A társulat munkálatai.
A társulat munkálatai.
A Temes–Begavölgyi Vízszabályozó Társulat az 1885. évi XXVII. és az l897. évi XXI. t.-czikkekkel rendelkezésére bocsátott kerek 12,000.000 korona összeg felhasználásával 1886-tól kezdve 1902-ig árvédelmi biztonságának fokozására, a következő munkákat hajtotta végre.
A Temes védtöltéseit az 1887. évi árvíz színe fölé 1.0 méter biztonsággal és 3.0 méter koronaszélességgel építtette ki Ságig, mig a ság–bótosi szakaszon az 1895. évben jelentkezett árvíz fölé a töltéseket 1.4 méterre, hogy az egész szakaszon egyenlő biztonságot érjen el.
A Temesi átmetszéseket kellő emésztéssel bíró szelvényre kibővítette, továbbá mederrendező munkákat alkotott az elfajulásnak induló folyamszakaszokon, sarkantyúrendszerrel való összeszorítás, vagy szelídebb kanyarba való vezetés útján. Az Óbega-Beregszó mentén a töltéseket kiépíttette és pedig a felső szakaszon Csenéig az 1888. évi árvízszínhez viszonyítva, Csenétől a torkolatig pedig az 1895. évhez, 1.0 méter biztonsággal és 3.0 méter korona-szélességgel.
Megszüntette a németi, csenei és csinárosi szorulatokat, melyekben a jég állandóan megtorlódott és egy 4.0 méter fenékszélességű vezérárkot készített a kisvizek összetartása czéljából.
A Lankától és Birdától elárasztott vidék ármentesítése végett a Lankának bókai és a Birdának surjáni betorkolását megszüntetve, a Temesvár–báziási vasútvonalról vezetett csatornázással, Gilád alatt egyesítette ezek vizeit és innen a körülbelül 18 km. hosszú, 12 m. széles vezérárokkal ellátott övcsatornával, Gádnál egy 5.5 m. széles vastámkapus zsilipen át vezeti azokat a Temesbe.
A csatorna töltései az 1895. évi árvízszín fölött 1.4 méterre és 3.0 méter korona-szélességgel épültek ki.
A Terézia-csatorna töltéseit az 1895. évi árvízszínhez képest 1.0 méter biztonságra emelte fel, 3.0 méter koronaszélességgel; a csatorna fenekét átlag 1.5 méterrel mélyítette és egy vezérárkot készített a kisvizek levezetésére.
A Berzava-csatorna töltéseit Kanakig az 1887. évi árvízszín fölé, Kanaktól Bótosig az 1895. évi árvízszín fölé emelték 1.0 méterrel.
Azonkívül a meder mélyítése és elfajulásának meggátlása végett Partos és a Terézia torkolata között egy szakadatlan sarkantyúrendszert emelt.
A versecz–paulisi csatorna töltéseit az 1895. évi árvízszín fölé 1.0 m.-rel és 3 m. koronaszélességgel építette ki és az Alibunár felé eddig nyitott részt is beköttette a Terézia-csatorna töltésébe; ezzel az alibunári nagyrétet ármentesítette, az ott összegyülemlő belvizek levezetésére pedig az ú. n. bánomzsilipet építette. A Moravicza-, Rojga- és Vlajkovecz-csatornák töltéseit hasonló módon emelte fel. Azonkívül az összes töltéseken a belvizek levezetésére szükséges csözsilipeket kiépíttette.
1902-ben az 1897. évi XXI. t.-cz. 12. §-ában foglalt utasítás alapján meghozták a Bega-csatornának a Temes–Begavölgyi Vízszabályzó Társulat ármentesítése érdekében is szükséges rendezéséről szóló 1902. évi XXII. t.-czikket, melynek rendelkezése alapján készült és az 1911-ben befejezett munkákkal a Temes és Bega völgyeinek majdnem 200 éven át szakadatlanul folytatott vízszabályozási és ármentesítési munkái befejezést nyertek. Az abban nyert felhatalmazással a társulat mintegy 9,000.000 korona költséggel megalkotta azokat a munkákat, melyek a Temes folyón és mellékvizein szükségessé váltak, hogy a Bega folyónak a Kistopolovecznél az államtól alkotott víziművel az árapasztó csatornán a Temesbe átutalt egész árvíztömege ott akadálytalan és veszélytelen lefolyást találhasson.
