FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Abolgán (kotroczói) cs. Abolgaan dict. (1423: Szendrei gyűjt.)
Alagi cs. 1472-ben bágyoni részüket mikófalvi (alagi) Bekény Dénesnek elzálogosítják. (Dl. 17278.)
Almási cs. L. Szobiak a.
Alsópetényi cs. L. Szobiak a.
Aranyi cs. Lásd Szanda vár a.
Asszupataki cs. 1470: kövecsesi Dancs llt.
Bágyoni cs. (1477: Dl. 17997.)
Bak (mohorai) cs. 1470: Akad. kézir.
Bakos (osgyáni) cs. L. Méhiek.
Baksa (szalmatercsi) cs. 1450: Muz. llt.
Balassa (gyarmati, Balázsfi) cs. Gyarmat város és Kékkő vár földesurai. (1400: Lelesz, metal. Nógr. 1., 1473: Dl. 17737. – V. ö. Losoncziak és Kékkő vára s a XIII. századra nézve Nagy Iván i. m. a Balassák a.)
Balogh (hartyáni) cs. 1449: Dl. 14316; 1452: kövecsesi Dancs llt.
Balogi cs. Sandrin 1462-ben a megye alispánja volt. (Dl. 15784.)
Bárkányi cs. 1414. és 1416: Nagy Iván i. m.
Barócz (vizslási) cs. Kazáron, Vizsláson, Szdrösön és Mizsérfa pusztán. (1456: Berényi llt., 1472: Lelesz. 32., 1475: Dl. 17737., 1481: Dl. 18581.)
Batori cs. Bírták Buják és Szanda várát. (L. ott.)
Bebek (pelsőczi) cs. L. Fülek váránál.
Bekény (alagi) cs. L. Berkiek és Alagiak a.
Berczeli cs. 1410: Nagy Iván i. m.
Berenyi (karancs-berényi) cs. Karancs-Berény és Szent-Erzsébet helységekben. (1266: Fejér. IV. 3. 344–345., Mocsáry, Nógrád. I. 174.)
Berki vagy Nagy (berki) cs. György, a kir. gyalogosok kapitánya az Uzsaiaktól megveszi 1483-ban Uzsát, de már 1489-ben eladja alagi Bekény Dénesnek. (Dl. 18829. és 19584.) – Berki László a Keszi Benedek fia Réti-Ságon bírt részét 1485-ben tolnai Bornemisza Jánosnak zálogosítja el. (Dl. 19052.)
Berzeviczi cs. Berzeviczi Pohárnok István és berzeviczi Schwarcz János is bírta Agárdot. (Nagy Iván. I. m., Századok. 1881. 54. l.)
Bocsári cs. 1491: Mocsáry i. m. I. 152. – A mai Mocsáry család.
Bodó (györgyi) cs. L. lévai Cseh (Vajdafi) cs. a.
Bodonyi cs. 1465: Muz. llt. – V. ö. Nagy Iván, i. m.
Bornemisza János (tolnai). L. Berkiek a.
Csabi cs. 1431-ben György Nógrádm. alispánja volt. (Berényi llt.)
Cseh (lévai, Vajdafi) cs., 1437-ben zálogba veszi Cseh Péter Zsigmond királytól Jenőt és Szakolyát. Utóbbit (a Péter fia) László már 1453-ban györgyi Bodó Gergelynek adja, előbb zálogúl, majd 1466-ban örökre. De azért Szakolyához valamint Jenőhöz is jogot formál ipával, guti Országh Mihály nádorral együtt 1470-ben, a mikor e birtokaikat, hosszú pereskedés után zágorhidai Tárnok Jánostól visszaveszik. Salgó és Jenő vár is az övék volt. (1437: Dl. 29784; 1453. és 1466: Forgách llt., 1454: Dl. 14880–89; 1456: Dl. 15018; 1464: Dl. 15960. és 23114; 1470: Dl. 17026. – Lásd Jenő vár alatt is.)
Csenger (csengerházi) cs. Chenger. (1463: Dl. 15885.)
Csitári cs. 1429: Muz. llt.
Csövi cs. L. Csővár a.
