VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM. Irta Jankó Ágoston alispán

Teljes szövegű keresés

171VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM.
Irta Jankó Ágoston alispán
Ha Torontál vármegye térképére csak egy pillantást vetünk, azonnal láthatjuk, hogy e nagy síkság gazdasági értékesítésénél a vizek szabályozásának nagy szerep jutott.
Három oldalról van e vármegye folyókkal körülvéve: éjszakon a Maros, nyugaton a Tisza, délen a Duna határolja; keresztben pedig a Bega és a Temes folyók osztják darabokra; azonkívül e folyók között még az Arankán, Galaczkán, a Seregszón és a Tamisáczon kívül még számos kisebb-nagyobb ér van, a melyek a közeleső folyók vizeiből táplálkozva, tavaszszal elárasztanák a vidéket, ha folyásuk szabályozva nem volna.
Ha a vizek szabályozásának történetét nagyon messziről akarnók kezdeni, elmondhatnók, hogy Torontál vármegye vizei már a szabályozás megkezdése előtt sem voltak abban az állapotban, a mint a természet azokat elhelyezte, mert már az avarok is készítettek mesterséges csatornákat a Maros, Tisza és az Aranka közében.
Hajdan a folyók mentén levő kisebb-nagyobb összefüggő mély területeken kívül nagyobb mocsarak is terültek el, a minők a Törökkanizsától–Szőregig és Mokrinig terjedő, az Ittebétől Zsombolyáig és Melenczéig, továbbá Nagybecskerek alatt a Fehér-tótól a Kulpinig terjedő és az alibunári mocsár.
De a nép gazdasági tevékenysége a legelőket szántóföldekké, a réteket legelőkké, a vizenyős területeket kaszálókká alakította át, úgy hogy Torontál vármegye területe a mohácsi vész előtt sok népes község lakosságának adott jóllétet.
A törökök e vármegye lakosságát 1551-ben e területekről kiszorítván, e vidék annyira elnéptelenedett, hogy a sűrű erdőségek és az újból elhatalmasodott sás- és nád és egyéb vad növények a vizek rendes lefolyását gátolván, ismét vizenyőssé és részben posványossá váltak oly területek is, a melyek azelőtt már szántóföldek, száraz legelők és jó kaszálók voltak. Ehhez járult még, hogy a törökök védelmi szempontból, – hogy e vidéket nyugat és éjszak felől nehezebben hozzáférhetővé tegyék, – azokat a területeket, a melyekre okvetetlenül szükségük nem volt, és melyek megszállott erősségeik körül voltak, még mesterségesen is elposványosították. Az erdőket kiírtották, hogy a meglepetéseket megakadályozzák, de a mocsarakat lehetőleg szaporították, mert ezek a védekezést könnyebbé tették.
Ennek tulajdonítható tehát, hogy a midőn 1716-ban e vidéket a törököktől visszafoglalták, Torontál vármegye területének már nagyobb része volt vizenyős és mocsaras, mint a mohácsi vész előtt.
A törökök kiűzése és a Délvidék visszafoglalása után tehát a legsürgősebb feladat volt a vizek rendetlen folyását szabályozni, a vadvizeket a folyók medrébe visszavezetni, a tavakat és mocsarakat pedig csatornázással lecsapolni.
E vidéknek aránylag igen rövid idő, alatt történt benépesítése csakis annak köszönhető, hogy Temesvár visszahódítása után a kormányzat első gondja volt e vidék természeti viszonyait rendezni és javítani.
A visszahódított vármegyékből alkotott Temesi bánság kormányzói elismerésre méltó tervszerűséggel oly sorrendben fogtak hozzá a vizek rendezéséhez, a mint azt a sürgősség megkívánta.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem