A német-illir Határőrvidék.
A német-illir Határőrvidék.
II. József harmadik délmagyarországi útja alkalmával a német-illir Határőrvidék területét is végleg megállapították. E terület magában foglalta a mai alibunári, antalfalvi és a pancsovai járásokat, valamint a nagybecskereki járás déli részét. 1778-ban a következő helységek tartoztak e türelethez: Sziget és Perlasz város (a mai Perlasz), Orlovát (Orlód), Podosch (Bótos), Tamasovacz (Tamáslaka), Jarkovácz (Árkod), Margitta (Kismargitta), Dobricza (Kevedobra), Illancsa (Iloncz), Szent-Mihály (Vég-Szent-Mihály), Selleusch (Keviszőllős), Alibunár, Farkasdin (Farkasd), Idvor (Torontáludvar), Sakula (Torontálsziget), Leopoldova (Csenta), Baranda (Báránd), Opova (Ópáva), Szefkerin (Szekerény), Jabuka (Torontálalmás), Govedarovecz (Torontálalmás és Pancsova között), Pancsova, Starcsova (Tárcsó), Homolicz (Omlód), Brestovacz (Beresztócz), Dollovó (Dolova), Novosello (Révaújfalu) és Czrepay (Cserépalja) a mai Torontál – továbbá 428Kis-Kakova, Ullma, Sagaitza, Ispisdie, Parta, Lagerdorf, Oresház, Grebenz, Gaitasol, Dubovatz, Gay, Kubin, Pavanishte, Deliblát, a mai Temes vármegye területén. A katonai Határőrvidékek határainak kijelölése után báró Brigidó József, tartományi elnök, 1775-ben a kincstári terület közigazgatási beosztását megváltoztatta és a kincstári kerületek számát négyre szállította le, Csatád, Versecz, Temesvár és Lugos székhelyekkel.
Az új beosztás szerint a régi csanádi kerület, továbbá a becskereki kerület azon része, mely kívül esett a pancsovai járás határain, a Csatádi kerületet alkotta, a régi csákovai kerület egy részét a verseczihez, a másik részét a temesvárihoz csatolták s ekként a mai Torontál vármegye területének legnagyobb része a csatádi kerülethez tartozott.
Ez a közigazgatási beosztás azonban csak három évig állott fenn.
Mária Terézia királynő még 1775-ben e tartományt osztrák herczegséggé szándékozott tenni. Csak gróf Esterházy Ferencz magyar kanczellár hazafias és erélyes közbelépésének sikerült a királynőt e végzetes tervről lebeszélni. Esterházy kanczellár megnyerte a mindenható Kaunitz minisztert is, a ki október 28-án kelt előterjesztésében azt tanácsolta Mária Teréziának, hogy a temesi tartományból ne csináljon herczegséget, hanem hagyja úgy, a mint van. 1776-ban gróf Koller személynök újból megpendítette ugyan ez eszmét, de eredménytelenül.
