Oroszok.
Oroszok.
A munkácsi egyházmegyéhez tartozó oroszok még 1649-ben egyesültek a római katholikus egyházzal. Mind az ő, mind általában a görögök papjait s azok fiait III. Károly 1721-ben felmentette a jobbágyi terhek alól. Munkácsról indúlt ki az a mozgalom is, hogy az avasi oláhságot szorosabb kapcsokkal fűzzék az únióhoz. Ennek éltető lelke Jeremiás, görög eredetű bazilita szerzetes és bikszádi házfőnök volt. De a szigorúságával megbékülni nem tudó oláhok egyike, Suhaj János 1703-ban orozva meggyilkolta.
Mindeme tarka népség fölött a régi nemesség megtartotta uralmát. A szatmári béke óta legföljebb az a változás állott elő, hogy a gróf Károlyiak vagyonuk és hírnevük, valamint az udvar kegye által magasan a többi urak fölé emelkedtek. Három nemzedéken át ők viselték a főispáni hivatalt; a vármegyében tehát az történt, a mit ők akartak. Ez állapot természetes következménye lett az a változás is, hogy a megyegyűlések állandó helye Nagykároly lett. Igaz, hogy e családnak nagy áldozatokat is kellett hoznia kiváltságos állásáért. Igy például gróf Károlyi Sándor 1733-ban, a rajnai hadjárat idején és az 1737–38. évi török hadjárat alatt az udvar felszólítására egy-egy egész huszárezredet küldött fia, Ferencz vezérlete alatt a harcztérre a saját költségén. Ugyanő akadályozta meg, hogy a Péró-féle békésvármegyei parasztlázadás e törvényhatóság területére átcsapjon. 1722-ben Nagykárolyba kegyesrendi szerzeteseket telepített, hogy ott a katholikus híveket gondozzák és az ifjúság oktatói legyenek. . Kaplonyba ferenczrendieket vezetett, hogy a családi sírbolt gondozása mellett, bennök az ottani katholikus telepesek buzgó lelkipásztorokat nyerjenek. Károlyban könyvnyomtató műhelyt állított, melynek czenzorai az egri püspök rendeletéből a piarista rektor és a fényi esperes-plebános lettek.
A monarchia nagyhatalmi állásával és a kormány megszilárdulásával együtt járt, hogy a vármegyei élet veszített jelentőségéből. Végrehajtja az ujjászervezett Magyar Királyi Kanczellária, Helytartótanács és Kamara rendeleteit: a mellett gyógyítgatja saját sebeit, erősödik. III. Károly király czéhszabályokat adott az egyes ipartestületeknek; 1718-ban hirdetik ki a csizmadiákét, szabókét és a szűcsökét. Lényegében mind megegyezik.
