HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ábel-Lehota. Abellehota. (1460: Dl. 15444.) Északra esik Süllyétől, melylyel együtt említik.
Acsa. Acha. (1422: Dl. 11229.) Később inkább Pestmegyéhez tartozott.
Ácsfalva. Achfalwa. (1435: Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához tartozott, ma e néven nincs meg.
Agárd. Agard. (1439: Huny. kora. X. 52., 1454: Dl. 14783.) Szanda várához tartozott; Nógrádtól dk. esik.
Almás. a.) Villa Almas. (1439: Huny. kora. X. 52.) Mint Szanda vár tartozékát említik, Zsámbok és Kóka pestmegyei helységek közt. Hihető tehát, hogy a mai pestmegyei Tó-Almás falu értendő. – b) «Puztha Almas» említtetik 1455-ben (Dl. 14943.) és 1461-ben mint Hollókő tartozéka (Forgách llt.) Zsuny helység mellett. Ott találjuk ma Zsuny-Almás pusztát. – c) Egy harmadik Almás 1333-ban (Lelesz. metales Nógrád. 4.) mint Szécsény határosa tűnik elénk. Ez bizonyára a mai Farkas-Almás puszta, Szécsény határában dny., mely mint «Farkasalmas, Farkasalmasa» is előfordúl. (1461. és 1481: Forgách llt.) Egyik közűlök – úgy látszik az utóbbi – vámhely is volt. (1423: Fejér. X. 6. 583–7.)
Alsó Berczel. L. Berczel a.
Alsó-Bokor. L. Bokor a.
Alsó-Libercse. L. Libercse a.
Alsó-Petény. L. Petény a.
Alsó-Rátka. L. Rátka a.
Alsó-Szkálnok. L. Szkálnok a. Hontmegyében.
Alsó-Tőrincs. L. Tőrincs a.
Apáti. Terra Apathy. (1299: Kubinyi. I. 176.) Nógráddal és Szántóval volt határos.
Arany. Aron terra. Aran. (1246: Fejér. IV. 1. 448., 1379: Károlyi oklt. I. 371., 199: Dl. 20843.) Araan. (1492: Kolosmon. prot.) Ragyolcz és Berény közt említik, hol ma Nagy- és Kis-Aranyi nevű pusztákat találunk.
Arnófölde. L. Mártonfölde a.
Asszupatak. Azzywpatak. (1461: Dl. 15571; 1484: Dl. 1894.) A mai Szupatak, Szécsénytől dk.
Bába vagy Bábafalva. Baba terra. Babafalwa poss. Felsewbaba. (1246: Fejér. IV. 1. 408., 1435: Dl. 12770; 1439: Dl. 13414.) Baba al. nom Zenthelsebeth. (1416: Berényi llt.) Bába Fülek várához tartozott. Ma (Bábi) puszta, Fülek m. ny. E tájon fekszik a szenterzsébeti puszta is.
Baglyas vagy Baglyasalja. Bagloch. Boglyas. (1341: Fejér. VIII. 4. 503.) Baglyasalya. (1461. és 1481: Forgách llt.) Somoskő vár tartozéka volt. Ma Baglyasalja. Szécsénytől k.
Bágyon. Bagyon. (1891: Kubinyi. II. 334., 1488: Dl. 19407.) Szirák mellett k. fekszik.
Baharán. L. Hartyán a.
Bakfölde. L. Mártonfölde a.
Bak-Péterfölde. L. ugyanott.
Bánya. Banya poss. (Dl. 16585.) Divén vár tartozékai közt 1467-ben fordúl elő. E tájon (k.-kd. felé) Szinó-Bánya és Lónya-Bánya helységeket találjuk ma. Kétségkívűl az utóbbit kell értenünk, mert a vár tartozékainak sorában 1473-ban csak «Lonabanya» említtetik. (Kolosmon. prot.)
Baratony. L. Gömörmegyében.
Bárkány. Barkan. Kysbarkan. Naghbarkan. (1415: Fejér. X. 5. 581., 1416: Egri kápt. orsz. llt. AB. 19., 1465: Forgách llt.) Ma szintén Nagy- és Kis-Bárkány helységeket találunk Szécsénytől dk.
Barna. Barna. (1475: Dl. 17737.) Fülektől (távolabb) dk. felé esik.
Bást. L. Gömörben.
Bátka. Bathka. Baathka. (1455: Dl. 14943; 1461, és 1481: Forgách llt.) Hollókővárához tartozott; ma e vidéken Bátka helységet és pusztát találjuk.
Becske. Bechke. (1465: Dl. 16206.) Sziráktól ény. esik.
Bedeháza. Bedehaza. (1393: Dl. 7898.) Losonczhoz tartozott. Gergelyfalva és Petrocsány közt sorolják föl.
Bénafő. Benafew poss. (1433: Károlyi oklt. I. 103.) Karancsalja és Ettes határában tűnik föl, Bénapataka folyócskával és Bénateleke birtokkal együtt.
Bénatelek. Banateluk és Benateluke poss. (1335: Károlyi oklt. I. 103.)
Karancsalja, Ettes falu és (a mai) Kotroczó puszta határosa volt. Itt ma egy Mikótelek nevű puszta terűl el. (L. Bénafő a. is.)
Bér. Beyr. (1428: Dl. 30294.) Byer. (1439: Dl. 13403.) Beer. (Év nélk. Mátyás k. korából: Kovachich. Form. sol. 277.) Sziráktól é. esik.
Berczel. Alsoberscely. (1441: Dl. 13634.) Felsew Berczel alio nomine Nagh Berczel. (1468: Dl. 16680.) Ma Nagy- és Kis-Berczel helységeket találunk Gutától észak felé. Talán e falut kell értenünk az 1434-ben: «Berzer» alakban (az ismeretlen «Zuhna»-val együtt) föltűnő helység a. is. (L. péczeli Sike cs. a.)
Berendfölde. Berendefelde és Berendfeulde poss. (186: Károlyi oklt. I. 120., 342.) A Záh család birtokai közt, Karancs alji helységgel együtt említik.
Berény. Berin. (1246: Fejér. IV. 1. 408.) Fülek vár határjárása alkalmával fordúl elő.
1341-ben pedig Somoskő határjáró levelében. (V. ö. 1464: Forgách llt.) A mai Karancs-Berény. – Egy másik Berény (Berin, Bereny) nevű helység merűl föl 1393-ban és 1470-ben, melynek a Diós-Jenő és Szomolya szomszédságában fekvő mai Borsos-Berénke falu, vagy pedig a közvetetlen Diós-Jenő m. elterűlő Berény p. felel meg. (Dl. 7898., Huny. kora. XI. 427.)
Berkenye. Bizonyára e helységet kell értenünk az 1299-ben Nógrád határában fölmerűlő «terra Werebenye» alatt. (Kubinyi. I. 177.)
Berki. Berki. (1483: Dl. 18829.) Nógrádtól ék. találjuk.
Berzova. Berzua. (1332: Károlyi oklt. I. 77.) Talán a Divéntől é. eső két Bzova helység értendő.
Bocsár. Bochar. (1464: Forgách llt.) A mai Bocsár puszta. Karancs-Berény vidékén.
Bodony. Bodon. (1465: Muz. llt.) Nemesi névben, Fogacscsal kapcsolatban. A mai Alsó- és Felső-Bodony. B.-Gyarmattól d., közel a mai fogasi pusztához.
Bokor. Felsewbokor. Alsobokor. Kysbokor. (1436: Lelesz. met. Nógr.) Ma Nagy-Bokor nevű falut és Bokor pusztát találunk Kutasó m., a melynek határában ama három helység föltűnik. – E falut kell értenünk bizonyára az 1265-ben e tájon előfordúló: villa Bukut, – valamim a Buják vár tartozékai közt 1439-ben fölsorolt: Bokor – alatt is. (Árpádk. új okmt. XI. 546., Dl. 13403.)
Boldogasszonyháza. Bodogazzonhaza. (1469: Dl. 16927.) Tar mellett feküdt, a mely hajdan Heves- és Nógrádmegyébe is tartozott.
Bolgárom. Bolgarom. (1435: Dl. 12770.) Fülek m. ék. fekszik, a melynek hajdan tartozéka volt.
Bolyk. Bwlyk. (1467: Dl. 16585.) Bolk. (1473: Kolosmon. prot.) Bolyk. (1481: Forgách llt.) Divén várához tartozott. A Fülektől é. eső Ipoly-Bolyk falu.
Borosznok. Buruznuk. (1327: Anjouk. okmt. II. 296.) Boroznok. (1446: Dl. 13922; 1460: Dl. 15440.) Sztregova m., a melynek határjáró levelében említik.
