VÁROSAI:
VÁROSAI:
Almád. Abbas (et conventus monasterii) ecclesie S. Marie de Almad. (1249: Haz. okmt. VI. 50., 1272: Zalai oklt. I. 69.) Villa Varalmad. (1408: Zalai oklt. II. 340.) Ville Also Almad, Felsew Almad. (1489. és 1326: Lajtafalusi llt. Illésházyana. lad. 23. f. 4. n. 2. és 3., 1426: Dl. 11793.) Abbas de Almad. (1449: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 6.) Poss. Almad, Kysalmad. (1453: Dl. 14722.) Oppidum Almad. (1477: Kisfaludy cs. llt.) Almad. (1508: Dl. 21890; 1525: Lajtafal. llt. Illésházyana. n. 37.) A Bold. Szűz. tiszt. szentelt benczés apátsággal. – Hegyesd várához tartozott. Országos vásárát 1477-ben említik. Állítólag a mai Monostor-Apáti helységnek felel meg, e helység azonban e néven a középkorban is fölmerül. Kétségtelen azonban, hogy a régi monostoros Almád (város) csakugyan e tájon, Hegyésd vidékén feküdt s nem a mai veszprémmegyei, Balaton melletti Almádit kell értenünk. (V. ö. Rupp, i. m. I. 1. 270.)
Alsó-Cseszt(e)reg. L. Cseszt(e)reg városnál.
Alsó-Lindva. (Alsó-Lendva.) L. Lendva város a.
Bak. (Bok.) Poss. Bok. (1353: Zalai oklt. I. 549.) Tófejjel és Tüttössel volt határos. Tüttösnek ma is Baki-Tüttös a neve. (Novától k.) Utóbbinak szomszédja é.-k. felé Bak helység. E helységnek felel meg az 1513. évi adólajstromban Sejter mellett felsorolt «Felrethbak» (mely 1430-ban Peleske vár tart. közt Felzerbak helyesebb alakban fordul elő), hol ekkor az itteni plébánosnak 2 jobbágy-portája, Gacsa(?) Gergelynek pedig egy nemesi portája volt. – Egy másik ily nevű helység «Nag Bak» alakban Sárhida mellett fordúl elő adó-lajstromunkban. Ez a nyom is a kérdéses helységhez vezet. Utóbbit Néna faluval fogja össze az adólajstrom, mint a melyekben az Ördög családnak (9+13+6 1/2+9) 37 1/2, a «de eadem» plebánosnak pedig 4 jobbágy-portája volt. – 1400-ban opidum Book, 1421-ben oppidum Bak a neve. Ugyanekkor (s 1394-ben) országos vásárát is említik. (Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107. és Zalai oklt. lI. 429) 1402-ben, 1430-ban és 1478-ban Nagbak – alakban találjuk fel ismét, mint egyházas és vámhelyet s Peleske vár tartozékát. Tehát az Ákos nembeli peleskei Ördögöké volt, a föntebb említett Nénával együtt. 1354-ben azonban «Nag Bok» néven a zalavári apátságé is. (1354: Parnonh. főapáts. orsz. llt. 24. sz., 1402: Zalai oklt. II. 310., 1405: Dl. 9071; 1421: Zalai oklt. II. 929., 1430: U. o. 466. és Dl. 12257; 1478: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108., 1513: Dl. 32206.
Bekcsehely. (Bekcsényhely. Bekcsény.) Villa Boxse – Kanizsa vár tartozéka (1321: Anjouk okmt. I. 627.) Forum generale in Bekchunhel. (1354: Zalai oklt. I. 551.) Bexenhel (1392: Dl. 7749; 1409: Dl. 9516.) Bekchenheyl. (1401: Sopronm. oklt. I. 548.) Becchehel. (1469: Dl. 16802.) Bekchehel. (1476: Dl. 17883.) Opidum Bekchenhel. (1493: Dl. 36997.) A Kanizsaiaké volt; Tót- Szent-Márton (és Kanizsa) vidékén fordúl elő. – Ma Becsehely. Nagy-Kanizsától nyugatra. (V. ö. Dl. 554. és 6664.) Kétségkívül e helység vagy m.-város értendő az alatt a «Bexin, Bekchin. Becchun, Bekchyn, Bozin» stb. alatt is, melyről a zágrábi püspökség egyik, a Muraközre és Zalavármegye dny. részére kiterjedő főesperességét elnevezték. (V. ö. Ortvay. Magyarorsz. egyh. földleirása. II. 732–3., a ki Baksa-ra nézve kétségkívül téved.) A XIV. század első felében Sz.-János tiszteletére szentelt egyház állt benne.
Bódogasszonyfalva. Bodogazonfalua. (1411: Dl. 9754; 1420: Fejér. X. 6. 266., 1428: U. o. 830. és Muz. llt., 1476: Dl. 17837; 1478: Dl. 18100; 1479: Dl. 18204; 1497: Dl. 20529.) Bodogazzonfalwa al. nom. Kuthos. (1438: Dl. 13260.) Bodokazzonfalwa. (1474: Dl. 17621.) 1420-ban heti, – 1428-ban orsz. vásár tartásra kapott jogot Zsigmond királytól. Orsz. vására 1479-ben is megvan. Ezért a m.-városok közé sorolható. A boldogasszonyfalvi (ollári) Tompa, Loránti, (s a század elején a bizonyára rokon Bódogasszonyfalvi) családé volt. – Ma Boldogfa, Zala-Egerszegtől é.-ny.
Csáktornya. Fratres heremite de (prope) Chaktornya. (1455: Dl. 34764; 1458: Dl. 34404; 1478: Dl. 32815; 1496: Dl. 32819.) Poss. Chaakthornya. (1477. Dl. 18143.) Tricesime in Chakthornya. (1490: Müncheni áll. llt. Ung. Doc. XIV. 83.) A Laczkfiaktól 1376, táján a Bold. Szűz és Minden Szentek tiszteletére I. Lajos király korában alapított pálos kolostorral. A hasonló nevű vár sorsát követte. Kir. harmindczadhely is volt, melynek jövedelmét 1490-ben Korvin János hg. kapta (Dl. 19658.), s bár okleveles nyoma kiváltságainak nincs, kétségkívül a városok közé számítható. – A Muraköz főhelye. (V. ö. 1376 körül: Dl. 32807.)
Csap(i). Nobiles de Chopi. (1325: Zalai oklt. I. 188.) Terra ville Chopy. (1341: Zalai oklt. I. 385.) Poss. Chap. (1459: Dl. 15:134.) Chapy. (1465: Zalai oklt. II. 583., 1513: Dl. 32206.) Oppidum Chapi. (1469: Dl. 16879.) A Csapiaké volt. – Ma Csapi néven Nagy-Kanizsától ék. találjuk.
Cseszt(e)reg. Poss. Cheztregh. (1334: Zalai oklt. I. 278.) Cestreg. (1335: U. o. 293.) Alsochesteregh, Felseuchezteregh. (1381: Dl. 6802.) Chestreg. (1405: Dl. 9315.) Poss. Cheztereg. (1405: Dl. 9099.) Opp. Chezteregh. (1469: Dl. 16853.) Opp. Chezthreg. (1524: Dl. 37006.) Vámjával együtt Lendva várához tartozott. Sz.-Móricz tiszt. szentelt kő-egyházát a XIV. században említik. (Páp. tiz-lajstr. 1334–1335.) – Ma Csesztreg a megye nyd. határvidéken.
Dobro(l)nok. (Dabronok.) Magna via per quam itur de villa Chestregh in Dabronuk. (1334: Zalai oklt. I. 279.) Civitas Dobronuk. (1389: Dl. 7467.) Oppidum Dobronok. (1403: Dl. 8902; 1411: Dl. 11743; 1455: Dl. 14986; 1469: Dl. 16853.) Dabronok poss. (1405: Dl. 9299.) Dobrolnuk poss (1405: Dl. 9315.) (Dobronuk. (1407: Dl. 9314.) Dobronok. (1408: Dl. 9397; 1428: Dl. 11996.) Az alsó-lendvai Bánfiaké volt. Vámját 1469-ben említik. – Ma Dobronok vagy Dobronak, a megye dny. sarkában.
Egerszeg. Capella S. Marie Magdalene de Egurscug. (1247: Haz. okmt. VI. 47.) Poss. Egurzug. (1266: Zalai oklt. I. 49.) Egerzeg, Egerzegh. (1293: U. o. I. 110.,1326- 72: Dl. 5987; 1329: Fejér. VIII. 3. 380., 1372: Veszprémi kápt. orsz. llt. Metales.) Villa Egurzegh. (1344: Zalai oklt. I. 443.) Cives nostri (regis) de Egurzegh. (1380: U. o. II. 174.) Villa regalis Egurzeg. (1381: U. o. 176.) Poss. regalis Egerzegh. (1389: Dl. 7512. 7552. 7513.) Poss. Egurzeg. (1390: Dl. 7560. 7580.) Jobagiones episcopales Vesprimienses in villa Egerzek. (1408: Zalai oklt. II. 339.) Egerzegh oppidum. Poss. episcopatus Egerzegh. (1421: U. o. 428., 1483: U. o. 627., 1430. U. o. 629.) 1266-ban és 1293-ban a veszprémi káptalan kapta. 1372-ben, 1380-ban és 1381-ben a királyé. 1389-ben a Kanizsaiak nyerték adományul Zsigmond királytól; ők azonban már 1390. elején a veszprémi püspökségnek adták, cserébe Szepetnekért. Ez óta állandóan a veszprémi püspöké volt, pl 1408-ban, 1421-ben és 1490-ben is. Szent-Mária-Magdolna tiszt. szentelt kápolnáját illetve egyházát 1247-ben és 1390-ben említik; vásárait pedig már 1329-ben, 1344-ben és 1390-ben is. Úti vámszedő hely is volt. – Ma Zala-Egerszeg, a megye székhelye.
