, Oltharch. (1239: Zalai oklt. I. 16., 1323: U. o. I. 164., 136: U. o. II. 3.) Oltaruch. (1290 körül: Árpádk. új okmányt. X. 12.) Oltarcy. (1377: Dl. 6491.) Vtarolch. (1420: Dl. 10928.) Oltarochmege. (1403: Dl. 8902.) Oltarcz. (1477 körül: Dl. 24979.) Plébánosát 1477 körül említik. – Ma Oltárcz, Nagy-Kanizsától ény.
Ompotfalva. Ompothfalwa. (Nemesi előnévben. 1429: gr. Forgách cs. llt.) Ompothfalwa predium. (1474: Kismart. llt. 36. A. 25.) A Balaton tó és Tapolcza város vidékén terült el.
Omunkfalva. L. Petri helys. a.
Ond. L. And alakban.
Ong. L. Ung alakban.
Oporovecz. Oporowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában (a mai Alsó-) Pusztakovecz mellett sorolják föl. Perlak mellett keletre találjuk.
Orbán(os)falva. Poss. Vrbanosfalwa. (1429: Zalai oklt. II. 461., 1476: Muz. levéltár.) Vrbanfalwa. (1442: Dl. 13662.) Orbanusfalwa. (1461: Zalai oklt. II. 578.) Vrbanusfalwa. (1463: Dl. 15896.) Wrbanusfalwa. (1476: Muz. levéltár.) A század elején a Szentlászlóiaké volt, aztán a Kanizsaiak kapták s e réven tartozott 1461-ben és 1463-ban Sz.-György-várához. – Ma Orbánosfa néven puszta, Kis-Kapornak mellett.
Orbános-szege. L. Csokma helység a.
Orbonok. (Orbonog.) L. Obronak alakban.
Orehovecz. Orechowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Orehovicza, Csáktornyától, a melyhez tartozott, dk.
Ormánd. Terra de Vrmand, distincta a terra de Petur. (1260: Haz. okmt. VI. 107.) Ormand. (1464: Dl. 15911; 1479: Dl. 36713.) Ma Ormándlak, Zala-Egerszegtől dny., Petri-Keresztur közelében.
Ormándhida. Poss. Ormandhyda. (1412: Dl. 9890.) Nagy-Komár szomszédságában mint a Kanizsaiak birtokát említik. Tehát a mai ormándi pusztának felel meg, Nagy-Kanizsától k.-é., Komárváros mellett.
Oroszton(y). Terra Vruztun. (1251: Haz. okmt. VII. 42.) Predium nomine Vrustun és «pred. vulgo Cuissevurustun». (1253: Zalai oklt. I. 26.) Vrustun. (1261: Zalai oklt. I. 39.) Poss. Orozthon. (1329: Dl. 36648; 1436: Zalai oklt. II. 488., 1463: Dl. 15807.) Orosthon superior és Orosthon. (1335: Zalai oklt. I. 297.) Wruztun. (1340: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Alsoorozthon. (1436: Zalai oklt. II. 488.) Ma (Alsó-) Orosztony falu és (Felső-) Orosztony puszta, Zala-Apátitól dél felé, Szabar mellett.
Osztolcz. L. S(z)tolcz alakban.
Otmárfalva. L. (Kebele-)Sz.-László helys. a.
Oty. L. Aty (Agy) helys. a.
Őcse. Terra Euche … prope ecclesiam B. V. de Gurle. (1230: Zalai oklt. I. 5) Villa Wche. (1301: U. o. 120.) Ewche. (1479: Dl. 18292.) Türje mellett feküdt.
Öl(y)vesfalva. L. El(y)vesfalva alakban.
Öri-Kozma-Damján. L. Kozma-Damján helys. a.
Őri-Szent-György. L. a Tiburcz cs. a.
Örményes. (Örvényes.)a) Ermenes. (1093: Árpádkori új okmánytár. VI. 66., 1325: Zalai oklt. I. 192. 1448: U. o. II. 535.) Villa Eurmenus prope Tykon. (1255: Haz. okmt. V. 28.) Ewrmenus. (1337: Zalai oklt. I. 322.) Ewrmenes. (1410: U. o. II. 367.) Wrmenes. (1427: Haz. okmt. IV. 288.) A tihanyi apátságé, veszprémi káptalané és köznemeseké volt. Ma Örvényes, a Balaton partján, Tihanytól ny. – b) Claustrum B. Virginis ordinis fratrum heremitarum S. Pauli primi heremite de Vrmynus prope Kedhyda. (1392: Zalai oklt. II. 258.) Fratres heremite B. Marie V. de Ewrmenes prope Kethyda. (1394: Dl. 30764.) Ermenyes. (1411: Dl. 9791.) Ermenes. (1424: Dl. 11562.) Claustrum B. Marie V. de Ewrwenyes. (1468: Dl. 16606; 1484: Dl. 18947.) Claustrum B. M. V. de Ewrmenyes. (1488: Dl. 19.145.) Claustrum B. M. V. de Erwenyes. (1498: Dl. 20646.) A Bold. Szűzről nevezett (már a 13. század közepén fennállt) itteni pálos kolostoré volt. – Ma puszta, Kapornak vidékén, Kehida felé.
Örs. (Örsi).a) Rendes határjárásakor előfordul: possessio ville Cybirenursy. (1321: Zalai oklt. I. 239.) Petrus filius Cibriani de Vrs. (1338: U. o. 331.) Vinea ecclesie S. Ladizlai. (1338: U. o) … Laurencius filius … Claibirien … de Wrs S. Ladizlai, vinea ecclesie S. Ladislai, és iobagiones Johannis filii Laurencii de magna Wrs. (1351: U. o. 506.) Terra Cybriani Vrs vocata. (1351: U. o. 610.) Nobiles de Wrs S. Ladislai. (1361: U. o. 630.) 1374-ben a magban-szakadt Czibrián-fiaké poss. Wrs et alia Wrs. (U. o. II. kötet 94. és 121. l.) Petrus filius Ernoldy de Nogurs. (1380: U. o. 166.) Antoni filii Dionisii de Bodugazoneursy. (1394: U. o. 272., 1401: U. o. 300.) Georgius dictus Ethiech de Wrs. (1420: U. o. 421.) Cheberyan Wrs. (Köznemes nevében. 1420: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Nagwrs. (Nemesi névben és előnévben. 1428: Gyömrői llt. XXlll. 1. 50.) Ma Kővágó-Örs helység és Kis-Örs puszta (Zalamegyében), Köves-Kállatól d. – b) Wrsy. (1082: Haz. okmt. IV. 2.) Ecclesia B. Marie Magdalene de Vrs. (1269: Zalai oklt. I. 55.) Villa Wrs. (1272: U. o. 69.) Vrs inferior. (1279: Haz. okmt. IV. 58.) Terra reginalis Olvrs (Zalam.) eladományoztatik. (1290: U. o. 72., 73.) Nobiles de Wrs. Pallacium … in Wrs. (1299: Zalai oklt. I. 115.) Terra tavernicorum reginalium Olvrs vocata in comitatu Zaladiensi. (1312: U. o. 136.) Prepositus de Vrs. (1312: U. o. 136. és 1314: U. o. 143.) Terra tauarnicorum reginalium Olwrs vocata (Zalamegyében.), cum … porcione terre, ubi lapides ad molandum excidi consueuerunt. (1313: Haz. okmt. IV. 124.) Nobiles iobagiones nostri (capituli Wesprimiensis) de Wrs. (1315: Zalai oklt. I. 144.) Via publica de superiori villa Vrs in villam Olwrs. (1318: U. o. 151.) Poss. Kwvagowrs de parte superiori et inferiori. Eccl. B. M. Magdalene de eadem Wrs. (1341: U. o. 380.) Poss. Olwrs capituli Wesprimiensis. (1314: U. o. 362., 1352: U. o. 516.) Villa Vrs superior et inferior. (U. a. ugyanott. 533.) Villa Wrs superior. (1353: U. o. 546.) Nic. filius Mich. fil. Myske de Kwuagowrs. (1354: U. o. 553.) Jobagio domini regas de Olwrs. (1358: U. o. 584.) Poss. Wagowrs in comitatu Vesprimiensi. (1363: U. o. 636.) Nicolaus filius Michaelis (filius Myske) de Fwlwrs. (1371: U. o. II. kötet, 50.) Poss. Wrs in comitatu Wesprimiensi. (1392: U. o. 256.) Palacium lapideum … in Kuugowrs. (1401: U. o. 308.) Prepositus Ursiensis de Wrs. (1444: U. o. 320., 1424: U. o. 441.) Pallacium in Nagurs. (1411: U. o. 372.) Poss. Kywuagowrs in comitatu Zaladiensi. (1425: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 34.) Poss. Kwuagoewrs – in comitatu Zaladiensi. (1428: Zalai oklt. I. 457.) Poss. Felsewrs. (1435: U. o. 487.) Poss. Kewwago Ewrs al. nom. Nag Ewrs in comitatu Zaladiensi (1452: Haz. okmt. II. 314.) Ecclesia S. Marie in AlEwrs, fundata ab ecclesia b. Marie Magdalene matrice … in FelEwrs fundata. (1478: U. o V. 343.) Prepositura ecclesie B. Marie Magdalene in Felse Ewrs. (1455: Zalai oklt. II. 558.) Poss. Kewago Ewrs, in comitatu Zaladiensi. (1464: Körmendi llt. Alm. III. lad. 1. n. 48.) Kwago Ewrs in comitatu Zaladinensi. (1468: U. o. lad. 4. n. 52.) Kwvago Ewrs. (1482: Dl. 18599.) A faiszi Ányos családé: Poss. Felse Ewrs, Felsew Ewrs, Ewrs. (1492: Körmendi llt., i. h. lad. 3. n. 126, 1499: U. o. Ányosiana, n. 21., 23., 1507: U. o. n. 24., 1508: U. o. Alm. III. lad. 3. n. 128.) Felső-Örsön Mária Magdolna tiszteletére szentelt prépostság állt, melynek patronusai 1455-ben a Battyániak (Felső-őrsiek) és faiszi Ányosok, a kiknek őseik alapították; Alsó-Örsön pedig sz. Mária tiszt. emelt templom. – Ma Alsó- és Felső-Örs Veszprémmegyében, Veszprémtől dk., a Balaton mentén. Felső-Örs a régi Kővágó-Örsnek felel meg, melyet pontosan meg kell különböztetnünk a mai Kővágó-Örstől Zalamegyében, Köves-Kállától délre. Az említett Felső-Örs főleg a régi Őrsi, Felső-Örsi vagy Kővágó-Örsi család birtoka volt, mely (Kis) György korában 1400. körül a Battyáni nevet vette fól, a fejérmegyei Battyánról. Ugyanitt voltak részei a XV. században a sz.-györgyi Vincze családnak és a veszprémi káptalannak is. – Alsó-Örsöt a király és főleg a veszprémi káptalan bírta.
Örs-Kál. L. Kál helység a.
Otkinetinecz. Othkinethinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában, Sztanotinecz és Rácz-Kanizsa közt sorolják föl.
Ottak. Otthak (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Ottok néven Perlak tőszomszédja dny. felé.
Ottovecz. Otthowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. közt Ogrisinecz után sorolják föl.
Ötvös. Poss. Wthus. (1433: Zalai oklt. II. 481.) Ethwes. (1483: Dl. 18819.) Ewthwes. (1496: Dl. 20423.) Ma Ötvös néven puszta, Dabroncz m., Türlyétől északra.
Pabar. (Pabor.) Poss. Pobor. (1327: Zalai oklt. I. 207., 1348: U. o. 473.) Poss. Pabor, Pobar, Pabar. (1351: U. o. 502–3, 1376: U. o. II. 126., 1382: U. o. 186.) Poss. Pobar. (1376: Sopronm. oklt. I. 419.) Ma puszta, Pabar néven, Tapolcza mellett ny.
Pacsa.a) Pacha. (1256: Zalai oklt. I. 29.) Villa castrensium de Pacha. (1260: U. o. 36.) Jobagiones castri (regis) Zaladiensis de Pacha – megnemesíttetnek. (1260: U. o. 37.) Nobiles et castrenses de villa Pacha. (1271: U. c 61) Terra castrensium (Zaladiensis castri) de Pacha. (1289: U. o. I. 98) Terra Pacha. (1312: U. o. 141.) Villa Pacha (1290: U. o. I. 100.) Pacha. (1337: U. o. I. 326., 1406: DL. 9230; 1407: Dl. 9303; 1425: Dl. 11730., 11734; 1513: Dl. 32206.) Kyspacha. (Nemesi névben. 1469: Muz. levéltár.) 1460–70 körül az isabori Laczkfiaknak 13 népes jobbágytelkük volt itt (Dl. 36701.); 1513-ban pedig «János deák»-nak 7 jobbágytelke. Különben Szabar m.-városhoz (l. ott) tartozott. Sz.-György vértanú tiszt. szentelt egyházát már 1312-ben és 1337-ben is említik. (L. Csekeháza a. is) Zala-Apátitól nyugotra esik. – b) Villa Pacha – Kutas-Szent-Péter határjárásakor. (1342 Zalai oklt. I. 393.) Pacha. (1415: Dl. 10308; 1419: Zalai oklt. II. 420; 1513: Dl. 32206.) Zala-Lövő vidékén merül föl, hol ma (e helységtől délre) egy puszta tartja fönn emlékét. 1513-ban Mindszenttel és Szent-Péterrel fogják együvé, mint a melyekben Pető Tamásnak 1, zálog czímen pedig Szécsi Tamásnak 12 j.-portája volt. Szent-Péteren ezenkívül Páris Miklósnak is találunk ekkor 1 j.-portáját. – c) Másként: Pacse, Pocsej. L. Zalatelke helység a.
Páczod. L. Vasmegyében.
Páh. Terra castri Zaladiensis Paah … in qua castrenses pellipari residebant. (1259: Haz. okmt. VII. 80.) Tres ville Phah nuncupate. (1289: U. o. VI. 346.) Poss. Paah. (1324: Zalai oklt. I. 176., 1328: U. o. 215., 1382: Dl. 6905.) Poss. Nogpah. (1340: Haz. okmt. V. 117.) Poss. Huzzyvpah. (1340: Zalái oklt. I. 362.) Hoyzypah. (1354: U. o. 550.) Possessiones Huzyupah, Scenthanduryaspaha, Beurpah. (1354: U. o. 557.) Fratres heremite ordinis S. Pauli primi heremite in ecclesia B. Marie V. in … Bodughazunpaha locandi. (1354: U. o. 558) Huziupah, Zent-Andraspah, Borpah. (1368: Dl. 5713.) Poss. Huzyupah al. nom. Beurpah, Zenchandreaspah(a), Bodugazzonpaha, Felpah al. nom. Nemethpah. (1369: Dl. 5787.) Poss. Hozyupah al. nom. Nemetpah et Zent Andraspah. (1419: Zalai oklt. II 416.) Kyralifyapah et Hwziupah. (1430: Dl. 12350.) Bodogazonpahya. (1479: Dl. 18182.) E nyomok szerint Hosszú-Páh és Bor-Páh (Bőr-Páh), Fel-Páh és Német-Páh azonosoknak vehetők. 1369-ben Hosszú-Páhon vagyis Bőr-Páhon Szent-Margitasszony, – Bódogasszony-Páhán a Bold. Szűz, – Sz.-András-Páhán pedig Sz.-András tiszt. szentelt templom állt; határukban pedig 1328-ban: palus saar Huzyusaar nominata, és locus vulgariter Hewyz dictus. – Ma Alsó- és Felső-Páhok, Keszthely mellett nyugotra; közelükben Sz.-András helység és Hévíz nevű hely. Bódogasszony-Páh(a) alatt minden valószínűség szerint a mai Boldogasszonyfa helység értendő, Alsó- és Felső-Páhok közelében.
Páka-(szegi)-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Pákaszög. (Pákaszeg.) Poss. Paakazyg. (1336: Zalai oklt. I. 319.) Pokazyk et alia Pokazyk. (1381: Dl. 6802.) Pakazeg. (1389: Dl. 7469.) A mai Páka vidékén feküdt, Lentitől dk.
Pákod. Pokud. (1276., 1360: Zalai oklt. I. 80., 605. és Kismart. llt. 47. K. 8.) Pakod. (1361: U. o. 630) Poss. Puztapokud (1364: U. o. II. 1.) Pass. Pokud al. nom. Barlabashyda. (1392: Zalai oklt. II. 255.) Pokod. (1408: Zalai oklt. II. 345.) Poss. Pwztapakod. (1454: Dl. 30038.) Szent-Gróttól ny.-é. találjuk, Barabás puszta közelében. – 1408-ban a megye bizonyítja, hogy e helységben emberemlékezetet meghaladó idő óta hídvámot szedtek.
Pálháza.a) Poss. Feyrpalhaza. (1366: cs. Pogány cs. llt.) Possessio …erpaalhaza. (1461: U. o.) Prediuna falhaza. (1485: U. o.) Zala-Lövő és Salamonvár vidékén feküdt. – b) Predium Pauli. (1381: Dl. 6802.) Merthyunfia seu Merculfiapalhaza. (1389: Dl. 7467.) Palhaza. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt, a Mura mentén feküdt.
Páli. Paly – a Basó cs. birtoka. (1439: Dl. 13322.) Paly – a Szentbenedekiek birtokából a Szécsiekébe kerül. (1482: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 15.) Kyspaly. (Nemesi névben. U. o.) Paly. Alább az egy-telkes nemesek közt: Kyspaly. (1513: Dl. 32206.) Ma Kis- és Nagy-Páli, Zala-Egerszegtől ény. – 1513-ban Páliban Pető Tamásnak 5 j.-portája volt; Kis-Páliban pedig ugyanekkor egy Kispáli Pál nevű egy-telkes nemes lakott.
Palina. (Palena.) Villa Palana. (1236: Árpádk. új okmánytár VII. 18.) Pred. Palina. (1379: Dl. 6586.) Palena. (1389: Dl. 7469.) Polanalakos. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Palina, Alsó-Lendvától nyugotra.
Palkonya. (Palkanya.) Terra castrensium in villa Polkuna. (1251: Haz. okmt. VII. 42.) Palkanya. (1384: Dl. 7072, 7103.) Palkonya. (1406: Dl. 9230; 1432: Dl. 12433; 1482: Dl. 18742; 1489: Dl. 36723; 1493: Dl. 36727.) Részben Szabar városhoz tartozott; részben pedig köznemeseké volt. – Zala-Apátitól dny. esik.
Paloznak. (Palaznok.) Villa Poloznik. (1109: Horváth Árpád, Diplomatikai írástan alapvonalai. 112. l.) Palaznuk, Poloznuk. (1269., 1304: Zalai oklt I. 55., 124.) Jobagiones capituli (Wesprimiensis) de Poloznuk. (1312: U. o. 137.) Poloznok. (1323: U. o. 170.) Palaznuk. (1330: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Poss. Pulaznok – Zalamegyében. (1402: Dl. 8721.) 1330-ban Veszprémmegyéhez számítják. – A megye ék. csücskében fekszik, Csopak szomszédságában, a Balaton mellett. (V. ö. Csopak a.)
Pálurháza. Palwrhaza. (1513: Dl. 32206.) Rigyalcz és Obronak közt sorolják föl. – 1513-ban Pálurházi Istvánnak két adózó j.-portája volt itt. E családot már 1506-ból is ismerjük. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 65.)
Pamlén. (Pamlin.) Poss. Pomlyn. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Poss. Pomlyn … iuxta fluvium Kanysa. (1325: Zalai oklt. I. 190.) Pamlen. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt. Sz.-Márton tiszt. szentelt egyházzal. – Ma Palin puszta, Nagy-Kanizsa mellett északra.
Pan-sárdja. (Parsargya.) L. Sárd helység a.
Pánfalva. Poss. Panfalua – (Szécsi-)Sziget tartozéka. (1403: Zalai oklt. II. 315.) Panfalwa. (1403–1406: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 76.)
Pap-soka. (Paposka.) Villa Poposka. (1093: Árpádk. új okmánytár, VII. 66.) Poposca. (1211: U. o. I. 110.) Popsuka. (1314: Anjouk. okmt. I. 366.) A tihanyi apátságé volt, Balaton-Füred táján feküdt.
Páska. Poss. Paska. (1373: Zalai oklt. II. 69.) Bécz vidékén feküdt.
Pató. Patho. (1433: Dl. 12507; 1435: Zalai oklt. II. 486., 1490: Dl. 19647.) Pathoo. (1416: gr. Teleki cs. gyömrői llt. XIII. I. 38.) Zalamegyei köznemesek nevéből ismerjük. A megye közepe táján fekhetett.
Patófölde. (Patafölde.) L. Nagy-Patófölde néven.
Paulinov(e)cz. Pawlynowez. (1458: Dl. 15243.) Paulinowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Palinovecz, Csáktornyától, a melyhez tartozott, keletre.
Pa(u)lov(e)cz. Poss. Palouch. (1366: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 335.) Paulowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Palovecz, Csáktornyától, a melyhez tartozott, keletre.
Pazoba. (Pazuba.) L. Pozva alakban.
Pázmánháza. (Páznánháza.) Pazmanhaza. (Nemesi előnévben. 1467: Körmendi llt. Unyomiana, 102.) Terpény (I. ott) közelében feküdt, mert egy ízben ugyanegynek is veszik vele.
Pécsel. (Pécsöl.) Pechul. (1082: Haz. okmt. IV. 4.) Peychil. Peychul. (1244: Veszprémi kápt. házi Llt. Cap. 12.) Pechel. (1309: Zalai oklt. I. 131.) Pechyl. (1353: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13.) Kispechel. (1418: Zalai oklt. II. 413.) Naghpechel. (1431: U. o. 473., 1460: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12., 1483: Dl. 18848; 1487: Dl. 19270.) Pechel. (1433: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XV. E.) Kyspechel. (A veszprémi káptalan nemes jobbágyaival. 1450 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) A veszprémi és budai káptalané, tihanyi apátágé és köznemeseké sat. volt. – 1460-ban Veszprémmegyéhez számítják. Ma Nemes- és Nagy-Pécsel helységek és Kis-Pécsel puszta, a megye ék. csücskében, a Balaton mentén. (V. ö. Zalai oklt. I. 52.)
Peleske-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály helység a.
Peleskefő. (Peliskefő.) Poss. Vduarnuk al. nom. Piliskefew – helységet 1354-ben a zalavári apátságtól bérbe (in feudum) veszik a Peleskeiek (Ördögök). (1354: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 24. sz.) Poss. Peliskefew, Piliskefew – Peleske vár tartozéka. (1430: Zalai oklt. II. 466.) Peleskefew – hasonlókép. (1446: Muz. llt.) Pölöske vidékén feküdt, tán Bak felé.
Pelkenicz. Pelkenycz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Peklenicza, Mura-Szerdahely mellett kd.
Péntekfalva. (Péntökfalva.) Pintekfalua. (1379: Dl. 6586.) Pyntykfalua. (1381: Dl. 6802.) Penthukfalua. (1389: Dl. 7467.) Penthekfalwa. (1524: Dl. 39006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Péntekfalu. Zala-Lövőtől dny. (V. ö. Kutos helység a.)
Perdeföld(e). Poss. Perdefeld. (1389: Lajtafal. llt. Illésh., Lad. 23. f. 4 n. 2.1 Perdefewlde. (1401: Zalai oklt. II. 306. (Perdefelde. (1426: U. o. 449. és Dl. 11793; 1449: Zalai oklt. II. 547.) Ma Pördefölde, Alsó-Lendvától (kissé távolabb) kelet felé.
P(e)rennye. (Pörennye.) Perennye. (1392: Dl. 7749; 1513: Dl. 32206.) Prennye. (1476: Dl. 17883.) Pewrennye. (1493: Dl. 36997.) Pólya, Bosfa, Keretye, Vörcsök sat. helységekkel együtt tűnik elénk. 1513-ban Bosfalvával együtt Hermani Albertnek összesen 6 1/2 j.-portája volt benne.
Peresnatelke. Poss: Peresnatheleke. (1417: Dl. 10568.) Erdőhát, Lispe sat. táján kereshetjük. (Alsó-Lendvától k.-dk. felé.)
Perjaszló. Poss. Peryazlo. (1496: Muz. levéltár.) A Terjék cs. Szent-Erzsébet nevű törzsbirtoka táján kell keresnünk. (Zala-Egerszegtől ny.-dny. felé.)
Per(z)seny. L. Mihályfalva helység a.
Pesze(j). L. Veszprémmegyében.
Pet (puszta). Pred. Peth. (1421: Veszprémi kápt. orsz. llt. Donationales et Armales. 26. sz.) Dabroncz vidékén terült el?
Petefalva. L. Betefalva alakban.
Peteháza. Allodium Pethehaza. (1381: Dl. 6802.) Villa Pethehaza. (1389: Dl. 7469; 1524: Dl. 37006.) Poss. Pethehaza. (1424: Dl. 11516.) Ma Bucsuta és Oltárcz közt találunk ily nevű pusztát, Nagy-Kanizsától (távolabb) ny.-é.
Petend. Petthend. (1451: Dl. 14905; 1482: Dl. 18653; 1513: Dl. 32206.) Kyspethend. (1498: Zalavári apáts. orsz. llt. 1154. sz.) Ma puszta, Nagy-Kanizsa közelében ék. – 1513-ban három Petendi nevű egy-telkes nemesi család lakta. E családot már 1451-ben és 1482-ben is ismerjük.
Petenyeháza. Poss. Pethenyeháza. (1420: Dl. 10928.) V(a)lkonya, Sz.-László sat. helységekkel együtt merül föl.
Péterfalva. (Pétörfalva,) – a) Petherfalwa. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt; Nova város vidékén feküdt. – b) Peturfalua. (1335: Zalai oklt. I. 302.) Petherfalwa. (1479: Dl. 18256; 1513: Dl. 32206.) Nagy-Kanizsa vidékén merül föl. Ma e tájon puszta Péterfa néven, Nagy-Récse határában. 1513-ban a Kecskés és (a már 1479-ből is ismert) Rubin nevű egy-telkes nemes családoké.
Peternye. (Petörnye. Petörnyefalva.) Poss. Peturnefolua. (1329: Zalai oklt. I. 240.) Poss. Peternye, Pethernye. (14t)5: Dl. 9027; 1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1423: Dl. 11420; 1439: Dl. 13344.) Pethwrnye. (1407: Muz. llt.) Csesztreg és Reznek vidékén feküdt. Ma dűlő Barabás falu határában, Novától nyugatra.
Petesháza. (Petösháza.) Predium Pethes. (1381: Dl. 6802.) Pred. Pethushaza. (1389: Dl. 7469.) Villa Petheshaza. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Petesháza, Alsó-Lendvától d.-dk.
Pető-Bucsa. L. Bucsa helység a.
Petőfalva. Pethewfalwa. (1469: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt, Nova vidékén feküdt.
Petréte. Poss. Petrete. (1337. 1338: Zalai oklt. I. 329. 343., 1390: U. o. II. 242.) Petrethe. (1412: U. o. 375., 1501–1506: Lajtafal llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10.) Ma Pötréte, Zala-Apátitól dny.
Petri. (Pétör.)a) Terra de Petur. (1260: Haz. okmt. VI. 107.) Petry, Pethry. (1407: Dl. 36656; 1466: Dl. 36705.) Felsewpetri, Alsopetri. (1435: Zalai oklt. II. 486.) Felsewpetur. Alsopettri. (1439: Dl. 36680.) Petthry. (1493: Dl. 36724; 1513: Dl. 32206.) Ma Petri-Keresztur, Zala-Egerszegtől dny. Hajdan (lajstromunk szerint) Keresztur is külön helység volt. Petriben Czupi Albertnek, Vasperi Jánosnak és Szegi Péter özvegyének 1–1 adózó j.-portája volt. Ugyanitt egy-telkes nemesek ekkor a Lajos, a két Vas, a két Baza, a két Csima, a Szamár (Zamar), Hencsei, Herczeg és Kovács családok. – b) Poss. Malhyasfewlde al. nom. Petri. (1347: Zalai oklt. I. 447.) Possessiones Omunkfalua et Petry, sub una distinctione metarum habite. (U. o.) Poss. Pethry. (1481: Dl. 18459.) Petthry. (1513: Dl. 32206.) 1481-ben és 1513-ban a Both cs. a földesura, kívüle azonban (1513.) a Czupi nevű egytelkes nemesi család is. – Ma Petri, Nagy-Kanizsától ny. (L. Rigyalcz a.)
Petri-Keresztur. L. Keresztur és Petri helységek a.
Petrina-laka (puszta). Pred. Petrinalaca. (1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt.
Petrivölgy. Pettryuelg, Pettryueg. (1416: gr. Teleki cs. gyömrői llt. XIII. 1. 38.) .Zalamegyei köznemes nevéből ismeretes.
Petrócz. Petruch – a lendvai Bánfiaké. (1379: Dl. 6586.) Petroch – (Szécsi-) Sziget tartozéka. (1403: Zalai oklt. II. 315.) Petrocz – a Szécsieké. (1452: Dl. 14539.) Petrowcz – ugyanazoké. (1490: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 43.) Ma puszta, Szécsi-Sziget mellett, Alsó-Lendvától k.-é.
Piliske-Szent-Mihály. L. Szent-Mihály helység a.
Piliskefő. L. Peleskefő alakban.
Pincz-Kerbő. L. Kerbő helység a.
Pincze. Pynche. (1381: Dl. 6802; 1410: Dl. 9620.) Pyncze. (1524: Dl. 37006) A lendvai Bánfiaké volt. – Alsó-Lendvától dk. esik.
Pink. L. Leányfalu helység a.
Pintekfalva. L. Péntekfalva néven.
Plestkovecz. Plestkowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Pleskovecz (Pleskovacz), Csáktornyától, a melyhez tartozott, ény.
Pobor. (Pobar.) L. Pabar alakban.
Pocsa-Ságod. (Pocza-Ságod.) L. Ságod helység a.
Pocse(j). Vagyis: Pacsa, Pacse. – L. Zalatelke helység a.
Poczman-laka. (Paczman-laka. Poczmanháza.) Predium Jacobi filii Pachman. (1381: Dl. 6802.) Pred. Jacobi dici Pouchman. (1389: Dl. 7467.) Pochmanhaza. (1425: Dl. 11712.) Peczmanlaka (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt.
Podalócz. Poss. Podaloch. (1416: Dl. 10502.) A lendvai Bánfiaké volt.
Pókafalva. Pokafatua. (1453: Gyömrői levéltár. XXIII. 1. 70. 1513: Dl. 32206.) Ma Pókafa. Zala-Egerszeg és Zala-Bér közt. – 1513-ban Póka István egy-telkes nemes lakta.
Pókaszög. L. helyesebben: Pákaszög néven.
Poklos-Gétye. L. Géty e helység a.
Polena(-Lakos). L. Palena(-Lakos) alakban.
Poloznok. (Poloznik.) L. Paloznak néven.
Pól(y)a(h). Pulah poss. (1325: Zalai oklt I. 186) Eccl. Omnium Sanctorum de Pulach. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz. egyh. földl. II. 733.) Polyah. Palpah. (1355: Haz. okmt. IV. 182) Polyah (1352: Zalai oklt. I. 521., 1446: Dl. 24733: 1450: DL. 19418; 1455: Dl. 15013; 1484: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 1., 1513: Dl. 32206.) Plebanus de Polya. (1498: Zalai oklt. II. 639.) Ma Póla, Nagy-Kanizsától nyugatra.
Pondelek. (Pandul(y)ag. Pondulig.) Poss. Pondulyag, Pondulygh. (1353: Zalai oklt. I. 535.) Predium Pondelek. (1495: Muz. llt.) 1353-ban Sz.-Benedek tiszt. szentelt egyház állt benne. – Szemenye és Rátk helységek szomszédságában feküdt.
Pór-szombatja. Poss. Porzombathya. (1425: Dl. 11712.) Poorzombathya, Porzombathya. (1459: Dl. 15334; 1461: Zalai oklt. II. 578., 1465: Zalai oklt. II. 583.) Zombathel poss. (1456: U. o. 565.) A Marczaliaké (1425.) és Csapiaké (1459. 1465.) volt. 1461-ben Szent-György várához számítják. – Csesztreg közelében k.-é. találjuk, Pór-Szombat néven.
Porboszlóháza. L. Pribiszlavecz alakban.
Porgolcz. Nobiles de Purgolth, terra Porgolth. (1293: Árpádk. uj okmánytár X. 133.) Homok-Komárom és Obernak táján feküdt. (Nagy-Kanizsától ény.)
Porosznyákfalva. Poroznyakfalwa. (1452: Dl. 14539.) Nemesi névből ismerjük. – Ugy látszik, a megye nyd. vidékén feküdt.
Pós(a)falva. Poss. Pousfolua. (1341: Zalai oklt. I. 378.) Poss. Pousafolua. (1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) Posfalua, Pesfalua. (1403–6: Dl. 8894.) Poss. Posafalua. (1405: Dl. 9027.) Pred. Posafalua. (1415–19: Dl. 10347; 1437: Dl. 11940.) Poss. Posfalua. (1321: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1454: Dl. 14805.) Posafalua. (1428: Zalai oklt. II. 458.) Reznek vidékén, Fe(ve)nyesfölde (l. ott) szomszédságában feküdt, mely utóbbival gyakran egynek veszik.
Pósfölde. Poss. Posfeldy. (1479: Dl. 18256.) Posfewlde. (1480: Dl. 18309.) Récse vidékén feküdt, a megye dk. zugában.
Pozva. (Pozba.) Pazuba. (1333: Dl. 2777.) Pazaba. (1334: Zalai oklt. I. 320.) Pozba. (1374: U. o. II. 120.) Másolat után 1403-ban: Poszba. (Jeszenák cs. llt.) Pozwa. (1513: Dl. 32206.) Kemend varához tartozott. (1403.) 1513-ban Pető Tamásnak 4 j.-portája volt e helységben. – Ma Pozva, Zala-Egerszegtől ék.
Pötefalva. L. Betefalva néven.
Prága Praga. (1436: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Sümeg várához tartozott. – Sümegtől d. esik.
Pratprocsstan. Pratprochstan. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Proprovcsán vagy Paprocsán, Stridótól dk.
Pretetinecz. Pretetinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. Mellette nyugatra találjuk.
Priaszó. (Priaszló.) Terra castrensium de Villa Priazo. (1265: Zalai oklt. I. 50.) Terra Preazlo. (1272: U. o. 71.) Poss. Priazo. Priazow. (1413–22: Gyömrői llt. XIII. 1. 44., 1415: U. o. XXIII. 1. 35., 1420: U. o. XXIII. 1. 41.) Priazlo. (1424: U. o. XXIII. 1. 48.) Preazlo. (1424: U. o. XXIII. 1. 47.) Bede és Sz.-Mihályfalva vidékén feküdt.
Pribiszlavecz. Poss. Porbozlouhaza. (1366: Körmendi llt. Alm. V. Lad. 7. n. 287.) Pribislawecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Mellette k.-é. ma is megvan.
Puszta-Bécs. L. Bécs helys. a.
Puszta-Mizsér. L. Mizsér helys. a.
Puszta-Pákod. L. Pákod helys. a.
Puszta-Sárd. L. Sárd helys. a.
Puszta-Sejter. L. Sejter helys. a.
Pusztakovecz. Két ily nevű helység tartozott 1478-ban Csáktornyához. Pusthakowecz. Pustakowecz. (Dl. 18143.) Ma Alsó-Pusztakovecz, Perlaktól ény. és Felső-Pusztakovecz, Csáktornya mellett dny.
Rácz-Kanizsa. Raczkanysa. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához (és Strigóhoz) tartozott. Kir. harminczad-(fiók-)hely is volt. (1498. évi 34. t.-cz.) Stridótól é. találjuk.
Rada. Rada. (1335: Zalai oklt. I. 295.) Sacerdos de Rada. (1360: U. o. 614.) Rada. (1505: Dl. 36740.) Ma Kis- és Nagy-Rada, Kis-Komáromtól ény.
Radamos. (Radamas.) Radamas. (1381: Dl. 6802.) Poss. Radamus. (1411: Dl. 11743.) Radamos. (1524: Dl. 37006.) Alsó-Lendvához tartozott. – Tőle ény. ma is megvan. (Radamos.)
Radianecz. Radianecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Stridó vár tart. sorában, a mai Pleskovecz vidékén tűnik föl.
Radna. Radna. (1469: Muz. levéltár.) Talán Csesztreg vidékén feküdt.
Rádó. Terra Raduh. (1251: Árpádk. uj okmánytár. VII. 329.) Nobilis iobagio castri de inferiori Raduh. (1273: Zalai oklt. I. 74.) Olraduh. (1333: U. o. 115.) Radoh. (1407: Dl. 9304; 1463: Dl. 15807; 1513: Dl. 32206.) Nemes-Bikk után sorolja föl adólajstromunk. A Király, Radói és Dala nevű egy-telkes nemesi családok lakták. Igriczi, Zala-Apáti sat. vidékén feküdt, tehát a mai Rád helységnek felel meg. Nagy-Kapornaktól délre.
Rajk. Ecclesia S. Elisabeth de Rayk. (1247: Haz. okmt. VI. 47.) Nobiles de Rayk. (1251: Zalai oklt. I. 21) Royk. (1253: U. o. 24., 1273: U. o. 73.) Poss. Rayk. (1356: Zalai oklt. I. 568., 1367: U. o. II. 14.) Poss. Rayk superior, mediocris et inferior. (1413: U. o. 386.) Felsew Rayk, Also Rayk. (1486: Körmendi llt. Himfyana. 612.) Felsew Rayk, Kezep Rayk. (1501: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10.) Felsew Rayk két ízben. (1513: Dl. 32206) Felső-Rajk ma is megvan Zala-Apátitól dny. – Rayk. (1513: Dl. 32206.) Utóbbi a mai Alsó-Rajknak felel meg, az előbbinek szomszédságában délre. – Felső-Rajkon szentandrási Dezső Mártonnak 1 adózó j.-portája volt 1513-ban. Ugyanitt egy Császár András nevű egy-telkes nemes is lakott, Rajkon pedig ugyanekkor Rajki Imre, szintén egy portától adózó nemes. – 1247-ben Sz.-Erzsébet, 1367-ben Sz.-Márton tiszteletére emelt templom állt e két helységben. 1486-ban hasonlókép, úgy Alsó- mint Felső-Rajkon, külön egyházat találunk, külön plébánossal. A Boldogságos Szűznek szentelt premontrei prépostságát pedig (Alsó-Rajkon) pl. 1370-ben, 1383-ban, 1385-ben, 1413-ban, 1482-ben és 1484-ben említik. (Zalai oklt. II. 38. 206. 386., Jászói orsz. llt. HH. n. 46., Dl. 18652. 18976.)
Rakatya. Poss. utraque Rakatya. (1366: csébi Pogány cs. llt.) A Salamonváriaké volt ekkor.
Rakolyán. L. Rokolyán alakban.
Ramocsa. (Ramacsa). Poss. Ramacha iuxta fluvium Karka. (1378: Békássy cs. llt.) Ramocha. (1513: Dl. 32206.) Ma Ramocsa, Zala-Lövőtől dny. – 1513-ban Porosznyák Jakabnak 3, Hegyi Istvánnak 8 1/2 j.-portájával.
Ranko(l)cz. Renkouch. (1389: Dl. 7467.) Ranchalch poss. (1411: DL. 11743.) Frankolch. (1428: Dl. 11996.) Renkolch. (1430: Dl. 12308.) Renkowcz. (1481: Dl. 18533.) Nemti várához tartozott. – Ma Renkócz, Dobronok mellett nyd.
Rátk. Poss. Ratk, Rathk. (1353: Zalai oklt. I. 538. 539.) Poss. Alsowrathk et Felsewrathk. (1403: Zalai oklt. II. 317.) Rathk. (Nemesi névben. 1469: Dl. 16853; 1513: Dl. 32206.) A Mura m. találjuk, Nagy-Kanizsától ny. – 1513-ban Lengyeli Kristófnak 1 j.-portájával.
Récse. Villa S. Crucis de Reche – Kanizsa vár tartozéka. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Poss. Reche. (1325. 1335: Zalai oklt. I. 187., 309.) Plebanus de Reche. (1431: U. o. II. 474.) Poss. Eghazasreche. (1453: Dl. 14732.) Kapolnas Reche. (1479: Dl. 18256.) Poss. Kapolnas Reche et Bencze Reche. (1485: Dl. 19080.) Reche. Alább: Kapolnasreche és Reche. (1513: Dl. 32206.) Ma Kis- és Nagy-Récse, Nagy-Kanizsától ék. – 1513-ban Both Ferencznek 7 és az itteni plébánosnak 1 j.-portája volt itt. Ezenkívül Kápolnás-Récsén két kis-nemes is adózott 1–1 portától: Kovács Miklós és Porkoláb Bereczk özvegye; Récsén pedig az Endes és Kempe egy-telkes nemesi családok. – Kápolnás-Récse a mai Nagy-Récsének felel meg.
Recsevár(a). Nobiles de Rechewara. Alább: terra de Rychewara. (1335: Zalai oklt. I. 305.) Rytheuara. (1408: U. o. 339.) Poss. Rychewar. (1446: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 13. Misc. Széchyana.) A Zala-Egerszeg melletti Csász-szal avagy Csácscsal volt határos.
Redegemelléki. Poss. Redegemellyky. (1399: Zalai oklt. II. 295.) A gersei Petőké volt.
Rédics. (Rédity.) Redych. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Poss. utraque Redigh. (1403: Dl. 8902.) Poss. utraque Redych. (1405: Dl. 9315.) Poss. Ketredych – Alsó-Lendva tartozéka. (1411: Dl. 11743.) A lendvai Bánfiaké volt. – Alsó-Lendvától é. találjuk.
Rednek. (Rednök. Rennök.) – a) Villa Rennek. (1344: Zalai oklt. I. 443.) Rednuk. (1355. 1358: U. o. 569. 687.) Rednek. (1379: Zalai oklt. II. 156., 1408: U. o. 334., 1455: Dl. 15010.) Rennuk. (1383: Zalai oklt. II. 196.) Sedes Rednek. (1448: U. o. 543.) Sedes Rennek. (1478: Dl. 18083.) Már 1344-ben vásáros hely. Sz.-Lőrincz vértanú tiszt. szentelt egyházát 1355-ben említik. – Ma Csab-Rendek, Sümeg mellett é. – b) L. Reznek helys. a.
Remete. L. Sejter helység a.
Rendes. (Rendös.) Nobiles de Rendes. (1328: Zalai oklt. I. 213.) Poss. Rendus. (Határjárás. 1330. 1360: U. o. 607. 609., 1389: U. o. II. 237.) Rendes. (1442: U. o. II. 516.) Ma Rendes helység és puszta a Balaton mellett, Keszthelytől ék.
Renkolcz. (Renkovcz.) L. Rankolcz alakban.
Repesoka. (Repe-soka.) Repesoka. (1420: Dl. 10923. 24794; 1450 Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16.) A veszprémi káptalané volt, nemes jobbágyait pl. 1450 körül említik. – Ma Raposka, Tapolcza mellett délre.
Rezi. Rezy terra castrensis de Zala. (1236: Haz. okmt. VI. 33.) Rezy terra castrensium de Zala. (1255: U. o. V. 27.) Sacerdos de Rezy. (1357: Zalai oklt. I. 580.) Poss. Rezp. (1421: Zalai oklt. II. 427., 1417: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 2.) A hasonló nevű várhoz tartozott. – Keszthelytől é. esik.
Reznek. Poss. Reznuc. (1282: Árpádk. új okmánytár. IX. 345.) Vallis Reznuk vocata. (1334: Zalai oklt. I. 279.) Reznek. (1342: Zalai oklt. I. 396., 1360: U. o. 604.) Reznek. (1403: Dl. 8894; 1405: Dl. 9027; 1441: Zalai oklt. II. 509.) Reznek, Rednek. (1415: Dl. 10347.) Resnek. (1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5.) A Sz.-Kereszt tiszt. szentelt egyházzal. (1360. 1403.) Alsó-Lendvától északra találjuk.
Ribicz(i)-Lakos puszta. Pred. Ribichlacos. (1322: Dl. 2103.) Pred. Rybichi Lacos. (1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt.
Ricsevár(a). L. Recsevár(a) alakban.
Rigács. Rigach. (1369: Zalai oklt. II. 27., 1437: Pannonhalmi főapáts. orsz. llt. 59. sz., 1463: Dl. 15899.) Sümegtől ény. találjuk.
Rigano(l)cz. L. Liga(m)no(I)cz helység a.
Rigyalcz. (Regyalcz.) Regialch. (1419: Dl. 10825.) Rygyalch. (1411: Dl. 18459.) Rygalch, Rygialch, Rygyalch. (1426: Dl. 11680.) Rygalcz. (1513: Dl. 32206.) Ma Rigyácz, Nagy-Kanizsától ny. – 1513-ban Petriben és itt (mint a Both Ferencz birtokaiban) 12 j.-portát számítottak össze.
Rimolcz. (Rinolcz.) Rimolch. (1411: Dl. 11743.) Rynolch. (1428: Dl. 11996-) Nemti várához tartozott. – Turnisa és Dobronok vidékén feküdt.
Rokolyán.a) Terra Mogor Rokolan, super qua castrenses residere dicebuntur – a zalai vártól elvétetik. Határos vele: terra Towtrokolan. (1273: Haz. oklevéltár. 68.) Terra Tothrokolan. (1330: Haz. okmt. III. 107.) Tothrakolyan al. nom. Huzyfalw, Huzufalw. (1335: Zalai oklt. I. 295.) Roklian poss. (1350: U. o. 501.) Poss. Thoth Rokolyan. (1430: Dl. 12335.) Rokolyan. (1484: Dl. 18947; 1513: Dl. 32206.) Ma Rokolán puszta, Sz.-Péterur mellett é., s Hosszúfalu helység Zala-Apáti tőszomszédjában, é. Utóbbinak határa a Balatonnál ért össze (a mai) Égenföld és Szalavára határával. – Rokolyánban 1513-ban egész csoportja lakott még az egy portától adózó kis-nemesi családoknak, ú. m. a két Kis, a két Sebők, Szabó-Cser (Zabo Cher), Kovács, Markalf, a három Meleg, Bálintkó, Lászlófi, Csel, a két Vas (összesen 15) családok. (L. Hosszúfalu a. külön is és v. ö. Újfalu a) helys. alatt.) – b) Rokolyan. (1353: Zalai oklt. I. 540., 1382: Dl. 6945.) Tófő és Tüttös határában említik, a hol ma Oroklánt találjuk. (Novától k.) Úgy látszik ugyane helység értendő az 1465-ben Tárnokkal együtt említett: Rokolyan alatt is. (Szántai Bothka cs. birtoka. Dl. 16267.)
Rokolyán-Ujfalu. L. Ujfalu a) helység a.
Sabaria. L. Szombathely néven.
Safarjevavesz. Poss. Safaryewawez. (1481: Dl. 18559.) Kétségkívül muraközi helységet kell értenünk, mely hihetőleg a mai Safarszko-nak felel meg, Stridótól nem messze é.
Ság. a) Poss. Saagh – a Kanizsaiaké. (1460: Dl. 15437.) Újudvar, Újnép és Zsigár vidékén (Kanizsától é.) feküdt. – b) Saagh. (Nemesi névben. 1353: Zalai oklt. I. 544.) Örssel kapcsolatban fordul elő. Ma e tájon, Köves-Kállától kd. találunk ily nevű pusztát, a Balaton partján.
Ságod. (Salgod. Salgad.) Sagud. (1336: Zalai oklt. I. 320., 1407: Dl. 36656.) Salgud. (1341: DL. 36651.) Poss. Poczasagod. (1457: Dl. 36698.) Sagod. (1466: Dl. 36705; 1513: Dl. 32206.) Salgod. (1478: Dl. 36711.) Salgad. (Köznemes nevében. U. o.) Ma Ságod, Zala-Egerszeg közelében ény. 1513-ban a Czupi, Ventei és Farkas családoké volt 1, 2, illetve 1 j.-portával. Ugyanakkor egy-telkes nemesek itt a Szarka, Boroszta és Tót családok.
Salamonfalva. Salamonfalwa. (1496: Dl. 20484.) A veszprémi püspökségé volt; Nova vidékén feküdt.
Salamonvár(a). (Salomvára.) Harkal. (1327: Zalai oklt. I. 198., 1400: csébi Pogány cs. llt.) Poss. Harrakal. (1327: U. o. 209.) Forum publicum quondam Salamonis … in villa eiusdem Harkal. (1328: U. o. 228.) Poss. Salamonvara, Salamonuara, Salamonwara. (1352: Zalai oklt. I. 517., 1363: U. o. 637., 1419: U. o. 368., 1474: U. o. 600., 1485: cs. Pogány cs. llt. és 1513: Dl. 32206.) Salamonuara al. nom. Harkal. (1366: csébi Pogány cs. llt., 1421 Zalai oklt. II. 423., 1424: U. o. 439.) Poss: Harkal prope Salamonuara. (1408: Zalai oklt. II. 338.) Salamonuar. (1426: Dl. 11808.) Salamonwara, Salomwara. (1483: Dl. 18849. és 18850.) Ma Salomvár helység, és mellette Harkály puszta, Zala-Lövő mellett keletre. – 1513-ban a Sárkány családon kívül (l. Gyertyánag alatt.): Sibrik Lászlónak 4 1/2, Thaba Balázs özvegyének 2, az idevaló plébánosnak 3 és Terjék Elek özvegyének 1. j.-portája volt e helységben. (L. Szent-Mihályfalva a. is.) Harkályban különben már 1327-ben hetivásárokat tartottak, I. Károly királynak ez időtájt kelt engedélyével. Salamonvárán pedig 1366-ban kőtemplom is állt, Sz.-János evangelista tiszteletére.
Sándorfölde. Sandurfeulde. (1372: Dl. 6054.) Zalamegyei köznemes nevéből ismerjük. Úgy látszik Billye, Nagy-Kanizsa sat. táján feküdt.
Sándorháza. Sandorhaza. (Nemesi névben. 1473: Dl. 17451; 1478: Dl. 36710.) Poss. Sandorhaza al. nom. Kyralhyda. (1483: Dl. 18749.) Zandorhaza. (1513: Dl. 32206.) Nagy-Kapornaktól dny. találjuk. 1513-ban Sándor Benedek és Elek a földesurai, mint egy-egy portától adózó nemesek. – Ugyanily nevű, szintén egy-telkes nemesektől (Vakolyaiak és Sándorháziak) lakott falut Eger mellett is sorol föl lajstromunk.
Saramás. Saramas. (1347: Zalai oklt. I. 456., 1390: Dl. 7560. 7561; 1440 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Doc. Episc. Misc. No 16) Ma Sormás, Nagy-Kanizsa mellett ny.
Sárd. Villa Sard – Novával határos. (1255: Zalai oklt. I. 28) Nova határjárásakor 1353-ban mint a Lendvai (volt bán) Miklós birtoka tűnik elénk: poss. Sard. (Zalai oklt. I. 536.) Puzthasard – Alsó-Lendva tartozéka. (1411: Dl. 11743.) Poss. Sard – Meddessel határos. (1460–70 körül: Dl. 36701.) Ma egy Sárd nevű puszta őrzi e helység emlékét, Nova közelében ny. Ezenkívül egy Belső-Sárd és egy Külső-Sárd nevű falut is találunk, Alsó-Lendvától é. felé, az említett pusztától nem messze. E helységeknek az Alsó-Lendva tartozékai közt 1411-ben föltűnő «Panshardya» felel meg (Dl. 11743.), melyet e néven az 1513. évi adólajstromban is megtalálunk. (Pansargya. 1513: Dl. 32206.) Ekkor Dédesi Jánosnak és Gergely deáknak 1–1 j.-portájuk volt itt. 1524-ben e falu «Bansardya» nevet visel. (Dl. 37006.) – 1412-ben a lendvai Bánfiak birtokai közt felemlített «Olsaad» nevű helység szintén e Sárd-ok valamelyikének látszik megfelelni.
Sárdi-(Sári)-Szent-Mlhály. L. Szent-Mihály a.
Sárfő. Poss. Sarffew – a Csabiaké. (1458: Haz. okmt. I. 355.) Sarfew. (1483: Dl. 18850.) Az 1458. évben fölmerülő helység Csabbal, Gyepű felé, szomszédos. Azonos lehet Sáros(d)fő faluval.
Sárhida. Sarhyda. (1382: Zalai oklt. II. 187., 1463: Dl. 15807; 1513: Dl. 32206.) Zala-Egerszegtől d. esik. – 1513-ban az Ördög családnak 1 jobbágyportája volt itt. Ugyanekkor egy-telkes nemesek Pete Miklós és Csentricz Péter.
Sarimás-szeg(e). (Saramás-szege.) Poss. Sarymaszygh (Sarymazygh) iuxta fluvium Zala. (1360: Zalai oklt. I. 605.) Poss. Saramaszege iuxta fluvium Zala. (1364: Dl. 30020.) A Zala folyó mentén feküdt; s a vasmegyei Tilajjal és bizonyára Pákoddal is szomszédos volt.
Sárkut (puszta). L. Nyirkut(-földe) a.
Sarmás. Sarmas. (1408: Zalai oklt. II. 339., 1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt. – Ma Sormás, Nagy-Kanizsa közelében nyugotra.
Sármellék. Sarmellek dominorum de Kwsthan. (1474: Dl. 17628.) Keszthelytől dny. találjuk.
Sáros-Bodorfalva. L. Bodorfalva helység a.
Sárosd. L. Sáros(d)fő helység a.
Sáros(d)fő. Villa Sarusd. (1367: Dl. 24331.) Poss. Sarosdfeu, alább: Sarosd, a Sárosd folyó mellett. (1376: Zalai oklt. II. 126–129.) Sarusd – nemesi névben. (1376: U. o. 140.) Sarosd – nemesi névben. (1448: Körmendi llt. Himfyana, 480.) Sarosdfew – nemesi névben. (1458: Dl. 15246.) 1470-ben: Sarosd-ot, 1464-ben: Sarosdfew-t Veszprémmegyéhez számítják. (Körmendi llt. Himfyana, n. 548. és Huny. kora. XI. 97.) Zenth Emrehsarosd. (1493: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 160.) Ma Sárosd helység, Sümegtől é. és Sárosfő puszta Káptalanfa határában, Sümegtől ék. (V. ö. Sárfő helység a.)
Sárszeg. Sarzegh. (1513: Dl. 32206.) Nagy-Kanizsától ék. esik. – 1513- ban Dayka Istvánnak 1 j.-portája volt itt. Ezenkívül 4 egy-telkes nemesi család is lakott e faluban, ú. m. a Sárszegi Jánosé, Szabó Illés özvegyéé, Fodor Benedeké és Sárszegi Mátyás özvegyéé.
Sásdl(-Kál). L. Kál helység a.
Sáska. Poss. Saska. (1385: Kismart. llt. 36. E. 228., 1402: Körmendi llt. Himfyana, n. 745.) Tapolcza közelében ék. találjuk.
Sebe(c)ske. (Sebestye. Sebeczke.) Poss. Alsobechke, Felsewbechke. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2.) Felsewsebeske, Alsowsebeske. (1426: U. o. n. 3., Dl. 11793. és Zalai oklt. II. 449.) Felsewsebesthye, Alsosebesthye. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Pákához tartozott. (1389. 1426.) Hihetőleg a mai Zebeczke értendő, Nova közelében dk., nem messze Pákától. – Ezenkívül azonban nemesek nevében is fordul elő ilyforma nevű falu, következő alakban: Zebuske. (1328: Zalai oklt. I. 227.) Sebecke. (1349: U. o. 484.) Zebechke. (1358: Dl. 4793.) – Végül az odább ény. felé, Szilvágy is Apáti táján feküdt Gyertyánag is (l. ott) viselte e nevet.
Sebe(-hadnagy-)földe. (Sebe-hadnagy-földi.) Poss. Sebehodnogfeldy. (1353: Anjouk. okmt. VI. 95.) Sebehodnogfe(u)lde. (1354: U. o. 216., 1371: U. o. II. 44.) Sebefelde. (1389: br. Mednyánszky cs. llt.) Bezeréd és Kustán vidékén feküdt. (V. ö. 1275: Haz. okmt. IV. 54.)
Sebes. Poss. Sebes. (1342: Zichy okmt. II. 9.) A veszprémi püspökség birtokába jutott ekkor.
Séd. Poss. Seed. (1382: Zalai oklt. II. 187.) Sed. (Nemesi névben. 1455: Dl. 15013.) Ugy látszik a megyének Balaton-vidéki részében feküdt.
Sejter. (Söjtör. Sejtör.)a) Poss. Sehtur. (1356: Zalai oklt. I. 567.) Poss. Felseu Sehtur – a Haholtiaké. (U. o.) Poss. Olsosehtur – ugyanazoké. (U. o.) Villa Nemuthfalw intra metas possnis Sehtur. (U. o.) Una villa Remethe vocata, in qua ecclesia in honestate B. Marie V. est constructa, similiter intra metas possessionis Sehtur ab oriente habita. (U. o.) Poss. Seyther. (1437: U. o. II. 492.) Sewther. (1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70.) Poss. Alsoseyther, Pusthaseyther, Felseseyther. (1465: Kisfaludi cs. llt.) Seyther. (1513: Dl. 32206.) Felső-Sejteren 1356-ban Sz.-Adrián vértanú tiszt. szentelt egyház állt. Sejteren 1513-ban Haholti Ferencznek 11 j.-portája volt. Különben az egész falu-csoport a Haholtiakat uralta. Az 1356-ban említett Remete 1465-ben mint külön helység (Remethe) fordul elő, valamint a szintén 1356-iki Németfalu is. (Nempthfalw. Kisfaludy cs. llt.) Ma Söjtör, Zala-Apátitól ny.-d. – b) Ugy látszik másik «Sehter» az, melyet (mint Zalavárhoz tartozott, magban szakadt egyén birtokát) 1383-ban Szécsi Miklós kap adományul (Csesztvével együtt) Mária királynétól. (Zalai oklt. II. 196.) E helység, mint «villa castri nostri (id est regis) Zaladiensis Sehtyr» 1259-ben merül föl. (Haz. okmt. II. 6.)
Semjénháza. (Semjénfölde). Semyenhaza. (1420: Dl. 10994; 1484: Dl. 18976.) Molnári és (Tót-)Szerdahely szomszédos nemesei egyikének nevéből ismerjük. – Megfelel a mai Sömjénföld helységnek, az említett faluk tőszomszédságában. Azonban ugyancsak nemes ember nevében «Semyenfeulde» alakban is fölmerül már 1373-ban. (Zalai oklt. II. 68.)
Senye. Possessio Nemethfalu. Poss. Nemethfalw al. nom. Senye. (1429: Zalai oklt. II. 451. 461.) Poss. Senye. (1442: Dl. 13662; 1463: Dl. 15896. 15816.; 1479: Dl. 18180. 18182.) A század elején a Szentlászlóiaké volt, aztán a Marczaliaké s így Szt.-Györgyvár tartozéka lett. – Ma Senye, Sz.-Gróttól dk.
Senkovcz. (Senkolcz.) L. Sinkolcz alakban.
Sid. L. Zsid alakban.
Sigár(t). L. Zsigár(t) alakban.
Sikat. (Sikot.) L. Magyare helység a.
Sikefalva. Sykefalwa. (1454: Dl. 36694. 36695; 1465: Muz. llt., 1488: Dl. 19368; 1513: Dl. 32206.) Ma Sikefa puszta, Zala-Egerszeg mellett keletre. – 1513-ban Mike Miklós özvegye, László Péter, Szabó György és Sike Vincze nemesek 1–1 portától adóztak e helységben.
Sikolcz. (Sikalcz.) Sypkolch. (1381: Dl. 6802.) Sybkouch. (1389: Dl. 767.) Poss. Sikalch. (1411: Dl. 11743.) Sykolch. (1428: Dl. 11996.) Sykolcz. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – A mai Zsitkócznak felel meg, Dobronak közelében dk.
Sile-Gál-háza. L. Gálháza néven.
