Perczel Móricz ügye.
Perczel Móricz ügye.
1831-ben Perezel Móricz nemes ifjú Pesten az Ujépületben állomásozó 5. sz. cs. kir. pattantyús (tűzér) ezred katonaságát arra akarta bírni, hogy a Paskievics tábornok vezérlete alatt Lengyelországba rohanó orosz hadakat tartóztassák föl szabadságtipró útjokban. Az ezredkormány Perczelt a kaszárnyában letartóztatta. A rendek Perczel anyjának, Perczel Gábornénak folyamodására felszólították a hadi kormányt az ifjú szabadlábrahelyezésére. Majd József nádor főispánt kérik meg, járna el az ügyben. A nádor, ki első nejének: Alexandra Pawlownának halála óta négymillió korona évi zsoldot húzott az orosz udvartól, úgylátszik nem merte, vagy nem akarta egész befolyását latba vetni a czárnak épen nem kedves ügyben; másrészt azonban vármegyéjének rokonszenvét sem akarta eljátszani, miért is Perczelnek szabadlábra helyezését ugyan nem, de letartóztatott állapotban való átszállítását a vármegye fogházába rövidesen kieszközölte. Minthogy azonban „Pestben minden jog a közgyűléstől ered,” a rendek nem sokat törődtek a nádornak hangoztatott oroszbarát érzelmeivel, hanem – Nyáry Pál vicefiskális úr véleményes jelentése alapján – szabadlábra helyezik Perczelt. S megszüntetik a hadikormány feljelentésére Perczel ellen titkos összeesküvés czímén indult ügyet, mivel a Perczel lakásán Zlinszky szolgabírótól foganatosított házkutatás alkalmával fegyverek nem találtatván, Perczel nem gyanusítható.