Faisz. L. Veszprémmegyében.
Felső-Cseszt(e)reg. L. Cseszt(e)reg városnál.
Hosszufalu. Poss. Hwzwfalw. (1411: Dl. 11743.) Oppidum Hwzywfalw. (1469: Dl. 16853.) Vámhely volt s Alsó-Lendvához (a várhoz, 1411.) tartozott. – Tőszomszédja ma is észak felé.
Kanizsa. (Kenezsa.) Terra Knysa. (1245: Árpádk. új okmt. VII.192.) Kenesazyg. (Nemes nevében. 1296: Zalai oklt. I. 113.) Civitas Canisa – a Kanizsai cs. őseinek birtokába jut. (1321: Anjouk. okmt. I. 627.) Villa seu pred. Kenesa – a Kenesa folyó m., kő-templommal Sz.-Margit tiszteletére. (1322: Zalai oklt. I. 162.) Poss. Kanisa – Kanisazyg vár tartozéka. (1323: U. o. 165.) Balneum in oppido Kanisa. (1423: Dl. 11371.) Rector domus hospitalis de Kanisa. (1481: Dl. 18504.) Claustrum B. Marie Virg. in Kanysa. (1481. Dl. 18459.) 1322-ben a Szent-Margit-egyházat, 1481-ben pedig a Sz.-Margit tiszteletére szentelt monostort említik itt. Ispotálya és fürdője is volt; végül Kanizsai János esztergomi érsek által 1418-ban alapított Ferencz-rendi (minorita) zárdája is. (Rupp. III. 270., 1428: Dl. 11980.) A hasonló nevű várhoz tartozott s annak sorsát követte. – Ma Nagy- és Kis-Kanizsa, a megye dk. zugában, a hasonló nevű folyócska m., mely hajdan is e nevet viselé.
Kapornak. (Kapornok.) Monasterium S. Salvatoris. (1230: Haz. okmt. VI. 26.) Ecclesia de Copurnuch. (1237: Zalai oklt. I. 11.) Abbas et conventus monasterii S. Salvatoris de Copornuch ordinis S. Benedicti, (1238: Árpádk. új okmt. II. 85.) Poss. Kapornak. (1257: Zalai oklt. I. 35.) Congregatio in Kopornuck. (1335: V. o. 29U.) Sedes Kapornak. (1450: Dl. 14418.) Oppidum Kapornok, sedes iudiciaria. (1463: Gyömrői llt. XXIII. 170., 1463: Muz. llt., 1476: Dl. 17892; 1488: Dl: 19444; 1494: Gyömrői llt. XXIII. f. 1. n. 6.) Kapornok. (1459: Körmendi llt. Unyomiana, n. 81.) Oppidum Kapornok. (1464: Lajtafal. llt. Illésházyana, Lad. 23. f. 4. n. 4.) Földesura a (Sz.-Megváltó tiszteletére a XII. században alapított) itteni benczés apátság. – A megyei törvénytevő gyűléseknek s 1459-ben kir. sókamara-hivatalnak is székhelye. – Ma Nagy- és (ettől ény.) Kis-Kapornak, a megye közepe táján.
Keszthely. (Kesztel.) Capella S. Martini et S. Laurencii de Keztel. (1247: Haz. okmt. VI. 47.) Populi et hospites nostri (regis) de villa Keztel. (1359: Zalai oklt. I. 601.) Institores … ac universi cives et hospites nostri (regis) de Keztel. (1398: U. o. II. 276. 277. 278.) Cives nostri (regis) de Keztel. (1399: U. o. 294.) Hospites et populi nostri (regis) in Keztel. (1400: U. o. 298.) Op. Gesztel. (!? 1404: Fejér. X. 4. 232.) Cives et populi de Keztel. (1405: Zalai oklt. II. 322.) Civitas Kezthel. (1409: U. o. 366.) Oppidum Kesztel. (1421: U. o. 427.) Oppidum Keztel, Kezthel. (1427: Lajtafal. llt. lllésházyana, Lad. 24. f. 1. n. 2.. 1429: Zalai oklt. II. 462, 1432: Hazai okmt. IV. 299., 1442: U. o. 523., 1445: U. o. 528., 1470: U. o. 592., 1474: Dl. 17628.) Mint a későbbi nyomokból kitűnik, már a «Szent királyok» idejében voltak némi szabadalmai. Fő kiváltságait azonban I. Lajos királytól nyerte. 