Bót-Hartyán. L. Hartyán a.
Bozita. Bositha. (1435: Dl. 12770.) Ma puszta Ipoly-Nyitra mellett, a melylyel együtt Fülek várához tartozott.
Brezó. Bryzow. Bryzo. (1435: Dl. 12770. és 1454: Dl. 24541.) Fülek tartozékai közt Hradistye mellett említik. A mai Cseh-Brezó, Hradistye tőszomszédja.
Bucsony. Lásd Gömörben.
Buda-Lehota. Budalehotha. (1467: Dl. 16585.) Divény mellett fekszik, a melynek tartozéka volt. – Talán azonos az 1393-ban föltűnő «Brtolehutaya» helységgel. (Dl 7898.)
Buják. Bwyak. (1370: Fejér. IX. 4. 316.) Sziráktól é. esik.
Bukován. Bokuan. (1393: Dl. 7898.) Bwkowan. (1467: Dl. 16585.) Divén vár tartozéka volt.
Bussa. Bwssa. (1473: Dl. 17422. és Kolosmon. prot.) Az Ipoly m. fekszik, Szécsénytől é.
Csákányháza. Chakanhaza. (1439: Dl. 13414.) Délre esik Fülektől.
Csalár. Chalar. (Év nélkül: Fejér IV. 3. 559.) Chalard. (1436: Dl. 12964.) Szécsénytől é.
Csama. Chama poss. (1335: Károlyi oklt. I. 106.) Megyer és Karancs-Ságh vidékén tűnik föl. Úgy látszik megfelel ennek az 1436-ban föltűnő «Chomathelky predium, inter poss. Saagh et Zalmaterch situm». (Kár. oklt II. 169.)
Csécse. Cheche. (1429: Dl. 12104., 26596.) Sziráktól k.-é. esik.
Cseke. Cheke. (1391: Kubinyi. II. 334., 1469: Rédey llt.) Ma Vácz és Püspök-Hatvan közt találunk ily nevű pusztát.
Csengerháza (Csenkerháza). Csengerhaza. (1463: Dl. 15885) Chenkerhaza. (1469: Rédey llt.) Ma Chengerháza p., Verebély és Terenye közt.
Csesztve. Chezthwe. (1423: Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 2. F. 54., 1472: Dl. 17392; 1476: Dl. 17895.) Gyarmattól d. esik.
Csitár. Chitar minor et maior. (1384: Fejér. X. 1., 161.) Nagy Chitar és Chitar. (1423: U. o. X. 6. 578.) 2 Chytar. (1455: Dl. 14943.) A mai Kis- és Nagy-Csitár, dny. Szécsénytől. a melyhez tartoztak.
Csókás. Chokas. (1447: Muz. llt.) Gács vidékén (dny. felé?) fekhetett.
Csór (Csóri). Chor. Chory poss. (1330: Fejér., VIII. 6. 117., 1386: Dl. 7193; 1439: Dl. 13403; 1499: Dl. 20817; 1501: Acta p. Advoc. 82–30.) A mai csóri puszta Iliny és Surány közt.
Cső. Poss. habitatoribus destituta Chew. (1414: Muz. llt.) Poss Chew. (1460: Dl. 15531; 1469: Muz. llt.) A mai – Váczvól ék. eső – pestmegyei Csővár helység. Melyik megyéhez tartozott inkább ez időben, nem találtam rá biztos adatot.
Czered. L. Gömörmegyében.
Dályó. Dalyow terra. (1327: Anjouk. okmt. II. 296.) Dalyou. (1383: Dl. 7027., Dalio. (1393: Dl. 7898.) Ma Nagy- és Kis-Dályó puszták az Ipoly m. Losoncztól d.
Dangatelke. Dangatelke. (1335: Fejér. VIII. 4. 109.)
Darócz. a) Darocz. (1488: Dl. 19407.) Uzsával együtt fordúl eló. Ma puszta Sziráktól d. Dengeleg m. – b) «Terra Draus» a füleki uradalom határleírásában. (Fejér. IV. 1., 407.) Ma három ily nevű hely van Fülek körűl, Panyit-Darócz, Losoncz és Vilke közt, ettől északra, Kis-Darócz p., és Nagy-Darócz, Fülektől é.
Dengeleg. Dengele. Dengelegh. (1379: Kubinyi II. 299., 327.) Dengeleg. (1484: Dl. 19008.) Sziráktól d. esik.
Detrefalva. Detrefalwa. (1460: Rédey llt., 1493: Egri kápt. elench. IV. 33.) Szirákkal együtt tűnik elénk.
Divénalja. (Divén.) Dywyn. (1469: Dl. 16805.) Dewen Alya. (1473: Kolosmon. prot.) Lásd Váralja helys. a.
Dolyán. Dalian. Dalyan. (1423: Fejér. X. 6. 584., 1461: Forgách llt., 1472: Muz. llt.) Vámhely volt s a szécsényi uradalomhoz tartozott. Szécsénytől ék. találjuk.
Dobrocsa. Dobrocha. (1393: Dl. 7898; 1467: Dl. 16585.) Ma Dobrocs, Divén m. ék.
Dráh. Drah. Dra. (1461. és 1481: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott. Ma puszta Balassa-Gyarmattól keletre.
Ebeczk. Ebeczk. (1337: Fejér. VIII. 4. 266., Haz. okmt. V. 273.) Balassa-Gyarmattól é. esik.
Ecseg. Echegh. (1423: Fejér. X. 6. 584., 1461., 1481: Forgách llt., 1456: Dl. 19124.) Vámhely volt. – Sziráktól ék. esik.
Ecskend (puszta.). Echkend pred. (1430: Dl. 12259.) Ma Pestmegyéhez tartozik, Püspök-Hatvan m. terűl el.
Egyeg. Egeg. Eged. 1435–1454 közt több ízben fordúl elő mint (vámja szerint) Fülek vár tartozéka, a megye kitétele nélkűl. Tán Nógrádban (vagy Gömörben ?) feküdt. Vele együtt e várhoz tartozott még a hosszúaszói és a gömöri vám is. (Gömörmegyében.) V. ö. Fülek vára.
Egyházas-Kalanda. L. Kalanda a.
Egyházas-Libercse. L. Libercse a.
Egyházas-Romhány. L. Romhány a.
Egyházas-Terenye. L. Terenye a.
Elesztyén. Eleztyen. (1332: Károlyi oklt. I. 77.)
Endrefaiva. Endrefalwa. (1461. és 1481: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; Szécsénytől nem messze ék. ma is megtaláljuk.
Eperjes. Eperies poss. (1335: Károlyi oklt. I. 103.) Karancsaljával volt szomszédos.
Esztergály. «Terra Vduarnicorum nostrorum … Estergur vocata.» (Béla kir. okl. 1243: Fejér. IV. 1. 285.) Terra Strugar. (1247: Fejér IV. 1. 475.) Ma Felső- és Alsó-Esztergály falukat találunk, Kékkő vidékén.
Ettes. Helhes. (! 1449: Dl. 14316.) Ethes. (1481: Huny. kora. XII. 195.) Szécsénytől k., a Karancs alján fekszik.
Falkustelke. Folkusteleke poss. (1368: Károlyi oklt. I. 298.) Falkustelek. (1379: U. o. 371.) A mai Karancs-Keszi és Gerge m. tűnik föl. Ugyanekkor (1368.) «Folkusfeulde terra» is említtetik. (308.)
Farkasfalva. Farkasfalw. -falwa. (1439: Dl. 13445; 1461. 1481: Forgách llt.) A Szécsény m. elterűlő mai Farkas-Almás puszta őrzi emlékét. (Lásd Almás a. is.)
Feketeerdő. Feketeerdew poss. (1335: Károlyi oklt. I. 107., 1474: Muz. llt.) Forró m. tűnik föl.
Felfalu. Felfalw. (1460: Dl. 15440.) Szécsénytől é. esik.
Felső-Bába. L. Bába a.
Felső-Bokor L. Bokor a.
Felső-Gécz. L. Gécz a.
Felső-Kürtös. L. Kürtös a.
Felső-Libercse. L. Libercse a.
Felső-Paruoza. L. Parucza a.
Felső-Ragyolcz. L. Ragyolcz a.
Felső-Rátka. L. Rátka a.
Felső-Romhány. L. Romhány a.
Felső-Szkálnok. L. Szkálnok a. Hontmegyében.
Felső-Tőrincs. L. Tőrincs a.
Fogacs. Fugacz. (1441: Dl. 13634.) Fogach. (1465: Muz. llt.) A mai fogasi puszta Szonda határában.
