III. Ferdinánd.
III. Ferdinánd.
III. Ferdinánd király meghívója az 1647-iki országgyűlésre megérkezvén, a rendek Szilágyi Ferenczet és Bornemisza Istvánt választják meg követeknek, De egyszersmind Sulyok Györgyöt és Kölcsey Zsigmondot elküldik Rákóczyhoz, mint urukhoz, hogy ezek tőle kérjenek a követek számára utasításokat. Az írásba foglalt instrukcziók a következők voltak: Alkalmazkodjanak minden tekintetben az erdélyi biztosokhoz. Panaszolják fel, hogy neki, mint magyar mágnásnak meghívót nem küldtek. Sürgessék a szabad vallásgyakorlat végrehajtását és a nádorválasztást. Kérjenek elégtételt azon kihágásért, hogy Kassán a kálvinista diákokat vallásuk szabad gyakorlata miatt felkonczolták.
Az 1647. évi országgyűlés a linzi békepontok beczikkelyezésével együtt rendezte a Rákóczynak jutott magyar vármegyék közjogi viszonyát. E szerint ezek, bár Rákóczy az uruk, Magyarország elidegeníthetetlen részei maradnak; követeik az országgyűlésre meghívatnak, de mindíg a Rákóczy előleges tudtával; pereikben az országbíró ítél. Főispánjaik a királyi biztosok előtt is hűségesküt tesznek, hogy a császári királyi felség érdekei ellen semmit sem kezdeményeznek. Ha valamely jószág akár magszakadás, akár a birtokos hűtlensége miatt megürül, azt az erdélyi fejedelem eladományozhatja ugyan, de tartozik azt a kiráynak, 461utólagos jóváhagyás és a királyi könyvekbe való bevezetés czéljából bejelenteni. E vármegyék adóit semmi másra nem szabad fordítani, mint a területükön levő végvárak fentartására. A Szatmár és Ecsed körüli ingyen-munkák teljesítésén úgy osztozik a vármegye, mint a régebbi törvényczikkekben meg volt állapítva. Szatmár és Németi városok az 1638. évi 67. törvényczikk ellenére, mivel a régebbi királyoktól származó szabadságleveleiket felmutatták, felmentetnek a porták összeszámlálásától, a dika fizetésétől és a jobbágyi állapottól. Ezentúl oly helyeket is megadóztatnak a vármegyék, melyek eddig a királynak nem fizettek. Ilyenek Szatmár vármegyében: Majtény, Alsórnisztótfalu, Matolcs és Szent-Miklós. A még szükségesnek mutatkozó hiányokat az 1649. és az 1655. évi országgyűlésen pótolták. Ilyenek: Az oktávás törvénynapok ritkasága miatt a vármegyei törvényszékek 1200 forint értéket meg nem haladó világos adóssági és zálogperekben ítéletet hozhatnak. Továbbá szatmármegyei birtokosok erdélyi ügyeikért magyar törvényszékek előtt és viszont ne feleljenek.