Csuda (alsóberczeli) cs. Alsóberczeli (1441: Dl. 13634.), majd: bodonyi (Nagy Iván i. m. Bodonyiak a.) előnévvel.
Czakó (lesznei) cs. Riba helységben. (1443: Muz. llt.)
Czudar (olnodi) cs. Lőrinczi, Varsány és Selyp helységek földesura. (1415: Dl. 10333.)
Dályai cs. Dályót és Rodnokot; továbbá 1458 óta zálogban a Ságiaktól Dályó és Tőrincs részeit s 1482-ig ugyancsak zálogban a gúti Országhoktól Szakál felét bírják. (1458: Hevenesi gy., 1465: Forgách llt., 1482: Dl. 18676.)
Daróczi cs. Jakab orszgy. követ 1447-ben. (I. h.)
Déméndi cs. Halászi, Ludány és Galábocs helységekben. (1419: Weszprémi, Biogr. Medic. III. 67.)
Derencsényi cs. 1413-ban kapják új adományúl Zsigmond királytól Vámos-Kalapács, Kozárvölgy, Kökényes, Egyházas- és Vásáros-Terenye, Ujlak. Németi, Kalapács és a Mártonfölde a. fölsorolt (l. ott) «birtokokat». Később földesurakúl föl-fölmerülnek Terenye, Kalapács és Ujlak helységekben. (1413: Dl. 9489; 1450: Dl. 14377; 1481: Dl. 18585.)
Dreski cs. György kapja Barátonyt guti Országh Mihály és Losonczi Albert közös birtokosoktól 1460-ban. (Dl. 15439. és 15440.)
Duzma (felsőgéczi) cs. 1448: kövecsesi Dancs llt., 1449: Dl. 14316.
Ebeczki cs. 1464: Hazai okmt. V. 273., 1484: Dl. 19260.
Ernuszt János. Nógrádi birtokaira 1495-ben 63 forint adó esett. (Engel. i. m. 132.)
Esztergomi érsek. Bírta Vadkertet, Hugyagot, az egyik Szátokot és Fülek-Püspökit, s Patak és Dejtár m.-városokat. 1438-ban Sipek, – 1452-ben vétel és ítélet útján (a Csitáriaktól) Csitár részeibe igtatják. (1383: Fejér. X. 1. 103., 1423: Dl. 11438; 1436: Fejér. X. 7. 750–753. ll., 1438: U. o. XI. 37.1., 1438. és 1452: Eszterg. prím. llt. Sec. fasc. 4. F. 78., 79. és 96. V. ö. Szanda vára és Szécsényiek a.)
Esztergomi háza a jeruzsálemi Szent-János-rendnek. Bírta Szirák részeit, hol 1453-ban a mohorai Vidfieknek ad praedialis jószágot. (1443: Fejér. Genus etc. 54., 1453: Turul. 1885. 3.)
Etthre (kálnai) cs. L. Ozdin vára a.
Farnosi cs. L. péczeli Sike cs. és a Jánokiak a.
Fejér (kereszturi) cs. 1423: Szendrei gyűjt.
Feketeerdei cs. 1470: kövecsesi Dancs llt., 1474: Muz. llt.
Felsőromhányi cs. L. Rédeiek a.
Fogacsi cs. 1465: Muz. llt.
Fraknói cs. L. Oroszd a. V. ö. 1434: Dl. 12633.
Gáni cs. Somogymegyei család. Részei voltak Petény helységben 1460-ban. (Jeszenák llt.)
Garai cs. Szügy és Csesztve felét – jogtatanúl a mohorai Vidfiek kezén – guti Országh Mihálynak adja 1476-ban Garai Jób. E birtokot a Losonczi László magvaszakadtával 1439-ben kapta adományúl Garai László. (1439: Turul. 1883. 21., 1476: Dl. 17895.)
Géczi cs. 1448: kövecsesi Dancs llt., 1475: Dl. 17736., Nagy Iván, i. m.
Geréb (vingárti) cs. L. palásti Radó cs.
Gombaszögi pálosok. Kurtányban. (Rupp. II. 120.)
Gutai cs. 1441: Dl. 13634.
Hartyáni cs. 1448., 1449. és 1469: köv. Dancs llt., 1449: Dl. 14316.