Forró. Forrow poss. (1335., 1379: Károlyi oklt. I. 107. 371.) Litke határában tűnik föl. Ott találjuk ma a Kis-Gergéhez tartozó Forró pusztát.
Fürész. Fyreez. (1502: Kolosmon. prot. «Extraxit.») Divén vár tart. közt (csak ekkor) említik. – Ma is megtaláljuk, Divéntól ény.
Galábocs. Galaboch. (1431: Muz. llt.) Szécsénytől ény. esik.
Galsa. Galsa. (1246: Fejér. IV. 1. 407., 1482: Dl. 18600.) Fülek és Losoncz közt fekszik.
Gancs. Ganch. (1435: Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához tartozott.
Garáb. Terra monasterii Grab. (1265: Árpádk. uj okmt. XI. 547.) Garab. (1327: Anjouk. okmt. II. 286., 1470: Haz. okmt. V. 299.) E falu alatt a mai Garáb helység és puszta értendő. Szécsénytől dk. (Premontrei monostorral.) – Egy másik «Garab» nevű falu pl. 1435-ben és 1451-ben fordúl elő, mint Fülek vár tartozéka (Dl. 12770. és Kapy. cs. llt. Misc. I. n. 2.) Ennek a mai Garáb falu és Tót-Garáb puszta felel meg, Fülektől ény.
Gécz. Geech terra. (1333: Lelesz, metales Nógrád.) Felsegech. Kezepsewgech. (1448: köv. Dancs llt.) Alsogeecz. (1457: Dl. 15174.) Ma Nagy-Gécz falu, Kis- és Karpi-Gécz puszták, Szécsény m. kel.
Gede. Gede. (1326: Fejér. VIII. 3., 87.) Kerekgede. (1426: Dl. 11667.) Hogy mindkettő alatt a mai Szarvas-Gede értendő Sziráktól délkeletre. – kétségtelen.
Geregye. (Geregyegyháza.) Gerege. Ighazas Geregye. Geregyeghaza. (1338: Károlyi oklt. I. 102., 481.) Ma Nógrádban Szécsénytől ék., a Karancs alján Lipta-Gerge, Mihály-Gerge és Kis-Gerge nevű falvakat találunk.
Gergelyfalva. Gergerfalwa. (1467: Dl. 16585.) Divén várához tartozott. Gács mellett é. találjuk.
Guta. Gwtha. (1444: Dl. 13809; 1465: Dl. 16206.) Vámja Szanda várához tartozott. – Sziráktól ny. esik.
Gyur (puszta). Gywr pred. (1425: Dl. 11667.) Mint pusztát ma is megtaláljuk Jobbágyi és Szántó közt. – hová az oklevél is helyezi.
Györke. Gerge. (1484: Oklt. XII. 265.) Iklad, Mácsa és Tura pestmegyei helységek szomszédságában fordúl elő, s így hihetőleg a ma Vácztól k. (Pestmegyében) fekvő Tót-Györk falu értendő. (L. összehasonlításúl Pestmegyében, Györk a.)
Hagymásvölgy. Haghmasweulgh poss. és terra. (1368: Károlyi oklt. I. 308.) Falkustelke és Szalmatercs (poss.) közt sorolják föl.
Haláp. Halaph. (1395: Dl. 8036.) Halap. Kyshalap. (1400 körül és 1450 előtt: Acta post Adv. 82–30.) Ma Kis-Haláp és Nagy-Haláp, Balassa-Gyarmattól dk.
Halász. Halaz. (1372: Dl. 1484.) Ma Halászi, Szécsénytől é. az Ipoly völgyén.
Hartyán. Harkyan. (Határát megjárják 1327-ben: Anjouk. okmt. II. 296.) Hartyan. (1446: Dl. 13922.) A mai Tót-Hartyán, Felső-Sztregova m., a melylyel együtt említik. – Másik két Hartyán (Harkyan) az, mely 1335-ben előfordúl Ujfalu (Ságh-Ujfalu) mellett. Ez a mai Kis- és Sós-Hartyánnak felel meg, Szécsénytől keletre. (1447-ben: Muz. llt.) Ugyanitt 1383-ban egy «Baharan», 1398-ban pedig egy «Bothartyan» nevű (az előbbivel azonos) falu tűnik föl. (1383: Dl. 7027; Károlyi oklt. I. 104., 482.)
Hatvan. Villa ecclesie Strigoniensis nomine Hatuan, castro Filek a vicino coniuncta. (1246: Fejér. IV. 1., 403.) Hothuon terra. (1327: Anjouk. okmt. II. 286.) Fülek m. ma nem találjuk. Talán a szintén az eszterg. érsek által birt Fülek-Püspöki falu értendő. (L. Palotás-Hatvan a. is.)
Hegyalja. Heghalya. (1449: Rédey llt.) Hegyallya. (1496: Acta p. Adv. 79–219.) Nemes ember nevében fordúl elő. Ma ily nevű pusztát találunk Fülektől nem messze dny.
Héhalom. (Hihalom). Hywhalm. (1385–1406: Dl. 7175; 1439: Dl. 13443.) Hewhalom. (1461: Nagy Imre-gyűjt.) Hyhalom. (1499: Dl. 20817.) Vámhely volt s Buják várhoz tartozott. Ma is Hihalom vagy Héhalom, a megye dk. részében.
Helimbafalva. Helimbafolwa. (1335: Károlyi oklt. I. 100.) Tarnócz. Litke és Gerege közt tűnik föl. Bizonyára ugyanez a helység az is, mely ugyanekkor «Heleba» név alatt (U. o. 109.), 1368-ban pedig «Habafolua» változatban föltűnik. (U. o. 306.) Később, 1374-ben «Halymbafolua» alakban is írják. (U. o. 342.) Ma Galamba puszta, Karancs-Berénytől é.
Henyel. Henel. (1391: Dl. 29739.) Hemyel. (1499: Dl. 20817). A mai Henyel puszta Szirák mellett k. é.
Heréd. Hered. (1461: Nagy I. gyűjt.) Kartal és Versegd határleírásában (a megye kitétele nélkül) tűnik föl. Ma Nógrádmegyének legdélkeletibb pontja.
Herencsény. Herenchen. (1432: Dl. 12465; 1436: Lelesz. met. Nógr. 3.) Szécsénytől d. esik.
Hidegkut. L. Gömörben.
Horpács. Horpach. (1291: Knauz. Monum. II. 285.. 1397: Vécsey llt. f. 1. n. 69., 1452. és 1480: Dl. 14525; 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit.») Nagy-Oroszi szomszédságában találjuk.
Hradistye. Hradissa. Haradihcha. (1435: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.) Fülek városának tartozéka volt. A mai Hradistye, Divéntől kissé ék.
Hugyag. Hukhak in qua forum celebratur. (1330: Fejér. VIII. 6. 116.) Poss. Archiepiscopalis Hurgyak. (1423: U. o. X. 6. 578.) Szécsénytől ny. esik s ma is az esztergomi érseké.
Iliny. L. Tab a.
Illésfalva. Villa Elyasfolua. (1290: Knauz. i. m. II. 260.) Ma puszta, Balassa-Gyarmat mellett ny. é.
Iriny. Iryn poss. (1374: Károlyi oklt. I. 341.) Gerege vidéki helységekkel együtt említik.
Iván. Terra Iwan. Villa Iwan. (1278: Kubinyi. I. 107.) Szügygyel volt határos.
Iváncz. Iwanch terra. (1265: Árpádk. uj okmt. XI. 546.) Sipek, Kutasó és Told vidékén feküdt. Tán az előbbivel azonos.
Jobbágy(i). Jobagh. (1328: Gyárfás i. m. III. 471.) Jobag. Jobbagy. (1406–9: Dl. 9153; 1465: Forgách llt.) Sziráktól k. találjuk.
Kalanda. Kalanda. (1352: Károlyi oklt. I. 207., 1346: Acta p. Adv 76–219.) Feulkalanda. (1368: Acta p. Adv. 76–219.) Kewzepkalonda. Eghazas Kalonda. (1496: U. o.) Az Ipoly m., Losoncztól d. fekszik.
Kalapács. A Derencsényi-birtokok közt előfordúl 1413-ban:«Varaskalapach, Kozarwelgh al. nom. Kalapach, et Kalapach». (Dl. 9489.) Kalapach. (1450: Dl. 14377; 1473: Kolosmon. prot.) Terenne m. fekhetett, a hol ma Kazárt is találjuk.
Kálló. Kallo. (1460: Dl. 15531.) Sziráktól dny. esik.
Kálnó. Kalno. (1441: Dl. 1364.) Losoncztól é.
