Magyar uralom.

Teljes szövegű keresés

Magyar uralom.
870 körül Arnulf frank király Szabariát Ditmár salzburgi érseknek adományozta s a salzburgi érsekség joghatósága alatt állt a város még akkor is, midőn 900. táján hódító őseink e területet birtokukba vették; de 1009-ben, midőn szent István a győri püspökséget felállította, Szombathelyt is, mint egyházi birtokot, ezen püspökségnek adományozta, véget vetvén ilymódon a salzburgi érsekség egyházi jogható-ságának is.
Sok megpróbáltatás érte Szombathelyt a III. Henrik császár és Aba Samu között folyt harczok idején, de még többet szenvedett az 1242-iki tatárjárás alatt, midőn, amint Bonfin a tatárjárás leirásában említi, a tatárok teljesen lerombolták. E pusztulás emlékét őrzi a hegy felett elterűlő erdőség azon része, melyet a nép vermes erdőnek nevezett el ama hagyomány után, hogy a szombathelyiek a tatárpusztítás alkalmával ezen erdőbe menekültek és itt földalatti vermekben rejtegették magukat.

SZOMBATHELY RÉGI KÉPE. A szombathelyi premontr. gimnáziumban levő eredeti után
Emlékezetes hely volt Szombathely városa a Cilleyek és I. Ulászló között kitört villongások idején. Cilley serege itt verte tönkre Ulászló hadát és az ellenséges felek hosszas alkudozás után itt kötötték meg a békét 1441-ben.
Alig fél század multán ismét nagy nyugtalanságot élt át a város, melynek falait Frigyes császár fiának, Miksának hadai szorongatták. Tamás győri püspök várőrsége visszaverte ugyan az ostromló német sereget, de arra már nem volt elég ereje, hogy a rövid idő mulva megszaporodott ellenséggel megküzdjön és igy Szombathely 1490-ben Miksa birtokába került.
A következő 1491-ki pozsonyi szerződés, melynek pontjai között Szombathely a maig is használatos német Steinamanger néven is említtetik, a várost visszaadta II. Ulászlónak.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT