Katholikus hitélet.
Katholikus hitélet.
A kevésszámú katholikus magyar, mely a hódoltság alatt is ittmaradt, évtizedeken át teljesen magára hagyatva tartotta fenn hitét a görögkeleti vallást követő ráczság tengerében. Ezeket a cseri barátok, a szigorúbb rendi szabályokat követő ferenczrendi szerzetesek, a kik Nagy Lajos király uralkodása alatt telepedtek le Cseri városban (Rékással volt határos a régi Temes vármegye területén) részesítették a vallás vigaszaiban. A csanádi püspökök távol egyházmegyéjüktől alig tehettek valamit a török hódoltság alatt élő híveik érdekében. Még legtöbbet tett Gecsei Melegh Boldizsár, a ki leleszi prépostként, 1572-ben nyerte el a csanádi püspöki czímet. Az ő előterjesztésére a pápa, a Szegeden Orsován, Haczakon és Krassón lakó ferenczrendi szerzeteseket felhatalmazta a délmagyarországi kath. hívek látogatására. Az első, a ki a délmagyarországi hódoltságot bejárta, az illyr származású Raguzai Bonifácz szerzetes volt, a ki 1581-ben halt el; kívüle még egy szerzetes működött ekkor a Délvidéken, Gyurgyevics Domonkos, a kiről az itt lakó raguzai kereskedők a pápához, 1582 február 6-án, intézett levelükben megjegyezték, hogy a hódoltságon tartózkodik, de már két év óta nem volt náluk. 1618-ban már jezsuitákat is találunk Temesvárott. De ezek mellett a ferenczrendű szerzetesek is lankadatlan tevékenységet fejtettek ki.
