Gellért halála.
Gellért halála.
A fölkelés 1046-ban a Tisza és a Maros vidékén vette kezdetét s Csanádról, a hol a felkelők egybegyültek, követek mentek Oroszországba Szár László fiaihoz, Endréhez és Leventéhez, hogy őket az országba behívják. A mérsékeltebb keresztény elemek kezeiből kisiklott a hatalom s úgy látszott, mintha a nemzet visszatérne a pogánysághoz. A felizgatott nép a papokat, a szerzeteseket és a tizedszedőket irgalmatlanul legyilkolta, a templomokat és a monostorokat lerombolt. A népdüh e szilaj kitörésének áldozatul esett Gellért püspök is.
Péter leveretése után Endre foglalta el a trónt, kinek főtörekvése a keresztény vallás megszilárdítására irányult. Az országszerte újra felébredt keresztény buzgalom egyik jele volt, hogy a csanádi egyházmegye számos főembere, Mórral az új püspökkel s Fülöp apáttal, 1053-ban engedélyt kért és kapott a királytól Gellért hamvainak hazaszállítására. A püspök hamvait tehát, melyek addig a budapesti eskűtéri templom kápolnájában pihentek, kocsira tették és Csanádra szállították, a hol a Boldogasszony templomában, melyet a szent férfiú temetkezése helyéül kijelölt, helyezték örök nyugalomra. (Pauler Gyula i. m. I. 96.)