1398-ban Zsigmond király meghagyta a hegyesdi várnagyoknak, hogy a keszthelyi polgárokat a Válus erdő szabad használatában ne akadályozzák, mivel erre e polgároknak a régi Szent királyok s jelesül I. Lajos király levele szerint is joguk van. Ugyanekkor Rezi vár (királyi) várnagyaival szemben védelmezi őket a nevezett uralkodóktól nyert ama kiváltságukban, hogy a megszabott adón kívül senkinek más fizetéssel ne tartozzanak; s egyszersmind elrendeli, hogy bírájukon kívül senki más előtt ne legyenek bepanaszolhatók. A következő évben a rezi és tádikai (kir.) várnagyok túlkapásai ellen összes – különösen I. Lajos királytól nyert – kiváltságaikban védi meg őket; 1400-ban különösen vámmentességüket biztosítja a szomszédos tolmaji vámra nézve. Azonban mindezek daczára – úgy látszik. – a szomszédos Rezi (vagy Tádika) vár uradalmához számították. Mert 1409-ben Eberhard zágrábi püspöké, a ki 1401-ben Rezi várát kir. adományúl nyerte. 1421-ben, midőn az Eberhard püspök utódai zálogba vették e várat, ennek tartományába Keszthely várost is belefoglalták. Később is e vár sorsát követte. A Hunyadiak korában tehát a gersei Petőké volt, kiknek 1474-ben 73 (Miklósnak 30, Jánosnak 43), az idevaló plébánosnak pedig 6 jobbágytelkük van e városban. 1429-ben azonban a válusi pálosoknak is volt itt részük. 1445-ben a (csáktornyai Laczkfiaktól 1397 táján a) Sz.-Szűz tiszteletére alapított itteni ferenczrendi kolostort említik. (V. ö. Rupp i. m. I. 1. 300.)
Kolon. Villa Kolon. (1327: Zalai oklt. I. 201., 1406–7: Dl. 12844; 1461: Zalai oklt. II. 578, 1479: Dl. 18180. 18182; 1482: Zalai oklt. II. 617.) Poss. magistri Chenek Kolon vocata. (1333: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 11.) Villa Kolun. (1341: Zalai oklt. I. 383.) Opidum Kolon. (1494: Dl. 20217.) Szent- Györgyvár tartozéka volt. – Ma puszta Kis-Komárom mellett é.
Komár. L. Somogymegyében.
Kutos. L. a hasónló nevű helységek közt. V. ö. Bódogasszonyfalva város alatt.
Letenye. (Letenya). Tributum seu telonium in poss. Letenye. (1347: Zalai oklt. I. 467., 1367: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 11.) Villa Letenya (1354: Zalai oklt. I. 551.) Poss. Letenye … cum portu super fluvium Mura 1366: U. o. II. 10.) Vadum in poss. Letenye in fluvium Mura. (1394: U. o. II. 264.) Lethene. (1432: U. o. 477.) Lethenye. (1471. és 1499: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 7. és A1m. II. lad. 5. n. 43.) Opidum Lethenye. (1498: Dl. 20756.) A Szécsieké volt, száraz vámjával és murai révjével együtt. Az ő kérésükre kapta heti-vásárját is, I. Lajos királytól, 1367-ben. Ma Letenye. Nagy-Kanizsától ny. felé, közel a Murához.
Lindva (Lendva.) Terra Lyndua. (1236: Árpádk. uj okmt. VII. 17.). Poss. Lyndva. (1366: Zalai oklt. II. 9.) Oppidum Lyndua. (1403: Dl. 8902.) Jobagiones in suburbio castri Lyndua (1407: Dl. 9374) Alsolendwa. (1450: Muz. llt.) Plebanus de Lindua. Ecclesia B. Marie Virginis in Lindua inferiori constructa. (1455: Zalai oklt. II. 561.) Opp. Lindwa. (1469: Dl. 16853.) Poss. Alsolyndwa. (1498: Kaill László gyűjt.) A megye dny részében fekvő mai Alsó-Lendva. mely rendszerint e néven (Lyndwa inferior, Alsolyndwa) szerepel, földesurai az alsó-lendvai Bánfiak előnevében is. – 1366-ban e család kérésére I. Lajos királytól országos vásárjogot nyert. Vámhely is volt. A B. Szűz tiszteletére szentelt templomát 1455-ben említik.
Magyaród. (Magyarád.) Villa Mogoroth. (1327: Zalai oklt. I. 201.) Villa Magarad. (1341: U. o. I. 383., 1406: Dl. 12844.) Magyarad. (1417: Dl. 10622; 1452: Dl. 14539; 1461: Zalai oklt II. 578., 1479: Dl. 18180. 18182.) Oppidum Magyarad et … alia possessio Magyarad. (1494: Dl. 20217.) Szent-György várához tartozott. (1461-ben két ily nevű falu, 1494-ben egy ily nevű város és egy ilyen nevű falu.) – Ma Balaton-Magyaród, a Balaton dny. csücskétől dél felé.
Mándhida. (Mánthida. Mánd.) Mand. Nand. (1332–7: Páp tíz.-lajstr. 376. 387.) Villa Mandhyda (1358: Dl. 4769; 1411: Dl. 9754.) Poss. Mandhyda. (1408: Dl. 9426; 1417: Dl. 10622; 1463: Dl. 15896.) Poss. Mand. (1448: Zalai oklt. II. 542., 1461: U o. 578., 1479: Dl. 18180. 18182) Manthyda. (1463: Dl. 15816.) Oppidum Mandthhyda. (1474: Dl. 17584.) Mand (1474: Dl. 17628.) Vámhely volt. 1417-ben a Marczaliak kapták. Utóbb Szent-György várához tártozott. 1474-ben azonban Kustáni Demeternek is volt itt 4 1/2 j.-portája. A megye gyakran tartá itt üléseit. Ma Mánd néven puszta Keszthelytől ény., Csány mellett.
Nagy-Bak. L. Bak város a.
Nagy-Komár. L. Somogymegyében, Komár város a.
Nedelicz(e). (Nedelicza.) Poss. Nedelycze inter fluvium Drawam et Muram. (1367: Dl. 5524.) Nedelcha. (1376–84: Dl. 32807.) Opp. Nedelicz. (1474: Dl. 17623. 22500.) Nedelycz. (1478: Dl. 18143.) Nedelcze tricesima capitalis. (1498. évi 34. t.-cz.) Csáktornyához tartozott. 1367-ben I. Lajos, 1474-ben pedig Mátyás királytól orsz. vásárokat kapott. Kir. harminczad-hely is volt. – Ma Nedelicz, Csáktornya szomszédságában nyugot felé.
Nem(p)ti. (Németi.) Poss. Nempty. (1343: Zalai oklt. I. 409.) Civitas Nemty. (1389: Dl. 7467.) Oppidum Nempti. (1403: Dl. 8902; 1428: Dl. 11996.) Opp. Nemthy. (1411: Dl. 11743.) Opp. Nemethy. (1414: Dl. 10236.) 1343. óta az alsó-lendvai Bánfiaké volt, mint a hasonló nevű vár tartozéka. Szent-György tiszteletére szentelt egyházát és hetivásárait 1343-ban említik. Ma Lenti, a megye dny. részében.
Nova. Jobagiones episcopi Wesprimiensis de Nowa. (1255: Zalai oklt. I. 28., 1496: Dl. 20484.) Villa Nwa, nobiles iobagiones ecclesie Wesprimiensis ibidem. (1331: Veszprémi kápt. házi llt. C. 107.) Poss. Nova. (1353: Zalai oklt. I. 535.1 Opidum Nova. (1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 107.) A veszprémi püspöké volt. – Zala-Egerszegtől dny. találjuk.
Páka. Poss. Paka. (1369. és 1426: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 4. n. 3. és 3., Dl. 11793; 1405: Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 11., 1454: Dl. 14873., 1456: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 3.) Oppidum Paka. (1405: Dl. 9059; 1433: Dl. 12515. és 12524; 1448: gr. Erdödy cs. galgóczi llt. 50. 2. 13., 1451: U. o. 50. 3. 15., 1454: Dl. 14781; 1457: Dl. 15171; 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6 n. 10., gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31., U. o. 50. 2. 38.. 50. 2. 29., 1499: U. o. 50. 2. 35.) Hegyesd várához (l. ott) tartozott 1389-ben, 1405-ben és 1426-ban. 1431-ben az itteni erősség, s bizonyára maga a hozzászámítandó helység is a Szécsényi Lászlóé. Ő azonban még ez évben elzálogosítá a Rozgonyiaknak. 1440-ben Szécsényi László Erzsébet királyné szemében hűtlenség bűnébe esvén, a pákai kastélyt tartozékaival együtt Zágorhidai (Tárnok) Demeter kapta a nevezett királynétól. De kétségkívül foganat nélkül Páka (valamint Hegyesd) vára 1441 ben a Szécsényi és Perényi családokat «közösen illette». 1448-ban a Szécsényiek e város felét a Szécsieknek vetették zálogba. 1454-ben (részeit) még mindig a Perényiek kezén találjuk, de a Szécsiek és a szent-péterföldi Oziek (Zsigmond) is jogot tartanak hozzá. 