Mátyás király intézkedései.
Mátyás király intézkedései.
Mátyás király rendezte az igazságszolgáltatást. Az oligarchák megfékezésére elrendelte, hogy váraikat rontsák le; csupán azok maradhattak meg, a melyek a török ellen védelmül szolgáltak. A proclamata congregácziókat és az oktávás törvényszékeket, mely utóbbiak évente négyszer tartattak, kezdetben meghagyta , de hogy a perek menetét gyorsítsa, 1464-ben elrendelte, hogy a leggyakrabban előforduló bűnesetekben már a harmadik oktáva alkalmával végérvényes itéletet kell hozni. Ezek voltak: nemes ember megölése, igazságtalan birtokfoglalás, okmányok elrablása és a nemesi kúriák megrohanása. Uralkodásának vége felé, 1486-ban eltörölte a nádori s más előre meghirdetett törvénynapokat, mert azokon hallatlan botrányok történtek: fegyveresen jöttek oda a pereskedő felek s nem volt ritkaság az sem, hogy az igazságszolgáltatás helye harcztérré változott. Ezek helyett évente kétszer, Szent György és Szent Mihály nap utáni huszadik napon oktávás törvénynapok tartattak, s elrendelte, hogy négy oktáva alatt minden pert be kell fejezni. Ennek a bíróságnak a hatásköre alól csupán az örökös főispánokat vette ki. Eltörölte a párbajjal való istenitéleteket, mert sokan maguk helyett hivatásos bajvívókat állitottak ki a küzdő porondra, kik megvesztegethetők voltak. Ilyen perdöntő párbajok megengedését egyedül magának tartotta fönn, de akkor is csupán a király táborában mehettek végbe. Szigorú párbajszabályok tették lehetetlenné a visszaéléseket. Igy például, mikor Héderváry Lőrincz nádor 1447-ben Kállai Lőkös Jánosnak bizonyos panyolai erdei és halastavai elfoglalása miatt, Károlyi Bertalan ellen indított perében, perdöntő bajvívást rendel el, egyszersmind meghagyja, hogy Budán, lóhátról vívjanak s a viadal megkezdését szürkületig ne halasszák; azért a ki vecsernyére való harangozás előtt lovára nem száll és a bajvívást meg nem kezdi, pervesztes lesz Az ügyvédek kapzsiságát is korlátozta, a mennyiben egy ügyvéd tizennégyfél képviseleténél többet nem vállalhatott magára.
Fejlesztette a vármegyék önkormányzatát is. Meghagyta, hogy a főispánok vegyenek maguk mellé alispánokat. A vármegye közönsége pedig a szolgabírákat a tehetősebb nemesek közül válaszsza, kik anyagilag is teljesen függetlenek. Segítségükre válaszszanak ki maguk közül 10–12 tekintélyes embert, úgynevezett esküdteket, a kiknek a nyomozás megejtése, a perbehívás, birtokbaiktatás és a végrehajtás lesz a kötelességük.
Korlátozta a dézsmaszedők zsarolásait. Hivatalos útjukban a plébánoshoz kellett szállaniok, de a községi bíró küldött nekik két tál ételt, két kenyeret, két pint bort és két véka zabot.
Volt is rend az országban mindenfelé. A törvény kérlelhetetlen szigorától való félelmében, már Szatmár vármegyében sem mert senki erőszakoskodásokra vetemedni. De a perlekedés hajlama annál nagyobb volt; még az asszonyokat is elfogta. Fáradhatatlan perlekedő volt a vármegyében Szarvadi István özvegye, Ilona, kit az okiratok gyakran csak Miklós asszonynak neveznek, bizonyosan e férfias szenvedélye miatt.
A perlekedő felek, ha már nem erőszakoskodhattak, álútakon iparkodtak igazságtalan előnyökhöz jutni. Igy tett Károlyi Lancz László, a ki a károlyi templomban letett levelesládából, ájtatoskodás ürügye alatt, az okleveleket lassanként elvitte, a miért atyjafiai 1469-ben a király előtt beperelték. Igy Károlyi János is, a ki, hogy apáti birtokába magát többi rokonai sérelmével beiktathassa, egyik szolgáját királyi kiküldöttnek (homo regius) adta ki, a megvesztegetett konventi tagot pedig világi ruhába öltöztette.
