A karászi Gara-domb.
A karászi Gara-domb.
Az alább csak vázlatosan érintett helyi és okirati adatok alapján, ilyen ős törvénykezési színhelyül tekintendő különösen a mai Karász község melletti földmű, mely közönségesen Garadomb néven ismeretes, s már a legrégibb ismert okiratokban (lásd a Zichy-okmánytárt) előfordul. Erre szolgáló bizonyítékul veendő az a körülmény, hogy a megtelepülést követő századokon keresztül, még akkor is, midőn az ős magyar bírói legfőbb tisztet viselőket nem nevezték többé Gyuláknak és Karkhászoknak, hanem országbíróknak és nádoroknak, valahányszor a vármegye területén nádori itélőszék tartatott, Magyarország mindenkori nádorai, bizonyosan az elődök tiszteletben tartott hagyományát követve, mindig a mai Karász közelében, bizonyára az előbb említett földmű szinhelyén jelentek meg és tartottak nádori itélőszéket, „in congregatione nostra generali universitate nobilium de Zabolch et de Beregh – prope villam Karaz celebrata” – a mint erről Miklós, László majd Konth Miklós és a Zsigmond idejebeli Gara nádor, nemkülönben Palóczi Máté országbíró 1343., 1347., 1349., 1351., 1435., stb. évben Karászon kelt okleveleikben, az itt, illetve Karász közelében tartott itélőszékeikről megemlékeznek.
226Hogy ez alatt a „prope villam Karaz” hely alatt az említett földművet kell értenünk, és hogy ez a földmű ős igazságszolgáltatási, egyszersmind áldozati hely volt, annak bizonyságául szolgál, e sorok írója szerint, külső alakja is, mely a vármegye területén található és elnevezésének megfelelő ős sírhalmoktól eltérően, földsáncztól körülvéve, mintegy udvart tüntet fel, ahol az ős igazságszolgáltatást tevők, bizonyára valamely azzal összefüggő szertartást végezhettek.
