Miksa.
Miksa.
Ferdinánd ekkor már súlyos beteg volt és 1564 júl. 25-én meghalt. Végintézkedésében három figyermeke közül Miksa örökölte a magyar és cseh koronákat. Első dolga volt János Zsigmonddal béketárgyalásokat kezdeni. De a felek nem egyezhetvén meg, Báthory István, János fejedelem hadvezére, rajtaütött és elvette a németektől a felső-magyarországi megyéket. Szulejmán pedig megparancsolta a budai és temesvári basáknak, hogy János Zsigmondnak segítségére siessenek. Hasszán temesvári basa egyesült János Zsigmond hadaival, elfoglalta Ferdinándtól Erdődöt és Nagybányát, megtámadta Szatmárt és Németit és égetve, sarczolva vonult Pankota, Dézna, Világosvár és Borosjenő megostromlására. Miksa kihivó és tapintatlan föllépése a szultánnal szemben, betegsége ellenére arra birta Szulejmánt, hogy 1566-ban roppant sereggel immár hetedszer vonuljon be Magyarországba. János Zsigmond 400 nemessel eléje ment Belgrádba, hol jún. 27-én találkoztak. Szulejmán nagy ünnepélyességekkel fogadta, s kezét csókra nyujtván, mint szeretett fiát üdvözölte. Kijelenté, hogy addig nem nyugszik, míg őt magyar királylyá nem koronáztatja. Harmadnapra a szultán e szavakkal bocsátotta el: „Gondoskodjál katonákról, lőporról, golyókról és pénzről. Ha valamire szükséged lesz, tudasd velem, hogy megküldhessem.” Mialatt azonban a magyar urak Szulejmán kegyeinek melegétől olvadoztak, 15,000 tatár dúlta a Maros–Tisza–Duna közét. Városok és falvak egymásután hamvadtak el és sok ezernyi védtelen lakost hurczoltak rabszolgaságba.
Szulejmánnak Szigetvárnál történt halála után II. Szelim vette át az ozmán birodalom kormányzatát. Miksa 1568-ban békét kötött vele, oly föltétel alatt, hogy Miksa évenként 30.000 aranyat fizessen s mindegyik fél az elfoglalva tartott rész birtokában maradjon. E szerint a temesi részek, vagyis a temesvári, csanádi, csákovai, pancsovai, lugosi, karánsebesi szandzsákságok egészen s a lippainak egyik fele továbbra is ozmán uralom alatt maradtak. A béke tartama alatt János Zsigmond lázadást támasztott Miksa birtokában, melynek az volt a czélja, hogy Miksát egészen kiszorítsa az országból s török segítséggel ő emeltessék a királyi trónra. A tervet azonban a szultán megtudta és utasította Jánost, hogy a békeszerződéshez tartsa magát. Ekkor János Zsigmond újabb tervet szőtt s 1570-ben oly titkos szerződésre lépett Miksával, miszerint lemond a királyi czímről s a törököt a magyar királylyal közös ellenségnek tekinti. Viszont Miksa húgai egyikét adja neki feleségül. Ha pedig a titkos szerződés mégis kitudódnék s e miatt a szultán megfosztaná Jánost a fejedelemségtől: akkor Miksa Oppeln és Rabitor herczegséget adja neki birtokul. Ez a szerződés is napvilágra kerülvén, János alig kerülhette volna el a törökök bosszúját, ha attól őt 1571 tavaszán történt halála meg nem menti. Erdély rendei azután közakarattal a derék Báthory Istvánt választották fejedelmükké, kit a szultán is megerősített.
Az 1574-ben elhalt II. Szelim után III. Murád következett, kivel Miksa 8 évi békét kötött. De a rabláshoz szokott határszéli basák a béke alatt is folytatták kalandjaikat. Tetézte a veszedelmet, hogy a lengyel nemesség egy része Miksát, másik része pedig Báthory Istvánt hívta meg a lengyel trónra. Miksa most úgy akarta igényeit kivívni, hogy hadjáratra készült Báthory ellen, a mi a törökök garázdálkodásain kívül, Délmagyarországot újabb csapással fenyegette. Miksa azonban 1576 évi októberben megszünt élni. Báthory István azután lengyel királylyá választatván, Erdélyt a hozzá tartozó temesi részekkel és várakkal ,,vajda” czímmel idősb fivérének, Kristófnak adta át, kiről 1586-ban Erdély kormányzata ennek egyetlen fiára, Báthory Zsigmondra szállt. Viszont a birodalomban Miksa után fia Rudolf következett, kit a magyar rendek még atyja életében 1572-ben koronáztak meg.