Sinkolcz. (Sinkovcz.) Poss. Sirikolcz in continua(!) vicinitate claustri fratrum heremitarum prope castrum … Tschakentornia. (1420: Dl. 32811. 32812.) Senkowcz. (178: Dl. 32815.) Ma Senkovecz, Csáktornya közelében ény.
Sipkolcz. (Sibkolcz.) L. Sikolcz néven.
Siske. Siske. (1373: Zalai oklt. II. 86.) Syske. (1416: U. o. 4.03., 1487: Dl. 19270.) Tihany, Balaton-Füred sat. vidékén kereshetjük.
Sokoród. Terra Sukorod. (1234: Zalai o. I. 7.) Poss. Sokoroud. (1276: U. o. 79.) Ugy látszik zalamegyei hely volt s tán Haholt vonalában feküdt.
Sóstó-Kál. L. Kál helység a.
Sövényfalva. (Sevényfalva). L. Andráshida a.
Stefánd(i). L. Istvánd(i) alakban.
Stefanecz. (Stefanovcz.) Stephanouch. (1366: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Steffanecz. (1478: Dl. 18143:) Ma Kis- és Nagy-Stefanecz, Csáktornya közelében (a melyhez tartozott) keletre.
Strupkovcz. Poss. Strwpkowcz. (1458: Dl. 15243.) Ma Strukovecz, a Muraközben, Csáktornyától é.
Süly. Sul. (1283: Haz. okmt. VI. 293.) Nobiles de Suul. (1325: Zalai oklt. I. 189.) Swl (1451: Dl. 14905; 1476: Dl. 17785.) Récse és Bakonok vidékén fekhetett.
Szabó-János-laka. (Szabó-lakosa.) Predium Johannis Sartoris. (1381: Dl. 6802.) Poss. Zaboianuslaka. (1411: DL. 11743.) Zabolakosa. (1524: Dl. 37006.) Alsó-Lendvához tartozott. – Ma Szabólakos néven puszta Alsó-Lendvától ény., Hidvég mellett.
Szákafölde. Villa Zakafelde. (1321: Anjouk, okmt.. I. 627.) Kanizsa várához tartozott.
Szalamócz. Poss. Zalamoch. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) A Muraközben, Csáktornyától ék. ottan tájon feküdt, a hol a mai Szivicza helység fekszik.
Szalapa. Zalapha. (1438: Haz. okmt. III. 373.) Zalapa. (1483: Dl. 18819.) Türje tőszomszédja k, felé.
Szamárfalva. L. Szamárfölde helység a.
Szamárfölde. Zamarfelde. (1433: Dl. 12507; 1434: DL. 12618; 1490: Dl. 19647.) Zamarfewlde. (1483: Dl. 18850.) Ugy látszik, Nova, Csesztreg sat. vidékén kell keresnünk. Tán azonos ezzel az 1433-ban köznemes nevében fölmerülő «Zamarfalwa». (1433: Dl. 12547.)
Szántó. Zanto. (1295: Zalai oklt. I. 111.) Zantho. (1464: Körmendi llt. Unyomiana, n. 70.) A Botka családé volt, melyet e birtokáról is neveztek. – A mai zalamegyei Szántót (Tapolczától nyugatra.), mely Tádika várához tartozott, nem érthetjük; más ily nevű falu pedig ma nincs Zalamegyében. 1352-ben Kapornaktól délre, Misefa szomszédságában említenek egy ily nevű falut. (Zanthou. Zalai oklt. I. 529.) Minden valószínűség szerint ez értendő.
Szántóháza. Zanthohaza. (1513: Dl. 32206. 24.) Majosfalva mellett sorolják fel. Szántóházi Miklós egy-telkes nemes lakta.
Szata(-falva). L. Kutos helység a.
Szavkavecz. Zawkawecz, (1478: Dl. 18143.) Pribiszlavecz után sorolják föl, Csáktornya tartozékai közt. – Ma Szavszkovesz, Csáktornya mellett dny.
Szebecs-laka.(?) Predium filiorum Sooth. (1381: Dl. 6802:) Poss. Zolethlaka. (1411: Dl. 11743.) Zebechlacha. (1428: DL. 11996.) Nemti várához tartozott.
Szeblenez. (Szeplevez.) Zeblench. (1381: Dl. 6802.) Sceblench. (1389: Dl. 7469.) Szeplewcz. (1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt.
Szederjes-Sziget (puszta). L. a Gelse melletti Sziget helység a.
Szegede. (Szedege. Szedegény.) Poss. Scegede. (1347: Zalai oklt. I. 454.) Zedege. (1392: DL. 7749; 1476: Dl. 17785.) Zedegyn. (1394: Dl. 7963.) Szepetnekkel, Petrivel sat. együtt szerepel.
Szegfalu. (Szeg. Szegi.) Nobiles de Zygy. Poss. Zygy. (127: Haz. okmt. VII. 147.) Poss. Zegfalw. (1329: Dl. 36648:) Zegh. (1429: Dl. 36670.) Zegefalwa. (1457: Zalai oklt. II. 568.) Poss. Zegfalwa. (1472: Dl. 36712.) Zala-Apátitól dny. találjuk.
Szeglak(i)-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós helység a.
Szegliget. (Szögliget.) Sub castro Zeglygeth. (1408: Zalai oklt. II. 336.) Poss. Zwgligeth, Zegligeth al. nom. Wyfalu. Ugyanekkor: mete inter possessiones Thapolcha et Wyfalu. (1430: Dl. 10923. 24794.) Poss. Wyfalw. (1453: Dl. 14722.) Szegliget várához tartozott. – Ma Szigliget, Tapolczátál délre. (V. ö. 1260-hoz: Árpádk. uj okmánytár. II. 321. 323. és 1262: U. o. III. 18.)
Szelcz. L. Szölcz alakban.
Szelcze. (Szelcze-Vásárhely) Terre populorum uille Zelche – Jarsával vagy Irsával határos. (1265: Haz. okmt. VI. 132.) 1310-ben a Buzád nemzetség birtokából a Salamouváriakhoz kerülnek «dimidietas possessionis Seelche», és «locus fori Scelche Wasarhely dicti». (Zalai oklt. I. 133.)
Szele-szigete. L. Sziget helység a.
Szelente(-falva). L. Szerencse helység a.
Szelnicz. Zelnycz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Szelnicza, Stridótól kd.
Szemere-laka. Pred. Zemerelaca. (1379: Dl. 6586.) Poss. Zemerelaka. (1496: Dl. 20484.) Villa Zemerelaka. (1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt. – Sárd, Sárdi-Sz.-Mihály, Bátorhely sat. vidékén feküdt.
Szenicze. L. Szerencse (Szerente) helység a.
Szent-Adorján. (Szent-Adrián). Zenth Vdrian. (1308: Haz. okmt. III. 55.) Zenthadoryan. (1458: Muz. levéltár.) Ma Szent-Adorján, Alsó-Lendvától kd.
Szent-András. (Szent-Andreás. Szent-Anderás. Szent-Anderjás.)a)
Sanctus Andreas. (1318: Zalai oklt. I. 148.) Zenth Anderas. (1444: Dl. 13767.) Poss. Alsozenthandras. (1492: Muz. llt.) Zenthandras. (1513: Dl. 32206.) Peleskével együtt szerepel. E tájon, Nagy-Kapornaktól dny. ma is megtaláljuk. (L. Erdőhát a.) 1513-ban a Zámbó család jobbágyain kívül a Varga és a Szentandrási egy-telkes nemesi családok laktak itt. – b) A Reznekieké és illetve később a Szentandrásiaké. Poss. Senthandreas. (1341: Zalai oklt. I. 378., 1345: Kismart. llt. 32. B. 88.) Poss. Zendandreas. (1360: Zalai oklt. I. 605.) Zenthandreas – a Reznekiek révén az Egerváriaké. (1405: Dl. 9027; 1421: Dl. 11420.) Zenthanderias. (1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5.) Zenth Andras. (1428: Zalai oklt. II. 468, 1458: csébi Pogány cs. llt.) 1345-ben kőtemplommal. – Ma puszta Csesztreg és Baksa mellett.
Szent-András-Páh(a). (Szent-Andorjás-Páha.) L. Páh helység a.
Szent-Antal(-falva). Zenthanthal. (1373: Zalai oklt. II. 87.) Villa Sancti Anthonii. (1380: U. o. 166.) Zenthanthalfalwa. (1464: Kisfaludy cs. llt., 1485: Kismart. llt. 36: A. 34.) Ma Szent-Antalfa, Köves-Kállától k.-é.
Szent-Balázs.a) Zentbalas. (1320: Anjouk. okmt. I. 552.) Santus Blasius. (1382: Zalai oklt. I. 187.) Zenthbalas. (1406: Dl. 9212; 1408: Zalai oklt. II. 351., 1444: Dl. 13771; 1460: Dl. 15500.) Zenth Balas. (1482: Dl. 18652; 1513: DL. 32206.) Nagy-Kanizsától é-ény. esik. – 1513-ban Zele vagy Szele Andrásnak 4 adózó jobbágy-portája volt itt és Kisfaludon együtt véve. Ugy vélem, e helységet kell értenünk a Szentbalázsi és szent-Balázsi Zele cs. birtoka alatt, és nem a Kökényes-Mindszent melletti mai balázsfai pusztát. Az 1513. évi adólajstrom legalább e mellett bizonyít. Vásáros és (1459-ben) kir. sókamarai székhely volt. (1459. és 1478: Körmendi llt. Unyomiana, n. 81. és Himfyana, n. 586.) – b) Az Egervári és Rezneki cs. birtokai közt szerepel 1427-ben, 1428-ban: Zenthbalas. (1427: Dl. 11940; 1428: Zalai oklt. II. 458.)
Szent-Benedek. Poss. Zenthbenedek – a hűtlen Alsórátkiak birtokából a Szécsiek kezére kerül. (1403: Zalai oklt. II. 317.)
Szent-Benedek-kál(a) vagy Szent-Benedekfalva. L. Kál helys. a.
Szent-Benedek-soka. Zenthbenedeksoka. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt. Kanizsa táján feküdt, ugy látszik észak felé.
Szent-Bereczk(-falva). Poss. Zenthberechk. (1364: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 106.) Poss. Zentbereckfalwa. (1430: U. o.) Poss. Zenthbereczkfalwa. (1466: U. o.) A veszprémi püspökségé; Monoszló és Köves-Kál szomszédja volt.
Szent-Emre-Sárosd. L. Sárosdfő helység a.
Szent-Erzsébet. (Szent-Elzsébet).a) Zelthelsebeth. (1375: Zalai oklt. II. 122., 1413–1422: Gyömrői levéltár. XXIII. 1. 44., 1415: U. o. XXIII. I. 35., 1422: U. o. XXIII. 1. 46.) Zenthersebeth. (1513: Dl. 32206) Hottó (Holtó) mellett sorolják föl. Ma Szent-Erzsébethegy, Zala-Egerszeg mellett ny. 1513-ban Terjék Elek özvegyének 2 j.-portája volt itt. – b) Zenth Ersebeth. (1382: Zalai oklt. II. 185.) Zenthelsebeth. (1393: Szombath. kápt. házi llt. f. 4. n. 7., 1470: Körmendi llt. Majoratus. 29. 20.) Ma puszta, Türje közelében kelet felé. – c) Poss. Scenthelsebeth. (1334: Zalai oklt. I. 278.) Felsewzenthersebeth. (Nemesi előnévben. 1501: Muzeumi llt. V. ö. 1452: Dl. 14539.) Részben Lendva várához tartozott. Ma Alsó- és Felső-Szent-Erzsébet, Csesztreg mellett ny. é. E helységek valamelyikének, hihetőleg az a) alattinak felel meg az 1429-ben (Csatárral együtt) föltűnő «Zenthelsebeth» is, melyet, mint a magban szakadt Korongi Balázs és Miklós feleségöknek birtokát a Szécsiek (János) kaptak s birtok 1499-ben is. (Zalai oklt. Il. 460. és Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. n. 43.)
Szent-György. – a) Poss. Kynesdewechee al. nom. Zenthgerga – merül föl Zalavár határjárásakor. (1335: Zalai oklt. I. 301.) 1474-ben e tájon egy «Dewecher» nevű falucskát említenek, melyben Kustáni Benedeknek 1 jobbágyportája volt. (Dl. 17628.) Ma Devecser néven nyoma veszett. Sz.-György alatt a mai Szent-Györgyvár értendő, a hasonló nevű vár tartozéka (Keszthelytől nyd.), mely később következőkép fordul elő. Poss. Zenthgyergh. (1448: Zalai oklt. II. 542., 1461: U. o. 578., 1482: U. o. 616.) Zenthgywrgh. (1463: Dl. 15896., 15816.) Zenthgyewrgh. (1479: Dl. 18180., 18182.) – b) Poss. Zenthgerd – infra usque fluvium et pontem ubi transiretur … ad Moruchhel. (1352: Zalai oklt. I. 515.) Zenthgerg. (1420: Dl. 10945.) Zenthgywrgh. (1456: U. o. II. 567., 1465: U. o. 583.) Zenthgwrgh. (1459: Dl. 15334.) Zenthgyergh. (1513: Dl. 32206.) A Nagy-Kanizsa felé szomszédos mai szentgyörgyvári pusztának felel meg, melylyel délre a mai somogymegyei móriczhelyi puszta határos. (L. Bagolya a.) – c) Poss. Zenthgyurgh … iuxta fluvium Mura (a megye kitétele nélkül) a Rajkiaktól a rajki prépostság birtokába kerül. (1370: Zalai oklt. II. 38.) Poss. Zenthgyurgh in comitatu Zaladiensi iuxta fluvium Mura – ugyane prépostságé. (1385: U. o. 206., 1391: U. o. 207. l.) Zenthgyewrgh. (1484: Dl. 18976.) 1385-ben benépesítés végett a Szécsiek bérbeveszik. Molnári és Tót-Szerdahely vidékén feküdt. – d) Zenthgyurg. (1332: Dl. 1433.) Poss. Zenthgyurgh de iuxta (fluvium) Zala. (1353: Zalai oklt. I. 540.) Poss. Zenthgywrgh al. nom. Kysfalud. (1405: Dl. 9027; 1441: Zalai oklt. II. 509.) Villa Zenthgywrgh – a Zala folyó és Berénd helység mellett. (1411: Dl. 9754.) Poss. Zenthgywrgh. (1421: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 17. f. 5., 1428: Zalai oklt. II. 458.) Zenthgergh. (1427: Dl. 11940.) Poss. Zalayzenthgywrgh. (1473: Dl. 17478.) Zenth Gewrgh. (1483: Dl. 18820.) 1427-ben és 1428-ban Szent-György mellett Kisfalud mint külön helység foglal helyet. (V. ö. 1474: Dl. 17621.) Ma Zala-Szent-György, Zala-Egerszeg és Zala-Lövő közt. (V. ö. Kisfalud b) helység alatt.) – e) Poss. Paka Scenth Gurg, Paaka Scent Gurg iuxta fluvium Paaka. (1336: Zalai oklt. I. 318.) Pazegi (értsd: Pakazegi) Zentgerg. (1379: Dl. 6566.) Zenchgyurgh. (1381: Dl. 6802.) Poss. Zenthgyurgh. (1452: Dl. 14539.) Szent György tiszteletére szentelt egyházzal. A lendvai Bánfiaké volt. A mai Bánok-Szent-Györgynek felel meg, Nagy-Kanizsától ny.-é. felé. – f) Zenthgywrgh. (Kir. ember nevében. 1413: Haz. okmt. III. 289.) Ma puszta, Gyepü mellett, Sümegtől ék. – g) és – h) L. Aszivágy helység a. – i) L. a Tiburcz cs. illetve Szentgyörgyvölgye helység a.
Szent-György(-völgye). Poss. Scentgurgy. (1326: Zalai oklt. I. 195.) Sanctus Georgius. (1342: Zalai oklt. I. 397.) Descensus (regis) campestris iuxta vallem Zenthgywrgwelge. (1441: Hazai okmt. VII. 463.) Zenthgyerghwelge. (1513: Dl. 32206.) Ma Szentgyörgyvölgy, Csesztregtől ny. – 1513-ban csak az itteni plébános 1 1/2 j.-portáját említik. Ugyanekkor a két Ferenczi, a Petes, Tar, Faber, Damján, a két Magai, a Siket, a két Szabó, a Tegzes, Török, Veres, Zsoldos, Fosztó, Tót, Pap, Kecskés, Kovács, Olasz és Kalapács nevű (összesen 22) egy-telkes nemesi családok lakják e helységet. (L. a Tiborcz cs. alatt is.)
Szent István. (Szent-Estván.) Zenth Esthwan. (1426: Dl. 11793.) Nemesi névből ismerjük. – Úgy látszik a megye közép vidékén vagy tán Markaltháza táján feküdt, (V. ö. a Markalfházi cs. a.)
Szent-István-Csab(i). (Szent-Espán-Csabi.) L. Csab(i) helység a.
Szent-Iván.a) Zenthywan. (1438:. Dl. 13260.) Zala-Egerszegtől ék. találjuk. – b) Poss. Zenth Iwan. (1454–69: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150.) A Kávásiaké volt. A mai Szent-Ivánhegy puszta jelöli helyét, Zala-Lövőtől nem messze dk. – c) L. Herbártfalva helys. a.
Szent-Iván(-os-földe). Zenth Iwan. (1335: Zalai oklt. I. 295., 1461: U. o. II. 578., 1463: Dl. 15816.) Poss. Zenth Iwanusfelde. (1430: Dl. 12335.) Zenth Iwan. (1479: Dl. 18180. 18182.) 1430-ban Keresztelő Sz.-János tiszt. szentelt egyházát és hídvámját is említik, melyet a Zalának a Balatonba ömlésénél szedtek. 1461-ben és 1479-ben Szent-György várához számítják. Előbb a zalavári apátságé volt.
Szent-Jakab. Zenth Jakaph. (1421: Dl. 11035.) Zenth Jakab. (1458: Muz. llt.) Nagy-Kanizsától k.-é. találjuk. (Az 1536. évi adólajstrom Somogymegyéhez számítja – Orsz. llt.)
Szent-Jakab(-falva). Villa S. Jacobi. (1318: Fejér. VIII. 7. 121.) Villa Zenchiacab. (1378: Pannonhalmi főapáts. házi llt. XXXV. Dd.) Zenthjakapfalva. (1381: Körmendi llt. Himfyana. n. 291.) Zenthiacabfalwa. (1485: Kismart. llt. 36. A. 34.) A veszprémi püspökségé volt. 1378-ban és 1381-ben már vásáros .hely. – Ma Szent-Jakabfa, Köves-Kállától ék., a megye ék. vidékén. Bizonyára ez a helység értendő 1357-ben is, a mikor «sacerdos ecclesie sancti Jacobi de Newegh» szerepel. (Zalai oklt. I. 580. – V. ö. ugyanott 67. l. és lásd Nivegy és Herend helységek a. is.)
Szent-Keresztur. (Szent-Kereszt-Ur.) L. Keresztur helység a.
Szent-Király. Zenthkyral. (1381: Dl. 6802.; 1389: Dl. 7469; 1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. – A Lendva-Ujfalu melletti mai Kerka-Szent-Király értendő, Alsó-Lendvától dk.
Szent-Király-Keszi. L. Keszi helység a.
Szent-Kozma-Damján. (Szent-Kozma-Demjén.) L. Kozma-Damján néven.