1456-ban e helység és tartománya is a Szécsényi-birtokok sorára volt jutandó (l. Nógrád- és Hevesmegyében), mert a Szécsényi László leányai révén gúti Országh János és Losonczi Albert kapták adományul. Azonban 1457-ben e város és tartozékai feléhez, a néhai Szécsényi László birtokához, Ujlaki Miklóssal szemben, ki ebbe magát beigtattatni kívánta – az alsó-lendvai Bánfiak, Szentpéterföldi György (1472-ben szentpéter-földi Őzi vagy Őszi György a neve, a kinek anyja, úgy látszik, Szécsi vagy felső-lindvai Herczeg-leány volt) nádasdi vagy monyoródi Darabos László, Nádasdi Ozsvát és egy asszonyfalvi Ostfi-leány tartottak jogot. 1496-ban részeit a monyorókeréki Ellerbach János kezén találjuk, a ki ez évben előbb a Szécsieknek majd Bakocs Tamás egri püspöknek s általa az Erdődieknek idegeníté el. – 1389-ben hozzátartoznak Szent-Péterfölde, Perdefölde, Vétyen, Demeföld, Csedemér, Hernyék, Felső-(Se)be(c)ske, Alsó-(Se)be(c)ske és Artaháza helységek; 1426-ban Artaháza (Artalháza), Bolyó, Szent-Péterfölde, Pördefölde, Vétyen, Demefölde, Csedemér, Hernyék. Felső-Sebeske és Alsó-Sebeske helységek s Morócz (Marócz), Estván-fia-Péterháza, Varju-Jánosháza, Kasza-fia-Antalháza, Egyed-Lakos, Bertaháza, Holtó, Bereköz, Lakos-Antalháza és Sziget puszták; 1454-ben Vétyen, Szigeti-Szent-Miklós, Lakos- Antaiháza, Kasza-fia-Antalháza, Egyed-Lakos, Varju-Jánosháza, Estván-fi- Péterháza, Marócz. Hernyék és Demefölde. 1496-ban pedig Sziget, G(y)emőfölde, Hattó, Sziget, Felső-Sebestye, Alsó-Sebestye, Olasz-Mihály-lakosa és Majorház- lakosa. – Alsó-Lendvától k.-é. találjuk.
Peleske. (Piliske.) Prior de Pyliske. (1234: Hazai okmt. VII. 23.) Terra seu poss. iuxta Piliskefenerd seu Piliskezig – Szent-Endre, Bebes és Szent-Mihály szomszédságában. Ez oklevél kelt «in Pilyske». (1318: Zalai oklt. I. 148.) Poss. Pyliskezeg. (1323: Hazai okmt. I. 117.) Via que ducit de Pyleske in poss. Chas. (1335: Zalai oklt. I. 305.) Aqua Peleske. (1356: U. o. 567.) Poss., alább: oppidum Peliske, Pyliske. (1430: U. o. II. 466. és Dl. 12257.) Peleske. (1513: Dl. 32206.) Ferenczrendi kolostorral. – 1513-ban Bornakkal fogják együvé. A két helységben ekkor négy Ördög családnak 18 j.-portáját számítottak össze. Különben Peleske várához tartozott s vámhely is volt. – Ma Pölöske, Zala-Egerszegtől dk.
Perlak. (Prelak. Prilak. Porlog.) Prelak, hospites de Prelaak. (XIII. század második felében: Dl. 73.) Portus seu transitus Porloghriuy. (1357: Körmendi llt. Misc. Németujvár 3.) Vadum in portu fluvii Drawe in vicinitate Perlak. (1461: Haz. okmt. IV. 403.) Prilakh. (1478: Dl. 18143.) Vadum Drave prope oppidum Perlak. (1480: Dl. 25258. 18403.) Ma Perlak (Prelog), Csáktornyától (a melyhez tartozott) keletre, a Muraközben. Révje a Ludbregi (ludbregi Csuz) családé volt, utána pedig (1461.) a Bitovecz Jané (majd hihetőleg a Turócziaké is) lett.
Simeg. (Sümeg.) Villa Simegh. (1394: Muz. llt.) Poss. Symegh. (1408: Zalai oklt. II. 338.. 1434: Körmendi llt. Himfyana, n. 429., 1450 körül: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 16., 1496: Dl. 20484.) Opidum Simeg. (1498: Veszprémi kápt házi llt. Cap. 108.) A veszprémi püspökségé volt; nemes-jobbágyait a XV. század közepe táján említik. – Ma Sümeg, a megye ény. vidékén.