A Bega árvizeinek a Temesbe való átvezetése és annak a hajózás érdekében állandó vízmennyiséggel való ellátása végett épített víziműveket, továbbá a fausztató Bega-csatornán az ármentesítés végett szükséges földmunkákat, melyek a társulattól végzett munkákal szorosan összefüggnek és ezekkel együttesen eredményezik a Temes-Begavölgy vízviszonyainak rendezését, az államkincstár teremtette meg; költségei mintegy 1,600.000 koronával voltak előirányozva.
Az árvédelmi töltéseket a Temesen a várható nagy vízszín felett 1.0 méter biztonsággal, 4.0 méter koronaszélességgel, a mellékvizeken 3.0 méter koronaszélességgel, a nagy vízszíne alatti 1.0 méterre 4.0 méter széles padkákkal építették 193ki. A zsilipeket, csőátereszeket, hidakat, műtárgyakat ennek megfelelően átalakították. A társulat az összes töltések és az anyaggödrök területét kisajátítás útján megszerezte, úgy hogy jelenleg 8000 kataszteri holdnál nagyobb földingatlana van.
A Berzava-csatornán, e munkálatokon túl, Partos és Kanak között, a töltéseket a társulat padkákkal látta el, a csatorna fenekét pedig kotrás útján átlag 1.5 méterrel mélyítette, miáltal annak vízlefolyási viszonyait és árvédelmi biztonságát lényegesen javította, úgy, hogy az a társulat keretébe tartozó többi vizekével egyformának tekinthető.
Az összes töltései mellett a gátőrök részére őrlakokat épített és azok mindegyikénél védanyagból és eszközökből raktár van, továbbá a szakaszmérnökök, mint gátfelvigyázók részére, lakóházat épít. Eddig már 82 ily épületet emelt. A közerő védelmére, töltései mellett, vasbeton-kunyhókat építtet; ezek a Temes mellett már állanak és a többi töltések mellett szintén ki fognak építtetni.
A Temesbegavölgyi Vízszabályozó Társulat árterülete 399.189 kat. hold, mely két osztályba soroztatik, ú. m. a temesi és a begai ártérre; ez árterekben külön osztályba tartoznak az ú. n. »domb«-területek. Az ártér Krassó-Szörény, Temes- és Torontál vármegyék területére terjed ki.
A társulat töltéseinek hossza 710.457 km., melyekben 216 zsilip van elhelyezve. 416.05 km. hosszú telefonhálózata van 89 állomással.
A védművekbe a társulat alakulása óta 1910-ig befektetett tőke 3,402.213 K 72 fillér. A felvett kölcsönök összege; 33,800.000 K.
A költségek kivetése a kataszteri tisztajövedelem alapján történik akképen, hogy a Bega-ártérre a kataszteri tisztajövedelem 80%-a, a begai dombra 20%-a, a Temes-ártérre az egész kataszteri tisztajövedelem, a temesi dombra pedig annak 25%-a a kivetési kulcs.
Nagyobb árvizek 1888, 1889, 1890, 1892, 1895, 1897 és 1910-ben voltak. A Berzaván az 1888-iki árvíz alkalmával a jégzajlással töltésszakadás volt. Az 1895-iki árvíz a Temesen a bókai balparton okozott töltésszakadást. Ugyanaz évben az árvíz a Terézia-csatornán jégzajlással állott elő és a Berzava jobbparti töltését két helyen szakította át. A Moravicza-csatorna jobboldali töltése is átszakadt ez évben, a balparton pedig több helyen erőszakosan vágták azt át. A többi árvizek erős védekezést igényeltek, de baj nélkül folytak le. Több, mint egy évtized után, 1910-ben, három árhullám is vonult le, melyek több, mint 50.000 K költséget okozó árvédelmet igényeltek, de minden baj nélkül folytak le és igazolták, hogy a védművek jó állapotban vannak.
A társulat vezetői: Miniszteri biztos: Molnár Viktor v. b. t. tanácsos. Igazgató: Szily Pongrácz. Főmérnök: Paulay Gyula. Titkár: Mokry István. Számvevőségi főnök: Selkes János.
