Zsinatok.
Zsinatok.
Hogy mily erős vára volt a protestantizmusnak Szatmár vármegye, abból is megítélhetjük, hogy itt, Erdődön tartották az első zsinatot 1545. szeptember 20-án. Azontúl is számos egyházi gyülekezetük volt a vármegye területén: 1554-ben Óváron; 1555-ben Erdődön másodszor; 1570-ben Csengerben; 1583-, 1598-, 1604-ben ugyanott; 1604-, 1606-, 1607-, 1608- és 1618-ban Szatmártt; 1619-ben Csengerben; 1621. és 1629-ben Németiben; 1634- és 1642-ben Szatmártt. De legnevezetesebb volt az 1646. évi június 10-én tartott szatmárnémeti nemzeti zsinat. Még azután is tartottak több alkalommal a vármegye különböző községeiben zsinatokat, melyeken részint hitelveiket tisztázták, részint 445pedig fegyelmi szabályokat hoztak egyházi belkormányzatuk rendezésére és híveik erkölcsi állapotának emelésére. Ilyenek voltak az 1650., 1656., 1666. és 1711-i szatmári; az 1654-i németi; az 1665., 1694. és 1708-i matolcsi; az 1668-i fehérgyarmati és az 1688-i kölcsei.
Valószínű azonban, hogy ezeken kívül még több zsinatot is tartottak. Így például a szatmári ref. egyházmegye történetírója nem vesz tudomást az 1607. évi óvári zsinatról sem, melynek emlékét a vármegyei levéltár őrizte meg. Közölni fogjuk ennek határozatait, hogy ezáltal az olvasók a többiről is fogalmat szerezzenek: 1. A paráznákat meg kell vesszőzni, esetleg halállal büntetni, de ezt már a törvény rendes útján. 2. Hasonlóképpen kell bánni a gyilkosokkal, tolvajokkal és esküszegőkkel is. 3. A kik a nemesek közül ily bűnösöket rejtegetnek, azoktól az alispánok hajtsák be az illetők vérdíját. 4. Ha az alispánnak sem engedelmeskednének, támadjon föl az egész nemesség és büntesse meg az ilyen makacsokat. 5. Ha pedig az alispánok nem járnának el tisztökben szigorúan, rajtok kell megvenni a bűnösök vérdíját. 6. A káromkodók büntetése 12 forint. 7. Ha a cselédek közül káromkodik valaki, az uraság mindjárt levonhat fizetéséből egy forintot; ha ennek ellenszegülnének három botütéssel bűnhődnek. Ha pedig a nemesek ezt rajtuk végre nem hajtanák, ők maguk fizetnek 12 forint bírságot. 8. A pórokkal szemben a falu bírája hajtsa végre a büntetést. 9. A bírságpénzek a templompénztár javára essenek.
A zsinati tagok e határozataikat Thurzó György nádor elé terjesztették, a ki azokat kérelmökre megerősítő záradékkal látta el. Ugyanazt kérték az erdélyi fejedelmektől is, és ezek nem késtek ez egyházi eredetű határozatokat az állami törvények erejével felruházni. Igy tett Báthory Gábor 1613-ban, Bethlen Gábor 1629-ben és Rákóczy György 1642-ben. Ekkor azután a református papok megküldték a vármegyének, miheztartás végett.
