Kántorjánosi
Kántorjánosi
Kántorjánosi, magyar kisközség a Nyirségen. Van benne 269 ház és 2269 lakos; vallásra nézve 1311 ref., 481 gör. kath., 264 róm. kath., 213 izr. Határa 8330 k. hold. A község Iklóddal egy területen épült s az oklevelek gyakran egynek tekintik a két falut. Kántorjánosi régi neve Balog-Jánosi. 1308-ban Villa Bologiuanos, 1329-ben Bolug Iwanushaza, 1332-ben Imanusy, 1455-ben Janosy néven szerepel a Balogh család ez ősi birtoka. Egyik tagja: János volt 1323-ban az ura, a ki után Jánosinak nevezték el. János fia: Jakab, a váradi egyház kántor-kanonokja lévén, valószínű, hogy róla kapta újabb nevét, a Kántorjánosit, a mely ettől kezdve a családnak is neve maradt. 1408-ban a Jánosi Kántor család nótáztatván, Zsigmond király a Báthoryaknak és a Császáryaknak adta. 1417-ben azonban már ismét a Kántor Jánosi család kezén van s az övék is marad még a XV. században is; de mellettük sokan szereztek itt kisebb-nagyobb részjószágot u. m.: 1429-ben a Csaholyi, 1451-ben a Magyi, 1458-ban a Way, 1460-ban a Sasváry, 1454-ben és 1461-ben a Petri Dersi, 1459-ben a Csicseri, 1478-ban a Petneházi, 1500-ban a Rohody, 1505-ben a Csaholyi, 1517-ben az Ibrányi és 1519-ben a Zétényi Fodor családok. 1539-ben Jánossy Ádám és Kántor János meg Mihály, új királyi adományt kapnak birtokukra. Később a huszita származásu Komorowsky család, mely Mátyás király alatt magyar nemességet és donatiót nyert, szintén itt telepedett meg s utódai a mai Komoróczyak. A XVI. és XVII. századokban ugyane családoknak a kezén volt a község; koronként új részt kaptak itt még a Wékey, Debretei, Telekessy, Zoltán, Erdélyi, Tatay családok. A XVIII. század végén urai Way József, Ibrányi Mihály és László, Komoróczy Lajos, Szakadáty Miklós, Eördögh György, Bakay Ádám és László, Becsey, Kosztolányi és több nemes család. Most nagyobb birtokosai a gróf Károlyi, báró Uray, Mándy és Táfler családok. A református templom a XVI. századból való, a gör. kath. a XVII.-ből. A község határában hajdan több falu állott fenn, a melyeknek már csak egy-egy dülő neve őrzi az emlékét. Ilyenek a Ricse, Ruszka, Kopántelke, Vasvári, Luskod dülők. E tájon feküdt hajdan Gothard puszta is, mely 1450-ben szintén a Kántor család birtoka. 1519-ben Zétényi Fodor Imre felkérte, de hogy megkapta-e, arra nincs adat. Régen nagy erdősége is volt. Hozzá tartoznak a Boglya, Flóra, Uray tanyák, az Emma major, Éhvölgy szőlő, Kis szőlőtelep, Segesvári szőlő. Körjegyzőség helyben van, postája szintén, távírója és vasuti állomása Hodász.
