I. Endre.
I. Endre.
Endre uralma, különösen III. Henrik veresége után, biztosítottnak látszott. Endre király testvérét, Bélát, hadvezérül magához hívta, midőn azonban Endrének Salamon nevű fia született, viszály támadt a testvérek között, mely csakhamar véres küzdelemmé fajult. E küzdelemből Béla került ki győztesen, a kit az Endre fölött kivívott diadala után 1060 deczember 6-án, királylyá kiáltottak ki.
343Béla király váratlan halála (1063.) után, fia Géza maga tette a koronát Salamonnak, Endre fiának a fejére, de már a Belgrád visszafoglalása érdekében (1071.) indított hadjárat folyamán viszály támadt közöttük. Midőn pedig Salamon a Nis elleni hadjáratra készült, csak Géza herczeg ment vele. Nis elfoglalása után pedig Géza herczeg sem tartott többet a királyi sereggel, hanem útközben a Morava torkolatánál, Keve váránál átkelt a Dunán s onnan a mai Torontál vármegyén át visszasietett herczegségébe. (Pauler Gyula i. m. I. 121.) Ettől kezdve mindkét fél a háborúra készült, mely az 1074. évi mogyoródi ütközettel és Géza győzelmével végződött.