Hegyaljai cs. 1449: Rédey llt., 1496: Acta p. Adv. 79–219.
Hencz (asszupataki) cs. 1481–4: Dl. 18585., 18830. és 18944. (V. ö. Toldiak.)
Herencsényi cs. 1420: Szendrei-gyűjt.
Huszti cs. L. gúti Országhok a.
Ilsvai cs. Lásd Jolsvai cs. a.
Jákófi (szuhai) cs. Anyai ágon Csécsén. (143?.: Rédey llt.)
Jánoki cs. Szentlőrinczen. 1451-ben pörösködnek a Farnosiakkal (Nagycsalomja és tart.) Garáb, Szalatna, Váralja, Kozmalehota, Borosznok és Kármánháza fölött. (1451: Kapy cs. llt. Misc. I. 2., 1456: Nagy Iván, i. m. – V. ö. 1446: Dl. 13922.)
Jánosi cs. L. Madácsiak.
Jolsvai cs. Leusták fiát Györgyöt a nógrádmegyei vám-birtokosok közt említik. (1423: Fejér. X. 6. 583–6.)
Jonhos (pinczi, eszlári) cs. L. Pincziek.
Kakas (kazai) cs. 1416-ban igtatják őket Bárkány, Varbok, Szente, Luczin és más (hont- vagy nógrádmegyei) helységekbe. Bárkányt 1415-ben új adományúl kapták (ekkor a Pásztóiak kezén volt), Megyer részeivel és Lapasddal. (1415: Fejér. X. 5. 580., 1416: Egri kápt. orsz. llt. AB. 19., 1474. Muz. llt.)
Kalandai cs. Kalanda és Kaplon helységekben. (L. ott.)
Kállai cs. Csécsén. (1454: Kállay llt.)
Kálmán Péter (óbudai). Gúti Országh Lászlótól zálogba veszi 1486-ban Varbót és Strázst. (Dl. 19116., 19164.)
Kálnai cs. Lásd: Nagy Iván, i. m.
Kartali (nemtii) cs. Zsigmond orszgy. követ 1505-ben. (Dl. 22559.)
Kenderesi cs. L. petényi Török cs.
Kereszturi cs. 1448: kövecsesi Dancs llt., 1449: Dl. 14316.
Kéri cs. 1441: Dl. 13634.
Király. A királyi oroszokra (rutheni regii) az 1494. évi adóból 170, a király nógrádi birtokaira 1495-ben pedig 225 forint esett. – Zsigmond király 1408-ban, cserélte el kereszturi Garázda Miklóstól és Szilágyi Lászlótól Csécsét (és hevesmegyei négy helységet) Horogszegért és tartozékaiért. (Engel. I 26. 132., Dl. 9472.)
Királyné. Zsigmond neje Cillei Borbála kapja 1424-ben Buják és Szanda várakat, Agárdot, Sámsonházát (Fejérkő vár romjaival), Szőröst és Kazár részeit. Ugyanő és Albert neje Erzsébet bírta (Szanda várán és városán nógrád- és pestmegyei tartozékain kívül) Nógrádban Szentlőrincz, Szügy és Riba helységeket, mint a hontmegyei Csalomia tartozékait. A királyné jószágaira 1494-ben 150 forint adó esett. (1424: Magy. Tört. Tár. XII. 279–283., 1439: Huny. kora. X. 47. 50., Engel 26.)
Kisfaludi cs. 1448: kövecsesi Dancs llt.
Kizdi (dicső-szentmártoni) cs. L. keszi Székelyek a.
Kollár Péter. L. Szanda vár a.
Kompolti (nánai) cs. L. Szanda vár és a Tariak a.
Kornis (ruszkai) cs. A Ruszkaiakkal együtt földesurak 1493-ban Romhányon és Kalondán. Ugyanazokkal együtt részeket adnak el 1496-ban Egyházas-Kalondán. (Jászó, fasc. 23. n. 35., Acta p. Adv. 79–219.)
Korom (csitári) cs. 1426: Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 3. F. 56. és. 57.
Kothon (szentiváni) cs. 1476: Dl. 17841.
Kotroczói cs. 1420. 1423: Szendrei gyűjt.