Kaplon. Terra Koplon. (1279: Acta p. Adv. 76–219.) Poss. Koplon. (1346: U. o.) Kalandával együtt emlegetik.
Karakó. Karakou. (1350: Fejér. IX. 1. 794.) Ma puszta, Szécsénytől d.
Karancsalja Korunchalya. (1335: Károlyi oklt. I. 103.) Ettes határában említik. Szécsénytől ék. esik.
Kármánháza. Karmanhaza. (1451: Kapy cs. llt. Misc. I. n. 2., 1460: Dl. 15444.) Borosznokkal és Süllyével együtt tűnik föl.
Kazár. (Kozár). Kazar. Kozar. (1406: Dl. 9153; 1409: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2., 1424: Magy. Tört. Tár. XII. 283.) Szécsénytől k., a hevesi határhoz közel találjuk. (L. Kalapács a. is.)
Kér. Ily nevű helység (Keer villa) Vaskó határjárásában 1327-ben tűnik föl. (Fejér. VIII 3. 207.) Ott találjuk ma Ipoly-Kiskér és Ipoly-Nagykér falucskákat, melyek 1481, és 1486-ban «Naghkeer» és «Kyskeer» alakban is szerepelnek. (Dl. 18585. és 19116.) – Másik Kér az, mely 1439-ben Csórral együtt, 1441-ben pedig Surány határában előfordúl. (Dl. 13403. és 13634.) Ez a mai Kéri pusztának felel meg, Terény m.
Kerecsény (Kelecsény). a) Kerechen. (1482., 1483. és 1485: Dl. 18593. 18830. és 19030. Alispán előnevében.) Valószínűleg a mai Fülek-Kelecsényt kell értenünk. – b) Kelechen. (1379: Nemesi névben. Kubinyi. i. m. 298. és 299.) A Nándor vidéki mai Kelecsényi pusztát látszik érteni.
Kerekgede. L. Gede a.
Keresztur. Kerezthwr. (1429: Dl. 26596; 1461. és 1481: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; ma puszta Iliny mellett.
Keszi. Kezu. Kezey. (1368. és 1379: Károlyi oklt I. 293. 371., 1390–1406: Dl. 7638.) Kyskezew. (1423: Szendrei gyűjt. Nemesi névben.) A mai Karancs-Keszi, a Karancsalján.
Kis-Bárkány. L. Bárkány a.
Kis-Bokor. L. Bokor a.
Kisfalud. Kysfalu poss. (1335: Károlyi oklt. I. 103.) Kysfalwd. (1448: kövecsesi Dancs llt.) Ettes és Karancsalja határosa volt, nem messze ezektől dél felé találunk ma egy Kisfalud nevű pusztát.
Kis-Haláp. L. Haláp a.
Kis-Keszi. L. Keszi a.
Kis-Kürtös. L. Kürtös a.
Kis Libercse. L. Libercse a.
Kis-Luczin. L. Luczin a.
Kis-Petrocsány. L. Petrocsány a.
Kis-Romhány. L. Romhány a.
Kis-Szátok. L. Szátok a.
Ko(j)tfalva. Koythfalwa. Kothfalva. (1448: kövecsesi Dancs llt.) A Karancs vidékén – nemesi előnévben – tűnik fól. (L. Kojtháza a. is.)
Kojtháza. Koythaza. (1439: Dl. 13426.) Kir. ember előnevében. Sámsonházával kapcsolatban merűl föl. Az előbbivel azonos lehet. – A mai Kotyháza pusztának felel meg, Terenyétől é.
Kokána. L. Hontmegyében.
Konczháza. Cunchaza. (1324: Anjouk. okmt. II. 115.) Ecseg várához tartozott.
Konczhida. Konchyda praed. cum thelonio. (1461: Forgách llt.) Konczhyda poss. (1471: Rédey llt.) Tán az előbbivel ugyanegy.
Korlátfalva. Korlathfalwa. (1478–83: Dl. 18044.) A mai Korlát, Fülektől ék. 1489-ben «Korlathy» alakban találjuk föl újra. (Dl. 19565.) 1342-ben ugyane tájon «Korlathteluky» nevű helyet említenek. (Anjouk. okmt. IV. 217.)
Kosd. Kosd. (1460: Dl. 15531.) Vácz m. ék. találjuk.
Kotman-Lehota. Kothmanlehutaya. (1393: Dl. 7898.) Kothmanlehotha. (1467: Dl. 16585; 1473: Kolosmon. prot.) Észak felé esik Divéntől, a melyhez tartozott.
Kotroczó. (Kotroszó.) Kodorzo. Kudurzow. (1335: Károlyi oklt. I. 102., 1335: U. o. 100.) Kocrozou. (1383: Dl. 7027.) Kanazo. (1398: Károlyi oklt. I. 482.) Kothrochew. Kotrozoo. (1420., 1423: Szendrei gyűjt.) Ma puszta (Nagyés Kis-Kotroczó) közel Ettes faluhoz, Szécséntől k. é.
Kovácsi. Kowachy. (1454: Dl. 24541.) Fülekhez tartozott. Ma Fülek-Kovácsi. – Egy másik ily nevű helység, a mai Szécsény-Kovácsi 1461-ben fordúl elő. (Forgách llt.)
Kozárd. Kozard. Kazard. (1418–1476: Dl. 10144; 1462: Dl. 15786; 1499: Dl. 20817.) Sziráktól ék. esik.
Kozmaháza. (Kozma-Lehota.) L. Linter-Lehotája a.
Kökényes (-monostora). Kekynes. (1413: Dl. 9489.) Kwkenyesmanostora. Kwkenyesmonastora. (1428: Dl. 30294.) Kwkenes. (1424: Dl. 11612.) Ma Kökényes, a megye dk. sarkában.
Kövesd. Kwesd. (1391: Kubinyi. II. 334.) Kewesd. (1449: Fejér. X. 8. 499., 1470: Akad. kézir.) Mohorától d. esik.
Közép-Kalanda. L. Kalanda a.
Középső-Gécz. L. Gécz a.
Krakó. L. Mártonfölde a.
Kraskó. L. Hontmegyében.
Kurtány. Curtan. (1246: Fejér. IV. 1. 407.) Ma puszta Fülek m.
Kutas. (Kutasó.) Kutas. (1436: Lelesz. met. Nógrád) Bizonyára a Szécsénytől d. eső mai Kutasó község fordúl elő e néven, mely azonban mint «terra Kuthasov» már 1265-ből is ismeretes. (Árpádk. uj okmt. XI. 546.)
Kürt. a) Kyurth. (1373: Kubinyi, II. 264.) Kyrth. (1427: Dl. 11010; 1481: Dl. 18585.) A mai kürti puszta Szécsénytől nem messze ény. Pöstyén m. – b) Kywrth. (1469: Muz. llt.) A mai Kürt (Kürth) helység, Sziráktól dny.
Kürtös. Kywrthews. (1484: Dl. 18945.) Kyskwrthes. Felsewkwrthes. (1482: Dl. 18600.) Ebeczkkel kapcsolatban, melynek vidékén ma Nagy- és Kis-Kürtös helységeket találjuk.
Lapasd. Lapasd. (1374: Fejér. VII. 3. 134., 1415: U. o. X. 4. 581.) Megyerrel együtt fordúl elő. Ma dűlő e helység határában.
Lapujtő. Lapuhtu. Lapuhtw. (1332: Károlyi oklt. I. 77. 109.) Lapwhthew. (1455: Dl. 14943.) Somoskő várához tartozott; Fülektől dny. esik.
Láz. Laaz. (1435: Dl. 12770.) Ma puszta nem messze Fülektől, a melyhez hajdan tartozott.
Leánytelek. L. Mártonfölde a.
Legénd. Legend. (1480: Acta p. Adv. 82–30.) Nógrád és Szirák közt fekszik.
Lehota. Lehotha. (1435: Dl. 12770.) A mai Sás-Lehota, Divéntól k., a megye határszélén. Mint Fülek vár tartozéka a mai Hradistye és Cseh-Brezó helységekkel együtt szerepel.
Libercse. (Lebercse.) Eghazasliberche. Alsavliberche. (1425: Dl. 30294.) Naghliberche. Kys-. (1446: Dl. 13922.) Nagleberche. Felsewleberche. (1447: Muz. llt.) Lyberche. (1461. és 1481: Forgách llt.) Ma Nagy- és Kis-Libercse, Gácstól délre. A XIV. században egy határjárás alkalmával előfordúló ily nevű helység alatt a mai Kis-Libercse értendő. (1335: Károlyi oklt. I. 108.)
