Nagyfödémes.
Nagyfödémes.
Nagyfödémes, nagyközség 343 házzal és 2706 róm. kath. vallású magyar lakossal. A pozsonyi várbirtokok közé tartozott. A pápai tizedszedők jegyzékében Fedemus alakban szerepel. 1445-ben Temesközi Bálint pozsonyi kapitány az ura. 1490 és 1505 között I. Miksa császár seregei pusztitották. 1515 június 18-án Bakay Bessenyei Gergely és Ilona itteni birtokrészüket visszaváltják Csorba Andrástól; ez időben Németfedmées néven említik. 1541-ben a törökök dúltak házai között. Az 1553-iki összeírásban királyi birtokként szerepel 30 portával. 1560-ban Nemesfödemes alias Ofödemes néven a Vass és a Földes család ivadékai bírják, a kik 1569-ben új donácziót kapak reá. 1683-ban Thököly fejedelem járt itt, s a hagyomány szerint a plébánián lakott. Később a falu a Pálffyak tulajdonába ment át és ma a Pálffy grófoknak van itt nagyobb birtokuk. A mult század elején Lacsny Miklósnak volt itt czukorgyára. 1862-ben árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban pedig kolera pusztított a községben. Mai templomát, melynek helyén a XVII. század elején egy Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolna állott, 1619-ben átalakították, de tornya 1710-ben épült. A község közelében feködt hajdan az 1221-ben már említett Tevel község, mely Terra Teuel és később Villa Teuel néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepelt. Ide tartoznak Hajmás, Hemierdő, Kapostyán, Perezátony, Szögyén és Lencsehely puszták, mely utóbbi 1384-ben Lencze néven Benefalvy Pál birtoka. A községnek van postája és távírója, vasúti állomása pedig Diószeg.
