A főispán elnöksége.
A főispán elnöksége.
1846-ban – minthogy a helytartótanács utasította a vármegyék főispánjait és helytartóit, hogy a törvényszéki elnöki hatalmat magukhoz ragadni iparkodjanak – Kossuth és a többségben levő ellenzék közgyűlésileg tiltakoznak e törvénytelenség ellen. Az idevonatkozó följegyzések tanúságaként az ép akkor lelépett Prónay Albert – főispáni helytartó 9 évi hivataloskodása alatt mindössze is csak egy ízben elnökösködött, de annyi kétségtelen, hogy 1834-ig a főispán elnöksége igen gyakori. A nádor-főispán 1834-ben alkotmányos érzületének kiváló jelét adta, a midőn a rendek abbeli kérelmét, hogy maga helyett törvényszéki elnököt rendeljen ki, arra való hivatkozással tagadta meg, hogy ez merőben a rendek joga. A helytartók elnöksége fölötti vitában egyik táblabírónak, úgy látszik, Réső-Enselnek a felszólalása után, Kossuth Lajos fejtette ki a kormány álláspontjának helytelenségét. A jogtörténeti vonatkozásokban gazdag beszéd, sajnos, csak igen kivonatosan maradt fenn. A vitának diszkrét előzményeire és a rendeknek József nádorispánhoz való viszonyára vonatkozó sok érdekes adatot találunk Kossuthnak Wesselényihez intézett levelében.
