A sáros-zempléni egyházmegye keletkezése.
A sáros-zempléni egyházmegye keletkezése.
A XVII. század második felében a zempléni ágost. hitv. evangélikus egyházak szervezete is gyökeresen megváltozott. Már az 1608: 1. t-cz. megengedte, hogy minden vallásnak saját felebbvalói, szuperintendensei legyenek, a minek következtében a szomszédos öt szabad királyi városi és szepes- és sárosvármegyei többi ágostai hitv. ev. egyházak az 1614-iki szepesváraljai zsinaton két szuperintendencziát szerveztek, a mely öt év után egybeolvadt. Az ekként keletkezett tiszai szuperintendenczia területén alakult sárosi egyházmegye egyházai tőszomszédságában lévén Zemplén felső részével, az itten ágostai hitv. ev. egyházak is annak fenhatósága alá kívánkoztak s 1663-ban, miután ezt a zempléni helvét hitvallású másodszeniornak, Mikolay János varannai lelkésznek bejelentették, előbb az agyagosi, sókúti és varannói egyházak, majd 1666-ban az Olyka és Ondava folyók mentén levő többi ágost. hitv. evangélikus egyházak is, theologiai közös meggyőződésüktől indíttatva, vallások fraternitásához csatlakoztak és az egyházmegyei törvények sajátkezű aláírásával a Szentháromság egy Istennek vallásukban állhatatosságot, szolgálatukban serénységet s egész életük folyamán kegyességet fogadva és a sárosi szenioroknak és utódaiknak, valamint a másodszeniorok és asszeszoroknak engedelmességet, szeretet és tartozó tiszteletet ígérve, a sárosi ágost. hitv. ev. egyházmegye kebelébe felvétettek. Így keletkezett a sáros-zempléni egyházmegye, mely a zempléni egyházak ügyeinek ellátására külön másodszeniori állást szervezett és zempléni másodszeniorul, 1663-ban, Wiszliczenus János keczerpekléni lelkészt választotta meg, utasításul adván neki, hogy Kaulides János varannai és Liborcenus Mátyás sókúti lelkésztársaival, mint asszeszorokkal, Zemplénben az összes alája rendelt lelkészek felett felügyeletet gyakoroljon, azoknak és egyházaiknak ügyét megvizsgálja, kisebb perekben ítéletet hozzon és büntetést alkalmazzon, a nagyobb ügyeket pedig, minők az elválások, vallássérelmek, hivataltól való elmozdítások és az egyházból való kiközösítések, feljelentse, hogy ezek a szenior és az egész szent contubernium jelenlétében tárgyaltassanak.
A zempléni egyházakkal megerősödött sárosi egyházmegye ebben az időben még a nagyrészt evangélikus nemességű vármegye oltalma alatt állott. Az 1614-ben alkotott egyházi törvényeket, a melyekben a fraternitas tagjai különösen az ágostai és az öt szabad királyi városi hitvallásra hivatkoznak, s a melyeket minden újonnan belépő lelkésznek alá kellett írni, a vármegye megerősítette.
