Az 1845-iki új szabályzat.
Az 1845-iki új szabályzat.
1844-ben a kormány gróf Apponyi korlátnokkal új népiskolai szabályzatot készíttetett, a mely a következő 1845-ik évben lépett életbe. Az 1845-iki szabályzatnak volt egy kétségtelenül jó hatása Somogyban, tudniillik a népiskolák gyorsabb menetű szaporítása. A kaposvári elemi iskolát viszont alsó elemi iskolává, azaz ú. n. alelemivé fokozta le, mert a városnak akkor valószínűleg nem volt módjában a felső osztályokat felállítani.
A mult század ötvenes éveiben Somogy vármegyének már csaknem minden helységében volt elemi iskola, sőt egyes helyeken kettő is. Kaposváron pl. a „nemzeti iskolán” kívül már 1841 óta fennállott az izr. el. iskola, Marczaliban* a rendes (egytanítós) falusi iskola mellett 1850 körül fennállott egy külön „német iskola” is. Az előbbibe a napszámosok és cselédek gyermekei, az utóbbiba pedig az iparosok, kereskedők és urak gyermekei jártak. A „német” iskolában egy-egy évre fogadott, német származású, de magyarul is tudó tanító tanított. Érdekes, hogy míg a marczali „magyar” iskolában akkor még mindig a hittan volt a főtantárgy és azt naponként tanította a pap, addig a „német” iskolában a hittanra csak egy-egy óra jutott hetenként.
Jüngling István marczali születésű tanító közlése.
1856-ban újra rendezte a kormány a tanítóképzés ügyét, osztályozta a tanítói okleveleket. Ettől az időtől kezdve főelemi, alelemi és altanítói oklevelét adtak ki. Kaposvárott már 1847-ben megvolt a három osztály, sőt 1851-ben még egy külön leányosztályt is állítottak fel, azonban a kaposvári elemi iskola csak akkor kapta meg az „elemi főtanoda” czímet és jelleget, a mikor az 1856. évben a negyedik fiúosztályt is felállította.
