Magyarosodás.
Magyarosodás.
A magyarosodás és a magyarul tudás azelőtt lassan terjedt a tótok közt. Okai ennek, hogy majdnem egyidőben és nagy tömegben települtek le egy helyre, Nyíregyházára, hogy nemcsak nyelvük, de a vármegyében lakó magyarságétól különböző hitük is (az ág. hitv. evangelikus) nehezítette az asszimilálódást, a rokonságkötést, a beházasodást, hogy a vármegye magyarsága ezt nem is kereste, ők meg elegen voltak maguk is maguknak. Oka továbbá, hogy az első rajok népe a felföldi ujabb bevándorlókkal folyton-folyvást szaporodott és oka, hogy a szorgalma és takarékossága révén itt lassanként meggyarapodott tót, a körüllakó magyarság tartózkodó magatartásának visszahatásaként, erősebben ragaszkodott nyelvéhez. Ujabb időben azonban a magyarosodás igen elismerésre méltó módon terjed.
A svábok már könnyebben megmagyarosodtak; ma – kivált az ifjabb nemzedék – mind tud magyarul, sőt németül már nem. A többi nemzetiség számra nézve oly jelentéktelen, hogy azok magyarosodásának kérdésére itt, e czikkely keretében, ki nem terjeszkedhetünk. Legyen elég úgy ezekre nézve, mint általánosságban rámutatnunk arra az örvendetes jelenségre, hogy míg 1880-ban csak 205,531 volt a magyarul beszélők száma, vagyis az összes lakosság 96.04%-a, addig 1890-ben már 241,399, vagyis a lakosság 98.55%-a, a mi tíz év alatt elismerésre méltó eredmény és konstatálnunk kell azt, hogy – kivált az iskola révén – ez a magyarosodás azóta is szépen halad.
