Ujabb perek.
Ujabb perek.
A városnak 1754-ben Pócsmegyer-Leányfalu, 1754-ben pedig Pilisszentlászló uraival volt határpere, mely perek azért érdemelnek említést, hogy bennük több oly magyar határnév fordul elő, melyek ma ismeretlenek, illetőleg szláv elnevezésűek. Igy: Mányás-patak, Mányás-hegy, Szekrénykeő, Keő-lyuk, Keő-vágó, Hidagh-vize, Nyerges, Macskahegy alias Kalapkeő, Hortobal-pataka, Hosszúrét, Akasztó-keő, Szárazpatak, Kecskebércz, Boglya-keő, Királykút-patakja, Leányhegy, Török hányás, Keőkút. (Városi levélt. 17, 21 és 22. sz.)
1757 szept. 28-án Győrött kelt csereszerződés alapján Szentendre átmegy gróf Zichy Miklós nejére született gróf Berényi Erzsébetre. (O. L. N. R. A. 1835. cs. 60. sz.) 1767-ben a királyi ügyek igazgatója pört indított az óbudai és visegrádi uradalomhoz tartozó javakra (közöttük Szentendrére) a Zichy család ellen, a szent korona javainak elidegeníthetlensége czímén, s a pert megnyervén, ez uradalmakat visszacsatolták a koronához. (O. L. N. R. A. 268. cs. 8. sz., 269. cs. 8, 12, 13, 14, sz. – Lib. Reg. IX. k. 198. sz. Process. Fisc. R. 471. sz.)
