Hires jogászok. Legrégibb törvényhozási emlék. A szabolcsi földvár. A szabolcsi zsinat törvényei.
Hires jogászok. Legrégibb törvényhozási emlék. A szabolcsi földvár. A szabolcsi zsinat törvényei.
Más vármegyében is megvolt az a táblabirói világ, melynek felfogása a vármegye egyik-másik tipikus alakja révén az ujabb időkig bevilágított a vármegyei igazságszolgáltatás menetébe, s a mely hazánk újabb szervezetű legfelsőbb birói karának is oly tiszteletreméltó jogászokat szolgáltatott, mint Szabolcs vármegye jogász-közönsége közül Somossy Ignácz és Bónis Sámuel voltak, kik közül az utóbbi a Karagyorgyevics-féle szerb összeesküvési bűnperben való működésével vonta magára nemcsak a hazai, hanem a külföldi jogászoknak is elismerő figyelmét.
Az ősi igazságszolgáltatásnak maradványai, tárgyi és helyi emlékei, azonképen más vármegyékben is élnek. A polgári törvénykezés és criminaliumok porlepte aktái más vármegyék levéltárában is feltárják az újabb kor kutatói előtt az ősök öröklött jogászi józan felfogását és bírói talentumait, olykor azt a naív felfogást, mely a letünt patriarchális kor jellemvonása.
De ha külön jogintézménye vagy különös jogi alkotása révén nem exczellált is Szabolcs vármegye társai közt, mégis Szabolcs vármegyét kell első helyre tennünk a fő és székhelyen kívűl eső azon vármegyék közt, melynek területén találni a magyar királyság legrégibb törvényhozási emlékeire. Ilyen törvényhozási emlék, hogy első helyen említsük, e monografia más helyén ugyan már említett, de felemlítés nélkül ebben a fejezetben sem hagyható szabolcsi földvár, a hol közismeretü történeti adatok szerint Szt. László király, aki Géza testvérével és Salamonnal, IV. László és V. István 225királyokon kívül legtöbbet tartózkodott és ült törvényt a vidék nemeseivel Szabolcs vármegye területén, oroszországi hadjárataiból visszajövet itt tartá, számos üdvös intézkedései és régibb törvények megerősítésével, a nagyjelentőségű szabolcsi országos zsinatot, a mely vonatkozó kútforrások szerint 1092. junius 13-ikán vette kezdetét.
Szabolcs vármegyei népviseletek
Tisza-Polgár
Heyer Arthur aquarelje.
Nem érdektelen talán az itt hozott különböző büntető, a Nyíregyháza látogatására s a keresztény vallás megerősítésére szolgáló végzeményeken kívül a zsidókra s a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezést felemliteni.
„Ha zsidók keresztény nőkkel házasságban élnek, mondja Szt. László említett törvénye, vagy ha valamely keresztény egyént rabszolgaságban tartanak maguknál, ezek tőlük elvétetvén, szabadságukba visszahelyeztessenek.”
„Azon zsidó, kit valaki vasárnap vagy más ünnepen munkánál ér, veszítse el szerszámait, melyekkel dolgozott.”
Nem egy régen letünt sötét századnak alkotását kell Szt. László eme törvényében keresnünk, és nem bizonyos czélzatossággal idézzük a vármegye területén, kétségtelenül tehát leginkább e vidék előkelőivel hozott emez ősi törvényczikkelyt, hanem mint a nagy király jogrendre törő alkotását, mint amaz emléket, hogy a zsidó és keresztény között az idők szokásának megfelelő házasság az idézett törvény keletkezése előtt már létezett, s hogy a keresztény tanokra fektetett vallás-erkölcsi rend érdekében más államok hasonló alkotásaihoz képest szelid megtorló intézkedések tétettek eme nagy királyunk által.
