Sókút.
Sókút.
6. Sókút. Az ágost. hitv. ev. egyház 1620-ban már a község közepén templommal, paplakkal és iskolával bírt s az 1666-iki esperesi látogatás jegyzőkönyvében mint mindennel ellátott egyházat említik; de I. Lipót uralkodása alatt, az üldöztetések szomorú évtizedében, mindenét elvesztette, sőt akkori papja, Moller György is elbujdosott, mert a pozsonyi rendkívüli törvényszék 1674-ben őt is megidézte. Az egyházat romjaiból II. József türelmi rendelete keltette új életre. Szulyovszky Menyhért, Szulyovszky László és Fejérváry Károly 1783-ban, a nyilvános vallásgyakorlatra, templomépítésre és lelkész alkalmazására a szomszédos községek nevében is engedélyt kértek és miután kimutatták, hogy száznál több család kíván az egyházhoz csatlakozni, az engedélyt el is nyerték s 1786-ban már lelkészt választhattak. A templom alapkövét a gróf Forgách József róm. kath. főúr által ajándékozott telken 1793-ban tették le, de az építkezést csak 1801-ben végezhették be; addig magánházakban tartották az istentiszteletet. Egykor népes egyház volt, ezernél több lélekkel, de az 1831. és 1847. évi kolera nagyon megapasztotta a hívek számát és sok bajt okozott, mert a félrevezetett nép a lelkésze és urai ellen támadt. Templomát új oltárral 1833-ban, orgonával pedig 1847-ben szerelte fel s a tornyot 1864-ben emeltette, melynek építésénél Benczúr József egyházfelügyelő szerzett érdemeket. A paplakot 1843-ban, iskoláját pedig 8000 korona költséggel 1903-ban újból építette. Lelkészei a múltban: Fábry Jakab 1620, Árvay Márton 1646, Moller György 1663–1674, Kapitány Sámuel 1786-tól, Némethy Sámuel 1789-től, Roykó Mátyás 1791-től, Gyuro Pál és Páll Endre káplán 1832-től, Balogh András 1836-tól, Kaczián Gusztáv 1869-től, Placskó István 1878-tól, Kovácsi Gyula 1886-tól. Felügyelői: Vladár József 1826-tól, Kossuth József 1836-tól, Csáklyay Károly 1839, Trsztyénszky Illés 1841, Benczúr József 1860, Benczúr Aba 1870, Labath Béla 1879. A sókúti egyházhoz tartozó községek között egyháztörténelmi szempontból nevezetesebbek: Agyagospatak és Szacsúr, a hol a XVII. században anyaegyházak valának. Leányegyházai: Csáklyó, mely a XVII. század közepén és a XVIII. század elején anyaegyház volt, külön lelkészszel és Opálhegy, mely 1620-ban már Sókút filiája volt s 1670-ben templommal, toronynyal és abban két haranggal. A sókúti egyházat közigazgatásilag, 1897-ben, az akkor alakult tiszavidéki egyházmegyéhez csatolták; előbb az addig fennálló sáros-zempléni egyházmegyéhez tartozott. Anyakönyvet 1786 óta vezet. Lélekszám helyben 251, Csáklyón 291, Opálhegyen 146, vidéken 13 politikai községben 190, összesen 878. Lelkész 1903-tól Timkó György. Felügyelő Czibur Vilmos kir. műszaki tanácsos Ungvárt. Másodfelügyelő: Ureczky Béla műmalmi intéző Csemernyén.
