Szigetcsépi pinczegazdaság.
102Szigetcsépi pinczegazdaság.
A nagyobb szőlőbirtokok között, mint a legújabb és legmodernebb berendezésű szőlőgazdaságok egyikéről, bővebben kell megemlékeznünk a felséges uralkodó család ráczkevei alapítványi uradalmának szigetcsépi szőlő- és pinczegazdaságáról. A Csepel-sziget nagykiterjedésű homokbuczkáinak egy részén elterülő szőlőbirtokok korábban értéktelen terület volt s most az uradalom intenziv gazdálkodása mellett egyike az ország legvirágzóbb telepeinek. A szőlő telepítését 1889-ben kezdték meg, de legnagyobb részét 1902-ben ültették. A szőlő mai területe 113 hektár, a melyet azonban kedvező körülmények között a jövőben tervszerűen nagyobbítani fognak. A termelés fősúlya a fehér asztali boron nyugszik, de vörös bort és csemege-szőlőt is termelnek. A bortermés túlnyomó részét Ausztriában értékesítik. Az egész terület olyan szőlőfajtákkal van beültetve, a melyek az adott viszonyok és körülmények között az eddigi tapasztalatok szerint legjobban beváltak. Olasz-rizling, kövidinka, ezerjó, rakszőlő, bogdányidinka, erdei és mézes-fehér, valamint muskát-ottonell adják a fehér borokat, cabernet és nagyburgundi pedig a vörös borokat. Csemegeszőlőfajták közül a chasselas-féléket és passatuttit választották ki telepítésre, mint a melyek a mi viszonyaink között és a mi piaczainknak legjobban megfelelnek.
Az egész szőlő fogatos mívelésre van berendezve, a sortávolság 120 cm., a tőke-távolság 80 cm., nyitás, fedés és a terület nyári mívelése a tőke-sorok irányában, tehát egy irányban, fogatos eszközökkel történik, a körülmények szerint szükségesnek mutatkozó kézimunkával való kiegészítéssel. A trágyázás, mely a homoki szőlőknél legfontosabb, műtrágya-félékkel történik.
Az uradalomnak az 1907. évben épült sajtóháza és pinczéje, az országnak ezidőszerint legújabb és legmodernebb ilynemű épülete. Ennek építésénél nemcsak az a czél lebegett a tervezők szeme előtt, hogy az a mai igényeknek minden tekintetben megfeleljen, hanem az is, hogy sürgős esetekben minél gyorsabban és minél kevesebb kézierővel minél nagyobb termés legyen itt feldolgozható és elhelyezhető. A sajtóháznak czélszerű és a legkisebb részletekig gondos berendezése, a mustelválasztó tartányok, kézi és víznyomású sajtók, a vasúti síneken gördülő sajtókosarak, mint gyüjtőtartányok stb. lehetővé teszik, hogy a szőlő nagy termése gyorsan és kényelmesen megy át a feldolgozáson, a must rövid idő alatt hordóba kerül s a teljes felszereléssel naponkint 350–400 hl. must is leszűrhető. A pincze földfeletti épület, miután a magas talajvíz a pinczének föld alá való építését megnehezítette. A pincze falai és mennyezete a hőszigetelő tulajdonságáról ismeretes parafakő-lemezekkel van burkolva, a mivel egyrészt a külső hőmérséklet ingadozásának befolyását akadályozták meg, másrészt pedig lehetővé vált a pincze falait a közönséges lakóházak falainál is vékonyabb mérettel építeni. Az építési költségek ennek következtében annyira mérsékelhetők voltak, hogy a pinczében elhelyezhető 6000 hl. bornak hl.-jére az építési költségekből csak 10 korona esik. Az egész pincze alapterülete 640 m2, pillérekkel három hajóra van osztva s benne 40 darab százhektoliteres fahordó és kétoldalt összesen 2000 hl. ürtartalmú czementhordó áll. A mennyezet vasgerendákon nyugvó borított gerenda-mennyezet, alsó és felső parafa-hőszigeteléssel, melyet padlásnélküli faczement-tető takar. Említésre méltó a pinczének két önműködő szellőztetője, mely a pinczének két diagonalis sarkában könnyű kezeléssel és szabályozással kitünően teljesíti feladatát. A pincze hőmérsékletét az erjedés alatt a szükséghez képest két kályha fűtésével emelik. A sajtóház fölötti padlástér raktárul és csemegeszőlő-csomagolási helyül szolgál.
A budafoki pinczemesteri tanfolyam pinczéi. 1. Előpincze. – 2. A pincze főága. – 3. Faragványos hordók. – 4. Czement-pincze.
Részletek a gödöllői koronauradalom erdőségeiből.
1. Vadetető.
Részletek a gödöllői koronauradalom erdőségeiből.
2. Az egerszegi erdőőri lak, a hol hajdan Grassalkovich herczeg vadászvendégei gyülekeztek.
Részletek a gödöllői koronauradalom erdőségeiből.
3. A ligeti erdőrész u. n. „Szép juharfa” tisztása, a hol ő felsége vadászvendégeivel gyülekezni és étkezni szokott.
