Temes vármegye területe.
Temes vármegye területe.
III. Temes vármegyéhez tartozott: Alattyán (a mai Torontál és Temes vármegyék északi határvidékén 1463.). Balád (Partas vagy Ivánd határosaként fordul elő 1446.); Balogd-puszta (Bogáros, Csatád vidékén terülhetett el 1494). Beszermény (Nagybeszermény, Kisbeszermény, Horogszeg környékén (1408–1462.); Bezd (a mai Nagykikinda táján 1462,); a Hagymás család birtoka. Biallak (Pordánynyal és Ivánddal volt határos 1400.), a középkorban néha Keve vármegyéhez számították. Bikocsa (Ivánda, Módos vidékén fekhetett, 1400–1414.); Billéd, Billyéd (ma is meg van 1462.), a Berekszói Hagymás család birtoka. Boba (Berekszó mellett, alkalmasint a mai Torontál vármegye területén feküdt. 1462.), szintén a Berekszói Hagymás család birtoka. Bogáron (Billéd és Csatád mellett tűnik fel 1462–1494.), a Berekszói Hagymás család birtoka. Boly (ma puszta Rudna mellett 1429–1482.). Bolyobar vagy Bolibar (Pártos mellett, talán a mai Krivabara helyén 1446–1497.); Bozyásthelek vagy Bodzasthelek (1479.); a Szajáni Posztós család birtoka. Csatád (ma is megvan 1470–1494.), Száti Balázs magvaszakadtával a Dóczi család nyeri adományul. Csávás (ma Csávos 1256–1442.); Csenő Csenej, Csene, Cseme (ma Csenej 1330–1494.), Sarád várkastélyhoz tartozott, mely a Garai családé volt. Csombol, Csomboly (a mai Zsombolya 1477–1489.), a Csomboli család birtoka. Csonkaegyház (Csatád, Őcse helységekkel együtt tűnik fel. 1472–1477.) Csőze; (a mai Csebza 1332–1421.), a Csáki családé volt. Csud (a mai Dócz és Gyér vidékén 1322–1379.); Csuno puszta (Zsombolyától keletre 1482). Dócz (ma is megvan, 1343–1489.), a Dóczi család birtoka. Donát-telke (Bánlak és Tolvád táján 1322–1343.), Krassó megyéhez is számították. Emelka (Uj-Bécscsel, a mai Ujpécscsel lehetett határos 1405–1416.); Erdős (a mai Jécsával volt határos 1467–1482.). Fövenyfölde (ma Fény 1289–1400); Gád (Párdánytól délkeletre 1332–1481.); Galád (Nagykikindától délre 1332–1402), a Berekszói Hagymás és a Szentgirolti család birtoka. Gyertyános (1387–1476.), Cseri várának tartozékai között szerepel, mely ekkor a Kórógyiak birtoka volt. Győr (a mai Gyér 1404–1444.) a XV. század elején Krassó, a közepén Temes vármegyéhez tartozott. Gyülvész (a mai Torontálgyülvész 1433–1497.); Haraszthegy (Billéd és Vojtek között 1430–1462.), a Berekszói Hagymás család birtoka. Hetény (Zsombolyától délkeletre 1472–1484. ) Száti Balázsé volt, kinek magvaszakadtával a Dócziak nyerték adományul. Horogszeg (Nákófalva, Komlós és Vizesd vidékén 1408–1462.), 1408-ban nyeri a Szilágyi család adományul Zsigmond királytól; Szilágyi Mihály halála után (1459.) Horogszeg Mátyás királyra szállott, a ki a Rozgonyiaknak adományozta, majd 1490-ben Corvin Jánosra szállott, a ki 1503-ban, május 16-án Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek zálogosította el. Ivánd (ma is megvan 1332–1446.); Jobbágy (a mai Tolvád táján keresendő 1332–1497.), a XV. század elején, a Neunai Treutel családnak itt erőssége is volt. Kalonda (a mai Papd vidékén kereshetjük 1349.); Kereki (Ujpécs és Utvin táján 1349–1462), Beregszói Hagymás család birtoka. Konaki (a mai Kanak 1425–1452.), a Konaki család birtoka; Kovácstelke (Zsombolyától keletre 1472–1482.), a Dóczi család birtoka. Köcse (ma is megvan 1470–1494. ) Száti Balázs magvaszakadtával a Dócziak nyerik. Kökénd (Nagykikinda 1423–1462.), a Beregszói Hagymás család birtoka. Lőcs (Tolvád, Szárcsa, Csávos vidékén 1338.); Maczedónia (ma is meg van 1433–l468.), a Maczedóniai s a vele vérrokon Maczedóniai Dancsfi család birtoka. Majsa (a mai Berekszónémeti felé feküdt 1482.); Mura puszta (a mai Tolvád és Partos táján 1332–1492.); Nádasd (Zsombolya vidékén 1470); Nagy-Út 374(Zsombolyától keletre feküdt helységekkel együtt említik 1472.), a Dóczi családé volt. Németi (a mai Beregszónémeti 1425–1497.); Ormánd (a mai Ujpécscsel volt határos 1405. Őcse (a mai Kisjécsának és Nagyjécsának felel meg, 1467–1497.); Papd (ma is megvan; 1349–1494.), a Papdi és a Beréndi Bak családok birtoka. Partas (ma Partos 1481–1497.); Peterd (a mai Klári helyén, 1470–1479), a Dóczi családé volt. 1479-ben Csanád vármegyéhez számították. Petre (ma is megvan, azelőtt Petromány és Román-Petre néven, 1332–1436.); Posáros (Horogszeggel volt határos), 1408-ban a Szilágyiak nyerték adományul Zsigmond királytól. 1462-ben Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta. Posárostó (Tolvád, Bánlak környékén fekhetett 1332–1343.), az Omori család birtoka. Rábé (Zsombolya környékén feküdt 1482–1494.); Ruda (ma Rudnának felel meg, 1332–1480.) Saruld (a mai Tolvád, Kanak vidékén 1332–1438.); Saggyu puszta (a mai Temes- és Torontál-megyék határán Csáktól délnyugati irányban fekhetett, 1332–1494.); Szárcsatelek (a mai Szárcsa 1338.); Szedecs (Zsombolya, Billéd vidékén 1478–1494.); Székelytelke (Székelyteleke-puszta, a mai Temes és Torontál vármegyék határán fekhetett 1494.); Szent-Jakab (Berekszó környékén 1332–1462.), a Hagymás-féle birtokok tartozékai között találjuk. Szent-Király (a mai Ujpécs mellett feküdt 1332–1416.); Tamásfalva (Zsombolyától délkeletre 1466.); Tanyástelek (Peterd, Hetény, Csatád környékén 1477.); Tófő (Kécsa szomszédságában 1456–1477.) a Dócziak birtokában találjuk. Tolvajd (a mai Tolvád 1332–1462.); Tószeg (Zsombolya környékén 1408.), a horogszegi uradalomhoz tartozott. Tövissed (Párdány, Fény vidékén 1400.); Ugrunhida (Ugronhida a mai Ujpécs környékén 1464.); Ujfalu (Kőcse, Peterd, Csatád vidékén 1470–1498.), a Dóczi családé volt. Ujrév, (Párdány, Fény vidékén 1400.). Ujudvar (Bánlak határához tartozó Idvor-puszta őrzi emlékét 1332–1379), az Omori család birtoka. Vámhalom (a mai Tiszahegyes közelében 1405–1462), Becse várával kapcsolatban Galáddal együtt fordul elő, 1462-ben Temes vármegyéhez számítják. Virághát, (Horogszeggel együtt tűnik fel 1462.). Vissád (Szóka és Partos között feküdt 1442–1446.), Zokonya, Zokona (a mai Nagykomlós szomszédságában fekhetett, 1415–1482).
E területen a következő erődített helyek voltak: Galád, hol Szentgirolti János és Berekszói Hagymás Miklós építtettek várkastélyt. Mátyás király 1469-ben megengedte, hogy e várkastélyt, kőfalakkal, mellvédőkkel, árkokkal stb. megerősíthessék. Jobbágy. A mai Tolvád táján fekvő helységben a Neunai Treutel család az itteni egyház körül erősséget építtetett, melyről 1401-ből van adatunk. Az országnagyok ezt az erősséget leromboltatták. Maczedónia. A Maczedóniai Dancsfi családé volt, melyről a XV. század elejéről vannak adatok.
Városi kiváltságokkal bíró helységek: Begenye. A horogszegi uradalomhoz három ily nevű helység tartozott; az egyiknek országos vására is volt. 1408-ban a Kereszturi Garázda és a Szilágyi családok kapták Zsigmond királytól adományul. Maráz. Első ízben a pápai tizedjegyzékekben van róla adatunk. 1417-ben oppidumnak, városnak mondják az oklevelek. 1456-ban Hunyadi János kapta adományúl. 1478-ban már pusztaként kerül a Csákiak birtokába. Csák és Rudna táján fekhetett. Uj-Bécs (ma Ujpécs). Első ízben a pápai tizedjegyzékekben fordul elő. 1401–1406. években kelt oklevelekben mezővárosnak mondja Zsigmond király. Uj-Bécs a XV. században a temesvári koronauradalomhoz tartozott. (Csánki Dezső: Magyarország Történelmi Földrajza: II. 1–92.)