Szent-László.a) Sanetus Ladislaus. (1346: Zalai oklt. I. 433.) Poss. Zenthlazlow. (U. o. 440.) Ma Szt.-László, Zala-Egerszeg és Zala-Bér közt. – b) Poss. Zenthlazlow – Haholt és Sejter határjárásakor. (1356: Zalai oklt. I. 568.) Zenthlazlow. (Nemesi névben, Szompácscsal együtt. 1390: Dl. 36655.) Zenthlazlo – Szompácscsal együtt. (1476: Dl. 17884.) Ma Puszta-Sz.-László, Zala-Egerszegtől (kissé távolabb) délre, az említett helységek közelében. c) Egidius filius Baas de Sancto Ladislao kir. ember Bacsita határjárásakor. (1364: Zalai oklt. II. 2.) Thomas, filius Egidii filii Bas do Zenthlazio. (1408: U. o. 342.) A mai Bucsuta melletti Sz.-László helységet kell értenünk, melyben, mint 1408-ban a megye bizonyítja, a nevezett Szentlászlóiaknak ősidőktől fogva hidvámjok volt. – d) Villa Sancti Ladislai. (1338: Zalai oklt. I. 344.) Poss. Kebelezenthlazlo – kir. adományul a Szécsiek birtokába jut. (1391: U. o. II. 252.) poss. Othmarfahva – a Szécsieké. (1425: Dl. 11712.) Poss. Othmarfalwa al. nom. Kebelezenthlazlo – helységet a Szécsiek új-adományul nyerik. (1437: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 9. n. 75.) Zenthlazlo. (1499: U. o. Lad. 5. n. 43.) Kebele-Sz.-Mártonnal volt határos (1336.) s így a mai Szécsi-Sz.-Lászlónak látszik megfelelni. Csesztregtől nyd., a vasmegyei határszélen.
Sz.-László-Örs(i). L. Örs helység a.
Szent-Lélek. Poss. Zenthlelek. Zentlelek. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Peleske várához tartozott, e vár környékén fekhetett.
Szent-Lőrincz-(falva).a) Poss. Zenthleurench. (1343: Zalai oklt. I. 409.) Zeuthleuriuch. (1412: Dl. 9857.) Szent-Lőrincz tiszt. szentelt egyházzal. (1343.) Nemti várához tartozott. – b) Plebanus de S. Laurencio. (1436: Dl. 12933.) Poss. Zenthlewrincz. (1464: Zalai oklt. II. 581., 1455: Dl. 19024; 1466: Dl. 19138.) Poss. Zenthlerynczfalwa. (1471: Dl. 17567.) Zala-Egerszegtől é. találjuk.
Szent-Margita-asszony(-falva). (Szent-Margitafalva.) Zentmargitafalua. (1379: Dl. 6586.) Poss. Zeuthmargitaazon. (1116: Dl. 10502.) Zenthmargithazonfalwa. (Nemesi névben. 1433: Dl. 12507.) Ma Szent-Margita, Alsó-Lendvától kissé távolabb kd. felé.
Szent-Márk. Plebanus S. Marci. Predialis circa Sanctum Marcum in Zelnicza. (1458: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 40. 42.) Zent Mark. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó tart. sorában Kis-Mihalovecz mellett sorolják föl. E tájon, Szelnicza felé feküdt.
Szent-Márton.a) Villa S. Martini – Kanizsa vár tartozéka. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Zenthmarthon – a laki Kaczor családé. (1471: Körmendi llt. Himfyana. 550.) Zenth Marthon. (1513: Dl. 33206.) Szerdahely és Molnári mellett sorolják föl; tehát a közelökben fekvő mai Tót-Szent-Mártonnak felel meg. (L. Bikalja a.) Meglehet e helységgel azonos az 1390-ben a szomszédos Szepetnek tartozékai közt fölsorolt «Martonfalwa» is. (Dl. 7560. 7561.) – b) Villa Sancti Martini. Alább: terra S. Martini. (1342: Zalai oklt. I. 393.) Poss. Zentmarton. (1366: csébi Pogány cs. llt.) Zentmarthon. (1410: Zalai oklt. II. 368., 1161. 1485: csébi Pogány cs. llt., 1483: Zalai oklt. II. 626. és Dl. 15850.) Ma puszta Zala-Lövő mellett dny. 1366-ban a Sz.-Márton tiszteletére épült itteni kolostort említik. 1453-ban és 1485-ben részeit Vas-, részeit Zala-megyéhez számítják. – c) Zenthmarton. (1354: Dl. 7103; 1406: Dl. 9230., 1425: Dl. 11730. 11734.) 1354-ben mint Szabar tartozékát, 1406-ban mint az Ostfiak birtokát Pacsa mellett sorolják föl, melynek közelében találjuk ma is. (Zala-Apátitól dny.) – d) Zenth Marton. (1478: Dl. 18143.) Mwrazenthmarthon. (1507: Dl. 21666.) Csáktornyához tartozott. Ma Mura-Szent- Márton. Stridótól ék. – e) L. Csicske-Sz-Márton a. – f) L. Kebele(-mellék) helys. a. – g) L. Szent-Márton(-falva) helység a.
Szent-Márton(-falva). Kwthwsyzenthmarthon. (1431: Dl. 12396.) Zenth-Marthon. (1513: Dl. 32206.) 1513-ban Kutas után sorolják föl. Ma puszta Szent-Mártonfa vagy Mártonfa néven Bagód és Andráshida közt. (Zala-Egerszegtöl ny.) 1513-ban Egervölgygyel fogják össze, mint a melyekben együtt Terjék Antalnak 2 és Térjék Elek özvegyének 2 1/2 j.-portája volt. – Úgy látszik e helységet kell értenünk a Kávásiak birtokában (a nevezett puszta tőszomszédságában fekvő Kávással és Bonczodföldével együtt) említett «Marthonfalwa» (Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150.), s az 1479-ben és 1497-ben Boldogasszonyfalvával együtt szereplő «Marthonfalwa» és «Zenthmarthonfalwa» alatt is. (Dl. 18272. és 20529.)
Szent-Mihály.a) Zenthmyhal. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Poss. Sari Zenchmihal. (1405: Dl. 9315.) Sardyzenthmihal. (1410: Dl. 9620.) Szombathely után sorolják föl 1405-ben a lendvai Bánfiak birtokai közt. E helységtől nem messze észak felé találjuk ma Szent-Mihályfa helységet két Sárd helységtől és egy Sárd pusztától körülvéve. Vagy ez vagy (még inkább) a következő helység értendő az alatt a «Zenthmyhal» alatt is, mely 1407-ben mint a barlahidai Rot(h)ka cs. birtoka. 1424-ben pedig a Barla cs. előnevében mint «Barlazenthmyhal» fordul elő. (1407: Kismart. llt. 47. B. 66. et A., 1426: Muz. llt.) – b) Zenthmyhal. (1381: Dl. 6802; 1524: Dl. 37006.) Szintén a lendvai Bánfiaké volt, Bánok-Szent-György vidékén, Várföld helység, Budnya, Dicze sat. puszták táján feküdt. – c) Villa S. Michaelis – felében Kanizsa vár tartozéka. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) S. Michael iuxta Muram. (Páp. tiz.-l. 388.) Poss. Zenthmihal. (1379: Haz. okmt. III. 209.) Poss. Zenthmihal – a szent-mihályi Bagol család. (1413: Haz. okmt. III. 291., 1431: Zalai oklt. II. 470., 1460: Dl. 15500; 1467: Dl. 16495.) Zenth Myhal. (1482: Dl. 18652; 1484: Dl. 18976; 1496: Dl. 17433.) Nagy-Kanizsától nyd., Molnári és Venti (ma puszta) vidékén feküdt. Parochialis egyházáról azt jegyezték fel 1482-ben, hogy a nem régiben itt dúlt törökök felégették s a helység földesurainak a Zeléknek és Cserneleknek itt őrzött iratait is megsemmisítették. – d) Sanctus Michael iuxta Plyske. (1234: Zalai oklt. I. 7.) Villa S. Michaelis. (1318: U. o. 148.) Piliskezenthmihal. (1408: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Zenthmyhal. (1464: Zalai oklt. II. 581.) Peleske Zenth Myhal. (1485: Dl. 19024; 1486: Dl. 19138.) Peleskével határos volt. – Ma is megtaláljuk e tájon. Zala-Apátitól nyugatra. – e) Poss. Zenthmyhal. (1429: Zalai oklt. II. 461., 1442: Dl. 13662; 1461: Zalai oklt. II. 578., 1463: Dl. 15816. 15896; 1479: Dl. 18180. 18182.) A század elején a Szentlászlói családé volt; később a Marczaliak kapták s e réven Szent-Györgyvárához tartozott. Ma puszta Zala-Szent-László és Szent-Grót közt. – f) Sanctus Michael. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Zenth Mihal – Csáktornya tart. közt. (1178: Dl. 18143.) Krisztanovecz és Pribiszlavecz közt sorolják föl Csáktornya tart. sorában. Épen ott találjuk ma Mihovlyán helységet, Csáktornya szomszédságában ék. – g) Poss. seu pred. Chanyzenthmihal. (1468: Dl. 16739.) Csánynyal együtt mint a Csányi (Csákfi) cs. birtokát említik. – h) L. Szent-Mihály(-falva) helység a. is.
Szent-Mihály(-falva). – a) Zenth Myhalfalwa. (1513: DL. 32206.) Ma Szent-Mihályfa, Zala-Egerszegtől nyd. 1513-ban Németfaluval és Salamonvárával fogják együvé, mint a melyekben Terjék Antalnak együtt 4, ezenkívül Terjék Elek özvegyének egyedül Sz.-Mihályfalván 3 j.-portája volt. Ugyane helység mint a Salamonvári, Kávási és kutasi vagy szent-erzsébeti Terjék cs. birtoka gyakran fölmerül a XV. században is, következőkép: poss. Wegzalathnuk. (1410: Zalai oklt. II. 369. 1423: Haz. okmt. III. 347.) Zenthmyhalfalua. (1413–22: Gyömrői llt. XXIII. 1. 44.) Zalathnok. – Sz.-Mihály árkangyal tiszteletére szentelt templommal; alább pedig: Zalathnok al. nom. Zenthmyhal. (1424: U. o. XXIII. 1. 48.) Zenthmyhalfalwa al. nom. Zalathnok. (1426: Zalai oklt. II. 453.) Poss. Zalathnok. (1454–69: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 150.) Zalatnok ma puszta, ugyane tájon. – b) L. Herbártfalva helység a. – c) L. Szerencse helység a.
Szent-Miklós.a) Zenth Myklos. (1513: Dl. 32206.) Bagolya mellett sorolják fel, tehát a Nagy-Kanizsától délre eső mai somogymegyei Horvát-Szent-Miklóst kell értenünk. Hihetőleg e helység 1278-ban: Sanctus Nicolaus de iuxta Kanysa. (Zalai oklt. I. 88.) Benne 1513-ban 8 1/2 j.-portája volt Both Ferencznek. – b) Egy másik «Zenthmyklos» nevű falut (Domonyai Mihálynak 3 j.-portájával) Obronak és Kaczorlak közt említ lajstromunk. Ez a mai Német-Szent-Miklós, Nagy-Kanizsától ény. Előbbi 1420-ban a Csapiaké. (Zenthmiclos. Dl. 10945.) Utóbbinak a pl. 1320-ban említett «Zentmiclos», és az 1358-ban és 1364-ben föltűnő «Villa seu poss. Zeglokyzenthmiclos … (iuxta fluvium Kanisa). Zyklak Zenthmiklos, Zuglak Zenthmiklos» felel meg. (1320: Anjouk. okmt. I. 552., 1358: Zalai okmt. I. 595., 1364: Dl. 5375.) – c) Tornyzenthmyklos. (1381: Dl. 6802.) Poss. Tornizenthmiclos. (1403: Dl. 8902.) Zenthmiklos. (1405: Dl. 9315.) Zenthmikclos. (1408: Dl. 9407.) Sanctus Nicolaus. (1463: Dl. 15801.) Zenth Myklos. (1498: Kaill László gyűjt.) A lendvai Bánfiaké volt. Kétségtelenül a mai Kerka-Szent-Miklósnak felel meg, Alsó-Lendvától kd. – d) L. Karácsfalva vagy Karácsfölde helység a.
Szent-Miklós-Sziget-eleje vagy Szent-Miklós-szigeti (puszta). Poss. Scenthmiklous Zigethi. (1328: Zalai oklt. 1. 220.) Pred. Zenthmykloszikeethe eeley. (1454: Körmendi llt. Unyomiana. 71.) Hosszúfalu mellett feküdt.
Szent-Pál. Zenthpal. (1470: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 14., 1493: U. o. f. 8. n. 15., 1518: Dl. 32206.) Zala-Egerszegtől ény. esik. 1513-ban Bedőcz Mihály, Kigyó János (szegény) és Bene János nevű egy-telkes nemesek lakták.
Szent-Péter.a) Villa S. Petri in Kutus. (1310: Zalai oklt. I. 132.) Nobiles de Sancto Petro. (1334: U. o. 281.) Nobiles de Kuthusy Zenthpethur. (1342: U. o. 393.) Poss. Zenthpeter – quondam Iohannis filii Chenekutusy. (1350: U. o. 499.) Poss. Zentpetur – de iuxta Kutus. (1351: U. o. 513.) Zenthpether. (1461. 1470. 1485: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.) Zala-Lövő vidékén merül föl, hol (d.) ma a szent-péteri puszta őrzi nevét. (L. Pacsa a.) 1513-ban a Szentpéteri és Kozma nevű egy-telkes nemesi családok is lakják. – b) ferra Sanctus Petrus iuxta fluvium Nadasd. (1301: Zalai oklt. I. 120.) Zenthpether. (1439: Dl. 13296.) Sz.-Grót, Türje és Zala-Bér közt találjuk. – c) L. Kertesi-Szent-Péter helység a. is.
Szent-Péter-Dergecse. L. Dergecse(j) helység a.
Szent-Péter-földe. Zenthpeterfelde, Zenthpetherfewlde. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2., 1401: Zalai oklt. II. 306., 1426: Dl. 11793; 1469: Dl. 16853; 1472: Dl. 17395.) Ma Szentpéterföld, Novától dk.
Szent-Péterur. Zenthpetherwr. (1439: Dl. 36678; 1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583., 1513: Dl. 32206.) Nagy-Kapornaktól d. esik. – A Szentpéteruri, a két Vas, Markalf és Kis nevű egy-telkes nemesi családok lakták 1513-ban.
Szent-Tamás. Poss. Zenth Thamas. (1446: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9, n. 13. Misc. Széchyana.) Sz.-Tamás tiszteletére szentelt egyházzal. – A Peléske folyó mellett feküdt. Ma Pölöske helységtől északra, Bucsa mellett találunk ily nevű pusztát.
Szent-Vid. Két ily nevű helység tartozott 1478-ban Csáktornyához: Zenthwyd. (Dl. 18143.) Ma Alsó-Vidovecz, Perlaktól k., és Felső-Vidovecz, Csáktornya mellett dk.
Szent-Vid-Kál(ya). L. Kál helység a.
Szent-Vinczló. (Szent-Viszló.) Poss. Scenthwynchlou. (1336: Zalai oklt. I. 319.) Sanctus Wencezlaus. (Pápai tizedlajstrom, Ortvay, Magyarorsz egyh. földl. II. 733.) Poss. Senthvizlo. (1459: Dl. 153.34.) Zenthwyzlo. (1465: Zalai oklt. II. 583., 1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 550.) 1471-ben plébánosát is említik. – A mai Bánok- (hajdan Páka-)Szent-György vidékén feküdt. E tájon ma csupán egy Szent-László nevű falut találunk, mely azonban a középkorban is e néven szerepel.
Szent-Viszló. Zenthwyzlo. (1513: Dl. 32206.) Kis-Lengyel mellett sorolja föl az adólajstrom. – 1513-ban a Dezső, Bán, Borla, Keres, Deszpot, Gógán, a két Kis, Keres, Becs, és a két Takó (összesen 12) egy-telkes nemesi családok lakták.
Szenyei. L. Zenyel alakban.
Szepetk. Zepethk. (1362: Zalai oklt. I. 634., 1453: Gyömrői llt. XXIII. 1. 70., 1513: Dl. 32206.) Poss. Kwzepzepethk. (1454: Dl. 14793.) Zepethk, Zepethke. (1459: Dl. 15379.) Bodorzepethk. (1498: Zalavári. konv. orsz. llt. 1154. sz.) Ma Szepötk vagy Szöpötk, Zala-Egerszegtől ék. – 1513-ban Ollárral fogják össze, mint a melyekben Pető Tamásnak együtt 5 j.-portája volt. Ezenkívül Szepetken egy Török Ambrus nevű egy-telkes nemes is lakott. Bodor-Szepetk, nevét hihetőleg a szomszédos Csáfordon is birtokos Bodorfalvi Bodor családtól vevé.
Szepezd. Nobiles de Scepezd. (1332: Zalai oklt. I. 265.) Poss. Zepezd ecclesie B. Egidii de Simigio. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Zepezd. (1386: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 108., 1498: U. o.) E nyomok szerint a veszprémi püspöké (1386. 1498.), a somogyvári benczés apátságé és nemeseké volt. – A Balaton partján, Tapolczától kd. fekszik.
Szerdahely-Szigete. L. Sziget helység a.
Szer(e)dahely.a) Zeredahel, Zerdahel. (1370: Haz. okmt. III. 209., 1405: Dl. 9071; 1409: Dl. 9490; 1460: Dl. 15500; 1467: Dl. 16495; 1469: Dl. 16853; 1482: Dl. 18652; 1484: Dl. 18976. 18962; 1496: Dl. 17433; 1513: Dl. 32206.) Együtt szerepel (Sz.-Mihálylyal), Molnárival, mely mellett ma Tót-Szerdahelyt találjuk. A két helységben együtt, mint a Hásságyi Dénes birtokaiban, 8 jobbágy-portát számítottak össze 1513-ban. Révje 1469-ben a lendvai Bánfiaké volt. – b) Egy másik ily nevű helységet Kaczorlak mellett sorol föl lajstromunk (Zyczy Lászlónak 1 j.-portájával, melynek tőszomszédságában csakugyan meg is találjuk Magyar-Szerdahelyt. Úgy látszik utóbbi értendő az alatt a «Zerdahel» alatt, melyben már 1323-ban heti vásárokat tartottak. (Zalai oklt. I. 164.) E helység a XV. sz.-ban is vásáros hely (forum comprovinciale. 1405-ben, 1409-ben, 1478-ban) s a debrentei Himfieké, a XIV.-ben a Haholtiaké. (Zeredahel. Zerdahel. 1377: Zalai oklt. II. 146., 1466–1499: Körmendi llt. Himfyana, n. 526. 532. 587. 671. – V. ö. 1320: Anjoukori okmt. I. 552.)
Szerencse. (Szerente.) Villa Scerente. (1082: Haz. okmt. IV. 5.) Terra castri Zaladiensis Zerenche vocata (1275: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 14.) Terra Boxafölde al. nom. Zerenche. (1344: Zalai oklt. I. 436.) Villa Sancti Michaelis Zerenche vocata. (U. o. 438.) Poss. Zerenche … iuxta fluvium Zala. (1346: Zalai oklt. I. 4:34.) Azonosnak látszik ezzel a következő helység: Zelenche. (Nemesi előnévben. 1368: Zalai oklt. II. 23.) Poss. Zelenthe – a Szentlászlói családé. (1429: U. o. 461.) Poss. Zelenthefalwa – a Marczaliak birtokába jut. (1442: Dl. 13662.) Poss. Senycze. (1461: Zalai oklt. II. 578.) Zala-Sz.-László (vagy Sz.-Mihályfa?) vidékén kereshető.
