Rajasics érsek és Suplyikácz.
Rajasics érsek és Suplyikácz.
A küldöttség a Pozsonyban ápril 8-án tartott kerületi ülésen mutatta be a szerbek kérvényét. Miután az alsó táblán nyert válaszszal nem voltak megelégedve, még az nap visszautaztak Ujvidékre és a magyarok ellen megkezdték féktelen izgatásaikat. Karlóczán megtartották a Rajasics érsek által egybehívott nemzeti gyűlésüket, Rajasicsot megválasztották patriarchának és Suplyikácz István ogulini ezredest vajdának. Megalakították a független szerb vajdaságot, melyben természetesen az egész Bánság és a Határőrvidék benne volt. Suplyikácz csakhamar itthon termett, hogy megkezdhesse a lázadás szervezését. Jól ismerte a mi Határőrvidékünket, mert 1845-ben századosként a németbánsági 12-ik határőrezrednél volt beosztva és előbb Oppován, majd később Glogonon volt századparancsnok.
Az udvar, tudva azt, hogy a bánsági határőrezredek törzshelyein jelentékeny hadi készlet van felhalmozva, a nyilt lázadás következtében megbízta az ezredesi ranggal felruházott Drakulics csentai születésű volt határőrvidéki főhadnagyot, hogy a mi határőrvidékünk területére törjön be és Perlasz körül üssön tábort. Drakulics e megbizatását végre is hajtotta.
Feltűnése, a szerbeknek Perlasz körüli csoportosulása, a féktelen izgatás, az udvari pénz- és levéltárnak Karlóczáról Pancsovára való áthelyezése és a katonai hatóságok tétovázása, mind oly momentumok voltak, melyek a határőrök lelkivilágára mély benyomást gyakoroltak. Ezeknek hatása alatt többen a szerb ügy védelmére fegyvert fogtak és a perlaszi táborba siettek.
Hiába érkeztek a király kiáltványai, melyekben a határőröket hűségre és engedelmességre hívja fel, hiába terjesztette közöttük azokat a magyar kormány 441négy nyelven, a kedélyeket többé lecsilapítani nem lehetett és arra a hírre, hogy a péterváradi ezred és a titeli csajkás-század az odbornak meghódolt, a mi németbánsági ezredünk is nyiltan a lázadókhoz pártolt.
Pancsova ezáltal a lázadók táborhelyévé lett és onnan intézték azokat a támadásokat, melyek vármegyénket és annak lakosságát érték. Mielőtt, azonban a további fejlemények és események ismertetését folytatnám, szükségesnek vélem, hogy az egyöntetűség kedvéért előbb a Határőrvidék további sorsát leírjam.
