Domonkosok temploma.
Domonkosok temploma.
Vasvár már a rómaiak alatt fennállott; később német nép szállta meg, mely Eisenburgnak nevezte el. Sok régi római lelet van Vasvár vidékéről; a legtöbb fegyverdarabok a római sáncznál, az átvezető Katonák-útjának nyilása körül, volt található. A sáncznak e nyilását a nép Vaskapunak nevezi. 1119-ben Lipót osztrák herczeg, a cseh Vladiszlav herczegnek segélyével megtámadta és felégette Vasvárt. A tatárok is felkeresték és elpusztították, de IV. Béla király újra lábra állította a várost. Ő építtette a maig is fennálló belső nagy templomot, állítólag a saját elpusztult királyi kastélyának anyagából 1244-ben, megalapítván egyszersmind a Domonkos-rend zárdáját is, neki adományozva a királyi gazdaságok egy részét. Az ő emlékét hirdeti a templom belső kupoláján levő fölirat:
BELA REX IIII. SACRA VIT DICAVIT CVLTVI SANCTAE CRVCIS.
A Stiria birtoklásáért vivott osztrák-magyar-cseh háborúk egy része is Vasvár körül folyt le. A cseh Ottokárt 1272-ben, a midőn a várat ostromolta, maga a vasvári nép verte vissza. A háborúk folytán egészen katonai jelleget öltött a város kormányzata és a vármegye székvárosa idő folytán egészen a „vasvári úr” hatalma alá sülyedt. A nép a sok harczban el is szegényedett s mivel magán segíteni nem birt, elszéledett.