Kóvári cs. Terbedéden és Mohorán. (1405: Lelesz. el. statut. , 1405. és 1409: Fejér X. 8. 473. 495–8.)
Koyth (kojtházi) cs. 1439: Dl. 13426. – 1448-ban a kojtfalvi «Koth» cs. tűnik föl. Ugy látszik azonos ama másikkal. (kövecsesi Dancs llt.)
Kövesdi cs. 1429: Muz. llt., 1470: Akad. kézirattár.
Kürti cs. 1469: Muz. llt.
Lábatlani cs. L. Szanda vár a.
Landó (berczeli) cs. 1456: Dl. 28990.
Laposrévi cs. 1463-ban Litkén a Ságiaktól részeket vesznek zálogba. (Hevenesi-gyűjt.)
Legendi cs. Ágoston 1448-ban a megye alispánja volt. (kövecsesi Dancs llt. – A XV. sz.-hoz: Nagy Iván i. m.)
Légrádi cs. Bertalan a megye alispánja volt 1479-ben. (Rédey llt.)
Lengyel (ragvolczi) cs. 1462: Dl. 15784.
Libercsei cs. László alispán volt 1473-ban. (Mocsáry i. m. I. 110. 120.)
Liptai (geregyei) cs. Lypthay de Geregye. (1483. és 1485: Dl. 18830. és 19030.) János a megye alispánja volt ez időben. Kisfaluban (Kisfaludon) is birtokosok. (Nagy Iván i. m.)
Liszkói cs. L. Surányiak a.
Lóczi cs. 1474: Muz llt.
Lorántfi (serkei) cs. 1449-ben Szele, Kürt és Zobor helységekben földesurak. 1467-ben Agárd fölött perelnek a Szapolyaiakkal; 1475-ben bírják Barnát (és Szelét, 1481-ben és 1498-ban Kürtöt és Zobort); 1478-ban Zagyvafő puszta várat, Zagyvafő, Garáb, Korlátfalva és Szenterzsébet helységekkel és Inaszó pusztával. (1435-ben ugyanily viszonyban; «Inazow opidum.») Utóbbi uradalomhoz ez időben zálog czímen a Tornaiak (bizonyára még 1435-ből, mikor Zsigmond kir. e jószágokat az ezdegei Besenyőknek, a Tornaiak birtoktársainak elzálogosította) tartanak jogot. (1435: Fejér. X. 7. 653., 1467: Dl. 16509; 1475: Dl. 17737; 1478: Dl. 18044; 1481. és 1498: Dl. 18585. és 20755.)
Losonczi cs. L. Divén vár, a Szécsényiek, Garaiak és Madácsiak a. – V. ö. Turul. 1883. I.
Madácsi vagy Madács cs. Madácsi (de Madach) László, Jánosi Gáspárral együtt kapta Mátyás királytól Berény (Borsos-Berénke) és Szomolya helységeket 1470-ben. A Losoncziaktúl zálogba veszik Sztregova részeit (hol már 1430-ban is földesurak) 1487-ben. (Huny. kora. XI. 426., Haz. okmt. IV. 435., Nagy Iván i. m.)
Marczali cs. 1441: Dl. 13634; 1480: Acta post Advoc. 82–30.
Mark (markházi) cs. 1439: Dl. 13426.
Méhi cs. 1374-ben és 1383-ban Tapolcza, Litke, Tőrincs, Dályó, Geregye, Ság, Ludvég, Ujfalu, Baharán, Hartyán, Ettes, Kotroszó és Lapujtő helységekben bírt némely részüket az osgyáni Bakos cs. kapja. 1398-ban (Tapolczán kívül) mind eme helységekben s Szánáson is földesurak. (Dl. 7027., Károlyi oklt. I. 342. 481.)
Mucsinyi cs. 1496: Acta p. Adv. 79–219.
Mulyádi cs. Dénes; 1462-ben, Salatiel 1467-ben a megye alispánja volt. (Dl. 15784. és 16473. L. Verebélyiek a. is.)
Nagyfái (pálfalvi) cs. Nagfay de Palfalwa. (1482: Dl. 18598.)
Nagyszelei cs. Alsó-Géczhez formálnak jogot 1457-ben. (Dl. 15177.)
Nemti cs. 1429: Dl. 12104.
Nézsai cs. 1460: Dl. 15467., 1469: Muz. llt.
Nováki (Bekefi) cs. Galábocson. (1431: Muz. llt.)
Ongor János. (nádasdi) cs. L. Divén vár és a Szentgyörgyiek a.
Orbonás (kaploni) cs. 1421-ben kapja cserében Zsigmond királytól Szügyöt. (Nagy Iván i. m.)
Ordasi (terjéni) cs. 1441: Dl. 13634.
Országh (gúti) cs. Losonczi Alberttel együtt zálogba veszik, majd adományúl kapják a Szécsényi-féle, hasonlóképen a nánai Kompoltiakkal együtt a Tari-féle birtokokat. 1467-ben a hűtlen két Losonczi László és Losonczi Zsigmond birtokait kapják a divéni vár tartozékában. 1470-ben Mihály nádor jogot látszik formálni veje, lévai Vajdafi Jánosnak Szakolya és Jenő nevű birtokaihoz. 1472-ben ugyanő Huszti Gergelynek adja Dolyán részeit. 1476-ban Garai Jóbtól Szügyöt és Csesztvét kapja; s 1482-ben bírja Sámsonházát is. (Lásd: Divén vár, a Szécsényiek, Tariak, Kálmán P., Verebélyiek, Dályaiak, izsófalvi Pán cs., továbbá 1467: Dl. 16585; 1470: Dl. 17026; 1472: Muz. llt., 1476: Dl. 17895; 1482: Dl. 18658.)
Pálóczi cs. Csécsén. (1429: Dl. 12104.)
Pán (izsófalvi) cs. Péter kap 1475-ben gúti Országh Mihály nádortól részeket Lócz helységben. (Dl. 17736.)
Pásztói cs. 1424 előtt bírták Buják és Szanda várát, de a Jakab hűtlensége miatt elvesztették; 1432-ben a Péter özvegye és fia János elzálogosítja ujfalusi birtokrészét Rozgonyi Péter egri püspöknek. 1454-ben Tépkét és Bárkányt bírták. (Magy. Tört. Tár. XII. 279., Károlyi oklt. II. 143., Dl. 15684. V. ö. «Tariak» a. Nógrádban és Hevesben.)
Péczeli cs. L. péczeli Sike cs. a.
Pek(ö)ri cs. 1446: Dl. 13922.
Pelsőczi cs. L. Fülek váránál.
Penczi cs. Penczen. (Lásd ott. V. ö. 1414-hez: Muz. llt., 1416-hoz Egri kápt. orsz. llt. AB. 19.)
Perényi cs. Fülek várát bírták. (L. ott.)
Petényi cs. 1414-ben zálog czímen jogot formálnak Csőhöz. (Muz. llt.)
Pető (petőfalvi) cs. Pál hosszú ideig alispánja volt a megyének. (1479: Rédey llt:, 1480–82., 1483–85: Acta p. Adv. 82–30., Dl. 18593., 18830. és 19030.)
Pilini (Peleni) cs. 1448-ban Péter, 1493-ban Pál a megye alispánja. (K. Dancs llt., Orsz. llt. pecsétmutató.)
Pinczi cs. Azonos család az eszlári (pinczi) Jonhossal. Nógrádban Pinczet bírták. (1484: Jászó, prot. A. fol. 61.)
Pohárnok (berzeviczi) István. L. Berzevicziek a.
Radnóth (terjéni) cs. György országgy. követ volt 1505-ben. (Dl. 22559.)
Radó (palásti) cs. 1447-ben Simonnak magva szakadván, Hunyadi J. kormányzó (az országnagyokkal egyetértve) vingárti Geréb Jánosnak adományozza a birtokaiban: Nagy-Libercse, Felső-Libercse, Újfalu (Zavoda), Csókás, Váralja, Linter-Lehotája (Kozmaháza), Parucza, Garáb, Szalatna és Hartyán helységekben s Rocska pusztában rejlő kir. jogot. (Muz. llt. – V. ö. 1446-ból: Dl. 13922.)
Ragyolczi cs. Szőrösön. (1484: Dl. 18945.)
Ráskai cs. L. Csővár a.
