A törvénykezés visszállítása.
A törvénykezés visszállítása.
Az októberi diplomában megtagadott törvénykezési jogokat a vármegyék május elsejére visszakapták és így szükségessé vált a törvényszéki bírói állások betöltése is. Ez a május 31-iki kisgyűlésen, az időközben üresedésbe jött, vagy újonnan szervezett állásokkal együtt történt meg, de akkor csak tíz fizetéses törvényszéki bírót választottak, mert csak a vármegye központjában állítottak fel törvényszéket. Az időközben elhunyt Filković Boldizsár párdányi szolgabíró helyébe Hertelendy Gyula tb. szolgabírót választották meg. Törvényszéki bírák Tanazevich Mihály, Dániel János, Sennig Lajos, Petrovics Szilárd, Jeszenszky Lajos, Kamenszky Ignácz, Nikolics Athanaz, Tichy Károly, Bach Sándor és Lázár 472Szilárd lettek. Alügyész lett Sztankovics György, I. aljegyző Gyorgyevics István, III. aljegyző Demkó Pál, számvevő Krüner Ágoston és Bartók János, telekkönyvvezető Tullics József, telekkönyvi iktató Feigl Zsigmond és pörtárnok Popovic János. Azonkívül megválasztottak még 15 kerületi orvost, Schwimmer Móricz, Bernard József, Pujkon Ernő, Tarsovszky Máté, Ledniczky István, Frankl Móricz, Lederer Lipót, Bach Móricz, Strosz Károly, Csambál Ernő, Komáromy József, Belgrader Jakab, Ruttner István, Guttmann Adolf és Tauszig Noe személyében. A főispán pedig Mattiasich Ferenczet tb. aljegyzőnek, Koczó Lászlót és Trifunácz Milost tb. esküdteknek, Hercz Józsefet, Silberstein Simont, Kramer Ferenczet és Ringenbach Józsefet tb. kerületi orvosoknak. Dániel Kristófot és Sperláh Ferenczet tiszteletbeli törvényszéki bíráknak nevezte ki.
Az adót mindenütt a katonaság igénybevételével szedte be az alkotmányellenes helytartó-tanács. Április 28-án Nagybecskereket is megszállotta a katonaság. A gyűlésen kivetett megyei adót a lakosság önként fizette be a szolgabíróságnál. A vármegye a saját szükségletére a következő kulcs szerint vetette ki az adót 1. a földdel bíró lakosok minden hold föld után 10 új krajczárt, 2. egy vagy több legénynyel dolgozó kézművesek vagy iparosok 1 o. é. forintot, 3. legény nélkül dolgozó iparosok és mesterek 40 új krt, 4. falusi kereskedők 1 o. é. frtot, 5. városi kereskedők 2–10 forintot o. é., 6. oklevelesek, plebánosok, más vallású lelkészek, tőkepénzesek 5–10 frtot o. é., 7. uradalmi tisztek és községi jegyzők 2–10 frtot.
Az augusztus 5-én tartott kisgyűlésen foglalkozik a vármegye a július 21-én, kelt királyi leirattal, mely a képviselőktől feltétlenül követeli az októberi diplomában és a februáriusi pátensben foglaltak keresztülvitelét és elfogadását. A megye feliratot intéz a képviselőházhoz, a melyben kifejezi, hogy iránta határtalan bizalommal viseltetik és ünnepélyesen kijelenti abbeli elhatározását, hogy a képviselőház példáján felbuzdulva, többször vallott elveihez híven, az alkotmány és törvény védelmében egyenként és egyetemben szilárdan kitartani, hazafiúi kötelességének fogja ismerni. E kötelessége mély érzetében pedig elhatározta egyúttal azt is, »hogy a megyének tisztikara és bizottmánya, fölismerve a jelen válság jelentőségét, azon a helyen, melyet nekik törvényes úton a közbizodalom jelöl ki, a jövőnek bárminő eshetősége közt is tántoríthatatlanul kész megmaradni.« A főispánt pedig elhatározásáról értesíti olyképen, hogy »Midőn e végzésünkről Méltóságodat tudósítani szerencséltetnénk, nem mulaszthatjuk el Méltóságodat tiszteletteljesen arról is értesíteni, mikép örömünkre szolgált a fennebbi végzésünkben egyszersmind azon erős meggyőződésünket is egyhangúlag kifejezni, miszerint Méltóságod is a megyei bizottmány érzelmeit osztva, magas állását, melyben a megyei közönség osztatlan bizodalmával eddig mindenkor találkozott, velünk együtt csak akkor hagyandja el, ha törvényellenes tettekre kényszeríttetnék, vagy erőszak előtt hátrálni kénytelen volna, kijelentvén ezúttal a megyei bizottmány, hogy polgári és helytartósági kötelességénél fogva, törvényekben alapuló jogait minden eshetőség és válság esetére szakadatlanul és folyvást gyakorolni fogja s e részben csak az ellenállhatatlan erőszaknak enged.«
