Nemzetiségek.
Nemzetiségek.
A nemzetiségi elhelyezkedés Szabolcsmegyében a következő: Az 1890-iki népszámlálás adatai szerint volt magyar anyanyelvü 234,920, tehát az egész lakosságnak 95.91%-a. Bátran mondhatjuk ennek alapján, hogy anyanyelv tekintetében Szabolcs vármegye az ország legmagyarabb megyéi közt foglal helyet. A nemmagyar anyanyelvüekre eső 4%, vagyis számmal 10,025, a Tisza mellékén, Rakamazon és Vencsellőn egy tömegben lakó 1357 svábból, a Nyír-Lugoson s környékén, a vármegyének Szatmár vármegye felé eső keleti szélén lakó 714 oláhból, a vármegyében elszórtan lakó 596 ruthénből, 2 szerbből, 459 egyéb anyanyelvüből és 6897 tótból telik ki, akik közül azonban 6579 magyarul is beszél. Így Szabolcs vármegyének csak 3546 olyan lakosa van, a ki a magyar nyelvet nem beszéli, nem érti. Azonban ezeknek legnagyobb része nem állandó lakosa a vármegyének, hanem oly idegenek, akiket a népszámlálás itt talált. A magyarságnak e tengerében majdnem a vármegye közepén van az a sziget, a hol a 6897 tót anyanyelvü lakos él egy tömegben, ez a sziget Nyíregyháza. Abból a 6579 magyarul beszélő nemmagyar anyanyelvüből azonban ma már erre a szigetre a legtöbb esik.