Sziget.a) 1365-ben a Haholtiak és társaik Buzád fia Miklós leányának Klárának, kit a király fiusított, átadják «Bczadzyget» birtokot, «cum … loco castri in eadem habito». (Zalai oklt. II. 6.) 1458-ban(?) és 1478-ban az ákosházi Sárkány családé: poss. Bwzadzygethe, Bwzathzygethe. (Muz. levéltár és Kisfaludy cs. llt.) 1483-ban ugyanezeké: castellum Bwzazygethe és Poss. Zygeth. (Zalai oklt. II. 626. és Dl. 18850.) Az 1513. évi adólajstrom «Zygeth» néven ösmeri és Haholttal (l. ott) fogja együvé, mint részben a Sárkány Bernát birtokát. Haholt határában a mai sárkány-szigeti puszta őrzi nyomát. – b) Poss. Zygeth – a hűtlen Szigeti Péter kezéből a Szécsiek birtokába kerül kir. adományul. (1403: Zalai oklt. II. 315.) Zygeth. (1437: Dl. 13029; 1452: Dl. 14539; 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 7.) Poss. Zygeth et alia Zygeth. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Poss. Kywlsewzyget et Belsewzygeth. (1499: U. o. Alm. II. lad. 5. n. 43.) Ma Szécsi-Sziget, Alsó-Lendvától keletre. 1403-ban hozzátartoznak Tormafölde, Mátyusháza, Pálfalva(?), Gosztolya és Petrócz. 1499-ben pedig (már a szigeti kastélyhoz) Külső- és Belső-Sziget, Iklód, Petrócz, Csokma, Szent-Erzsébet, Szent-László, Letenye, Sz.-György (talán a Mura melletti Sz -György, melyet 1385-ben vett bérbe a rajki prépostságtól Szécsi Miklós bán; bár ezt 1484-ben is a rajki préposténak mondják), Csitár, Bejcz, Egyeduta és Herjó helységek s Lovászi, Tormafölde és Gosztolya részei. – c) Poss. Zygeth. (1453: Dl. 14722.) Szegliget várhoz tartozott. – d) L. Esztrág-szigete néven. – e) Pred. Zygeth. (1426: Zalai oklt. II. 451., Dl. 11793; Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3.) Poss. Zygeth et altera Zygeth. (1496: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31.) Páka városhoz tartozott. Úgy látszik az ettől nem messze ék. fekvő mai Kis-Sziget helység értendő. – f) Poss. Zygeth, insula Zyderyeszygeth – Gelsével szomszédosak. (1320: Anjouk. okmt. I. 551.) Possessiones Gelse et Zygeth. (1446: Zalai oklt. lI. 53.) Poss. Zerdahelzygethe és poss. Zygeth aliter Zelezigethe. (1487: Dl. 19275.) A laki Kaczor családé volt. A mai Gelse-Szigetnek felel meg, Nagy-Kanizsától é. (Szerdahely szomszédságában.) – Tán ugyanezzel azonos az (1446-ban, 1407-ben, 1425-ben az Ostfiak, 1432-ben pedig a lendvai Bánfiak, Ostfiak és Molnáriak (peres) birtokában Szabarral és Bagotával együtt említett «Zygeth» is. (Dl. 9230. 9303. 11730. 11734. 12433.) – Ezenkívül azonban 1463-ban még köznemes nevében s 1460 körül az isebori Laczkfiak birtokában is fordul elő «Zygeth» nevű helység. (1460 körül: Dl. 36701; 1463: Dl. 15807.) Valamelyike a fent elősorolt falvaknak értendő-e vagy még más helységek, – nem dönthetem el.
Szijgyártóháza. Zyugyarthouhaza. (1389: Dl. 7467.) Zywgarthohaza. (1408: Dl. 94110.) Ma Szijártóháza, Alsó-Lendvától ény.
Szikvölgy. Villa Zykwelgy. (1389: Dl. 7469) A lendvai Bánfiaké volt.
Szil. L. Zél alakban.
Szobapataka. Zubapataka poss. (1337: Zalai oklt. I. 329.) Zalapathaka. (1415: Dl. 10321.) Sobapathaka. (1420: Dl. 10998.) Zobapathaka. (1454: Dl. 14876; 1497: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.) Ma Zalapataka, Zala-Lövő tőszomszédságában. 1513-ban Tussa (Thussa) Imrének 1 j.-portája volt itt. Ugyanekkor Kis Máté és Ebes Péter egy-telkes nemesek laktak e helységben.
Szoboszló. Zobozlo. (1485: Dl. 19024; 1497: csébi Pogány cs. llt., 1513: Dl. 32206.) Ma puszta Hetés mellett, melynek vidékén fölmerül. 1513-ban Kondakori Bálintnak 1 j.-portája volt itt. Ezenkívül a Szoboszlai nevű egytelkes nemesi cs. lakta, melyet már 1485-ből is ismerünk.
Szoda. L. Leányfalu helység a.
Szoletlaka(?). L. Szebecslaka helység a.
Szombatháza. Predium Stephani filii Zombath. (1381: Dl. 6802.) Zombathaza. (1389: Dl. 7467; 1408: Dl. 9400; 1411: Dl. 11743.) Alsó-Lendvához tartozott. – Úgy látszik a mai Szombatfa értendő, Alsó-Lendvától é. (V. ö. 1335: Zalai oklt. I. 293.)
Szombathely.a) Zombathel. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt. – b) Poss. Zombathel, Nogzombathel. (1403: Dl. 8902; 1405: Dl. 9315.) A lendvai Bánfiaké volt. Ma Szombathely, Lenti szomszédságában keletre. – c) L. Pór-Szombatja helység a.
Szombat(-hely). Terra Zumbathel. (1257. 1264: Dl. 73., Árpádk. új okmt. XI. 535.) Poss. Zonbath. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Sabaria. (1478: Dl. 18143.) 1478-ban Csáktornya tart. közt sorolják föl. A mai Szoboticzának felel meg, Csáktornyától keletre.
Szempács. Zumpach. (1342: Zalai oklt. I. 391.) Zompacz. (1476: Dl. 17884.) Sompach. (1513: Dl: 32206.) Templommal 1342-ben. – Ma puszta Tófej mellett, a mely után következik az 1513. évi adólajstromban. Ugyanekkor Kerecsenyi Pálnak 1 j.-portája volt itt, s Kristóf Boldizsár, Veres Antal és Mihály nevű egy-telkes nemesek lakták.
Szord. Sord. (1355: Haz. okmt. IV. 185.) Nemesi névben, Polyával kapcsolatban merül föl. Megfelelhet a mai Szurdi pusztának, Pola mellett.
Szölcz.a) Poss. Zelch – Tádika vár tartozéka. (1272: Zalai oklt. I. 67.) Poss. Sculch in fine possessionis Narrad et alia poss. similiter Sculch vocata inter poss. Helymba et Dobos. (1329: Zalai oklt. I. 235. V. ö. Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Zeelcz. (1463: Dl. 15807.) Ma Szőcz, a veszprémmegyei határszélen, közel Nyirádhoz (hajdan: Nyárád), melylyel együtt szerepel. – b) Zelch. (1257: Árpádk. új okmt. VI. 463.) Poss. Zelcz – a kapornaki apátságé. (1458: Zalai oklt. II. 570.) Zewlcz – ugyanakkor, nemesi névben. Zágorhida, Barlahida sat. vidékén feküdt.
Szőllős. – a) Poss. Zewlews (a nádasdi Darabos Lászlóé) in commetaneitate seu vicinitate possessionis (abbacie de Kapornak) Iwanfelde vocata existente. (1463: Muz. levéltár.) Ma Szőllős is, Ivánfölde is puszta Nagy-Kapornaktól kd., Csány vidékén. Ugyane helység (része) 1444-ben «Kyszelews», 1474-ben «Kyszewlews» alakban merül föl, mint a Csányi (Csák) illetve a Kustáni cs. birtoka. (Dl. 13777. 17628.) – b) Villa Sceleus. (1082?: Haz. okmt. IV. 5.) Villa Zeleus et villa Zeuleus iuxta Balatin. (1211: Árpádk. új okmt. I. 111.) Zeuleus. (1318. 1324: Zalai oklt. I. 147. 178., 1327: Zalai oklt. I. 197.) Zelus. (1325: U. o. 174.) Zeules. (1325: U. o. 192.) Poss. Zeules, Zeleus. (1358. 1360: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany. f. 1. n. 17. A. és f. 5. n. 30.) Zewlews. (Részben Esegvár tartozéka, Veszprémmegyében. 1459: Dl. 15394.) Poss. Kyszewlews. (1486: Dl. 19136; 1487: Dl. 19270.) A tihanyi apátságé, a veszprémi és fejérvári káptalanoké, Esegvár uraié, a vázsonyi pálosoké stb. volt. 1318-ban a veszprémi püspök itteni nemes jobbágyait említi. – Ma csak egy Balaton-Kis-Szőllős nevű helységet ismerünk a megye ék. csücskében, Tihany mellett ény. – c) Terra castri nostri (regis) Zaladiensis de Vyndurna Sceuleus. (1274: Haz. okmt. I. 61.) Poss. Wyndornazelews, Wyndornazewlews. (1501. 1511: Lajtafal. llt. lad. 23. f. 4. n. 5. és 10.) Vindornya-Szőllős néven ma is megtaláljuk, Sz.-Gróttól dk.
Szönevényfölde (puszta). Pred. Zwnewenfelde. (1427: Lajtafal. llt. Illésházyana, lad. 24. f. 1. n. 2.) Rezi várához tartozott.
Sztanotinecz. Scanocinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. Ma Sztanetinecz és Sztanetineczhegy, Stridótól d.
S(z)tolcz. (Sztócz. Stócz.) Villa Stholch. (1327: Zalai oklt. I. 201.) Sacerdos de Vztolch. (1330: U. o. 243.) Villa Stolch, Zthoulch. (1341: U. o. 383.) Poss. Oztolch. (1341: U. o. 384.) Ozthoulch. (1375: Haz. okmt. III. 196.) Oztholcz. (1433: Dl. 12507.) Stolcz. (1459: Dl. 15334; 1465: Zalai oklt. II. 583.) Izthocz. (1493: Dl. 19943.) Itholcz. (1513: Dl. 32206.) Bakolnak és Récse közt sorolja föl az 1513. évi adólajstrom, Ebergényi Bálintnak 1 j.-portájával. Ugyanitt azonban két (Pikó és Fodor nevű) kis nemes is lakott, kik 1–1 portától fizettek adót. – A csapi határba olvadt. (Kanizsától ék.)
Sztrabicza. (Sztrakicza ?). Strakycha. (1411: Dl. 11743.) Strabycha. (1428: Dl. 11996.) Nemti várához tartozott.
Sztrahoninecz. Strahoninecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Mellette dny. ma is megvan.
Sztrák. (Sztrág.) L. Esztrág(-szigete) helység a.
Sztregár. (Sztrigár.) L. Esztergár alakban.
Sztreleczlaka. (Sztrileczlaka. Sztreiezi-Lakos.) Streleclaca. (1379: Dl. 6586.) Poss. Strilechlaka. (1411: Dl. 11743.) Strelechlaca. (1428: Dl. 11996.) Ztrelczylakos. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Ma Sztrelecz, Dobronak szomszédságában ny.-é.
S(z)trigó. L. Triga(u) néven a helységek közt.
Szucsin. Swchin. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. A mai Mura-Szerdahely vidékén feküdt.
Szulkfalva. Zulkfalua. (1381: Dl. 6802.) A lendvai Bánfiaké volt; Alsó-Lendvától d.-dk. felé fekhetett.
T(a)ás. Poss. Taas. (1410: Zalai oklt. II. 368.) A Salamonváriaké volt.
Tabaszeg. Tabazeg – nemesi névben. (1441: Zalai oklt. II. 511.) A mai Tubolyszeg? Zala-Lövőtől dk.
Tagyon. (Tagyan.) Terra udvornicorum nostrorum Thagon iuxta Balatinum. (1292: Pannonh. főapáts. házi llt. VI. C.) Thagyon. (1318: Fejér. VIII. 7. 121.) Thagyan. (1452: Haz. okmt. II. 314.) Thagyon. (1466: Veszprémi kápt. házi. llt. Cap. 106.) A bakony-béli apátságé és veszprémi püspökségé volt. Ma Tagyon, Köves-Kálla mellett k.-é. (V. ö. Nivegy a. is.)
Takó (puszta). Villa Tako deserta. (1410: Zalai oklt. II. 369.) Pred. Thakow. (1424: U. o. 439.) A Salamonvári nemzetségé volt.
Talád. (Talod). Poss. Thalad in comitatu Zaladiensi. (1324: Zalai oklt. I. 172.) Thalad. (1489: Dl. 19546.) Thalod. (1489: Dl. 19562.) A Rátold nembeli Kesziek által Sz.-Erzsébet tiszt. épített pálos kolostorral. (1324.) (V. ö. 1373–1412: Dl. 5986.) Az 1488. évi veszprémmegyei adólajstrom Veszprémmegyéhez számítja. (Thalad. Dl. 28340.) Nagy-Vázsony, Pula sat. vidékén feküdt. – 1488-ban a (szomszédos Pulán is birtokos) «László özvegye» kezén találjuk; ugyanekkor 5. forintot adózott.
Talmács. L. Tolmács néven.
Tamásfalva. L. Enyere(h) helység a.
Tapolcza-Keszi. L. Keszi helység a.
Taposháza. Poss. Thaposhaza. (1467: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23, f. 7. n. 4.) Ebergény és Debréte vidékén keresendő.
Tárnok. Tharnok. (1465: Dl. 16267.) Nova közelében ék. találjuk.
Tarnolcz. Pred. Tarnolch. (1381: Dl. 6802; 1389: Dl. 7469.) Poss. Tarnolch. (1408: Dl. 9400.) A lendvai Bánfiaké volt. – Alsó-Lendvától ény. felé, Szíjártóháza, Gáborjaház sat. vidékén feküdt.
Taskánd. L. Teskánd alakban.
Tekenye. Thekenie. (1339: Zalai oklt. I. 353.) Tekenye. (1421: Dl. 36663; 1483: Dl. 14819.) Sz.-Grót szomszédja k.-é. felé.
Tekton(o)cz. L. helyesebben Dekanovecz néven.
Telegd. Kys Thelekd, Kys Thelegd. (1513: Dl. 32206.) Monyorókerék majd Fernekág mellett két ízben sorol föl ily nevű helységet az adólajstrom. Úgy látszik, ugyanegy helységet kell értenünk, melyben ekkor Kistelegdi Jánosnak 1 j.-portája volt, s ezenkívül Kistelegdi Miklós egy-telkes nemes lakott. De részben a veszprémi püspökségé lehetett s Nova felé feküdt. (Dl. 20484. Ha ugyan ez alatt a Kis-Telegd alatt nem teljesen más helység értendő.)
Telek.a) Thelek. (1513: Dl. 32206.) Markalfháza és Gyűrűs közt sorolják föl. 1513-ban két Teleki nevű egy telkes nemesi család lakta. 1412-ben és 1461-ben ugyancsak a Teleki cs. birtokában merül föl egy ily nevű falu, 1412-ben Telek al. nom. Kysbezdred, 1461-ben pedig Telek alakban. (1412: Zalai oklt. II. 377., 1461: Muz. levéltár.) Tehát Bezdréddel volt szomszédos. – b) 1456 óta mint a Csapiaknak a Vajdaiaktól vett birtoka, Vajda és Récse helységekkel együtt is merül föl egy «Kysthelek» nevű possessio, utóbb predium. (1456: Zalai oklt. II. 563., 1459: Dl. 15334. és Zalai oklt. II. 583.) Nagy-Kanizsa, Récse sat. vidékén feküdt. (V. ö. 1376: Fejér. IX. 7.)
Témár. Themar. (1483: Dl. 18819.) Zalamegyében tanúzó köznemes nevében fordul elő. Tán a megye északi vidékén feküdt.
Tengelyszeg. Thengelzegh. (1513: Dl. 32206.) Szent-Péterur és Gétye vidékén feküdt. 1513-ban a Nagy, Salgadi és Tengel(y) nevű egy-telkes nemesi családok lakták.
Terdemicz. (Terdemecz.) L. Tördemicz alakban.
Terek. L. Törek alakban.
Teremes-Enyere(h). L. Enyere(h) helység a.
Terestyéntornya. L. Terscsan helység a.
Tereznek. Poss. Tereznek. (1416: Dl. 10502; 1524: Dl. 37006.) A lendvai Bánfiaké volt. Ma a töröszneki patak őrzi nevét, Pördeföld és Sz.-Péterföld helységek között.
Terkencz. (Terkend.) Generacio Terkent. (1281: Haz. okmt. VI. 268.) Nobilis de Therkenth. (1340: Haz. okmt. I. 176.) Therkend. (Nemesi névben. 1413: Haz. okmt. III. 289.) Poss. Terkench. (1416: Dl. 10423.) Therkencz. (1496: Dl. 20423.) A Marczal folyó mentén, Zala-Bér vidékén – úgy látszik, észak felé – feküdt.
Ternacz. Csáktornya tart. közt 1478-ban előfordul «Ternacz maius, Ternacz minus». (Dl. 18143.) Ma Ternovecz, Csáktornyától nyugatra.
Terpény. Therpen. (1513: Dl. 32206.) Lajstromunk Lengyel előtt sorolja föl (Becsvölgyi Istvánnak 2 j.-portájával); alább pedig (Nemes-)Bikk után, mint a melyben három (Török, Gyepűi és Terpényi) egy-telkes nemesi cs. lakott. 1408-ban Lyktherpen poss., mint Eberhard (zágrábi, váradi) püspöknek birtoka, – 1424-ben «poss. Nemestherpen» és ennek határjárásakor «poss. Therpen al. nom. Paznanhaza» merül föl, a Terpényi családdal kapcsolatban. – 1430-ban és 1446-ban Peleske vár tartozékai közt is sorolnak föl egy ily nevű falut Terpen, illetve: Lykterpen alakban. 1483-ban a Terpényieké. Utraque Therpen, alább Therpen et Kystherpen. (1424–26: Lajtafal. llt. Illésházyana, Lad. 23. f. 24. n. 6., 1430: Zalai oklt. II. 466. és DL. 12257; 1446: Muz. llt., 1483: Dl. 18749. – L. Pázmánháza a. is.)
Terscsan. Terschan. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. Tán e helységnek felel meg a XIV. század közepén Csáktornya tartozékaiban felmerülő «Terestyentornya» is. (Dl. 73.)
Ters(z)tinak. Tersthinakh. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó tart. közt Szelnicz mellett sorolják föl. Tán a mai Ternovcsák-nak felel meg, Stridótól dk.
Teskánd. Poss. Tuskand. (1271: Zalai oklt. I. 59.) Thaskand. (1433: Dl. 12547; 1509: Lajtafal. llt. Illésh. lad. 23. f. 7. n. 13.) Theskand. (1482: Dl. 18742.) Ma puszta (Teskánd), Zala-Egerszegtől ny., Vorhota mellett.
Tikonyaháza. L. Diszel helység a.
Tilaj. Poss. Chaktylai – a Csányi (Csákfi) családé. (1441: Zalai oklt. II. 514.) Kysthylay – a Csányi családé. (1498: Zalai oklt. II. 638.) Ma Tilaj, Csány szomszédságában, Nagy-Kapornaktól kd.
Timostelke. Pred. Thymosteleke. (1459: Dl. 15334.) Pred. Thymusteleke(h). (1465: Zalai oklt. II. 583.) A Csapiaké volt; Nagy-Kanizsa táján fekhetett.
Tittös. L. Tüttös alakban.
Tittös-Enyere(h). L. Enyere(h) helység a.
Tittös(-Kereki-)Kál(a). L. Kál helység a.
Tófő. (Tófej.) Nobiles de Thoufeu. (1313: Anjouk, okmt. I. 292.) Poss. Toufeu al. nom. Teuteus. (1353: Zalai okmt. I. 548.) Poss. Tofeu al. nom, Teutus és nemes nevében: Alsotofew. (1382: U. o. II. 182.) Thofew. (1420: Dl. 10944.) Eghazasthofew et Kysthofew poss. (1467: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 7. n. 4.) Thoffey. Thofew. (1513: Dl. 32206.) 1513-ban Hásságyi Dénesnek 23 j.-portája volt itt. Ugyanekkor egy-telkes nemesek: Nemes Péter és János, Tóth László és Szabó Simon. Ma Tófej és (Baki-)Tüttös falvak, Novától kelet felé.
Tolmács. Poss. Tolmach. (1325: Haz. okmt. III. 78., 1352: Zalai oklt. I. 519., 1418: Dl. 10667.) Poss. Thalmach. (1416: Dl. 1002.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Tolmács néven Nagy-Kanizsától ny.-é. találjuk.
