A kaposvári első „nemzeti iskola”.
A kaposvári első „nemzeti iskola”.
A „Ratio Educationis” rendelkezésére Kaposváron is fel kellett állítani a „nemzeti” vagy „normális iskolát”. Az anyagilag erre képtelen város helyett a „megyegyűlés”, 1779-ben, Mitterpacher Dániel pécsi királyi főigazgató tanácsára, a patrónushoz: herczeg Esterházy Miklóshoz fordult gyámolításért. Esterházy ugyanez év deczember havában latin szövegű levélben felelt a kérésre. „A menynyire más szükségleteim engedik, figyelembe fogom venni és nevezett polgáraimnak segélyezését el nem mulasztom”, írta kitérőleg. Esterházy herczegnek bizonytalan igérete és a város szegénysége miatt a kaposvári nemzeti iskola ügye hét évig szunnyadozott. Ennyi idő multán (1787-ben) szánta rá magát a város arra, hogy szerződéses kötelezettséget vállaljon a normális iskolai tanítók fizetésére.*
A normális iskolai tanítók akkor hivatalosan „tanár” czímet viseltek.
Kaposvár polgársága azonban hamar betelt az új iskolával, főképen a német nyelvnek túlságos erőszakolása miatt, a melyet nemzetellenes merényletnek ítéltek s már az első években tiltakoztak ellene. Az 1790 január 10-én tartott megyegyűlés jegyzőkönyvében e panaszos tiltakozásoknak nyoma fennmaradt, a melyben a „rájok kényszerített, túlságosan fizetett tanárok” ellen való elégületlenségük is súlyos szavakkal tünik ki.
282A polgárságnak a normális iskola iránt táplált gyűlöletét még József császárnak rövid idő alatt (1790 febr. 20.) bekövetkezett halála és az ezt megelőző, minden újítást visszavonó rendelete sem oszlatta el. Csupán csak akkor nyugodtak meg, a mikor részint azért, mert a helytartótanács 1791-ben megtagadta a nemzeti iskola támogatását, részint pedig azért, mert úgy is sok panasz merült fel ellene s a megyegyűlés beleegyezett, hogy a város a normális iskolát beszüntesse, a mi meg is történt.
