Homonnai hitközség.
Homonnai hitközség.
A homonnai izr. hitközség helyi legrégibb történetének megírásához szükséges adatokat sem régi jegyzőkönyv, sem okmány, sem pedig hitelt érdemlő szájhagyomány nem nyújt; annyit azonban bizonyosan megállapíthatunk, hogy Homonnán és vidékén évszázadok óta laktak zsidók, ha csekély számban is. A kéznél levő iratok tanúsága szerint az 1780–90 években a homonnai zsidók száma annyira növekedett, hogy immár rendezett hitközséget alakíthattak, a mely azután betegsegélyező egyletet (Chevra Kadisa) alapított s rendes új zsinagógát emelt. Ez a zsinagóga az 1793. évi 335tűzvészben elpusztult róm. kath. templom romjaiból épűlt, mely romok törmelékeit a zsidóság gróf Csáky István és gróf Van-Dernáth Henrik földesuraktól vásárolta meg, szekerenként két garasért. Ezt az adásvételt igazolják a ma is meglevő, német szövegű szerződések. Ez az itt épűlt zsinagóga szalmával födött volt; nemsokára szűknek is bizonyúlt s így újabbat, díszesebbet emeltek, melynek építését 1796-ban be is fejezték.
A homonnai hitközség szervezkedése, a legrégibb jegyzőkönyvek szerint, 1809 évi húsvét köznapján veszi kezdetét, a mikor Propper Mór elnöklete alatt és Spira Jakab rabbi jelenlétében elhatározták, hogy e naptól kezdve minden gyűlésről jegyzőkönyvet vezetnek. Érdekes az 1821. évi húsvét köznapján felvett jegyzőkönyv, mely szerint a Gabella (húsz-krajczár) heti harminczhat váltó forintért bérbe adatott, de már néhány héttel később a bérlő bérleengedés iránt folyamodott. A hitközség belátta veszteségét és heti két váltó forintot engedett is a bérlőnek. Ennek a jegyzőkönyvnek a végén meg van az első öt heti Gabella jövedelemnek a számadása, melyből a hitközség szükséglete és fedezete is kitűnik. A számadás következő: A Gabella-bérlő fizetett két heti bérfejében hatvannyolcz váltó frtot. Ugyanezen szerződés szerint óvadék fejében, három heti bérösszeget, százkét frtot; az első két heti bértöbblet a bérleengedés előtt négy frt. Összesen százhetvennégy frt. E bevétel ellenében a kiadás: A rabbi két heti fizetése tizenként frt, a kántor és a metsző két heti fizetése húsz frt, a rabbi helyettesnek négy frt, templomszolgának négy frt, a rabbi régibb követelés kiegyenlítésére hat frt, a kóser mészárszék bére tizennégy frt, a szegények segélyezésére kirendelt gondnoknak harminczkét frt, gróf Van-Dernáth követelése a templom belhely után 1822. évi deczember végéig negyvenöt frt, a tanácskozási helyiség bére tizenhat frt, a kántornak előlegűl, mely összeg azonban megérkezése után heti fizetéséből heti két frtjával levonandó lészen, tizenöt frt; a rabbinak előleg a járandóságára hat frt. Összesen százhetvennégy frt. Ha tekintetbe vesszük, hogy Czirókamező volt földesurának, gróf Szirmaynak, százötven év előtti feljegyzései szerint, az akkori rabbi fizetése csak abból állott, hogy szabad volt a földesúr legelőjén egy tehenet legeltetnie, akkor bizonyára a homonnai rabbi hat váltó forintnyi heti fizetése már haladást jelent. Az utána következett rabbi, Fischel Horovitz, évi fizetése már negyvenhét váltó forint volt, de ezt a pénzt nem kapta rendesen, a mint a hitközséghez intézett folyamodványából látszik, melyben arra kéri a hitközséget, hogy a már lejárt negyvenhét forint évi járandóságát fizessék ki, mert már nem tudja kitől kérjen kölcsön.
Az 1835. évtől fogva meg vannak türelmi adó és közmunka kivetésére vonatkozó jegyzőkönyvek és számadások, a melyeket a járási főszolgabíró felülvizsgált és hitelesített. E jegyzőkönyvek egyikében találjuk azt a tételt, hogy a zsidó hitközség kilenczszázötven forintot fizetett tíz újoncz megváltásáért. Az 1881. évig héber és német nyelven vezették ezeket a jegyzőkönyveket; csak 1881. július 19-én folytatták magyar nyelven.