Lintar-Lehotája. Linterlehothaya al. nom. Kozmahaza. (1447: Muz. llt.) A mai Gács-Lehotának látszik megfelelni. – Ugyanez a helység egy évvel előbb mint Kozmalehotha – említtetik. (Dl. 13922.)
Liszkó. Lizkou. (1395: Dl. 8036.) Lysko. (1439: Dl. 13414.) Ma puszta Herencsény déli határában.
Litke. Lythke. (1335: Károlyi oklt. I. 100.) Az u. o. (481.) előfordúló «Luhu» helység alatt is kétségtelenűl Litke értendő. – Litke. (1448: Dl. 14134.) Losoncztól d. találjuk.
Lócz. Loocz. Locz. (1475: Dl. 17736.) Loch. (1461., 1481: Forgách llt.) Hollókő várához tartozott, Szécsénytől dk. fekszik.
Lónya-Bánya. L. Bánya a.
Lőrinczháza. L. Mártonfölde a.
Lőrinczi. Lewrinchy. (L. Hevesmegyében.)
Lubna?). Poss. Lubua-nak írják két ízben is. (1374: Károlyi oklt. I. 341.) Geregye, Pálfalva sat. vidéki helységekkel együtt szerepel.
Luczin. Kysluchyn. (1382–1405: Dl. 6970.) Lwczyn. (1465: Forgách llt.) Ma Luczin, Szécséntől kd.
Ludány. Ludan. (1372: Dl. 1484.) Ma Alsó- és Felső-Ludányt találunk Szécsénytől északra.
Ludvég. Lwdweg. (1335: Károlyi oklt. I. 102. 1383: Dl. 7027.) Lwduygh. (1374: Károlyi oklt. I. 342.) Karancs-Ság és Dályó közt tűnik föl.
Lukatelek. L. Mártonfölde a.
Madács. Madach. (Idézve a Madácsiak a.) Tán a következővel azonos.
Madarszka vagy Maracska. Madarzka. Maraczka. (1460: Dl. 15444., 1461: Forgách llt.) A mai Madácska, Nedelistye és Ábel-Lehota közt, a melyekkel egyszerre említik.
Marczal. Marchal. (1441: Dl. 13634.) Surány szomszédja gyanánt merűl föl; e tájon megtaláljuk ma is, Gyarmattól dk.
Markháza. Markhaza. (1439: Dl. 13426.) A mai Tót-Marokháza falu vagy Markháza puszta Sámsonháza m.
Mártonfölde. 1413-ban a Derencsényi-uradalomban a következő birtokokat is fölsorolják Kalapács és Terenye közt: «Arnofevlde, Martonfelde (?), Bakpeterfelde, Syma, Papfelde, Lerynczhaza, Krokow, Leanthelek, Lwkathelek, Myhalwelgew, Bakfeldev.» Valószínűleg ekkor is csak telkek, puszták voltak. Ma egyet sem találunk közűlök e vidéken.
Mátyásteleke. Matyasteluke. (Idézve 1ásd Tenkőteleke a.)
Megyer. Megyer. Kysmeger. (1375: Fejér. IX. 6. 187., 1393: U. o. X. 2. 830., 1415: U. o. X. 5. 581.) Szécsénytől k. esik.
Mihályvölgye. L. Mártonfölde a.
Mike-Hatvana. L. Palotás-Hatvan a.
Mikótelek. Mykothelek. (Nemesi névben. 1470: kövecsesi Dancs llt.) Ma puszta Ettes m.
Mindszent. Mendzenth. (1386: Dl. 7228.) A mai mindszenti puszta a pestmegyei Verseg m., a melylyel együtt tűnik elénk.
Mohora. (Mohara.) Mohora. (1405: Fejér. X. 8. 471.) Mohara. (1434: Dl. 12633.) Balassa-Gyarmattól d.
Mucsiny. Mwszink terra. (? 1246: Fejér. IV. 1. 407.) Mochi. (1448: Dl. 14134.) Muchyn. (1496: Acta p. Adv. 79–219.) Fülek vár határjárásában említik, 1246-ban. – Ma puszta, Fülektől nyd.
Mulyád. Mwlyad. (Kir. ember nevében. 1484: Dl. 19004.) Ma Ráros-Mulyád, Szécsénytől é.
Nádasd. Nadasd. (1467. és 1469: Rédey llt.) Nemesi névben merűl föl. Úgy vélem a Pásztó és Told közti mai nádasi puszta értendő.
Nagy-Bárkány. L. Bárkány a.
Nagy-Libercse. L. Libercse a.
Nagy-Rónya. L. Rónya a.
Nagy-Szele. L. Szele a.
Nándor. Villa Nandor. (1278: Kubinyi. I. 107.) Nandor. (1336: Fejér. VIII. 4. 250., 1429: Muz. llt., 1439: Dl. 13403.) Mohorától d. esik.
Nedelistye. Nedelysche. Negelysthe. (1460: Dl. 15444; 1461: Forgách llt.) Gácstól ék. esik.
Nemti (Németi). Nemthy. (1465: Dl. 16206.) Szanda várához tartozott; ma puszta Szandától dk. – Más «Nempti» az, mely 1429-ben egy nemes ember nevében előfordúl s Hevesmegyére útal. (Dl. 12104.) T. i. a Pásztótól ék. eső mai Nemti, Hevesmegye határán. E falu 1413-ban a Derencsényi uradalomban Nemethy – nevet visel. (Dl. 9489.)
Nézsa. Nesa. Nyza. (1460: Dl. 15467.) N.sa. (1469: Muz. llt.) Vácztól ék. esik.
Nógrád. Terra seu poss. Neugrad. (1299: Kubinyi. I. 175.) Newgrad poss. (1423: Fejér. X. 6. 584. és 587; 1460: Dl. 15531.) Vámszedő hely s valószínűleg mezőváros volt. A váczi püspök bírta.
Novák. Nowak. (1384: Fejér. X. 1. 161; 1431: Muz. llt.) A mai Mátra-Novák falu Hevesmegye határán.
Nőtincs. Neutych. (1317. és 1329: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 14.) Neuchech. (1407: U. o. No. 18.) Newtyth. (1415: Magy. Tört. Tár. IX. 133.) Newtych. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. No. 7.) Newtheth. (1499: U. o. lad. 5. No. 43.) A (rimaszécsi) Szécsieké volt. – Ma Nőténcs, Vácztól é.
Nyitra. Nytra. (1436: Dl. 12770; 1454: Dl. 24541.) Vámszedő hely volt. A mai Ipoly-Nyitra, Fülektől – a melyhez tartozott – északra.
Ó-Bást. L. Gömörben Bást a.
Ompod. Ompod. (1386: Dl. 7228.) A mai pestmegyei Verseggel együtt tűnik föl.
Ordas. Ordas. (1441: Dl. 13634.) Sziráktól ény. esik.
Oroazd. Vruzd. (1346: Fejér. IX. 1. 408.) Orozd. (1435: Dl. 12667.) 1435-ben Mohorával együtt a Fraknóiak új adományúl kapják.
Ozdin. Idézve lásd a vár a.
Pálfalva. Paalfalva. (1374: Károlyi oklt. I. 342.) Palfalwa. (1482: Dl. 18593.) Hartyán m. tűnik föl, hol ma Alsó- és Felső-Pálfalva helységeket találjuk. (Kelet felé.)
Palotás-Hatvan. Palathashathwan. (1428: Dl. 30294.) Palotashatvan. (1439: Dl. 13403.) Palothashathwan. (1499: Dl. 20817.) Henyel m. sorolják föl. E tájon (d.) találjuk ma Palotás helységet. – Ugyane vidéken fordúl elő 1485-ben «Mykehathwana» is. (Dl. 11667.) Utóbbi t. i. kétségtelenűl Gyur pusztával volt határos.
Papfölde. L. Mártonfölde a.
Parucza. (Parocza). Felsewparowcha et alia poss. Parowcha. (1425: Dl. 30294.) Parwcha. (1447: Muz. llt.) Ma Parocza, Gácstól dny.
Patvarcz. Pathwarcz. (1460: Dl. 15444., 1461. és 1481: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott, Balassa-Gyarmattól dk. esik.
Pauli. Pauli poss. (1374: Károlyi oklt. I. 341.) Litkével, Pálfalvával, Szánással sat. együtt említik. – Tán a mai Paló pusztának felel meg, Litke m. ék.
Pencz. Pencz. (1461: Dl. 31762; 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit.» f. 173. etc.) Ma Felső-Pencz falu és Alsó-Pencz puszta, Vácztól k. é.
Perseháza. Perzehaza. (1439: Dl. 13414.) Fülek határosaként említik, tőle északra ma Perse falucskát találjuk.
