Szerződés a kincstárral.
Szerződés a kincstárral.
A Pest vármegye közgyűlésén 1773 augusztus 3-án kihirdetett és 1773 május 24-én kelt szerződés értelmében Mária Terézia a szentendrei koronabirtokot, annak minden tartozékaival Szentendre város róm. kath. és gör. keleti lakosságának évi 6000 frtért adja bérbe. (Városi ltár 82. sz.) A Mária Terézia-féle urbárium ugyan vett itt föl 25 38/32 úrbéri telket, a földmíveléshez nem szokott lakosság kérelmére azonban, fenti szerződés szerint, a koronauradalom valamennyi szolgálmány teljesítése alól a szentendreieket fölmenti és csak az erdőfelügyeletet tartja fönn magának. Az örökös szerződésnek ily kedvező feltételek mellett való kieszközlése, rendkívüli nehézségekkel és nagy utánjárással volt összekötve, de az akkori városi vezetőségnek nagy előrelátására is mutat, mert annak ily módon való megállapítása, egy évszázad tartamára kiszámíthatlan előnyöket biztosított a lakosságnak. 1766-ban a város közönsége gróf Grassalkovich Antalt, mint a kamara elnökét kéri, hogy a kötendő szerződésnél vegye figyelembe a város érdekeit (Városi ltár 1766. évi VIII. cs. 233. sz.); tekintsen el az urbárium felvételétől (u. ott 291. sz.); kiküldi Avakumovits Miklóst és Lukits Jánost Karlóczára, hogy az ottani levéltárban kikutassák a városra kedvező iratokat (u. o. 298. sz.); igérik a kamarai elnöknek, hogy évi bér fejében 6000 frtot fognak fizetni (u. o. 301. sz.), a tanácsban azonban a róm. katholikusok ne legyenek a gör. keletiekkel egyenlő számban képviselve (u. o. 303. sz.). Kérik, hogy a város szabad királyi várossá tétessék (u. o. 317. sz.) s minthogy az 1687. XVII. t.-cz. értelmében a török hódoltság után e kiváltságban csak oly városok részesülhetnek, melyek kitünő érdemekre tettek szert, felsorolnak ilyen érdemeket (u. o. 406. sz.) Közbenjárónak felkérik Nedamovits Pál érseket (u. o. 330. sz.), a ki ő felsége elé terjeszti és pártolja az ügyet. (u. o. 412. sz.).
A vármegye a szentendreieket urbéri szabályozás végett magához rendeli s meghagyja nekik, hogy a kilenczedet, a mely ez évben már be nem szedhető, készpénzben váltsák meg, az adófizetést pedig az úriszék tudta nélkül ne eszközöljék, (u. o. 379. sz.) addig pedig, míg ő felsége a bérleti szerződés tekintetében határoz, az előbbi állapotot fenntartja. (u. o. 381. sz.) A Bécsbe ez ügyben kiküldött városi megbízottak az udvarhoz benyujtott kérvényükben Grassalkovich kamarai elnököt sértő szavakkal illetik, ezért a vármegye vizsgálatot rendel el, vajjon azok az egész közönség nevében lettek-e oda küldve. (1767. évi IX. cs. 11. sz.) A megbízottak ő felségénél azzal mentegetődznek, hogy a kamarai elnök ellen felhozottak az ő és a város közönségének tudta nélkül csúsztak be a folyamodványba, a kamarai elnök azonban három havi börtönre itéli őket; a város közönsége közbenjár ő felségénél kiszabadításuk érdekében. (IX. cs. 88. sz.) Ekkor a város Zuczay Dömötört és Radenkovits Jakabot küldi Bécsbe a szerződés ügyében (u. o. 155. sz.) s egyben megbízottakat meneszt Grassalkovichhoz 460Gödöllőre. (u. o. 157. sz.) Ezek jelentése szerint a kamarai elnök évi bérlet felében követel 7000 frtot és a kilenczedet természetben, (u. o. 168. sz.) a mi ellen különösen a lakosság szegényebb része felfolyamodással él. (1768. évi IX. cs. 327. sz.) A város közönségének katholikus része 1770-ben a kamarai elnökhöz folyamodik, hogy a tanácsban a gör. keletiekkel egyenlő arányban legyen képviselve és a bírót váltakozva választhassák; (1770. X. cs.) ezen kérelmének előmozdítására kiküld 1772-ben megbízottakat az udvarhoz (1772. XI. cs. 481. sz.) s czélját el is érte, mert ő felsége által leküldött városi statutumok (1779. XVII. cs.) szerint, melyeket az uradalmi prefektus meghagyása szerint gyakrabban kellett publikálni és szigorúan betartani, ezentúl a város bíráját a két vallást követők közül évenként váltakozva, a tanácsbelieket pedig egyenlő arányban választják.