Szabar. (Szabor.) Poss. Sabaar. Villa Zabaar. (1335: Zalai oklt. I. 297.) Zabor. (1351: U. o. 507., 1359: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 2. f. 2. n. 43., 1374: Dl. 6216; 1384: Dl. 7072. 7103: 1391: Zalai oklt. II. 253.) Zabar. (1376: Dl. 73; 1405: Dl. 9071; 1406: Dl. 9230: 1409: Dl. 9490; 1432: Zalai oklt. II. 475., Dl. 12433: 1435: Dl. 12730; 1448: Zalai oklt. II. 541., 1459: U. o. 576., 1482: Dl. 18742; 1483: Zalavári apáts. házi llt. Lad. 4. f. 2. n. 132., 1488: Dl. 19459; 1490: Dl. 19635.) 1359-ben a (Haholt-Buzád-nembeli) Szabari családé, egyebek közt az Otyuzé is. 1384-ben mint a Szabari Atyáz utódának, a magvaszakadt Péternek urafogyott birtokát kapják a lendvai Bánfiak. 1391-ben Mária királyné ugyanezek kérésére (a kik 1432-ben és 1490-ben is pörösködnek miatta) orsz. vásárjogot adott e helységnek. 1406-ban, 1425-ben és 1490-ben az Ostfiaknak, 1432-ben a Molnáriaknak is részük volt benne. 1448-ban a megye hatósága a kormányzó rendeletéra bizonyítja., hogy e helyütt a Molnári és nádasdi Darabos osztályos családoknak országos- és hetivásáruk és pallosjoguk is volt, melyeket azonban a nemrég múlt zavaros idők alatt elvesztettek. (1405-ben is «locus fori comprovincialis».) 1459-ben vámjogot nyernek e helységbe Mátyás királytól a nádasdi Darabos és Molnári (Püspök) családok, kik később. 1482-ben és 1488-ban is bírják. (V. ö. az Ostfi cs. a.) 1384-ben vele járnak Szent-Márton, Pacsa, Sziget, Palkanya, Hung (Ung, Ong). Kisfalud és a két Bagata; 1432-ben ugyanezek Sz.-Márton és Kisfalud kivételével; 1483-ban végül Alsó- és Felső-Bagota, Sziget, Pacsa és Palkonya. (Utóbbi évben azonban, úgy látszik, nem sorolják föl valamennyi tartozékát.) – Zala-Apátitól délre esik. (V. ö. a haraszti Balkó cs. a. is.)
Szalavár. L. Zalavár néven.
Szántó. Predium quoddam nomine Samtow situm in parochia Zaladiensi. (1336: Hazai okmt. VI. 30.) Villa Zamtho. (1255: U. o. V. 27.) Poss. Zamtho. (1272: Zalai oklt. I. 66) Poss. seu villa Szanto. (1341: Zalai oklt. I. 408.) Villicus de Scanthow. (1355: U. o. 559.) Jobagiones nostri (regis) de Zantow. (1358: U. o. 588.) Villa Zantho. (1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXV. Dd.) Oppidum Zantho. (1423: Zalai oklt. II. 433, 1497: U. o. 637.) Zantho. (1438: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 24. f. 1. n. 3., 1474: Dl. 17628.) Op. Zantho locus sedrie comitatus. (1496: Dl. 20423.) A megyei törvénytevő gyűlések egyik székhelye, Tádika vár tartozéka, s 1378-ban már vásáros hely volt; 1474-ben Pető Miklósnak 29, Pető Jánosnak pedig 2 j.-portájával. – Keszthelytől északra találjuk.
Szemenye. (Szebenya.) 1353-ban. Lendvai Miklós (a Bánfiak őse) nevében «villicus de Scebenya» szerepel Rátk határjárásakor. (Zalai oklt. I. 538.) Vadum seu transitus civitatis Zemenye. (1367: Körmendi llt. Alm. V. lad. 7. n. 235.) Vadum in poss. Zemenye in fluvium Mura. (1394: Zalai oklt. II. 264.) Zemenye. (1405: Dl. 9315.) Scemenye. (1408: Dl. 9407.) Opp. Zemenye. (1469: Dl. 16853.) A lendvai Bánfiaké volt. 1469-ben vámját és murai révjét is említik. – Ma Alsó- és Felső-Szemenye, a Mura mellett, Nagy-Kanizsától nyugatra.
Szent-Giro(l)t. (Szent-Gerolt. Szent-Grót. Szent-Gerard.) Sanctus Gerardus. Scenthgerohith. (1247: Zalai oklt. I. 18, 1346: U. o. 433.) Zentgyrolth. (1247: U. o. 20., 1360: U. o. 606.) Nobilis vir Dionisius comes Sancti Geraldi. És: … abbas et conventus monasterii S. Marie de Sancto Geroldo. (1260: Haz. okmt. VII. 81.) Zenthgerrolth. (1361: Zalai oklt. I. 630.) Oppidum Zenthgyrolth. (1447: Körmendi llt. Himfyana, n. 473., 1499: csébi Pogány cs. Ilt.) Zenthgyroth. (1474: Dl. 17628.) Zenth Grooth. (1493: Dl. 19970.) 1474-ben a Szentgiroltiaknak 51 jobbágy-portájok volt benne. Különben a hasonló nevű vár sorsában osztozott. Vámja is volt. – Ma Zala-Szent-Grót, a megye ény. vidékén. (L. a Türjei prépostság a. is.)
Szent-László. Poss. Zenthlazlo. (1429: Zalai oklt. II. 461., 1442: Dl. 13662; 1461: Zalai oklt. II. 578.; 1463: Dl. 15816. 15896; 1479: Dl. 18180. 18182.) Oppidum Zenthlazlo. (1474: Dl. 17584; 1494: Dl. 20217.) A század elején a Szentlászlói családé volt, aztán a Marczaliak kezére jutván, Szent-Györgyvár tartozéka lett. – Ma Zala-Sz.-László, Szent-Gróttól dk.
