Hunyadi János mint kormányzó.
Hunyadi János mint kormányzó.
Valahányszor az államügyek intézése s hadi tevékenysége engedte, le-lejött Temes vármegyébe, hogy temesvári új palotájában, vagy Hollóson, hol bástyákkal erősített várat épített, családja körében üdülést és új erőt merítsen. 1447-ben egész május és június havát Temesvárott tölté s csak ez utóbbi hó végén ment fel Pestre, de aug. 25-étől 1448 tavaszáig ismét Temes vármegyében időzött s Szeged vidékén intézte a honvédelem ügyeit. Temesvárról küldte seregét Csupor Péter vezérlete alatt a törökkel szövetkezett Vlád Drakul megfenyítésére. 1448-ban ismételten Temesvárra jött, midőn az áruló Brankovics György s Murád ellen szervezte a délvidéki csapatokat. Augusztus 11-én Temesvárról indult el 24.000-nyi seregével Szerbiába, elpusztította Brankovics erősségeit s okt. közepén Bolgárország határa közelében, Rigómezőn szállott táborba, hogy a 150.000 főnyi sereggel közeledő Murád szultánt bevárja. Minthogy Dán oláh vajda a harcz közepette hadaival a törökökhöz pártolt, a harcz a magyarok futásával végződött. Hunyadi okt. 19-én elbujdosván, ismeretlen utakra tévedt és Szendrőn Brankovics fogságába került, ki már a fejére kezdett alkudozni Muráddal. De az időközben Szegedre gyűlt rendek fenyegetései és Marnavics bosnyák úr csapatai megszabadították a deszpota kelepczéjéből, oly kényszerített szerződés mellett, hogy Hunyadi visszaadja Brankovicsnak lefoglalt magyar jószágait, Mátyás fiának Czilley leányát jegyzi el, László fiát pedig kezesül hagyja Szendrőn. Az 1450. évi országgyűlés feloldotta Hunyadit e kicsikart szerződéstől. Brankovicsot pedig, mint hazaárulót, megfosztotta magyar javaitól és elhatározta, hogy fegyverrel szorítja hódolatra. Hunyadi megindította a háborút, de mivel Brankovics szabadon bocsátotta Lászlót, a kormányzó békét kötött vele s jószágainak egy részét visszaadta. Végre sikerült Hunyadinak a törökökkel is három évi fegyverszünetet kötnie.
Míg Hunyadi a Délvidéken foglalatoskodott, a cseh Giskra János, kit a rendek 1445-ben Felső-Magyarország kapitányává tettek, nem akarta Hunyadi kormányzóságát elismerni, csehei pedig rettegésben tartották a felvidéki megyéket. A kormányzó 1450–51-ben heves küzdelmet folytatott ugyan Giskra ellen, minthogy azonban irigyei, Ujlaki és Garai Giskrát védelmükbe vették, kénytelen volt küzdelmével felhagyni. Az országtanács békét kötött Giskrával s utasította Hunyadit, hogy Giskrának térítse meg az okozott hadi költségeket. Ez alattomos fondorkodások miatt Hunyadi eltökélte magát, hogy a királyt minél előbb kiszabadítja Fridrik kezeiből és lemond kormányzói méltóságáról. Mélyen megsértődve leutazott a Délvidékre. 1451 január elején Csanádon volt, azután jan. közepén Temesvárra ment, onnan pedig Becsére, hol a Tisza balpartján a törökök vízihadának feltartóztatsára egy régibb erődítmény fölött erős várat építtetett. Április és május havát egész június közepéig ismét Temesvárott tölté, megmaradva lemondási szándéka mellett.
Csakhogy az nem volt könnyen kivihető, mert az ország rendeinek Fridrik német királylyal 1450 őszén történt megegyezése V. Lászlót 18 éves koráig Fridrik gyámsága alatt hagyta. Hunyadi kormányzóságának tehát 1458-ig kellett tartania. 301De mivel az osztrák, cseh és morva rendek Fridrik ellen szövetségre léptek és Czilley Ulrikkal a magyarok is hozzájuk csatlakoztak, az 1452-ki pozsonyi országgyűlés követsége újból sürgette László kiadatását. Minthogy Fridrik ezúttal is elutasította őket, a szövetségesek a császárkoronázásról Rómából visszatérő Fridrik elé 16.000 főnyi hadsereggel mentek s Bécsújhelyen fegyverrel kényszerítették őt László kiadására. Az ifjú királyt a nemzet nagy szerencsétlenségére anyai nagybátyja, a gonoszlelkű Czilley Ulrik vette át Fridriktől szept. 4-én. Az országgyűlés azonnal követséget küldött Bécsbe, hogy Lászlót Magyarországba meghívja. Czilley azonban kieszközölte, hogy a pozsonyi országgyűlés után a király nem a magyar fővárosba, hanem Czilley kíséretében Bécsbe ment s 1454-ben az egész telet és nyarat Czilley társaságában tölté. Czilley ezalatt annyira becsempészte magát László szívébe, hogy egész gondolkodását megmételyezte. Befolyását nemcsak Hunyadi letörésére, hanem magának a királynak megrontására fordította. Árnyékkirályt akart belőle nevelni, hogy azután ő uralkodhassék. Szellemét és kedélyét szeszes italokkal s korai szerelmekkel igyekezett elölni, Hunyadit pedig azzal gyanusította, hogy királyságra törekszik s ő vitte halálba Ulászlót.