Rátkai cs. 1484: Jászó, prot. A. fol. 57.
Récse (györkei) cs. 1484: Huny. kora. XII. 166.
Rédei cs. 1422-ben Csécse, – 1433-ban (a Felsőromhányiakkal együtt) Kis-Romhány és Kis-Szátok helységekben s Lazonya pusztán. – 1469-ben Cséke, – 1471-ben Konczhida, – 1472-ben Püspöki. – 1484-ben Herencsény, Dengeleg és Vanyarcz helységekben földesurak. (Rédey llt., Dl. 12516., 26596. és 19008.)
Reichel (szadai) cs. L. Csővár vár és Dejtár m.-város a.
Rimai (megyeri) cs. 1474: Muz. llt.
Romhányi cs. 1493-ban birtokot adnak el Ecsegen. (Egri kápt. elench. IV. 33.)
Rozgonyi cs. Zsigmond és Albert kir. idejében előbb zálogban, majd kir. adományúl Felső-Mácsát szerzik meg Ecskend pusztával. (1430. és 1438: Dl. 12259., 12260., 13163. és 13170. L. Pásztóiak és Szanda vár a. is.)
Ruszkai cs. L. ruszkai Kornis cs. a.
Sági konvent. Bírta 1436-ban és 1470-ben Garábot (Told mellett). (Dl. 12928., Haz. okmt. V. 299.)
Sági cs. Mucsiny. Litke, Tőrincs, Geregye, Dályó, Ság, Ettes és Újfalu helységekben. (1448: Dl. 14134; 1481: Huny. kora. XII. 195. és 196. – L. Laposréviek és Dályaiak.)
Salgai cs. 1423-ban a Miklósé: Szent-Lőrincz és Csesztve. (Eszterg. prim. llt. Sec. fasc. 2. F. 54. – Lásd a Szécsényiek a. is.)
Sánta (felsőkürtösi) János. 1482: Dl. 18600.
Schwarcz (berzeviczi) János. L. Berzevicziek a.
Sike (péczeli) cs. Eme a Péczeliekkel valószínűleg azonos (l. Pestmegyénél, a Péczeliek a.) család 1434-ben a Farnosiaknak engedi ál Berczel (?) és Szuna részeit. (Dl. 12611.)
Surányi cs. A Liszkóiakkal együtt új adományúl kapják 1443-ban Ulászlótól Snrányt. (Századok 1869. 634.)
Szalai (kelecsényi) cs. Zalay de Kerechen. – Demeter több éven át alispánja volt a megyének. (Idézve a petőfalvi Petők a.)
Szalmatercsi cs. L. Szécsényiek a.
Szántai cs. Gyur pusztát kapják 1425-ben a királytól. (Dl. 11667. és 18655. – V. ö. Nagy Iván i. m.)
Szapolyai cs. Az lstván nádor birtokaira Nógrádban 1494-ben 222, 1495-ben pedig 241 1/2 forint esett. (Engel. 26. 132., V. ö. Dl. 16509. L. serkei Lorántfiak a. is.)
Szarka (kürtösi) cs. 1474: Muz. llt.
Szátoki cs. 1423: Dl. 11438.
