Szanád.
Szanád.
Szanád. Tiszamenti nagyközség. Házainak száma 418, lakosaié 2381, a kik közűl 377-en magyarok, 514-en német- és 1490-en szerbajkúak és legnagyobbrészt római katholikusok és görög-keletiek. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A Csanád nemzetség ősi birtoka. Fele részét Pongrácz ispán birta 1247-ben. Az 1256. évi osztálykor Kelemenös fiaké lett. Róbert Károly uralkodása alatt Tamás ispán fiai hűtlenségbe esvén, Szanádot elvesztették. Csak Csanád 113prépost közbenjárására nyerték ismét vissza 1321-ben. 1337-ben a helység két részből állott. Al-Szanád jutott a Telegdyeknek, Fel-Szanád a Makófalviaknak. A Telegdyek 1360-ban még egyszer megosztoztak rajta. Ez alkalommal a falut Telegdy Miklós fiai, György és Miklós kapták. A Telegdy rész megmaradt a család birtokában. Telegdy István 1508-ban a királytól új adománylevelet eszközölt ki itteni birtokrészeire. A makófalvi család része a Csákiak birtokába került. Csáki Gábor ezt a részt 1509-ben elzálogosította Bakócz Tamás biboros érseknek. 1552-ben Szanád is elpusztult. 1557–58-ban csak két szerb lakosa volt. Mivel Telegdy Mihály János Zsigmondhoz pártolt, szanádi részét a nádor 1561-ben Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1561-ben Kerecsényi László és Telegdy István, 1564-ben pedig Telegdy Mihály, a ki itteni birtokait visszanyerte és Telegdy István voltak a földesurai. 1647-ben is még lakott helység volt. 1717-ben 44 házból állott. A török hódoltság megszüntével a temesvári bánságba osztották be. Szerb lakosai azonban 1724-ben és 1725-ben tömegesen elszökdöstek. 1781-ben árverésre került a falu, de nem akadt rá vevő. A XIX. század elején Áldássy Ignácz szerezte meg, a ki ide 1803-ban 70 német családot telepített. Ez időtájt épült az Áldássy kúria is, mely jelenleg Falcione Nándor zombori lakosé. 1859 táján magyarok kezdtek ide beköltözködni. Jelenleg Falcione Nándor dr.-nak, Vuics János zentai lakosnak, Singer Sámuelnek és társainak van itt nagyobb birtokuk. A községbeli két templom közül a római katholikus 1804-ben, a görög-keleti szerb templom 1796-ban épült. Áldássy Ignácz a római katholikus templom elé értékes és szép márványkeresztet állíttatott. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. Van itt egy téglagyár, mely Vuics Györgyé és egy gőzmalom, mely Szanádi Ignáczé. A község határában emelkedő Vujana-dombról kétféle monda van forgalomban. Az egyik szerint a zentai ütközetben részt vett török fővezér nejét ott temették el s a szultán meghagyta katonáinak, hogy mindegyik egy marék földet dobjon e sírra; így keletkezett volna ez a domb. A másik változat szerint a török fővezér neje erről a dombról nézte az ütközetet, és ezért vette tőle a nevét. A községhez tartoznak Aranyhegy-, Kopovácz-, Pana- és Szelistye-puszták. Szanád és Csóka között, a Tisza partján a középkorban Varsány nevű falut találunk. A Csanád nemzetség birtoka volt és e birtokok sorsát osztotta, egész a mohácsi vészig, a mikor elpusztult.
