A német őrség garázdálkodása.
A német őrség garázdálkodása.
Az ellenségnél még talán jobban zaklatta a szatmáriakat a várőrző német katonaság. Nem használt ezeknek sem Heister, sem Kobb generálisok intelme, sem Lipót király parancsa.27) Erre a polgárok küldöttei 1681. évi február 20-án megjelentek a várkapitányok előtt s nyíltan tiltakoztak a már tűrhetetlenné vált sok erőszakoskodás ellen. Ugyanakkor Pinkóczy Györgyöt és Kerekes Istvánt a királyhoz küldték, hogy keressenek a felségnél oltalmat. Lipót kegyesen fogadta őket s mint a városhoz május 30-án küldött leiratban, és a katonasághoz intézett s szeptember 24-én Ebersdorfból kelt parancsában kinyilatkoztatta, hogy a szatmáriakat sem a várbeli földek megmunkálására, se fuvarozásra ne kényszerítsék, mert annélkül is elég terhet kell viselniök.28)
27) Városi levéltár. Act.Diplom. Nr. 25.
28) Városi levéltár: Act. 1661. Fasc. 1. et 2. Nr. 31, 153 et 178.
Az akkori általános nyomorúság legjellemzőbb bizonyítéka, hogy egy Miklós Lukács nevű erdélyi ember egy köböl búzáért magát és utódait a városnak örökös szolgaságra adta el Hentes Gáspár főpolgár előtt.29)
29) U. o.: Actor. 1662. Fasc. 1. Nr. 2.
Egyébiránt a várbeli zsoldos katonaság között maguk a tisztek sem tudtak rendet csinálni; az 1661. és 1863. évek között egyik lázadás a másikat követi náluk. A főok mindig az volt, hogy zsoldjukat nem kapták rendesen s e miatt a hadi fegyelem ellenére mindenféle féktelenséget követtek el. 1661-ben azzal fenyegetőztek, hogy átadják a várat a törököknek. A parancsnok csupán úgy volt képes a rendet ideig-óráig helyreállítani, hogy a főczinkosok közül négyet kivégeztetett.30)
30) Ovári Lipót: Oklevélmásolatok, III. k. 169. lap.
