Az ecsedi uradalom.
Az ecsedi uradalom.
Az ecsedi uradalomhoz tartoztak: Az ecsedi vár, Kisecsed, Fábiánháza, Ecsed-Szent-Márton, Mérk, Vállaj, Száldobágy, Börvely, Kálmánd, Terem, Vasvári, Májtény, Gilvács, Tagy (nemesi udvarházzal), Tőketerebes, Szent-Miklós, Dob, Nagyzsadány, Ombod, Amacz, Krassó, Tarpa, Penyige, Matócs, Nábrád, Géberjén, Oroszi, Kisnamény, Kölcse, Cseke, Ricse, Udvari, Gyügye, Csahócz, Nagyszekeres, Sikárló, Iloba, Sebespatak, Bucsák, Bartfalva, Apa, Monostor, Alsómisztótfalu, Szaniszló, Kenéz, Madarász, Gyarmat mezőváros, Sárköz, Lápos bánya, Görbed, Berencze, Józsefháza, Lippó, Borhid – egészen. Encsencs, Domahida, Ököritó, Porcsalma, Kisar, Ábrámfalva, máskép Ábrám részjószágok és Aranyosmeggyes mezőváros fele. – Szabolcs vármegyében: Nyirbátor, Pócs, Bakta, Lorántháza, Gyulaj, Lugas, Téth, Királytelke, Vencsellő, Timár, Böd, Kisfalúd, Nagyléta, Pród, Tedej, Levelek – egészen; Böszörmény mezőváros, Nyiregyháza, Nyirfejértó, Rakamaz, Szent-Mihály, Nyiradony – rész ben. Bereg vármegyében Csetfalván egy részjószág. Hevesben Gyöngyös mező város. Abaujban Szikszón négy szőlő. Borsodban Aszalón egy szőlő.
Az óriási uradalom jövedelmei mind az ecsedi vár föntartására voltak szánva. Jobbágynépe termesztményeivel és ipari készítményeivel e fontos erősség szolgálatában állott. Minden egyes községben külön szerződés szabályozta az urasághoz való viszonyt; ennélfogva a hűbéri alárendeltség oly sokféle tarka képe állott elő, hogy ezek ismerete nélkül azt a kort meg sem érthetjük. Mi itt csupán Majtény és Vállaj urbáriumát fogjuk előadni az 1648. évi eredeti összeirás szerint.