Pestyén. Peschan. (l433: Lelesz. metales Nógrád 4.) Szécsénynyel volt határos. E tájon ma is megtaláljuk.
Petény. Due ville Pethen. (Árpádk. uj okmt. IX. 107.) Pethyen. Alsopethyen. (1444: Dl. 13569; 1472: Dl. 17392.) A mai Alsó- és Felső-Petény, Vadkerttől d.
Petőfalva. Pethewfalwa. (Alispán nevében. 1482: Dl. 18593.) A mai Pető, Szécsény m. ény.
Petrocsány. Petrochan. (167: Dl. 16585.) 1473-ban ezen kívűl: Kyspetrochan. (Kolosmon. prot.) A mai Podrecsány, délkeletre Divéntól, a melyhez tartozott.
Pilin. (Pelen). Pelyn villa. (1368: Károlyi oklt. I. 303.) Pelen. (Nemesi névben, pl. 1448: köv. Dancs llt.) A mai Piliny, Szécsénytől ék.
Pilis. Pylys. (1436: Dl. 12964.) Fülektől dny. esik.
Pincz. Pynch. (1326: Anjouk. okmt. II. 256.) Losoncztól kelet-északra találjuk.
Polichna. (Polyhna. 1467: Dl. 16585.) Délre esik Divéntől, a melyhez tartozott.
Poltár. Polthar. (1439: Dl. 13414.) Losoncztól ék.
Puszta-Almás. L. Almás a.
Püspöki. L. Hevesmegyében.
Rád. Raad. (1395: Acta post Advoc. 82–30., 1422: Dl. 11229.) Vácztól nem messze k. é. találjuk.
Ragyolcz. Radocz. Ragyowcz. (1439: Dl. 13414; 1464: Forgách llt. 1484: Dl. 18945.) Felsewragyolcz. (1440: Dl. 13574.) Ma Ragyolcz, Fü1ektő1 d.
Rap. Kop terra. (Rop helyett.) (1312: Fejér. VIII. 1. 486.) Losoncztól d. esik.
Ráros. Rorows. (1335: Károlyi oklt. I. 107.) Raros. (1460: Dl. 15440.) Lásd: Szakálnál.
Rátka. Felsewrathka. Alsorathka. (1435: Dl. 12770.) A mai Rátka p. Fülek m. d., a melyhez tartozott.
Rendvég. Rendwey terra, vicina terre Bwsa. (1248. és 1249: Fejér. IV. 2. 14. és 53.) Rendwegh terra. (1336: U. o. VIII. 4. 104.) Busa és Zellő m. feküdt.
Rétiság. Retisag. (1393: Dl. 7898.) Rethysag. (1486: Dl. 19100.) A mai Rétság, Nagy-Oroszitól dk.
Riba. Riba. (1439: Huny. kora. X. 48.. 1448: Dl. 13922.) Balassa-Gyarmat m. ny. d. találjuk. – 1443-ban részben Nógrádhoz, részben Honthoz számítják. (Muz. llt.)
Rimabánya. L,. Hontmegyében.
Rimócz. Rymolcz. Naghrymolch. Kysryrnolch. (1324. és 1327: Anjouk. okmt. II. 286., 1461: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; közel Szécsényhez – délre – ma is megvan.
Rodnok. Rodnuk. (1393: Dl. 7898.) Rdnok. (1465: Forgách llt.) A mai Rudnok puszta Jelsőcz és Kis-Libercse közt, Losonoztól d.
Romhány. a) Felsewrohman. (Nemesi névben.) Poss. Kysrohman. (1433 Dl. 12516.) Kis-Szátokkal együtt fordúl clő s így bizonyára a Szátok melletti mai Romhány (és nem a Fülektől dny. eső Kis-Romhány p.) értendő. – b) 1368-ban karancsvidéki helységekkel kapcsolatban tűnnek föl a Kalondaiak mellett a Romhányiak (de Rohmaan) s 1496-ban «Egyhazas Rohman és Felsew Rohman». Ekkor bizonyára a Kalondától nem messze, dk. elterűlő mai Kis- és Nagy-Romhány puszták értendők. (Kár. oklt. I. 298., Acta post Adv. 79–219.)
Rónya. Ronna. Nagh Ronna. (1341: Fejér. VIII. 4. 500., 501.) A mai Zagyva-Rónya puszta a Szilváskő hegy alatt, Salgó-Tarján közelében.
Rozsnok. Roznok. (1439: Huny. kora. X. 52.) Szanda várához tartozott.
Ság. Saag. Saagh. (1348: Károlyi oklt. I. 175., 1354: Századok 1875. 254., 1383: Dl. 7027; 1481: Huny. kora. XII. 195.) I. Lajos király 1348-ban vásártartás jogával ruházza föl. A mai Karancs-Ság falu, Szécsénytől ék.
Salgó. Salgo. (1439: Dl. 13405.) Ma puszta Szécsénytól k., Salgó-Tarján m.
Sámsonháza. Samsonhaza. Sampsonhaza. (1409: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2., 1439: Dl. 13426; 1465: Forgách llt.) Szanda várához tartozott; Szécsénytől dk. esik.
Sáp. Sap villa. (1219: Váradi reg. Endlichernél. 642.) Saap. (1379 Kubinyi. II. 297–299.) A mai Alsó- és Felső-Sáp, Vácztól ék. – Más alkalommal a megye dk. csücskében fekvő Sáp (ma puszta) fordúl elő. (1460: Dl. 15531.)
Sávoly. Sawol. (1435: Dl. 12770.) Fülekhez tartozott, tőle északra ma is megvan.
Selyp. Selyp. Selp. (1415: Dl. 10333; 1447: Dl. 14077; 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit.») Ma puszta Szántó és Apcz m.
Sikár. Sykar. (1422: Dl. 11229.) Rád és Acsa (utóbbi most Pestm.) helységekkel együtt tűnik föl.
Sima. L. Mártonfölde a.
Sipek. Terra Chipeg. (1265: Árpádk. uj okmt. XI. 546.) Sypek. (1461., 1481: Forgách llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott.
Sój. Terra Seu. (1327: Fejér. VIII. 3. 208.) Sew. (1472: Dl. 17392; 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit.» 173.) Ma puszta Balassa-Gyarmattól dk.
Sokor. Sokor. (1499: Dl. 20817.) Surány táján merűl föl, a hol ma (d.) a csikori pusztát találjuk.
Somoskö. Somoskew. (1341: Fejér. VIII. 4. 501.) Ma puszta Somoskő vár romjai m. Fülektől d.
Somos-Ujfalu. L. Ujfalu a.
Stok-Lehotája. Stoklehutaya. (1393: Dl. 7898.) Divény m. említik. Tán később nevet cserélt.
Strázs. Stras. Zthras. (1461. és 1481: Forgách llt., 1486: Dl. 19164.) A szécsényi uradalomhoz tartozott. A mai Trázs falu, Balassa-Gyarrnat és Szécsény közt.
Sulyom. Sulyom. (1383: Fejér. X. 1. 77.)
Surány. Suran. Swran. (1429: Dl. 28968; 1440: Dl. 13570; 1444: Dl. 18809.) Szanda várához tartozott, melytől é. fekszik.
Süllye. Swlye. Syle. (1460: Dl. 15444; 1461: Forgách llt.) Gácstól k. esik.
Szakál. Sakal. (1384: Fejér. X. 1. 161.) Zakol. (1456: Dl. 15111.) Zakal. (1487: Dl. 19300.) Rárossal együtt említik. Bizonyára a mai Szakál helység Ráros p. és Ráros-Mulyad helység mellett, Szécsénytől északra.
Szakolya. Zakolya. (1453. és 1466: Forgách llt., 1470: Dl. 17026; 1474: Dl. 17529.) Vámhely volt. A Nógrádtól dny. eső Szokolya, Hontmegyében, a hová néha szintén számítják.
Szalatna. Zalathna. (1299: Árpádk. uj okmt. X. 346., 1446: Dl. 13922; 1451: Kapi cs. llt. Misc. I. n. 2.) Zalathnya. (1414: Tud. Gyűjt. 1834. VIII. 48.) Ma (Szalatnya) puszta, Losoncztól nem messze ék.
Szalmatercs. Zalmaterch. (1486: Károlyi oklt. II. 169.) Szécsénytől ék. esik.
Szánás. Zanas. (1335. és 1398: Károlyi oklt. I. 100., 481.) Karancs vidéki helységekkel együtt Kisfalu határosa gyanánt tűnik föl. Ma Etteshez tartozó puszta.
