Háborús idők emlékei.
Háborús idők emlékei.
Hogy a város történetének teljesen hű képét adhassuk, párhuzamosan meg kell emlékezni a török pusztításokra emlékeztető helyi adatokról. – Ezek között találjuk Szinán nagyváradi pasának 1663. aug. 6-ról kelt oltalomlevelét, továbbá egy 1690. október 9-én kelt kötelezvényét a bátori előljáróknak, mely szerint Csontos Jánosné asszonytól kölcsön vettek 100 magyar forintot, hogy az erre portyázó pogány török katonákat kielégíthessék.
Nemcsak az erdélyi fejedelmek és a törökök, hanem a magyar királyok és vezéreik részéről is számtalan adatokkal rendelkezik a város levéltára a tekintetben, hogy ők is óltalmazták, a mennyire lehetett, e várost pusztításoktól, azonban mindezen adatok azt is bizonyítják, hogy a város a csaknem folytonos háborúskodás alatt mindenik hadviselő félnek útjába esett s így történt, hogy a legtöbbször utólagosan a seregek zöménél tartózkodó főparancsnokoktól adott oltalomlevelek az első hadak pusztításaitól meg nem óvták s a végeredmény az lett, hogy a szatmári békekötés után, 1715-ben eszközölt hivatalos összeírás szerint az egykori híres fejedelmi városban: Bátorban, csak 85 szabados és taksás családfő találtatott, 149– a környékbeli virágzó, tősgyökeres magyar községeket pedig idegen ajku települőkkel kellett benépesíteni.
