Tállya.
Tállya.
7. Tállya. Az itt lakó ágost. hitv. evangélikus hívek egykor Monokhoz tartoztak, a hol egészen 1735-ig virágzó evangélikus egyház állott fenn; majd annak elpusztulása után 1784-ig istentiszteletre az abaújvármegyei czekeházai „artikuláris” evangélikus egyházba jártak. Az önálló egyház 1786-ban keletkezett, a midőn II. József türelmi rendelete következtében, a szomszédos községek csatlakozásával, kérésükre a nyilvános szabad vallásgyakorlatra engedélyt kaptak. A templom építését 1790-ben fejezték be, de ez 1810-ben s 1813-ban porrá égett. 1861-ben és 1884-ben ismét kigyulladt és csak nagy erőfeszítéssel menthették meg az összesereglett evang. hívek. A templomot, mint történelmi emlékű helyet, mert Kossuth Lajos 325ebben kereszteltetett meg, közadakozásból 1892-ben renoválták. A nevezetes eseményt a templom jobboldalán, a falból kiemelkedő oszlopon, márványtábla örökíti meg e felirattal: „E templom, melyben 1802 szeptember havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkereszteltetett, épült 1790-ben, megújíttatott országos közadakozásból 1892-ben s újból felszenteltetett u. a. évi szept. 19-én, Kossuth Lajos 90-ik évi születésnapján.” A paplak és az iskola 1885-ben épült újból. Az egyház lelkészei a múltban következők valának: 1. Draskóczy Krasznitz János 1784–1793. 2. Belánszky József 1793–1797. 3. Radnóthi Mayer Mátyás 1797–1834. 4. Psenyeczki Nagy Mihály 1834–1873. Felügyelők: Mazsáry József, Lehoczky András 1821-ig, Reviczky János 1821-től, Reviczky Elek 1845, Okolicsányi Lajos 1845–1856, Sóhalmi János 1856–1870. Kéler Imre 1872–1888.. Szirmay István 1888–1890. Tállyához tartozik többek között Monok is. Közigazgatásilag az egyház keletkezése óta a hegyaljai egyházmegyéhez tartozik. Anyakönyve 1810 óta van. Ügyeit az egyháztanács és közgyűlés intézi. Lélekszáma helyben 196, vidéken tíz politikai községben 399, összesen 535. Lelkész 1873-tól Hajász Pál. Felügyelő Dorosnyák Gyula földbirtokos, Tállyán.