Tomaj. (Tolmaj. Tolmad. Tolma. Tome. Tomej.) – a) Thomay prope Laad. (1317: Anjouk. okmt. I. 417.) Poss. (regalis) Thomay … in latere montis Badachon, a parte orientis aque Balatini propius adiacens. (1344: Zalai oklt. I. 416.) Ekkor választja el a király Szegliget kir. vártól s adja Ládi Istvánnak, megemlítvén e helységnek István első vértanú tiszt. szentelt egyházát is. Poss. Laadthumay. (1380: U. o. II. 166) «Paulus de Noogh Thomay» jogot tart «Wduarnok Thomay» birtokhoz, a Balaton mellett. (1393: U. o. II. 292.) Kysthomay. (1408: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Poss. Felsew-Thame. (1453: Dl. 14722.) Felsethome. Felsethomay. (1477: Kismart. llt. 36. A. 27., 31. és 32.) Felső-Tome(j) vagy Tomaj 1453-ban is Szegliget vár tartozéka. Ma Badacsony-Tomaj, Tapolczától dk. (V. ö. Lád helys. a.) – b) Poss. Tolmay. (1400: Zalai oklt. II. 298.) Tholma. (1421: U. o. 427.) Poss. Tolmad. (1427: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 2.) Thomay poss. (1448: Zalai oklt. II. 542., 1474: Dl. 17628.) Vámhely, 1400-ban Mircse, havasalföldi vajda nejéé, 1427-ben (s úgy látszik később is) Rezi vár tart. volt; 1474-ben 11 j.-portával. A Keszthelytől északra eső mai Tomaj puszta értendő. – c) Villa Thomoy – Zsiddel határos. (1256: Haz. okmt. 59.) Villa Thumoy – Vitával határos. (1262: Zalai okmt. I. 40.) Nicolaus de Thome. (1329: U. o. 241.) Poss. Thomey – a Lesencze folyó m. (1339: Zalai oklt. I. 359.), Tumey – ugyanott. (1343: U. o. 411.) Poss. Tomay. (1358–1372: U. o. II. 55.) Sz.-Péter tiszt. szentelt egyházzal. (1343.) Ma Lesencze-Tomaj, Tapolcza mellett dny.
Tompa. Thompa. (1513: Dl. 32206.) Németfaluval, Salamonvárával sat., együtt sorolják föl, Sárkány Mihálynak egy j.-portájával. – Ma puszta ama két hely és Keményfa közt. (L. Gyertyánag a. is.) Úgy látszik ez a helység értendő az -ugyanez alkalommal felsorolt másik ily nevű helység alatt is, melyben az egy-telkes nemes Tompai Benedek lakott. – «Tompa» különben már 1366-ból és később is ismeretes, mint a Salamonváriak, majd az Ostfiak és csébi Pogányok birtoka. (1366: csébi Pogány cs. llt., 1410: Zalai oklt. II. 368, 1461. és 1485: csébi Pogány cs. llt.)
Tompafölde, Poss. Tompafeulde. (1400: Dl. 8621.) L. a Marczaliak a.
Toposháza. Thoposhaza. (1507: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 1865., 1516: U. o. n. 642.) A «Thopos» cs. előnevéből ismeretes.
Tor(c)sicz(a). Poss. Torsycha. (1366: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Thorchicz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Turcsiscse, Csáktornyától k.-é.
Tordafalva. Poss. Thordafalwa. (1462 körül: Kismart. llt. 47. T. 24. et NB., 1463: Dl. 15831; 1465: Dl. 16193; 1469: Dl. 16888; 1470: Zalai oklt. II. 593.) Kökényes-Mindszent és Lengyel vidékén feküdt. A lengyeli Torda családtól kapta nevét.
Tormafölde. Tormafelde – (Szécsi-)Sziget tartozéka. (1403: Zalai oklt. II. 315.) Tormafelde poss. (1449: U. o. 548., 1466: Kisfaludy cs. llt., 1499: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 3.) Alsó-Lendvától kd. találjuk.
Torn. (Toren.) L. Turnya néven.
Torni-Szent-Miklós. L. Szent-Miklós helység a.
Toron(y)hely. (Tornistya. Tornisa.) Toronhel. (1379: Dl. 6586.) Turnicha, (1389: Dl. 7469.) Tornischa. (1403: Dl. 8902.) Tornisa. (1405: Dl. 9099.) Tornystya: (1405: Dl. 9490.) Thornisca. (? 1411: Dl. 11743.) Tornissa. (1428: Dl. 11996.) Thurnissa. (1481: Dl. 18533.) Op. Tornysthya. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. – Ma Turnisa vagy Turnicsa, Alsó-Lendvától ny-é.
Tornonok. (Tornovnok.) Tornonok. (1379: Dl. 6586.) A lendvai Bánfiaké volt. – Hihetőleg az 1524-ben ugyane család urbariumában fölsorolt «Thernownyklakos» faluval ugyanegy. (Dl. 37006.)
Tót-Dörögd. L. Dörögd helység a.
Tót-Rokolyán. (Tót-Rakolyán.) L. Rokolyán helység a.
Tótfalu.a) Tothfalu poss. (1381: Dl. 6802; 1405: Dl. 9315.) Thothfalu. (1414: Dl. 10236.) A lendvai Bánfiaké volt. Alsó-Lendvától keletre ma is megtaláljuk. – b) 1455-ben egy «Karycha al. nom. Tothfalu» nevű helység merül föl, a melyben a Mileji Balázs feleségének része van. (Muz. llt.) Ma puszta, Karicsa néven, Nova közelében észak felé.
Tóti. Sacerdos de Toty. (1329: Zalai oklt. I. 236.) Villa Thoty – (Badacsony-)Tomaj határjárásakor. (1344: Zalai oklt. I. 418.) Thothy. (1493: Kismart. llt. 36. A. 36.) Ma Káptalan- (és Nemes-)Tóti, Tapolczától dk.
Tot(t)ovecz. Tottowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyától (a melyhez tartozott) d. esik.
Től. Thwl. (Nemesi névben. 1409: Dl. 9581.) Twl. (A Kanizsaiaké. 1493: Dl. 36997.) Thewl. (1513: Dl. 32206.) Szepetk és Pókafalva táján feküdt. 1513-ban Tőli István egy-telkes nemes lakta.
Tőli. Poss. Thwly – a Kanizsaiaké. (1423: Dl. 11371.) Venécze, Kanizsa, Szepetnek sat, helységekkel volt határos. 1423-ban a falu végén Sz.-Bertalan tiszteletére kápolna állt.
Tölvár. (Telvár.) Thwlwar. (1430: Zalai oklt. II. 468., 2433: U. o. 481.) Thwluar. (1434: Körmendi llt. Himfyana, n. 429.) Tuluar. (1441: Zalai oklt. II. 523.) Thelwar. (1496: Dl. 20423.) Köznemesek nevéből ismeretes. Valahol a megye ény. vidékén fekhetett, Gógánfalva táján, vagy épen Gógánfalva részei értendők. (V. ö. a Tölvári cs. a.)
Tördemicz. (Tördemecz.) Terra Turdemecz. (1274: Győri. tört. és rég. füz. III. 107.) Turdemech. (1329: Zalai oklt. I. 243.) Thordemycz. (1449: Haz. okmt. II. 299.) Therdemycz. (1480: Dl. 18375.) Ma Tördemicz, a Balaton mellett, Tapolczától d.
Törek. Villa Turek. (1262: Zalai oklt. I. 40.) Poss. Turek. (1329. 1338: U. o. I. 241., 343., 1339: U. o. 359.) Twrek. (1340: U. o. 372., 1451: Dl. 14503.) Poss. Terek. (1412: U. o. II. 375.) Thewrek. (1446: U. o. 529., 1471: Dl. 17628.) 1474-ben Rajki Miklósnak 2 adózó j.-portájával. – Tomajjal határos volt. Ma puszta Lesencze-Tomaj mellett d. (Tapolczától dny.)
Töttös. L. Tüttös és Tófő helység a.
Töttös-Enyere. L. Enyere(h) helység a.
Töttös-Kál(a). (Töttös-Kereki-Kál.) L. Kál helység a.
Töt(t)ös-Vente. L. Vente helység a.
Triga(u). Triga. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya és Strigó vár tart. közt sorolják föl. Kétségkívül Strigó (ma Stridó, Csáktornyától ény.) értendő. (V. ö. Strigó vagy Trigau vár a.)
Tsternecz(?). Tsternecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Tán Csernecz-nek olvasandó. Ily nevű falut (Kis-Csernecz) ma Zalamegyében, a Mura mentén találunk.
Tur. Poss. Thwr. (1406: Dl. 9212; 1460: Dl. 15500.) Szent-Balázszsal és Edelicscsel együtt említik.
Turnicsa. (Turnisa, Turnistya.) L. Toron(y)hely néven.
Turnya. (Turren.) Villa Tornu, Torn. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Judex de Twrnya. (1458: Dl. 15243.) Turren. Thwrren. (1490: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 10.) Turan. (1496: Dl. 32819.) Thoren alio nomine Thwrn. (1505: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 15.) Ma Podturen a Muraközben, a Mura partján, Csáktornyától ék. A XV. század végén és a XVI. elején a Fadan (Fodan) Kristófé volt, a kinek itteni várnagyát 1501-ben említik. (Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 13.)
Turol. (Turul.) Poss. Turul. (1356: Zalai oklt. I. 569.) Poss. Twrol, Turol. (1430: U. o. II. 466. és Dl. 12257.) Peleske várához tartozott. (1430.) Haholt, Puszta-Sz.-László, Edelics, Sejter sat. helységek szomszédságában feküdt.
Turpkovecz. Turpkowecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Tupkovecz, Felső-Mihályovecz vidékén. (Stridótól d.)
Tuskánd. L. Teskánd alakban.
Tutorszeg(-Apáti.) L. Apáti helység a.
Türl(y)e. Gurle. (1230: Zalai oklt. I. 5.) Gurla. (1251: U. o. 22.) Eccl. B. M. V. de Thulev. (1254: U. o. 27.) Monasterium Ghurle. (1264: U. o. 44.) Prepositus monasterii B. V. de Jurlye. (1301: U. o. 120.) Jerleu. (1303: U. o. 121.) Comes Peregrinus de genere Jwrle, és monasterium B. V. de Jurle. (1306: U. o. 125.) De genere Jwrlew, és: monasterium de Jurlew. (1322: U. o. 158.) Jurle. (1360: Kismart. llt. 47. K. 8.) Tyrle, Thyrle. (1425: Zalai oklt. II. 446., 1477: U. o. 611. és 1479: Dl. 18292.) Thwrle. (1433: U. o. 481.) Thyrle – a Szentgiroltiaknak 8 1/2 adózó j.-portájokkal. (1474: Dl. 17628.) Poss. Kys Thyrle – a Szentgirolti és a Hagymás családoké. Poss. Nagh Thyrle – a türl(y)ei prépostságé. (1483: Dl. 18819.) A Bold. Szűz tiszt. a XII. század végén(?) alapított praemontrei prépostsággal. – Sümeg és Zala-Bér közt fekszik.
Tüttös.a) Thythws. (1428: Dl. 36666.) Thwthews. (1479: Dl. 36713.) Thythews. (1513: Dl. 32206.) Ma Tüttös, Zala-Apáti közelében nyd. 1513-ban Keszvényesi Péternek 1 adózó jobbágy-portájával. Ugyanitt négy Tüttösi család egy-egy nemesi portától adózott. – b) L.Tófő helység a.
Udvari. Oduory. (1093: Árpádk. uj okmánytár. VI. 66.) Vdvory. (1337: Zalai oklt. I. 322.) Wdwary. (1402: Zsélyi llt.) Wduary. (1480 körül: Veszpr. kápt. házi llt. Cap. 12.) Főleg a tihanyi apátságé volt – Tihanytól ny. a Balaton partján találjuk.
Udvarnok. – a) Vduarnok. (1430: Zalai oklt. II. 467.) Wdwarnok. (1474: Dl. 17628.) 1430-ban mint a berekszói Hagymás László birtokát említik. 1474-ben. a Szentgiroltiaknak 17 j.-portájok volt itt. Szent-Gróttól dk. találjuk. – b) L. Peleskefő helység a.
Udvarnok (puszta). Poss. Wduarnok al. nom. Buchitha. (1335: Veszpr. kápt. orsz. llt. Metales.) Predium Wdwarnok al. nom. Bwchytha iuxta fluvium Zala. (1430: Dl. 12335.) Pred. Wdwarnok al. nom. Buchitha. (1454: Körmendi llt. Unyomiana, 71.) Hosszufalu mellett feküdt, úgy látszik valamerre é.-ény. felé. (A Zala folyó mentén.)
Udvarnok-Tomaj. L. Tomaj (Badacsony-) helység a.
Ug. L. Uk néven.
Uj-Gyemerő. L. Gyemerő helység a.
Uj-Bécs. L. Bécs b) helység a.
Ujfalu. Több ily nevű falu volt hajdan e megyében, egyedül magoknak a lendvai Bánfiaknak négy. – a) Villicus de Wyfalu. (1368: Zalai oklt. II. 19.) Poss. Bamwyfalw et Rokolyanuyfalwa, (1415; Dl. 10401.) Utraque Baanvyfalua al. nom. Magarrokulian. (1422: Dl. 11192.) Poss. Banwyfalwa. (1423: Dl. 11389; 1466: Dl. 16435.) Poss. utraque Banwyfalwa. (1446: Dl. 13916; 1458: Dl. 5228.). A lendvai Bánfiaké volt, A Zala-Apátitól é. (Rokolán m.) esö Ujfalu értendő. – b) Vyfalu. (1381: Dl. 6802.) Poss: Wyfalw. (1405: Dl. 9315; 1408: DL. 9407; 1498: Kaill László gyűjt.) A lendvai Bánfiaké volt. Szent-Miklós mellett sorolják föl, s így a mai Lendva-Ujfalunak felel meg, Alsó-Lendvától dk. – c) Wyfalu. (1389: Dl. 7467.), Poss. Wyfalu. (1405: Dl. 9315.) A lendvai Bánfiaké volt. Csesztreg mellett sorolják föl, s így a mai Kerka-Ujfalunak felel meg, Csesztreg szomszédságában északra. (V. ö. Kutos helys. a.) – d) Vyfalu. (1381: Dl. 6802.) Wyfalu. (1389: Dl. 7467.) A lendvai Bánfiaké volt. – Alsó-Lendvától nyugot felé, a Mura mentén fekhetett. – e) Poss. Wyfalw aliter Felzerfalw vel Altalfalwa sive Davidfalua. (1441: Zalai oklt. II. 509.) Az Egerváriaké volt. (A Zala-Bér melletti mai Atali pusztának felel meg ?) Tán ugyane helység (vagy részei) értendők az alatt az «Wyfalw» alatt is, melynek részeit 1439-ben Aranyaddal, Szent-Péterrel sat. együtt a Kanizsaiak bakonoki Török Lászlónak eladták. (Dl. 13296.) – f) L. Felrét-Ujfalu helység a. – g) L. Rokolyán-Ujfalu helység a. – h) L. Szegliget helység a.
Ujhegy. Poss. Wyhegh. (1499: Körmendi llt. Hymfyana, n. 671.) Mint a debrentei Himfiek birtokát Gutorfölde és Dezics közt sorolják föl. Tán azonos ezzel a következő helység.
Ujhely(?). Hwyhel poss. (1470: Körmendi llt. Himfyana, n. 548.) Gutorföldével és Szerdahelylyel együtt mint a Pápai György birtoka szerepel. (V. ö. Ujhegy helys. a.)
Ujlak. Wilok. (1259: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Poss. Wylak. (1341: Zalai oklt. I. 385., 1384: Zalavári apáts. orsz. llt. n. 503.) A veszprémi káptalané volt. – Kis-Komáromtól ny. találjuk.
Ujnép. Villa Winep – a veszprémi káptalané. (1259: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Poss. Wynep, Wyneph – a Kanizsaiaké. (1460: Dl. 15937; 1474: Zalai oklt. II. 597., 1493: Dl. 36997.) Ma puszta Ujudvar mellett, a melylyel együtt említik. (Kanizsától é.)
Ujudvar. Conventus fratrum cruciferorum de nova curia. (1325 körül: Dl. 24895.) Forum comprovinciale in nova curia. (1329: Fejér. VIII. 3. 380.) Crucifer ordinis S. Johannis Jerosolimitani de Wyoduar. (1377: Dl. 6439.) Crucifer de nova curia. (1378: Dl. 6541.) Poss. Ecclesie et prioratus Vyudvar penes fluvium Kanissa. (1382: Fejér. IX. 7. 467.) Poss. Wyvdwar. (1460: Dl. 15437; 1476: Dl. 17889.) Vásáros hely volt. A jeruzsálemi Sz.-János-lovagok rendházával, kik 1382-ben a Kanizsaiaknak vetettek zálogba. A XV. század második felében utóbbiaké. – Nagy-Kanizsától é. találjuk.
Uk. Terra Vck, Vk. (1268: Árpádk. uj okmánytár. VIII. 210.) Poss. Vg. (1279 körül: Zalai oklt. I. 90.) Vk. (Nemesi névben. 1451: Dl. 14497.) Wk. (1474: Dl. 17628.) 1474-ben csak egy adózó j.-portája volt. – Ma Ukk, Sümegtől ény. (L. Gyemerő helység a. is.)
Ulkháza(?). Pred. W…haza. (1381: Dl. 6802.) Pred. Wlkhaza. (1389: Dl. 7469.) A lendvai Bánfiaké volt.
Und. L. And néven.
Ung. Vng. (1251: Haz. okmt. VII. 42.) Poss. Welgwngh. (1376: Zalai oklt. II. 132.) Hung. (1384: Dl. 7103.) Ongh. (1406: Dl. 9230; 1407: Dl. 9303; 1432: Dl. 12433; 1513: Dl. 32206.) Hospites de Vngh. (1451: Dl. 36691.) Wng. (1482: Dl. 18742.) Poss. Jakapfalwa. (1489: Dl. 19496.) Poss. Jakabfalwa (Jacabfalwa) al. nom. Welgwng. (1501–1506: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 10.) Az 1513. évi adólajstrom Ongh és Jacabfalwa helységeket külön sorolja föl. Amabban János deáknak 1 1/2 j.-portáját emebben Dormán Gergely egy-telkes nemest említi. – Ma két külön puszta, egymás mellett, Ung és Jakabfa néven, Szegfalu és Kerecseny közt, Zala-Apátitól délre.
Ungfalva. Poss. Wngfolwa. (1411: Dl. 11743.) Lendva várához tartozott.
Urbánosfalva. L. Orbánosfalva alakban.
Urbános-szege. L. Csokma helység a.
Urbél. Villa (ecclesie Vesprimiensis) Vrbeel. (1385: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Ma Urbér néven erdő és puszta, Sümeg és Tapolcza között.
Usztolcz. L. S(z)tolcz alakban.
U(z)sa. Ysa, Wsa. (1327: Zalai oklt. I. 207., 1332: U. o. 266., 1420 körül: Dl. 24794; 1474: Dl. 17628; 1462: Muz. llt. 1476: Körmendi llt. Himfyana. n. 570; 1479: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 81. sz.) Poss. Aztalnok Andrasusa et alter Usa. (1446: Zalai oklt. II. 529.) Poss. Chankadwsa. (1451: Dl. 14503.) Poss. Leryncze Vsaya. (Egyk. másolat után. 1479: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 81. sz.) Vsa et alia Vsa al. nom. Czeberyenfalua. (1458: Dl. 15268.) Domokos Usa, Cheberyen Usa. (1502: Lelesz. elench. statut.) A Sz.-Lélek tiszt. szentelt pálos kolostorral, mely azonban 1455-ben üresen állt. A Hosszutótiaké és Uzsaiaké volt, részben pedig (1474-ben két adózó jobbágy-porta) Sümeg várához tartozott. – Ma puszta (Uzsa), Tapolcza mellett ény.
Utarolcz. L. Oltárcz(i) helység a.
Vadkert. Wathkerth. (1513: Dl. 32206. Nagy-Kapornak vidékén merül föl. 1513-ban Hagymás Miklósnak 1 j.-portája volt itt. – Ily nevű helységet különben 1360-ban és 1393-ban a Béri (Zala-Béri) cs. birtokai közt is sorolnak föl. (Vodkerth. Kismart. llt. 47. K. 8. és Zalai oklt. II. 259.) 1508-ban pedig a faiszi Ányosoknak szintén e tájon volt ily nevű falujok. (Wadkerth. Körmendi llt. Alm. 3. lad. 3. n. 128.) E helység rejtőzik az 1251. évi «villa Vehkeht, Vhohtkereh» nevű helységben is. (Zalai oklt. I. 20.)
Vágó-Örs. Értsd: Kővágó-Örs. – L. Örs b) helység a. az 1363. évhez.
