Birtok perek.
Birtok perek.
Füley Tamás pilisi apát 1615 júl. 19-én a győri káptalan előtt tiltakozik az apátság javainak (közöttük Zent Endre) jogtalan lefoglalása és elidegenítése ellen (O. L. fol. 489.); majd egyenesen az uralkodóhoz fordul s nem eredmény nélkül. II. Ferdinánd király Ebersdorfból 1631 szept. 12-én Kolonich Ernő komáromi főkapitányhoz oly értelmű rendeletet küld, hogy Füley Tamást javaiban megvédje s a jogtalanul elfoglalt birtokokat neki visszaszerezni segítse. (O. L. kancz. oszt. az 1631. év 293. sz. a.) Majd meg oly panaszszal járul a király elé, hogy Szentendre Kolonich Ernő komáromi varkapitány kezén van, jóllehet királyi beleegyezés nem járult a birtokláshoz; ezért kéri a királyt, parancsolja meg, hogy a várkapitány azt régi tulajdonosának adja vissza. A király véleményt kér a komáromi várkapitánytól a dolog érdemére nézve. Kolonich Komáromban 1632 július 5-én kelt jelentésében közli II. Ferdinánddal, hogy ama falvak közül, melyeket az apát magáénak vall, Szentendre, Tóthfalu és Békásmegyer, Visegrád elfoglalása óta tartozik a komáromi várkapitánysághoz; ennélfogva azok a szent korona tulajdonába tartoznak. (O. L. Eccl. cam. 84. csom. 6. sz.) II. Ferdinánd király 1632 július 22-iki kelettel elrendeli, hogy a magyar kamara értesítse az apátot Kolonich felfogásáról. A birtokper a kir. tábla előtt hosszasan és gyakori tárgyalások között folyik. Scharfensteini Zenneg György Kristóf a m. kir. kamara megbízásából 1712 nov. 13-án bevezeti a pilisi apátság színhelyének s egyéb hozzátartozó jószágoknak, közöttük Szent-Andre birtoklásába Wiedenmann Bernárdot, a pilisi apát megbízottját. Jelen vannak Szentendre bírája és esküdtei is. Szentendre ekkor gróf Zichy Péter kezén van (Zirczi apáts. levt. Vágsellyei ir. 17. sz. oklevél). A pert különösen az 1744–48 közötti években folytatják. (O. L. kur. oszt. 4. 19.) 1746 május 22. és 23-án Pilisszántón tanúkihallgatás is történik. Tanú-minőségben szerepelnek többi között: Baranyi István, Pintér Marinkó és Milicza, Zichy Miklós jobbágyai Szentendréről. (Zirczi apáts. levt. Vágs. ir. 1740-es csom. 74. és 75. sz. Békefi: A pilisi apátság tört. Bpt. 1892–94.) Tény az, hogy a pilisi apátság többé nem tudott Szentendre tényleges birtokába jutni.
1659-ben I. Lipót király a komáromi uradalmat az óbudai uradalmak (közöttük Szentendre) birtokaival gróf Zichy István győri főkapitánynak adta királyi adományozás czímén 57.518 magyar forintért, még pedig a fiágon örök birtoklásul, a leányágon pedig megválthatási joggal. (O. L. XII. K. F. 222. p. 86. – Lib. Reg. IX. k. 198. sz.)
