A pestis.
A pestis.
A háború borzalmaihoz a pestis-ragály is hozzájárult, mely már 1738-ban lépett fel, de a háborús készülődések közepette a kormányhatóságok nem igen vették figyelembe. A ragályt 1738 febr. havában a Grünne-ezred egyik zászlóalja hozta magával Erdélyből, hol már január havában szedte áldozatait. Febr. második felében már Temesvárott is fellépett és május havában átcsapott a mai Torontál vármegye területére is, hol először Pancsován és Nagybecskereken pusztított. A járvány még fokozódott a következő évben. A hivatalos kimutatások szerint 1739 okt. 26-ig a becskereki kerületben Farkasdin, Szige (a mai Perlasz helyén) és Szent-György (Begaszentgyörgy) voltak a ragálytól megfertőzve. Szőregen nov. 6-ig két fertőzött család volt, hét halálesettel. Hasonlókép fellépett Rácz-Szent-Péteren (Nagyszentpéter) és a pancsovai kerülethez tartozó Homoliczon.
A terjedő ragály közepette vonult át a császári sereg a vármegye területén. Jun. 27-én Pancsovánál átkelt a Dunán s a Belgrád felé közelgő török had elé ment. Csak gróf Neipperg maradt 13.000 emberrel a Duna innenső partján.