Szécsényi cs. 1411-ben osztozkodáskor Hollókő vára Lászlónak, Salgó vára Simonnak jutott; Somoskő vára közösnek maradt. 1431-ben Sz. László 5000 forint fejében zálogba veszi Zsigmond királytól Patakot és Dejtárt. Úgy látszik ugyanő (vagy a fia) 1436-ban Csomatelke pusztáját Szalmatercsi Dénesnek adja. 1437-ben pedig az eszterg. érsektől cserében az esztergom megyei Kuralért Kereszturt szerzi meg. A László fia László 1439-ben a hamis pénzverés miatt hűtlenségbe esett Salgai Miklós birtokait, Szécsény város valamint Almás és Sztracsin felét és Farkafalvát kapja Albert királytól. 1455-ben a László összes uradalmait megismerjük. Ez évben ugyanis egész Szécsény várost, Farkasfalva, Újváros. Entlrefalva, Felfalu, Dolyán, Gécz, Rimócz, Varsány, a két Csitár, Keresztur, Sipek, Dráh, Varbók és Strázs helységeket; továbbá Hollókő várát a hozzá tartozó Puszta-Almás, Zsuny, Bátka helységekkel; végűl Somoskő várát és tartozékait Váralja, Ujfalu. Lapujtő, Vendégi és Baglyasalja, valamint a később (1461-ben) Gömörből Nógrádba áthelyezett Czered, Barátony, Hidegkut és Ó-Bást helységeket más megyei uradalmakkal együtt (l. Hevesben) gúti Országh Mihály nádornak és Losonczi Albertnek zálogosítja el. A László halála után e nagy birtok kir. adománykép szállt (1461. és 1481.) a gúti Országhok illetve a Losoncziak birtokába. A mikor is (1461-ben) a szécsényi uradalomban az említett helységeken kívűl még Patvarcz és Kovácsi is előfordúlnak, ellenben Gécz, Felfalu és Újváros elmaradnak, s Szécsényben erősség is föltűnik; 1481-ben Szakál helység is ide foglaltatik s Szécsényt már várnak nevezik. Hollókő tartozékai közt 1460–81-ben Ecseg helység. Konczhida puszta vámmal. Lócz és Farkas-Almás is előfordúlnak; Somoskő tartozékai közé pedig 1481-ben, a máskor (Kis-) Hontmegyébe, most Nógrádba sorolt Tiszolcz, Rimabánya, Alsó-Szkálnok, Felső-Szkálnok, Kraskó, Kokána, valamint a nógrádmegyei Bolyk, Libercse és Szvinyebánya helységeket is fölveszik, sőt 1461-ben Sztregovát, Ábel-Lehotát, Maraczkát, Nedelistyét. Süllyét és Kármánházát is. Holott ezeken kívűl Ráros és Borosznok is e családok uradalmaihoz sorolható. (1411: Dl. 9845., 1421: Dl. 11088; 1436: Károlyi oklt. II. 168., 1437: Fejér. X. 7. 841., 1439: Dl. 13405; 1455: Dl. 14943; 1456: Dl. 15111; 1460: Dl: 15440., 15444. 1461: Dl. 15646. és Forgách llt., 1464. és 1481: Forgách llt. L. Szuhaiak.)
Szécsi (rimaszécsi) cs. 1317-ben kapják I. Károly királytól Nőtics és Uzsa helységeket. Később azonban utóbbit sohasem említik birtokaik közt. Idézve Nőtics helység a.)
Székely (tarnóczi és keszi) cs. 1499-ben osztozkodnak Keszi, Tarnócz, Geregye, Tőrincs és Arany helységeken. E birtokokat 1492-ig a (dicső-) szentmártoni Kizdi családdal közösen bírták. (Kolosmon. prot., Dl. 20843.)
Szentei cs. 1414: Muz. llt., 1446: Dl. 13922.
Szentgyörgyi grófok. László 1473-ban Busa részeit a nádasdi Ongoroknak eladja. (Dl. 17422.)
Szepesi cs. L. Jenő város a.
Szilasi cs. 1477-ben nyerték kir. adotnányúl (Losoncz-)Tugárt. (L. ezt
Szobi cs. 1440-ben kapják I. Ulászló királytól a magbanszakadt Alsópetényiek birtokát Alsó-Petényben; 1472-ben földesurak Csesztve. Petény, Guta, Szirák, Szob, Szente és Sój, – 1478-ban pedig ezenkívül Selyp, Berczel (?), Pencz és Horpács helységekben is. Mihály Bátori Istvánnal Bér fölött perel Mátyás idejében. 1480-ban Horpács részeit az Almásiaknak adják cserében. 1493-ban pedig Kökényes, Szirák és Detrefalva részeit adják el. (1440: Dl. 13569; 1472: Dl. 17392., Kovachich, Form. solennes 277., 1473: Kolosmon. prot. «Extraxit» f. 173., 1493: Egri kápt. elench. IV. 33.)
Szolnoki (bágyoni) cs. 1436: Dl. 12879; 1477: Dl. 17997.
Szökellői cs. Idéz. Szökellő falu a.
Szuhai cs. 1450-ben Antal megveszi a Szécsényiektől Lócz részeit. (Muzeumi llt.)
