Kálmánd
Kálmánd
Kálmánd, magyar kisközség az ecsedi láp déli részén, 148 házzal és 890 lakossal, kik között 837 magyar, 38 német, 15 oláh; vallásra nézve 864 róm. kath., 22 gör. kath. Határa 3325 k. hold. Régi kis község. Nevét már 1427-ben is Kalmand-nak írják. Az ecsedi uradalomhoz tartozott s a Báthoryak ősi birtoka volt, majd örököseiké: a Bethlenek és.Rákóczyké, egész 1711-ig, a mikor a szatmári béke után a gróf Károlyiak kapták meg s azóta maig is ők a legnagyobb birtokosai. 1392-ben Balk és Drágh elfoglalták, majd a Rozsályi Kúnok akarják megszerezni, de 1424-ben teljesen a Báthoryaké, a kik ez időtájt a Károlyiak hatalmaskodásai és kártételei ellen tiltakoznak. Ugyanekkor a Kusalyi Jakcsoknak is volt itt részbirtokuk, a melyet 1427-ben Gacsaly Tamásnak itéltek oda. A XVII. század közepétől már a Bethleneké, majd a Rákóczyaké. A gróf Károlyiak 1748. körül svábokkal telepítették be, s az ott lakó református magyarokat áttelepítették a szomszédos Börvelybe. E sváb telepesek azóta erősen megmagyarosodtak. 1753-ban a ref. templomot kapták meg, mely azonban 1862-ben nyolcz ház kivételével, az egész községgel együtt leégett és ekkor gróf Károlyi Lajos építtette fel újra. A láp lecsapolásakor a kisbirtokosok 765 hold földhöz jutottak. Most legnagyobb birtokosa gróf Károlyi Erzsébet, férj. gróf Pappenheim Siegfriedné. A csinos községet jómódu nép lakja. Van vasuti állomása és postája.
