Nagylég.
Nagylég.
Nagylég, a pozsony–komáromi helyi érdekű vasútvonal mentén fekszik. Kisközség 77 házzal és 523 róm. kath. vallású magyar lakossal. E községet 1239-ben említik először az egykorú iratok. A pozsonyi vár tartozéka volt és lakosai később nemesi előjogokat élveztek. Az 1553-iki összeírásban a Sárkány családnak 5, Zomor Jánosnak meg 3 portája adózik. 1694-ben Szüllő Ferenczné is egyik nagyobb birtokosául van említve. A Szüllő család még a XIX. század elején is birtokos itt; ekkor ugyanis Szüllő Zsigmond a maga birtokát Gálfy Péternek zálogosítja el. Ma Benyovszky Lajosnak és Petőcz Gábornak van itt nagyobb birtoka, de a mult század elején ezeken kívül a Bacsák család is bírt itt és külön-külön mind a három családnak csinos kúriája volt a községben. A plébánia alapítása 1328-ig vezethető vissza; mai templomának alapját Szelepcsényi György érsek 1679-ben tette le, de az építkezést csak halála után fejezték be. A lakosok fogyasztási és értékesítő 94szövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Vörösbuzahely és Kondoros puszták, mely utóbbi 1319-ben Kondorosi Jakab birtoka, utána pedig Sellyey Miklósé, a mult század elején Benyovszky Péteré. Ide tartoznak még Alsótőse, Felsőtőse és Nagyhegy tanyák, Elina, Gálház és Hétmány csőszház. Dűlő nevei közül az Igriczés, a Kapuhely és a Bánvölgy is bizonyos jelentőséggel látszanak bírni. Van itt posta, távíró és vasúti állomás.