Szügyi cs. 1488: Nagy Iván i. m.
Tabi cs. (1427: Forgách cs. llt.)
Tarcsai cs. Szakolyán is. (1461: Muz. llt.)
Tari cs. Erzsébet királynétól kapja László Kis-Luczint 1382-ben, 1424-ben pedig Lőrincz és fia Rupert – cserében Drégel váráért – Zsigmond királytól Jobbágyit (is). Ugyanőt 1439-ben Sámsonháza birtokába igtatják be, 1454-ben a Rupert fia György a rokon Pásztóiakkal megegyezik, hogy családjok kihalása esetén egymás birtokait örököljék. A Tariak ekkor Nógrádban a fentebb említett Jobbágyot, Luczint és Sámsonházát bírták. Később azonban, előbb (1465.) zálogúl, majd (1472.) a György halálával végleg a gúti Országh Mihály nádor és nánai Kompoltiak kezére jutottak e birtokok. Kis-Bárkány, Nagy-Bárkány helységekkel, Tapács pusztával és Fejérkő (másként Sámsonvára, Sámsonháza m.) puszta várral együtt. (1382: Dl. 6970; 1424: Dl. 11603; 1424: Dl. 11612; 1439: Dl. 13426; 1454–1464: Dl. 15684. és 14856; 1465. és 1472: Forgách llt., 1466: Dl. 24553; 1478: Dl. 18065. Lásd Hevesben is, a Tariak a. Fejérkőről Pesty (Helyn. I. 295.) írja. Talán már a Hunyadiak korában fennállt. Mint látjuk, 1472-ben már csak romjaiban.)
Tarnóczi cs. 1496: Acta p. Adv. 79–219.
Tárnok (zágorhidai) cs. Agárd birtokához formálnak igényt 1454-ben. (Dl. 14783. L. lévai Cseh cs. a. és Szanda vár a. is.)
Temesvári cs. 1464-ben Ebeczk fölött perelnek az Ebeczkiekkcl. (Hazai okmt. V. 273.)
Toldi cs. Toldon kívül Nagy-Kéren. Itteni részük 1481-ben asszupataki Hencz Pálnál volt zálogban. (Hazai okmt. V. 299., Dl. 18585. – V. ö. 1480-hoz Acta post Advoc. 82–30.)
Tornai cs. L. serkei Lorántfiak.
Tóth (herencsényi) cs. 1432: Dl. 12465.
Török (petényi) cs. 1477-ben Petény részeit a Kenderesieknek zálogosítják el. (Lajtafal. llt. Bosnyák csal. iratai. Elench. A. fasc. 17. Nr. 36.)
Uzsai cs. 1488-ban Uzsán, Daróczon és Bágyonban. (Dl. 19407. – V. ö. Kubinyi i. m. II. 327. L. Berkiek alatt is.)
Váczi püspök. Bírta Vácz várát és városát, Nógrád várát és helységét, továbbá Verőcze várost, Kálló, Cső (Csővár), Sáp, Guta, Kosd, Szántó és Berkenye helységeket. (Kubinyi. I. 175; 1460: Dl. 15531.)
Verebélyi (Verebi) es. Bírtak Verebélyen (Vereben). 1484–86-ban zálogba veszik gúti Országh Lászlótól a Mulyádiakkal együtt Ecseget. (1482: Dl. 18593. és 18658; 1484: Dl. 18944. és 19004; 1486: Dl. 19124.)
Vesselényi cs. (Deák Farkas, A Vesselényiek őseiről. Akad. Ért. 1878.)
Vidfi (mohorai) cs. Mohorán és a Losoncz vidéki Garábon. (Turul. 1885. 3. l., 1451: Kapy cs. llt. Misc. I. n. 2. – L. a jeruzsálemi Sz.-János rend esztergomi háza és a Garaiak a. is. – V. ö. 1446: Dl. 13922.)
Vitéz (trajai) András. 1440-ben mint «comes comitatus Nógradiensis» tűnik föl. Valószínűleg csak alispán volt. (Dl. 13574.)
Zima (hartyáni) cs. 1449: kövecsesi Dancs llt., 1475: Dl. 17736.
Összesen: 181 birtokos.