Szántó. Zantho. (1425: Dl. 11667; 1482: Dl. 18655.) A hevesmegyei Apcz m. fekvő Szántó helység értendő. – Más alkalommal (1460: Dl. 15531.) a Nógrád várostól nem messze k. eső mai Szántó említtetik, mely különben mint «terra Zantho» pl. 1299-ben is fölmerűl. (Kubinyi. I. 176.)
Szátok. Zatok. Utraque Zatok. Kis Zatok. (1383: Fejér. X. 1. 103., 104., 1423: Dl. 11438; 1438: Dl. 12516.) A középkorban bizonyára Nagy- és Kis-Szátok; ma Felső-Szátok falu és Alsó-Szátok puszta, Vadkert mellett délkeletre.
Szele. Zele. (1475: Dl. 17737.) Barnával együtt fordúl elő, a melytől d. találjuk ma Mátra-Szele helységet, Gömörmegye határán.
Szente. Zenthegh. (1416: Egri kápt. orsz. llt. AB. 19.) Zentheh. (1472: Dl. 17392.) Zenthe. (1473: Kolosmon. prot. «Extraxit».) Balassa-Gyarmattól d.
Szent-Erzsébet. Zenthersebeth. (1435: Fejér. X. 7. 653.) Zagyvafő várához tartozott; ma puszta Fülek m. (L. Bába a. is.)
Szent-Iván. Told és Kutasó határjárásakor merűl fól: Scentiwan Berecha. (1265: Árpádk. uj okmt. XI. 546.) E tájon találjuk ma Szent-Iván falut. Pásztótól ny, (V. ö. 1475: Dl. 17736.)
Szent-Jakab. L. Hevesben.
Szent-Lőrincz. Zenthlewríncz. (1423: Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 3. Q. 60., 1439: Huny. kora. X. 48.. 1446: Dl. 13922; 1483: Dl. 6986.) Vadkert, Szügy és Riba helységekkel együtt említik. Ezek szomszédságában találjuk ma Lőrinczi pusztát.
Szil. Poss. iuxta fluvium Ipul … Zylu. (1334: Fejér. VIII. 3. 727.)
Szirák. Zyrak. (1472: Dl. 17392.) A megye dk. részének főhelye.
Szkálnok. L. Hontmegyében.
Szklabonya. Sklabinia. (1384: Fejér. X. 1. 181.) Balassa-Gyarmat és Kékkő közt találjuk.
Szob. Zub. (1453: Dl. 14662; 1472: Dl. 17392.) Rendszerint Hontmegyéhez számítják, ma is ott fekszik az Ipolynak a Dunába ömlésénél.
Szobok. Zobok. (1400: Lel. metales. Nógrád 1.) Ma puszta Balassa-Gyarmat és a hontm. Kóvár vidékén.
Szomolya. Zomulia. (1393: Dl. 7898.) Zomolya. (1470: Huny. kora. Xl. 427.) Ma puszta Nagy-Oroszi m. délre.
Szökellő. Zewkellew. (1469: kövecsesi Dancs llt., 1496: Acta p. Adv. 79–219.) Királyi és szomszédos nemes emberek nevében, Kalondával kapcsolatban tűnik föl.
Szőllős. Zeleus. (1348: Anjouk. okmt. V. 247.) Zewlews. (1439: Dl. 13414.) Ma Szécsénytől dk. találunk ily nevű helységet.
Szőrös. Zewrus. (1406: Dl. 9153; 1472: Dl. 17393.) Zewres. (1409: Kapy cs. llt. E. fasc. 1. n. 2.) Ma puszta Kazártól é.
Sztracsin. Ztraczyn. (1439: Dl. 13405; 1460: Dl. 15444.) Ztrachen. (1454: Muz. llt.) A szécsényi uradalomhoz tartozott; ma Kis- és Nagy-Sztracsin nevű helységek vannak Kékkőtől délre.
Sztravistya. Strawyschia. (1502: Kolosmon.prot.«Extraxit.» 173.) Divén vár tart. közt csak ez alkalommal szerepel, Petrocsány, Gergelyfalva és Udornya m. – Tán az e tájon fekvő mai Sztráska pusztának felel meg.
Sztregova. Strigua. (1327: Anjouk. okmt. II. 296.) Stregwa. Ztrehowa. (1461. és 1487: Forg. llt.) Ma Felső- és Alsó-Sztregova faluk, Kékkőhöz k. és ék.
Szuna. L. Berczel a.
Szügy. Villa Scud. (1278: Kubinyi. I. 108.) Zywgh. (1439: Fejér XI. 48., 1476: Dl. 17895.) Ma Alsó- és Felső-Szügy helységeket ismerünk, közel Balassa-Gyarmathoz dél felé.
Szvinyebánya. (Szinnabánya.) Zennabanya. (1393: Dl. 7898.) Scivina. Schiuina. (In Herdeuhath. 1342: Anjouk. okmt. IV. 217. l.) Zwynyebanya. (1460: Dl. 15444; 1461. és 1481: Forgách llt.) A mai Szinóbánya helység a megye é. részében, Divény közelében. Talán mezőváros volt. (L. Zelene helység a. is)
Tab. Tap. Tab. (1327: Anjonk. o. II. 299., 1330: Fejér. VIII. 6. 117.) Taab. (1391: Kubinyi II. 334.) Varsány és Iliny határában említik, ott találjuk ma. Alsó- és Felső-Tab pusztákat. (Szécsénytől dny.)
Tapolcza. L. Toplicza a.
Tamási. Thamasy. (1467: Dl, 16585.) Divén várához tartozott, melytől dk. megtaláljuk ma is.
Tar. L. Hevesben.
Tarcsa. Tarcha. (1430: Dl. 13403.) Ma Erdő-Tarcsa, Sziráktól d.
Tarján. Taryan. («Prope ca.strum Solgou.» 1348: Anjouk. okmt. V. 247., V. ö. 1423: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Vámhely volt. A mai Salgó-Tarján, Szécsénytől k.
Tarnócz. Tarnoch. (1335: Károlyi oklt. I. 109.) Tarnulch. (1379. U. o. 371.) Tarnouch. (1384: Fejér. X. 1. 161.) Tharnocz. (1492: Kolosmon. prot.) Szécsény és Losoncz közt az Ipoly m. fekszik.
Tenkőteleke. Tenkeuteluke. (1332: Károlyi oklt. I. 77.) A Záh család birtoka volt. Polihna m. sorolják föl az oklevélben.
Tepke. Thepke. (1454: Dl. 15684.) Bárkánynyal egyszerre tűnik föl. Tőle nem messze d. találjuk ma Tepke pusztát.
Terbedéd. Therbedid. (1246: Fejér. IV. 1. 408.) Therbeded. (1467: Dl. 15585.) 1246-ban mint Fülek-, 1467-ben pedig mint Divény vár tartozéka fordúl elő. Bizonyára – részben – mindkettőé volt. Ma Terbeléd, Losoncz és Fülek közt.
Terebes. Terebes villa. (1439: Huny. kora. X. 52.) Szanda várához tartozott.
Terenye. Eghazas Therennye et Wasaros Therenye. (1413: Dl. 9489.) (1450: Dl. 14377.) Kalapácscsal és Újlakkal együtt említik mint a Derencsényiek birtokát. Ma Kis-Terenye falu és Nagy-Terenye puszta, Pásztótól ék.
Tereske. Thereske. (1383: Fejér. X. 1. 105., Dl. 6986.) Vadkert, Szátok és Szente szomszédjáúl említik, mely helységekkel csakugyan határos-is. (V. ö. Rupp. I. 2. r. 726.)
Terjén. Theryen. (1441: Dl. 13634.) Mint Szanda és Surány határosa említtetik, ott találjuk ma Terény falut, Sziráktól ény.
Tiszolcz. L. Hontmegyében.
Told. Thold. (1470: Haz. okmt. V. 299.) Ma Alsó- és Felső-Told nevű falvakat találunk Sziráktól északra.
Tolmács. Tolmach terra. (1299: Kubinyi. I. 176.) Tholmach. (1465: Dl. 18206.) Vámja Szanda várához tartozott. – Nógrádtól ék. esik.
Tomanlehota. Thomanlehotha. (1473: Kolosmon. prot.) Divén várához tartozott Kotman- és Buda-Lehota falvakkal együtt. Úgy látszik, hogy a szomszédos mai Rózsalehotát kell értenünk.
Toplicza. Poss. Thoplycha. (1374: Károlyi oklt. I. 342.) Litke, Tőrincs, Lapujtő sat. m. sorolják föl.
Tosonoza. Thosontha. (1467: Dl. 16585.) Thosoncza. (1473: Kolosmon. prot.) Divénhez tartozott, a melytől nem messze dk. találjuk ma Tosoncza helységet.
