A székesegyházi főesperesek.
A székesegyházi főesperesek.
A székesegyházi főesperesség a régi Marosvár vidékén alakult. E tájon keletkeztek az egyházmegye legrégibb plebániái. E kerülethez tartozott Révkanizsa, nevezetes tiszai átkelő, Harangod, Harmad, Perjémes, Figed, Szentpéter, Szárafalva, Bessenyő, Valkány bessenyőtelepek, Szőreg, Szentpéter, Rábé, Kökényér, Razsán, Kemecse. Ezeket sorolja fel pápai tizedjegyzék.
A székesegyházi főesperesség a fennmaradt adatok szerint magában foglalta a mai Torontál vármegye éjszaki harmadát, vagyis a törökkanizsai és a nagyszentmiklósi járást egészen, a perjámosit és a nagykikindait nagy részben, azonkívül hozzátartozott a mai törökbecsei járásnak és Temes vármegye újaradi járásának legnyugotibb része. Ma e terület a marosontúli, a torontáli és a temesi főesperességek között oszlik meg.
380Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben a székesegyházi főesperességben összesen 28 plebánia van felsorolva. E plebániákat Ortvay Tivadar az alábbi sorrendben közli: 1. Bessenyő, a mai Óbesenyő; 1369-ben, midőn Nagy Lajos király az itt lakó nemes besenyőket pártfogásába vette, említi egyházát is, a mely akkor a Boldogságos Szűz tiszteletére volt szentelve. 2. Csanád, a régi Marosvár, a mai Őscsanád. A püspökség főhelye. Itt állott a Szent György tiszteletére emelt székesegyház és itt székelt a hiteleshelyi joggal felruházott székeskáptalan. A székesegyházon kívül még több más egyház és monostor is állott fenn, névszerint az Üdvözítőről elnevezett társaskáptalan, a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt benczés-kolostor, melyhez a Szent Gellértől alapított Szűz Mária egyház volt csatolva. 3. Az Üdvözítőről elnevezett egyház és káptalan Őscsanádon. Okiratokban 1237-től kezdve említtetik. 4. Fel-Gedős. Ma már nem áll fenn. A Pécskától nyugatra elterűlő erdő Pécska felőli részén feküdt Fel-Gedős falu, de határa, úgy látszik, átterjedt a Maros bal területére is. 5. Figed, Nagyszentpétertől éjszakra az Aranka és a Maros közén feküdt. 6. Gedesz vagy Gödös, a Marosparton feküdt. 7. Harangod, az Aranka torkolatánál, a két Padétól nyugatra feküdt. 8. Harmat (Harmad), 1454-ben Hunyadi János szerezte meg. 9. Szőreg. Hajdan itt apátság volt, melynek romjai ma is láthatók. 10. Kanizsa, Törökkanizsa és Oroszlámos között feküdt. Az 1247. évi osztály-levélben Kanizsamonostora néven fordul elő. 11. Kemecse. A XIII. században szintén volt monostor. Egy 1400-ban kelt oklevél szerint plebánia-egyháza Szent Péter tiszteletére volt szentelve. 12. Kökényér, a mai Keglevichháza helyén feküdt. 13. Nagyfalu, a mai Temes megyében. 14. Perjámos, 1391-ben kelt oklevél szerint a plebánia-templom Szent György tiszteletére volt szentelve. A XIV. században jelentékeny hitközség volt, mert két plebániája és capellaniája volt. 15. Rábé. 16. Razsán, Tiszaszentmiklós mellett feküdt. 17. Rohoncza, a temesmegyei Nagyfalu mellett, a Maros balpartján feküdt. 1232-ben cziszterczita-rendű monostora volt. A monostor elpusztulása után plebánia keletkezett itt. A tizedjegyzékben két plébánosa nevével találkozunk. 18. Révkanizsa, ma Törökkanizsa. 19. Veresegyház, Egres mellett, a Maros balpartján feküdt. 20. Szent Gellért apátsága Csanádon. Ez apátság alatt alkalmasint Keresztelő Szent János apátsága értendő, mely monostor mellett Szent Gellért püspök egyházat építtetett Szűz Mária tiszteletére s ez egyházat rendelte a maga temetkezési helyéül. 21. Szent-Mihály, a mai Nagyszentmiklós. 22. Szent-Péter, a mai Nagyszentpéter. 1421-ben Zsigmond király megerősíti a csanádi püspökséget itteni birtokaiban. 23. Szent-Péter, a Tisza mellett. 24. Tóti, a temesvármegyei Nagyfalutól keletre. 25. Varjas, Temes vármegyében. 26. Valkány. 27. Szanád, a Csanád nemzetség ősi birtoka. 28. Szárazfalva. A XV. században várkastélya is volt; ekkor a Dócziaké. E lajstrom nem teljes; hiányzik belőle Tömörkény, melynek kőtemplomát a Csanád nemzetség építtette; e templomról 1280-ban van első ízben adatunk. Továbbá Boldogasszony-falva, Szent-Miklós, Keresztúr, Egyházaskér, Fejéregyház, Hódegyház, Szent-Iván, Temérdekegyház, már nevükkel elárulják, hogy templomuk volt. Úgyszintén Egres és Aracs, hol apátságok voltak. Az előbbinek az alapfalai most is láthatók.