Szepetnek. (Szepetnök.) Scepethnuk. (1347: Zalai oklt. I. 447., 1356: U. o. 564.) Seputhnek. (1381: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Zepethnuk. 1390–1406: Dl. 7560. 7561. 7580. 7826.) Cultellus Zepethnekkees. (1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Zepethnek. (1423: Dl. 11371; 1506: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 65.) Opidum Zepethnek. (1493: Dl. 36997.) A veszprémi püspökség egyik tizedszedő-kerületének székhelye, 1390-ig pedig e püspökség birtoka is volt; ekkor azonban, cserében Egerszegért, a Kanizsaiak birtokába jutott. – Nagy-Kanizsa közelében nyd. fekszik. 1390-ben vele járnak Esztregnye, Mánta, Bánkfalva, Saramás és Martonfaiva. (V. ö. Egerszeg város alatt az 1390. évhez.)
Szerdahely. Opidum Zerdahel. (1458: Körmendi llt. Miscellanea Németujvár 2. 40. 42.) Zerdahel. (1478: DI 18143.) Csáktornya várához tartozott – Ma Mura-Szerdahely, Csáktornyától északra.
Tapolcza. (Taplicza.) Villa Topulcha in Zala. Alább: ecclesia de Topulcha ac … tributum fori de eadem. (1272: Zalai oklt. I. 69.) Pulsatores sive exequiatores qui turlouk vulgariter dicuntur ecclesie B. V. de Thaplicha. Alább: tributum fori ville Thaplicha. (1290: U. o. 99–100.) Thapolcha poss. (1328: Dl. 6656; 1370: Pannonh. főapáts. házi llt. V. Oo., 1420: Dl. 10923. 24794. Tapolcha. (1378: Pannonh. főapáts. házi llt. XXXV. Dd., 1407: Zalai oklt. II. 330.) Poss. Tapolcza. (1420: Dl. 10923; 1459: Körmendi llt. Unyomiana. n. 81) Cultellus Thapolczakees. (1446: Veszprémi kápt. házi llt. Cap. 108.) Op. Tapolcza. (1448: Zalai oklt. II. 536. 537, 1469: Muz. llt.) Cives de Tapolcza. (1460: Dl. 15431.) Sedes (comitatus Zaladiensis) Thapolcha. (1485: Kismart. llt. 36. A. 34, 1497: Körmendi llt. Himfyana, n. 659.) A leveldi kartauziaké (s kis részben a veszprémi püspökségé) volt, kik 148-ban a gersei Petőkkel álltak miatta pörben, mivel utóbbiak a megelőző zavaros időkben a Szűz-Mária egyházából emelt erősséget (fortalicium ex ecclesia B. Marie Virginis erectum) lerombolták s a várost másként is pusztították. – Különben vásáros hely már 1272-ben és 1378-ban; kir. sókamarai székhely 1459 ben. Ezenkívül egyik központja volt a megyének, valamint a veszprémi püspökség egyik tized-kerületének (Tapolcza-kés) is. – A megye ék. részében találjuk.
Tihany. (Tihonv. Tikony.) Abbas de Tychon. Insula Tychon, Tykoniensis. (1093: Árpádk. új okmánytár. VI. 66., 1211: U. o. I. 107., 1417: Pannonhalmi főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 31.) Locus in quo monasterium situm est. Villa Apaty et insula insuper que appellatur Thykon. Portus supra lacum … Balatin. (1266: Árpádk. új okmánytár. III. 140.) Villa monasterii Appaty in insula (1283: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 23.) Villicus de Apaty. (1393: U. o.) Poss. Apaty extra murum et fossatum. (1416: Veszprémi kápt házi. llt. Cap. 2.) E nyomok szerint Tihany helység Apáti és Tihany-sziget nevet is viselt. – A Sz.-Adorján és Bold. Szűz tiszteletére I. Endre királytól (1055.) alapított itteni benczés apátságé volt. 1417-ben (a tihanyi sziget) heti és országos-vásár jogot nyert Zsigmond királytól, s ezért a m.-városok közé sorozható (V. ö. 1418: Zalai oklt. II. 412. 415.)
Zalavár. Terra (monasterii) Zalawar. (1264: Zalai oklt. I. 45.) Poss. Zalawar. (1335: Zalai oklt. I. 301, 1413: U. o. II. 390., 1427: U. o: 456. 1474: U. o. 599. – V. ö. Századok. 1891. 809.) Zalawar. (1474: Dl. 17628.) A Zala szigetén Sz.-Adrián vértanu tiszteletére szentelt (zalai, zalavári, zalaszigeti) benczés apátsággal, melynek 1474-ben 35 j.-portája volt itt. 1427-ben országos vásár-tartásra nyert jogot Zsigmond királytól, s ezért a m.-városok közé sorozható. – Zala-Apátitól dk. találjuk. Határában említik 1335-ben a mellette elvonuló Hadinagoth (hadi nagy-út) – nevű útat.
Összesen: 36 város.