Tótveréb. L. Veréb vagy Verebély város a.
Tőrincs. Teurencz. (1335: Károlyi oklt. I. 100.) Theurinch. (1327. és 1343: Anjouk. okmt. II. 296., IV. 317.) Turinch. Alsoturynch. Felsuturynch. (1368: Károlyi oklt. I 306.) Terrewchyn. (1379: U. o. I. 371.) Thewreuch. (1448: Dl. 14134.) Ma egy Tőrincs helységet ismerünk, Szécsény és Losoncz közt.
Tugár. (1477: Mocsáry. Nógrádm tört. I. 82) Losoncz m. találjuk.
Tuznapola. Tuznapola poss. (1352: Károlyi oklt. I. 208.) Úgy látszik – Kalonda vidékén feküdt.
Udornya. Wdornya. (1467: Dl. 16385.) Délkeletre esik Divéntől, a melyhez hajdan tartozott.
Uhorszka. Vhorska. (1454: Dl. 24541.) Fülekhez tartozott; Divéntől k. találjuk.
Ujfalu. Wyfolw. (1335: Károlyi oklt. I. 102.) Hartyán és Ság közt fordúl elő s így bizonyára a mai Ság-Ujfalu értendő. – Egy másik Ujfalu, nevezetesen a mai Somos-Ujfalu említtetik 1455-ben, mint Somoskő vár tartozéka, a melynek közelében fekszik ma is. (Dl. 14943.) Utóbbi (1481: Forgách llt.) mint «Somoswyfalw» is feltűnik egy oklevélben, melyben Ság-Újfalut szintén feltaláljuk. – 1473-ban Zoborral és Kürttel együtt említnek egy «Wyfalw»-t. E helységnek bizonyára a Kékkő és Gyarmat közt fekvő mai Kisujfalu felel meg. (Kolosmon. prot.) Lásd Zavoda a. is.
Ujlak. Wylak. (1413: Dl. 9489.; 1450: Dl. 14377.) A mai ujlaki puszta Nagy- és Kis-Terenne m., a melyekkel együtt tűnik föl.
Ujváros. Wywaras. (1455: Dl. 14943.) Szécsény és Endrefalva közt sorolják elő.
Uzsa. Vsa. (1391: Kubinyi. II. 327.) Usa. (1483: Dl. 18829; 1488: Dl. 19407; 1489: Dl. 19584.) Ma puszta Dengeleg és Szirák szomszédságában.
Vadkert. Condicionarii nostri (eszterg. érsek) de Wodkerth. Ecclesia de Wodkerth. (1283: Knauz. Mon. II. 160.) Vodkerk. Vodkerch. (Határjárás. 1383: Dl. 6986.) Wadkert. (1423: Eszterg. prím. llt. Sec. fasc. 3. Q. 60. és fasc. 2. F. 54., Fejér. X. 6. 582., 584. és 587.) Vámhely volt. Balassa-Gyarmattól dny. esik.
Valt. Walth. (1408: Dl. 9438; 1460: Dl. 15444.) A mai Valt vagy Vát puszta, Kékkőtől nem messze kelet felé.
Vámos. Wamus poss. (1374: Károlyi oklt. 1. 342.) Geregye vidéki helységekkel együtt említik.
Vámos-Lehota. Wamuslehutaya. (1393: Dl. 7898.) Wamuslehota. Wamuslehotaya. (1428: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Vámszedő hely volt. Úgy látszik azonos a Divén vár tartozékai közt 1467-ben vagy 1473-ban említett «Wamosfalwa, Wamusfalw» helységgel, Divén m. é. (Dl. 16585., Kolosmon. prot.)
Vanyarcz. Wanyarch. (1391: Kubinyi. II. 333.) Wanyarcz. (1484: Dl. 19008.) Szirák m. ny. találjuk.
Várad Varad. (1333: Lelesz, metales. Nógrád.) Szécsény m. említi egy oklevél.
Váralja. «Waralya» nevű helység több is volt e megyében. 1439-ben (Huny. kora. X. 52.) a mai Szanda-Váralja fordúl elő, mely a XIV. század végén «Balhadaya» nevet is visel s ma puszta Szanda m. (Dl. 7318.) – 1455-ben (Dl. 14948.) a Somoskő alatti Váralja helység (bizonyára a mai Somoskő falu) említtetik, mint e vár tartozéka. – 1467-ben pedig Divény vár tartozéka gyanánt tűnik föl egy Váralja nevű falu, melyet ekkor «alio nomine Dywynalya» (1393-ban pedig «sub castro Dyuen») néven is neveztek, s a mai Divénnek felel meg. (Dl. 7898., 16585.) – Végűl a Hollókő vár alatt feküdt helységet (ma Hollókő, Szécsénytól dk.) is nevezték e néven. (1481: Forgách llt.) 1447-ben Gács vidékén is említnek egy «Waralya» nevű helységet, mikor birtokosának palásti Radó Simonnak magvaszakad. (Muz. llt.)
Váraskalapács. L. Kalapács a.
Varbó. (Varbok.) Warbok. Warbo. (1416: Egri kápt. orsz. llt: AB. 19., 1461. és 1481: Forgách llt., 1455: Dl. 14943; 1486: Dl. 19164.) A szécsényi uradalomhoz tartozott. A mai Varbó falu Balassa-Gyarmathoz k.
Varsány. Utraque Vossyan. (1327: Anjouk. okmt. II. 299. Határleírás. V. ö. 1461. és 1481: Forgách llt.) Szécsénytől dny. ma csak egy Varsányt ismerünk. – Más Varsány (Wassan) az, a melyet 1415-ben Lőrinczivel együtt említenek, a hol – Heves-, Pest- és Nógrádmegye összeszögelésénél ma is őrzi nevét a varsányi puszta. Utóbbit máskor Hevesbe sorozzák. (1444: Dl. 13528.)
Vásáros-Terenye. L Terenye a.
Vataháza. Wathahaza. (1439: Dl. 13414.) Fülek vár határosai közt említik.
Velike. Welike. (1423: Fejér. X. 6. 584. és 587.) Ma Vilke, Losoncztól d.
Vendégi. Vendegy. (1455: Dl. 14943.) Mint Somoskő vár tartozéka, Lapujtő és Baglyasalja közt fordúl elő.
Vizslás. Wyslas. (1481: Dl. 18585.) Szécsénytől k. esik.
Zagyvafő. Castrum desolatum Zaghwafew cum villis similiter Zaghwafew …(?) (1478: Dl. 18048.) Ma Zagyva falu a régi Zagyvafő vár romjai mellett, Fülektől d.
Záhfalva. (Záhtelek.) Zahfolva. (1368: Károlyi oklt. I. 293.) Zahtelek. (1371: U. o. I. 371.) A maí Karancs-Keszi m. tűnik föl. Ugyanekkor (1368.) «terra Zahfeulde» is említtetik. (Uo. I. 308.)
Zavoda. Zawuoda. (1456: Dl. 13922.) Wyfalw al. nom. Zawoda. (1447 Muz. llt.) Együtt szerepel Nagy-Libercsével, melytől dk. Zavodát ma is megtaláljuk.
Zelene. Zelene. (1438: Dl. 24728; 1439: Dl. 13401.) Úgy látszik Kis-Hontmegyéhez számítják Szvinyebányával (Zwinebania, Zwynyebanya) együtt, mint Ajnácskő tartozékát. – Divéntől kd. esik.
Zellő. Zeleu terra. (1248., 1249: Fejér. IV. 2. 14., 53.) Villa Zeleu (?). (1335: Fejér. VIII. 4. 104.) Nagzelew. (1457: Dl. 15177.) Zelew. (1482: Dl. 18600.) Ma Kis- és Nagy-Zellő falvak, Kékkőtől dk.
Zobor. Zubur. (1373: Kubinyi, i. m. II. 264.) Zobor. (1420: Dl. 11010.) Zwbor. (1498: Dl. 20755.) Szécsénytől ény. találjuk.
Zobrivoj. Zobrywoy. (1378: Haz. oklt. 304.)
Zombor. Zombor poss. (1374: Károlyi oklt. I. 341. l.) Pálfalva, Geregye sat. helységekkel együtt említik.
Zsély. Zeel. (1384: Fejér. X. 1. 161.) Balassa-Gyarmattól é. esik.
Zsuny. Swn. Soon. (1423: Fejér. X. 6. 584–7., 1455: Dl. 14943; 1461: Forgách llt.) Vámszedő hely volt s Hollókő várához tartozott. Ma Alsó- és és Felkső-Zsuny puszták, Hollókő közelében.
Összesen.: 363 helység.