Vajda. Nepotes Voyvode. (1308: Anjouk. okmt. I. 146., 1322: Zalai oklt. I. 158.) Nobiles de Wayda, via in Woyda. (1325: U. o. 187–8.) Voyda. (1363: U. o. 638.) Poss. Wayda et Kiswayda. (1398: U. o. 291.) Poss. Nagvayda et Kysvaida. (1456: U. o. 563.) Poss. Vayda és pred. Kysvayda. (1459: Dl. 15334.) Poss. Wayda és pred. Kyswayda. (1465: Zalai oklt II. 583.) Récse vidékén feküdt.
Vakol(y)a. Vokola. (1455: Muz. Ilt.) Wakolya. (1513: Dl. 32206.) Ma Vakola, Novától k.-é. 1513-ban a három Vakolysi, a Becsi, Karus és Rádói nevű egy-telkes nemesi családoké.
V(a)lkonya. (Volkonya.) Kysuolkonya, Noguolkonya. (1381: Dl. 6802.) Valkonya. (1389: Dl. 7469; 1524: Dl. 37006.) Poss. Wlkonya. (1420: Dl. 10928.) A Lendvai Bánfiaké volt. – Ma Vakonya, Nagy-Kanizsától ny.-é.
Válus. (Válos.) Terra Walws que est ecclesie S. Marie de Almad. (1256: Haz. okmt. VII. 59.) Silva Valus – a keszthelyi kir. jobbágyok használatára rendelve. (1359: Zalai oklt. I. 601.) Villa Valus. (1389: Lajtafal. llt. Illésháziana. Lad. 23. f. 1. n. 2. és 3.) Walos. Valos. (1426: U. o. n. 3. és Dl. 11793.) Poss. Valus. (1429: Zalai oklt. II. 462.) Watws. (1474: Dl. 17628; 1525: Lajtafal. llt. Illésházyana. lad. 23. n. 37.) Hegyesd várához tartozott. (1389. 1426. 1525.) Ujlaki Miklósnak 22 j.-portája volt itt 1474-ben. 1429-ben az e helység mellett Sz.-Miklós tiszt. épült pálos kolostor emléke merül föl. – Ma Vállus falu és majorság, Keszthelytől ék.
Vanyarcz. L. Vonyarcz néven.
Vár. Poss. War. (1379: Haz. okmt. III. 209.) Szent-Mihály és (Tot-) Szerdahely helységekkel együtt szerepel.
Vár-Almád. L. Almád m.-városnál.
Várföld(e). – a) Terra Warfeulde. (1324: Zalai oklt. I. 178.) Warfelde. (1381: DL. 6802.) Varfeld. (1389: Dl. 7469.) Poss. Varfelde. (1422: Dl. 11176; 1464: Zalai oklt. II. 581.) Warfewlde. (1513: Dl. 32206) Keretye után sorolja föl lajstromunk. Ma Várföld, Alsó-Lendvától k. 1513-ban «Bebessy» Péter özvegyének 2 j.-portájával. (V. ö. Jakusfölde a.) – b) Egy másik ily nevű falut Nagy- és Kis-Liszkó közt sorol fel az 1513. évi adóösszeírás. (Lásd Liszkó a.) Utóbbit 1468-ból és 1486-ból is ismerjük. (Warfelde, Warfewlde. Dl. 16771. 19138.)
Vargaszeg, Wargazegh: (1490: Dl. 19647.) Zala-Lövőtől dk. találjuk.
Varju-János-háza. (Varga-János-háza.) Pred. WaryuJanoshaza, Waryw
Janoshaza. (1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3., Dl. 11793: Zalai oklt. II. 451.) Villa Vargayanoshaza. (1454: Dl. 14781.) Páka városhoz tartozott.
Várnépe-Karmacs. (Várnipe-Karmacs.) L. Karmacs helység a.
Váró. Poss. (terra) Varo, Varou. (1263: Árpádk. új okmánytár. XI. 525.) Varow. (1374: Dl. 6202.) Billye vidékén (Nagy-Kanizsa m.) feküdt.
Vásárhely. Poss. Vasarhel. (1382: Zalai oklt. II. 185.) Wasarhel. (1474:
Dl. 17628.) Kyswasarhel (1508: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 128.) A Szentgiroltiaknak 1474-ben 14 j.-portájok volt e helységben. – Ma Kis- Vásárhely, Sümegtől nyugat felé.
Vasper. Wosper. (1342: Zalai oklt. I. 387., 1410: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. 131. a.) Wasper. (1440: Dl. 13585; 1480: 36720.) Vasper. (1513: Dl. 32206.) Ma Vaspör, Zala-Lövőtől ék. (Lásd Zél a.) 1513-ban egy Vaspéri Mihály nevű egy-telkes nemes is lakott itt. – 1457-ben a Nádasdiak birtokában Vasmegyében sorolnak föl ily nevű (Vasper) falut. (Dl. 15173.) Úgy látszik szintén ez a helység értendő, a megyei határszélen, nem messze Nádasdtól.
Vá(s)zol(y), (Vaszoly.) Waschul. (1082: Haz. okmt. IV. 4.) Vozul. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 66.) Wazwl. (1353: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 13.) Wassul. (1418: Zalai oklt. II. 413.) Villa Wasol, Wazol. (1433: Pannonh. föapáts. házi. llt. XV. E.) Poss. Wazol – Veszprémmegyében. (1440: Dl. 13900; 1459: Dl. 15394.) Wazol – Zalamegyében. (1449: Haz. okmt. II. 299.) Wazwl. (1480 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 12.) Nundine libere in Wazol. (1507: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 15.) Főleg a veszprémi káptalané, a bakonybéli és tihanyi apátságé s a veszprémmegyei Esegvár tart. volt. – Ma Zalamegyében, Tihanytól ny.-é. fekszik.
Vátka. Poss. Watka. (1344: Zalai oklt. I. 419., 1358: U. o. 588.) Vathka. (1348: U. o. 475.) Poss. Waathka. (1391: U. o. II. 249:) Wathka. (1438: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 3., 1474: Dl. 17628.) Szántó mellett k. felé feküdt, Tádika. vár közelében. 1474-ben 5 1/2 adózó j.-portája volt itt Pető Miklósnak.
Vazul. L. Vá(s)zol(y) alakban.
Veczkend. Poss. Veczkend. (1451: Dl. 14489.) Weczkend. (1480: Dl. 18319.) 1480-ban a Sz.-Demeter tiszt. szentelt egyházzal. – Ma Vöczkönd, Zala-Egerszegtől ék.
Vég-Gulács. L. Gulács helység a.
Vég-Zalatnok. L. Szent-Mihályfalva (másként Zalatnok) helység a.
Véged. (Végöd.) Capella S. Georgii de Veged. (1247: Haz. okmt. VI. 47.) Terra Wegud. (1325: Zalai oklt. I. 180.) Poss. Wegud, Vegyd. (1326: U. o. 193. 195.) Villa Vegud. (1346: U. o. 428.) Poss. Veged. (1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 749:) Weged. (1474: Dl. 17628.) I. Károlytól nyert hetivásár jogát, földesurai a Sitkeiek kérésére I. Lajos király 1346-ban megújítá. 1474-ben Sitkei Antal 9, és sitkei Gothárdfi János 16 j.-portáját említik e helységben. – A megye ény. határszélén, Zala-Bér közelében találjuk.
Vejnek. Poss. Veyhnek. (1344: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) A Badacson hegy (Lád, Dencs, Ábrám helységek) táján kell keresnünk.
Velekháza. Welekhaza. (1479: Körmendi llt. Himfyana, n. 591.) Köznemes nevéből ismeretes.
Velgyi-falu. L. Völgyifalu néven.
Velgyi-Jakab-háza. L. Völgyi-Kósa-háza helys. a.
Velgyi-Kósa-háza. (Velgyi-Kós-laka.) L. Volgyi-Kósa-háza néven.
Vénecze. a) Venechie, Weneche, Kanizsaszeg vár tartozéka. (1323: Zalai oklt. I. 165.) Poss. Veneche. (1420: Dl. 10945.) Poss. Wenechye ultra fluvium Zapolya. (1423: Dl. 11371.) Poss. Venechye. (1447: Dl. 14084.) Kanizsa várához tartozott. Hihetőleg azonos e helységgel a szintén Kanizsa vár tartozékában fölmerülő Vente nevű helység. – Villa Vente. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Tevteus Wenthe. (1377: Haz. okmt. III. 210.) Wenthe. (1431: Zalai oklt. II. 470., 1455: Dl. 15013.) Utóbbinak kétségtelenül a mai Vente puszta felel meg, Petri mellett, Nagy-Kanizsától nyugatra. – b) Poss. Weneczye, Venechye. (1430: Zalai oklt. II. 466. és Dl. 12257.) Peleske várához tartozott.
Vente. L. Venécze helység a.
Vercsek. Werchek superior et inferior. (1360: Dl. 5003.) Alsoercheek. (1372: Dl. 6064.) Werchek. (1478: Dl. 18132.) Werczek. (1513: Dl. 32206.) Ma Vörcsök, Alsó-Lendvától dk.
Veresfalu. Poss. Weresfalw. (1465: Dl. 16267.) Tárnok, Rokolyán, Szent-György sat. helységekkel együtt, mint a szántai Bot(h)ka János birtokát említik. – Ma dűlő Tárnok falu határában.
Verő. Poss. Werech. (1412: Haz. okmt. I. 306.) Werwh. (1463: Dl. 15807.) Wereh. (1469: Muz. levéltár.) We[r]eu. (1513: Dl. 32206.) Ma Vörű, Nagy-Kapornaktól délre. 1513-ban a Tengel, Fodor, Szőke, Baltizár és a két Király nevű egy-telkes nemesi családok lakták. Utóbbiakat 1463-ban is említik.
Vescsicz. Wehschicz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Vescsicza, Stridótól ény.
Vétyen. Poss. Wechyen. (1389: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 2., Zalai oklt. II. 449.) Poss. Wethyen. (1426: Dl. 11793; 1454: Dl. 14781.) Páka városhoz tartozott. – Ma Vétyem, Alsó-Lendvától k.-d.
Vigánt. (Vigánd.) Wyghant. (1082: Haz. okmt. IV. 5., 1269: Zalai oklt. I. 54.) Poss. Viganth. (1349: U. o. 485.) Vygand. (1409: Kismart. llt. 36. A. 16.) Wygand. (1476: U. o. 36. A. 26.) Ma Vigánt, Tapolczától k.-é.
Vindornya (-melletti) Lak. L. Lak helység a.
Vindornya-Szőllős. L. Szőllős c) helység a.
Visinecz. Wyssinecz. (1478: Dl. 18143.) Csáktornya tart. sorában Vlkanovecz mellett sorolják föl.
Vita. Villa (alább: terra) Wyta. (1262: Zalai oklt. I. 40.) Poss. Wytha. (1339: U. o. 359.) Sacerdos de Wita. (1357: U. o. 581.) Wytha. (1474: Dl. 17628.) 1474-ben az itteni plébánosnak 1 j.-portáját említik e helységben. – Tapolczától dny. találjuk.
Vitenyéd. Poss. Wythened. (1247: Zalai oklt. I. 18.) Poss. Wytuned. (1306: U. o. 126.) Wythenyed. (1410: U. o. II. 371., 1470: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 14.) A türl(y)ei prépostságé és a vasvári káptalané volt. – Zala-Egerszegtől ny.-é. találjuk.
Vicsetinecz. Wlczetinecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Vucsetinecz, ény. Csáktornyától, a melyhez tartozott.
Vikanovecz. Wikanowecz. (1478: Dl. 18143.) Ma Vukanovecz, Csáktornyától, a melyhez tartozott, ény.
Vonyarcz. Poss. Babucha al. nom. Vnorch iuxta Balatinum. (1335: Zalai oklt. I. 313.) Wanyarcz. (1433: Dl. 12524; 1498: Dl. 20723.) Poss. Wonyarcz. (1495: Dl. 20337.) Sz.-Mihály árkangyal tiszt. szentelt templommal. – Ma Vonyarcz-Vashegy, Keszthely közelében keletre, a Balaton partján.
Vorhobl(y)an. Worhoblan. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Ma Verhovlyán, Mura-Szerdahelytől ény.
Vorhota. Vorhota poss. (1407: Dl. 36656.) Worhotha. (1513: Dl. 32206. 27.) Zala-Egerszegtől ny.-é. találjuk. 1513-ban Vorhotai György egy-telkes nemes 1 portától adózott innen.
Völgy-Ung. L. Ung helység a.
Völgyifalu. (Velgyifalu.) Welgyfalu. (1389: Dl. 7469.) Velgyfalu poss. (1410: Dl. 9620.) A lendvai Bánfiaké volt. – Ma Völgyifalu helység és Völgyi puszta, Alsó-Lendvától dk.
Völgyi-Jakab-háza. L. Völgyi-Kósa-háza helység a.
Völgyi-Kósa-háza. (Völgyi-Kós-laka.) Poss. Belgykoslaka. (1411: Dl. 11743.) Velgykosahaza. (1428: Dl. 11996.) Welgykosahaza. (1524: Dl. 37006.) Nemti várához tartozott. Talán e helységnek felel meg a lendvai Bánfiak 1381. évi osztálylevelében említett «predium Wlgy Jakaphaza» is. (Dl. 6802.)
Vuzulló(?). Poss. Wuzullow. (1336: Zalai oklt. I. 319.) A mai Bánok- Szent-György vidékén feküdt.
Zágorhida. Zagorhyda. (1411: Dl. 9831; 1458: Zalai oklt. II. 570., 1466: Dl. 36705; 1479: Kismart. levéltár. 45. C. 52., 1513: Dl. 32206.) Ma puszta Nova mellett keletre. – 1513-ban csak egy Petri Mihály nevű egy-telkes nemest ismer e helységben adólajstromunk. (V. ö. 1257: Árpádk. új okmt. VI. 464.)
Zajk. Poss. Zoueyk – a Passca mester birtoka, Tolmácscsal határos. (1352: Zalai oklt. I. 522.) Filius Paska de Zayk. (1360: Dl. 5002.) Poss. Zayk. (1433: Dl. 12507; 1478: Dl. 18132.) A Zicsieké volt. – Kanizsától (kissé távolabb) nyugotra találjuk.
Zákafölde. L. Szákafölde alakban.
Zákány. Poss. Zakan. (1416: Dl. 10502.) A lendvai Bánfiaké volt. – Nyirlak, Lasztonya, Sz.-Margitasszony sat. helységekkel együtt említik.
Zakháza. Poss. Zakhaza. (1411: Dl. 11743.) Lendva várához tartozott.
Zala. Poss. Zala. (1278: Zalai oklt. I. 88.) Poss. Zala iuxta fluvium Zala.
(1324: U. o. 175.) Zala. (Nemesi névben. 1415: Dl. 10321.) Holtóval határos volt. – Ma ily nevű pusztát Fernekág mellett találunk.
Zala-alja. Villa Zalaalia. (1357: Zalai oklt. I. 575.)
Zala(i)-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Zalapataka. L. Szobapataka alakban.
Zalaszeg. Zalazegh. (1301: Zalai oklt. I. 120., 1308: U. o. 129.) Zalazug. (Nemes nevében. 1329: Haz. okmt. I. 62.) Zalascyg. (Nemes nevében. 1335: Anjouk. okmt. III. 171.) Poss. Zalazegh. (1439: Dl. 13296; 1445: csébi Pogány cs. llt., 1458: Dl. 15284.) Zalazeg. (1461., 1470., 1485: csébi Pogány cs. llt.) Aranyad táján feküdt, a hol a Zala folyó, hirtelen délre kanyarodva, éles szegletet alkot.
Zalatelke. Poss. Zalatheluke al, nom. Pochei; alább: Pache. (1340: Zalai oklt. I. 362.) Poss. Pacha al. nom. Zalatheleke. (1389: U. o. II. 230.) Pacha al. nom. Zalatheleke. (1489: U. o. II. 230.) Zalatelke al. nom. Pacha. (1399: U. o. 295.) A gersei Petőké (s illetve 1389 előtt a Reznekieké) volt. 1389-ben Fényesföldével mondják határosnak. (L. ott.)
Zalatnok. L. Szent-Mihály(-falva) helység a.
Zamárfalva. L. Szamárfölde helység a.
Zamárfölde. L. Szamárfölde alakban.
Zánka. Poss. Zanka. (1330: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1402: Zsélyi levéltár., 1437–1446: Dl. 13898; 1440: Kismart. llt. 36. A. 22. és Körmendi levéltár, Himfyana, n. 419., 1443: Dl. 13741.) Köves-Kálla közelében keletre találjuk.
Zél. Zyl. (1328. 1332: Zalai oklt. I. 230. 267.) Fluvius Zyl. (1332: U. o. 267.) Predium ZyI al. nom. Oliuanfelde. (1411: Dl. 9754.) Pred. Zeel al. nom. Olywanthfewlde. (1438: Dl. 13260.) Zeel. (1513: Dl. 32206.) Ma puszta (Zél) Hagyáros mellett d. 1513-ban Csatár és Vasper helységekkel együtt fogják össze, mint a melyekben Hásságyi Dénesnek 13 1/2 j.-portája volt. Ugyanekkor azonban Zélen egy Zéli Antal nevű egy-telkes nemes is lakott.
Zele-Szigete. L. Sziget helység a.
Zelefalva. Poss. Zelefalwa. (1460: Dl. 15500; 1467: Dl. 16599; 1468: Dl. 16771.) Ma Zelefa néven puszta, Kökényes-Mindszent mellett, a melylyel (Kökényessel és Mindszenttel) együtt a szent-balázsi Zele családé volt.
Zelics. (Zelicz. Zelecs.) Zeelech. (1406: Dl. 9212.) Zelych. (1408: Zalai oklt. II. 336., 1438: Dl. 13284; 1439: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 10.) Zalamegyei nemesek és kir. emberek nevéből ismeretes. 1455-ben «Dominicus filius Andree de Zelycz al. nom. Monyarokerek» és rokonai tanuzó nemesek. (Muz. llt.) E szerint e helység azonos vagy szomszédos lehetett Monyarókerékkel.
Zenyel. Poss. Zenyel – az Ujlakiaké. (1424: Zalai oklt. II. 441.) az örsi prépostság örsi birtokával volt szomszédos.
Zerketincz. L. Herkodincz néven.
Zlatkovity. Poss. Zlathkowych. (1481: Dl. 18559.) A Muraközben fekhetett.
Zoda. L. Leányfalu helység a.
Zodamérháza. Curia Zodamerhaza. (1389: Dl. 7469.) A lendvai Bánfiaké volt.
Zoltán-Gulács. L. Gulács helység a.
Zovajka. (Zohajka.) Poss. Zohayka. (1469–70: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Poss. Zowayka. (1496: Dl. 20484) A veszprémi püspökségé volt, Nova vidékén feküdt.
Zovejk. L. Zajk néven.
Zsabnik. Sabnyk. (1478: Dl. 18143.) Csáktornyához tartozott. – Mura- Szerdahelytől ény. találjuk.
Z(s)ebeczke. (Zsebecske.) L. Sebe(c)ske alakban.
Zsid. Civiles de Syd. (1256: Haz. okmt. VII. 59.) Terra castri (regis) Zaladiensis Syd vocata. (1280 körül: U. o. VI. 260.) Poss. Syd. (1354 körül: Zalai oklt. I. 556.) Poss. regis Zyd. (1358–72: U. o. II. 59.) Syd – Rezi vár tartozéka. (1427: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 2.) 1444-ben innen adják ki levelüket a megye szolgabirái. (Zalai. oklt. II. 523.) – Ma Alsó- és Felső-Zsid, Keszthelytől ék.
Zsigár(t). Poss. Sygar. (1460: Dl. 15437.) Sygarth. (1493: Dl. 20063.) A Kanizsaiaké volt. – Ma Zsigárd néven puszta, Nagy-Kanizsa mellett ny.-é. felé,
Zsigér. Terra castrensium (regis) in comitatu Zaladiensi Zyger wocata. (1265: Haz. oklt. 45.) Poss. Sygeer. (1424: Zalai oklt. II. 439.) A Salamonváriaké (Salamonfiaké) volt.
Összesen: 1077 helység.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT